(2) Ha egy szanálási hatóság úgy határoz, hogy egy, az 1. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett szervezet esetében szanálási eszközt alkalmaz, és ha a szanálási intézkedés a hitelezők, különösen a szerződők által viselendő veszteséget eredményezne, vagy követeléseik átstrukturálását vagy átalakítását eredményezné, akkor a szanálási hatóságnak a 35. cikk szerinti, a tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörét a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően vagy azzal együtt kell gyakorolnia.
Az (5) bekezdéssel összhangban, a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban bármely szanálási eszköz alkalmazásának eredményeként indokoltan felmerült méltányolható kiadások visszaigénylését követően keletkező bevételekkel először a szervezet szerződőit és egyéb hitelezőit kell kártalanítani, amennyiben követeléseiket teljes körű kártalanítás nélkül írták le.
A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeinstrumentumokká történő átalakítása kizárólag akkor alkalmazható biztosítási kárigényekre, ha a szanálási hatóság megindokolja, hogy a szanálási célok más szanálási eszközökkel nem érhetők el, vagy hogy a biztosítási kárigények átalakítása jobb védelmet eredményezne a szerződők számára bármely más szanálási eszköz alkalmazásához és követeléseik leírásához képest.