14. cikk Szivárgásészlelés és -javítás

(1)   Az üzemeltetőknek a meglévő telephelyek esetében 2025. május 5-ig, az új telephelyek esetében pedig az üzemeltetés megkezdését követő 6 hónapon belül szivárgásészlelési és -javítási programot (a továbbiakban: LDAR-program) kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak.

Az LDAR-programban részletesen be kell mutatniuk az e cikkel, az I. melléklet 1. és 2. pontjával, valamint a 32. cikk alapján kidolgozott szabványokkal és adott esetben műszaki előírásokkal összhangban elvégzendő LDAR-vizsgálatokat és tevékenységeket, az egyes konkrét határidőket is beleértve. Ha az LDAR-programban bármilyen változás történik, az üzemeltetőknek a lehető leghamarabb újra be kell nyújtaniuk a programot az illetékes hatóságok számára.

A 32. cikk alapján kidolgozott szabványok vagy műszaki előírások alkalmazásának megkezdéséig az üzemeltetőknek az LDAR-vizsgálatok tekintetében a legkorszerűbb ipari gyakorlatokat és kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb technológiákat kell követniük. Az üzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat és a hitelesítőket az alkalmazott – többek között nemzetközi – szabványokról vagy módszertanokról is.

Az illetékes hatóságok előírhatják az üzemeltető számára, hogy e rendelet követelményeinek figyelembevételével módosítsa az LDAR-programot.

(2)   Az üzemeltetőknek az LDAR-programmal összhangban 2024. augusztus 4-től kezdődően a lehető leghamarabb meg kell kezdeniük a felelősségi körükbe tartozó valamennyi szerkezeti elem első 2-es típusú LDAR-vizsgálatát.

Az üzemeltetőknek minden esetben 2025. augusztus 5-ig el kell végezniük az első 2-es típusú LDAR-vizsgálatot a meglévő telephelyek tekintetében. Az I. melléklet 1. pontjában meghatározott gyakoriságok sérelme nélkül a 2022. augusztus 3. és 2024. augusztus 4. között végzett 2-es típusú LDAR-vizsgálatokat az üzemeltetők első 2-es típusú LDAR-vizsgálatnak tekinthetik.

Az új telephelyek működésének megkezdésétől számított 9 hónapon belül az üzemeltetőknek az LDAR-programmal összhangban el kell végezniük a felelősségi körükbe tartozó valamennyi szerkezeti elem első 2-es típusú LDAR-vizsgálatát.

Az első 2-es típusú LDAR-vizsgálat elvégzése után az üzemeltetőknek az 1-es és 2-es típusú LDAR-vizsgálatokat a következő gyakorisággal kell elvégezniük:

(3)   A 2-es típusú LDAR-vizsgálatok e cikk szerinti elvégzésére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül, amennyiben 1-es típusú LDAR-vizsgálatra van szükség, az üzemeltetők dönthetnek úgy, hogy az 1-es típusú LDAR-vizsgálat helyett 2-es típusú LDAR-vizsgálatot végeznek.

(4)   Az LDAR-vizsgálatok részeként az üzemeltetők fejlett észlelései technológiákat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy:

(5)   Az e cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésétől eltérve, amennyiben az olajat vagy földgázt előállító vagy feldolgozó üzemeltetők – az üzemeltetők által a megelőző öt évben a 12. cikkel összhangban jelentett és hitelesítő által értékelt mérések alapján – bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az egyes telephelyeken az összes szerkezeti elemüknek és szerkezeti alelemüknek kevesebb mint 1 %-a szivárog, és hogy az említett szivárgásokhoz kapcsolódó összesített metánkibocsátás a gáz teljes mennyiségének kevesebb mint 0,08 %-át vagy a feldolgozott vagy kitermelt olaj teljes tömegének 0,015 %-át teszi ki, az illetékes hatóságok jóváhagyásától függően eltérő LDAR vizsgálati gyakoriságokat lehet alkalmazni az olyan helyszínen lévő szerkezeti elemekre vonatkozóan, ahol nem állapítottak meg szivárgást, és feltéve, hogy:

Ha az e bekezdés első albekezdésével összhangban elvégzett LDAR-vizsgálatokat követően az egyes telephelyeken az összes szerkezeti elem és szerkezeti alelem legalább 1 %-a szivárog, vagy az említett szivárgásokhoz kapcsolódó összesített metánkibocsátás meghaladja a teljes gázmennyiség 0,08 %-át vagy a feldolgozott vagy kitermelt nyersolaj teljes tömegének 0,015 %-át, az érintett üzemeltetőre az adott telephelyen a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek vonatkoznak.

