III. MELLÉKLET A helyhez kötött mérésre szolgáló mintavételi pontok minimális száma

1.   Diffúz források

1. táblázat – Az emberi egészség védelmét szolgáló határértékek és célértékek, valamint a riasztási küszöbértékek és tájékoztatási küszöbértékek betartásának vizsgálatára irányuló, helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma (az ózon kivételével minden szennyező anyag esetében)

2. táblázat – Az ózonra vonatkozó célértékek, hosszú távú célkitűzések, valamint riasztási küszöbértékek és tájékoztatási küszöbértékek betartásának vizsgálatára irányuló, helyhez kötött mérésre szolgáló mintavételi pontok minimális száma (csak az ózonra)

3. táblázat – Az emberi egészség védelmét szolgáló határértékek és célértékek, valamint riasztási küszöbértékek és tájékoztatási küszöbértékek betartásának vizsgálatára irányuló, helyhez kötött mérésre szolgáló mintavételi pontok minimális száma azon zónákban, amelyekben az ilyen mérésekre 50 %-os csökkentés alkalmazandó (az ózon kivételével minden szennyező anyag esetében)

4. táblázat – Az ózonra vonatkozó célértékek, hosszú távú célkitűzések, valamint riasztási küszöbértékek és tájékoztatási küszöbértékek betartásának vizsgálatára irányuló, helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok minimális száma azon zónákban, amelyekben az ilyen mérésekre 50 %-os csökkentés alkalmazandó (csak az ózonra)

A helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak az e pont 1–4. táblázatában meghatározott minimális száma minden zónában magában foglal legalább 1 háttér-mintavételi pontot és 1 mintavételi pontot a IV. melléklet B. pontja szerinti légszennyezési gócpontban, feltéve, hogy ez nem növeli a mintavételi pontok számát. A nitrogén-dioxid, a szálló por, a benzol és a szén-monoxid esetében ezek legalább egyikének olyan mintavételi pontnak kell lennie, amely a közlekedésből származó kibocsátások hozzájárulására összpontosít. Azokban az esetekben azonban, amikor csak 1 mintavételi pontra van szükség, ezt légszennyezési gócpontban kell elhelyezni.

A nitrogén-dioxidra, a szálló porra, a benzolra és a szén-monoxidra vonatkozóan az egyes zónák esetében a városi hátterű mintavételi pontok teljes száma és a légszennyezési gócpontokban elhelyezett mintavételi pontok előírt száma közötti eltérési tényező legfeljebb kettő lehet. A városi hátterű helyszíneken található PM2,5- és nitrogén-dioxid-mintavételi pontok számának meg kell felelnie a B. pontban meghatározott követelményeknek.

2.   Pontforrások

A szennyezésnek a pontforrások környezetében történő vizsgálatához a helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok számát a kibocsátások sűrűsége, a környezeti levegő szennyezettségének valószínű eloszlása és a lakosság potenciális expozíciója figyelembevételével kell kiszámítani. Az ilyen mintavételi pontok elhelyezhetők úgy, hogy az lehetővé tegye a 2010/75/EU irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazásának nyomon követését.

B.   Az emberi egészség védelme céljából a PM2,5 -re és a NO2-ra vonatkozó átlagexpozíció-csökkentési kötelezettségek betartásának vizsgálatára irányuló helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok minimális száma

Erre a célra a PM2,5 és a NO2 esetében átlagos expozíciójú területi egységenként legalább egy mintavételi pontot és a 100 000 főt meghaladó népességgel rendelkező városi területeken egymillió lakosonként legalább egy mintavételi pontot kell működtetni. A fenti mintavételi pontok egybeeshetnek az A. pont szerinti mintavételi pontokkal.

C.   A SO2-ra és a NOx-ra vonatkozó kritikus szinteknek és az ózonra vonatkozó hosszú távú célkitűzéseknek való megfelelés vizsgálatára irányuló, helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok minimális száma

1.   A növényzet és a természetes ökoszisztémák védelmére vonatkozó kritikus szintek

Szigeteken lévő zónákban a helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok számát a környezeti levegő szennyezettségének valószínű eloszlása és a növényzet potenciális expozíciójának figyelembevételével kell kiszámítani.

2.   Az emberi egészség és a növényzet védelmére vonatkozó hosszú távú célkitűzés az ózon tekintetében

A vidéki hátterű mérés céljára a tagállamok átlagos sűrűségként az ország minden zónájában 50 000 km2-enként legalább egy mintavételi pontot biztosítanak. A változatos domborzatú területeken 25 000 km2-enként egy mintavételi pont ajánlott.

D.   Az ultrafinom részecskék helyhez kötött mérésére szolgáló mintavételi pontok minimális száma a várhatóan magas koncentrációjú helyszíneken

Egyes kiválasztott helyeken az egyéb légszennyező anyagok mellett az ultrafinom részecskéket is mérni kell. Az ultrafinom részecskék mérésére szolgáló mintavételi pontok adott esetben egybeesnek a szálló por vagy a nitrogén-dioxid az e melléklet A. pontjában említett mintavételi pontjaival, és azokat a VII. melléklet 4. szakaszának megfelelően kell elhelyezni. E célból 5 millió lakosonként legalább 1 mintavételi pontot kell létrehozni olyan helyen, ahol várhatóan magas az ultrafinom részecskék koncentrációja. Az 5 millió főnél kevesebb lakossal rendelkező tagállamoknak legalább egy mintavételi pontot kell létrehozniuk helyhez kötött mérés céljára olyan helyen, ahol várhatóan magas az ultrafinom részecskék koncentrációja.

A 2 millió főnél több lakossal rendelkező tagállamokban a városi hátterű vagy vidéki hátterű helyszíneken a 10. cikkel összhangban létrehozott megfigyelési szuperhelyszíneket nem kell figyelembe venni az ultrafinom részecskék mintavételi pontjainak itt meghatározott minimális számára vonatkozó követelmények teljesítése céljából.

(1)  Legalább egy mintavételi pont azokon a területeken, ahol a lakosság ózonexpozíciója várhatóan a legmagasabb. Az agglomerációkban a mintavételi pontok legalább 50 %-át elővárosi területeken kell elhelyezni.

(2)  Legalább egy mintavételi pont azokon a területeken, ahol a lakosság ózonexpozíciója várhatóan a legmagasabb. Az agglomerációkban a mintavételi pontok legalább 50 %-át elővárosi területeken kell elhelyezni.