26. cikk A szanálási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy alkalmazhassák a szanálási eszközöket az 1. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett azon szervezetekre, amelyek teljesítik a 19. cikk (1) bekezdésében vagy a 20. cikk (3) bekezdésében említett szanálási feltételeket.

(2)   Ha egy szanálási hatóság úgy határoz, hogy egy, az 1. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett szervezet esetében szanálási eszközt alkalmaz, és ha a szanálási intézkedés a hitelezők, különösen a szerződők által viselendő veszteséget eredményezne, vagy követeléseik átstrukturálását vagy átalakítását eredményezné, akkor a szanálási hatóságnak a 35. cikk szerinti, a tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörét a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően vagy azzal együtt kell gyakorolnia.

Az (5) bekezdéssel összhangban, a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban bármely szanálási eszköz alkalmazásának eredményeként indokoltan felmerült méltányolható kiadások visszaigénylését követően keletkező bevételekkel először a szervezet szerződőit és egyéb hitelezőit kell kártalanítani, amennyiben követeléseiket teljes körű kártalanítás nélkül írták le.

A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeinstrumentumokká történő átalakítása kizárólag akkor alkalmazható biztosítási kárigényekre, ha a szanálási hatóság megindokolja, hogy a szanálási célok más szanálási eszközökkel nem érhetők el, vagy hogy a biztosítási kárigények átalakítása jobb védelmet eredményezne a szerződők számára bármely más szanálási eszköz alkalmazásához és követeléseik leírásához képest.

(3)   A szanálási eszközök a következők:

A szanálási hatóságok egyenként vagy tetszőleges kombinációban alkalmazhatják a szanálási eszközöket, kivéve az eszköz- és kötelezettségelkülönítési eszközt, amely csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható.

(4)   Ha kizárólag a vagyonértékesítési eszköz és az áthidaló vállalkozási eszköz kerül alkalmazásra, és amennyiben ezen eszközök alkalmazása keretében a szanálás alatt álló vállalkozás eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek csak részleges átadására kerül sor, azt a fennmaradó biztosítót, viszontbiztosítót vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett fennmaradó szervezetet, amelytől az eszközöket, jogokat vagy kötelezettségeket átadták, rendes fizetésképtelenségi eljárásban fel kell számolni. A felszámolást észszerű határidőn belül végre kell hajtani arra tekintettel, hogy a fennmaradó biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett fennmaradó szervezetnek a 45. cikkel összhangban esetleg szolgáltatásokat vagy támogatást kell nyújtania annak érdekében, hogy az átvevő folytatni tudja az átadás révén hozzá került tevékenységeket vagy szolgáltatásokat, valamint tekintettel arra, hogy a biztosító, viszontbiztosító vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett fennmaradó szervezet fennmaradó része által végzett tevékenység folytatása bármilyen egyéb okból szükséges lehet a szanálási célok teljesítéséhez vagy a 22. cikkben meghatározott elveknek való megfeleléshez.

(5)   A szanálási hatóság és a 81. cikk szerint működő bármely finanszírozási rendszer vagy a finanszírozási rendszer nevében a szanálási hatóság visszaigényelhet minden olyan méltányolható kiadást, amely a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban indokoltan merült fel, mégpedig a következő módszerek közül egyet vagy többet igénybe véve:

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai ne legyenek alkalmazandók valamely szanálás alatt álló vállalkozás eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek egy másik szervezethez valamely szanálási eszköz alkalmazása vagy valamely szanálási hatáskör gyakorlása révén történő átadására.

(7)   A tagállamok további eszközöket és hatásköröket ruházhatnak a szanálási hatóságokra, amelyek akkor gyakorolhatók, ha az 1. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett szervezet teljesíti a 19. cikk (1) bekezdésében vagy a 20. cikk (3) bekezdésében említett szanálási feltételeket, feltéve, hogy:

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az 1. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezet esetében annak biztosító egyesületként vagy szövetkezetként való sajátos jogi formája következtében nem alkalmazható bármely szanálási eszköz, a szanálási hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörökkel olyan eszközök alkalmazására, amelyek – hatásaik tekintetében is – a lehető legnagyobb mértékben hasonlítanak az e cikk (3) bekezdésében felsoroltakhoz.