Az illetékes hatóságnak értesítenie kell a Bizottságot az e bekezdés alapján engedélyezett eltérésekről, és el kell végeznie a 6. cikk (4) bekezdésében említett nem rutinszerű ellenőrzéseket.

(6)   Az LDAR-vizsgálatokat olyan észlelő eszközökkel kell elvégezni, amelyek a szerkezeti elemek minden egyes típusa esetében lehetővé teszik a szivárgások azonosítását a következők szerint:

(7)    2025. augusztus 5-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása révén meghatározza a következőket:

Az említett észlelési minimum-határértékeknek, technikáknak és küszöbértékeknek az elérhető legjobb technológiákon és az elérhető legjobb észlelési technikákon kell alapulniuk, figyelembe véve a különböző típusú szerkezeti elemeket és LDAR-vizsgálatokat. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 35. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktus elfogadásáig az üzemeltetőknek a (8) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése érdekében az elérhető legjobb technológiákat és az elérhető legjobb észlelési technikákat kell alkalmazniuk, a gyártó üzemeltetési és karbantartási előírásainak megfelelően.

(8)   Az üzemeltetőknek a gyártó üzemeltetési és karbantartási előírásaival összhangban lévő észlelő eszközök alkalmazásával meg kell javítaniuk vagy le kell cserélniük minden olyan szerkezeti elemet, amely a vizsgálat eredménye szerint szabványos hőmérsékleten és nyomáson legalább a következő mennyiségű metánt bocsátja ki:

(9)   A (8) bekezdésben említett szerkezeti elemek javítását vagy cseréjét az észlelést követően azonnal el kell végezni. Ha a javítást nem lehet közvetlenül az észlelést követően elvégezni, azt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az észlelést követő 5 napon belül meg kell kísérelni, és az észlelést követő 30 napon belül be kell fejezni.

Amennyiben az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a javítást vagy a cserét biztonsági, adminisztratív vagy műszaki megfontolásokból nem lehetséges elvégezni vagy sikeresen elvégezni első próbálkozásra 5 napon belül, vagy amennyiben az üzemeltető előrejelzése szerint a teljes javítást ugyanezen megfontolásokból nem lehet 30 napon belül elvégezni, az üzemeltetőnek legkésőbb az észlelést követő 12 napon belül erről értesítenie kell az illetékes hatóságokat és erre vonatkozó bizonyítékot kell számukra benyújtania javítási és nyomonkövetési ütemtervekkel együtt, amelyeknek tartalmazniuk kell legalább a II. mellékletben meghatározott elemeket.

Az említett javítási és nyomonkövetési ütemterveknek tartalmazniuk kell az esetleges késedelmeket indokló szükséges bizonyítékokat. Az ütemtervekben biztosítani kell a környezeti hatás minimalizálásáról, ugyanakkor szem előtt kell tartani a vonatkozó biztonsági, adminisztratív és műszaki megfontolásokat. Az illetékes hatóságok előírhatják az üzemeltető számára, hogy e rendelet követelményeinek figyelembevételével módosítsa a nyomonkövetési és a javítási ütemtervet. A javítást vagy a cserét minden esetben a lehető leghamarabb el kell végezni.

Az üzemeltetőknek prioritásként kell kezelniük a nagyobb szivárgások javítását.

Az e bekezdésben említett javítások vagy cserék során a kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb olyan technológiákat kell felhasználni, amely hosszú távú védelmet nyújt a jövőbeli szivárgásokkal szemben.

