(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjától eltérve a tagállamok – amennyiben az az említett bekezdés alkalmazásában kellően indokolt– kizárhatják az élőhelytípusok érintett csoportjából azon nagyon gyakori és széles körben elterjedt élőhelytípusokat, amelyek európai területük több mint 3 %-át fedik le.
Amennyiben valamely tagállam az első albekezdésben említett eltérést alkalmazza, a tagállamnak helyreállító intézkedéseket kell bevezetnie:
|
a)
|
2050-ig az említett élőhelytípusok mindegyike esetében a rossz állapotban lévő terület legalább 80 %-át kitevő területen;
|
|
b)
|
2030-ig az a) pontban említett százalékos arány legalább egyharmadán; és
|
|
c)
|
2040-ig az a) pontban említett százalékos arány legalább kétharmadán.
|
Az első albekezdésben említett eltérés csak akkor alkalmazható, ha biztosított, hogy a második albekezdés a) pontjában említett százalékos arány nem akadályozza a kedvező védettségi állapotnak az említett élőhelytípusok mindegyike tekintetében való elérését vagy fenntartását nemzeti biogeográfiai szinten.