Az e bekezdésben említett biztonsági, adminisztratív és műszaki megfontolásoknak a következőkre kell korlátozódniuk:

(10)   Amennyiben a (9) bekezdés hatodik albekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételek közül egy vagy több fennáll, és a javítás vagy a csere elvégzése előtt leállításra van szükség, az üzemeltetőknek az észleléstől számított 24 órán belül minimálisra kell csökkentenie a szivárgást, majd a következő tervezett leállítás végéig vagy egy éven belül – attól függően, hogy melyik következik be hamarabb – ki kell javítaniuk a szivárgást, kivéve, ha a javítás korábbi elvégzése miatt várhatóan olyan helyzet alakulna ki, amikor a javítási munkák során lefúvatott metán mennyisége nagy valószínűséggel jelentősen meghaladná a javítás nélküli metánszivárgás mennyiségét, illetve kivéve, ha a javítás korábbi elvégzésétől észszerűen azt lehetne várni, hogy az (EU) 2019/944 irányelvben meghatározott kis összekapcsolt rendszerekben ellátásbiztonsági problémák kialakulásához vezet.

Az üzemeltetőnek haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátania minden olyan szükséges bizonyítékot, amely alátámasztja a javítás elhalasztására vonatkozó döntését.

A biztonsági, adminisztratív és műszaki megfontolások miatti javítás elhalasztására vonatkozó döntést az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk, és e döntést fel kell tüntetni a javítási és nyomonkövetési ütemtervekben. Az illetékes hatóságok előírhatják az érintett üzemeltető számára, hogy e rendelet követelményeinek figyelembevételével módosítsa a javítási és a nyomonkövetési ütemtervet.

(11)   Az üzemeltetőknek késedelem nélkül létre kell hozniuk egy, e cikk szerinti javítás késleltetésére vonatkozó valamennyi döntést – beleértve az egyes döntéseket alátámasztó valamennyi szükséges bizonyítékot és a kapcsolódó javítási és nyomonkövetési ütemterveket – tartalmazó nyilvántartást, amit naprakészen kell tartaniuk és amit teljes mértékben az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(12)   A (2) bekezdéstől eltérve az üzemeltetőknek az alábbiak szerint meg kell vizsgálniuk azokat a szerkezeti elemeket, amelyek esetében kibocsátást állapítottak meg:

Amennyiben a biztonságot vagy a metánveszteséget illetően nagyobb kockázatot állapítanak meg, az illetékes hatóságok javasolhatják, hogy az érintett szerkezeti elemek esetében gyakrabban kerüljön sor LDAR-vizsgálatra.

(13)   A (14) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettség sérelme nélkül az üzemeltetőknek a méretüktől függetlenül minden azonosított szivárgást nyilvántartásba kell venniük és rendszeresen meg kell vizsgálniuk, valamint biztosítaniuk kell, hogy azokat a (9) bekezdésnek megfelelően kijavítsák.

Az üzemeltetőknek legalább 10 évig meg kell őrizniük a nyilvántartást, és az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésükre kell bocsátaniuk az abban található információt.

(14)   Az üzemeltetőknek évente be kell nyújtaniuk valamennyi javítási és nyomonkövetési ütemtervet és egy a megelőző évben elvégzett valamennyi LDAR-vizsgálat eredményét összefoglaló jelentést azon tagállam illetékes hatóságainak, ahol az érintett eszközök találhatók.

Az illetékes hatóságok előírhatják az üzemeltetők számára, hogy e rendelet követelményeinek figyelembevételével módosítsák a jelentést vagy a javítási és nyomonkövetési ütemterveket.

(15)   Az üzemeltetők az e cikkben meghatározott feladatok bármelyikét átruházhatják. A feladatok átruházása nem érinti az üzemeltetők felelősségét és nem lehet hatással az illetékes hatóságok által ellátott felügyelet hatékonyságára.

(16)   A tagállamok biztosítják, hogy az LDAR-vizsgálatok tekintetében az LDAR-szolgáltatók és üzemeltetők rendelkezésére álljanak a tanúsítási, akkreditációs vagy azzal egyenértékű képesítési rendszerek, beleértve a megfelelő képzési programokat is.

(17)   A 2008/56/EK (26) és a 2013/30/EU (27) európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a területükön található, 700 méternél mélyebben elhelyezkedő tengeri olaj- és gáz szerkezeti elemeket mentesítik az e cikk szerinti követelmények alól, amennyiben az érintett üzemeltető megalapozott bizonyítékot tud szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy az említett szerkezeti elemekből származó potenciális metánkibocsátás éghajlatra gyakorolt hatása nagy valószínűséggel elhanyagolható.