+III. CÍM EGYES ESZKÖZÖK VAGY MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MINŐSÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
---+452. cikk A belső minősítésen alapuló módszer hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
---+453. cikk A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
---+454. cikk A működési kockázat fejlett mérési módszere alkalmazásának nyilvánosságra hozatala
---+455. cikk Belső modellek piaci kockázatra vonatkozó alkalmazása
------+Article 455 1.
------+Article 455 2.
------+Article 455 3.

III. CÍM EGYES ESZKÖZÖK VAGY MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MINŐSÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

III. CÍM EGYES ESZKÖZÖK VAGY MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MINŐSÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. Áttekintés

,
452. cikk A belső minősítésen alapuló módszer hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

452. cikk

A belső minősítésen alapuló módszer hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A kockázattal súlyozott kitettségértéket a belső minősítésen alapuló módszer (IRB-módszer) szerint kiszámító intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a következő információkat:

a) 

az illetékes hatóság engedélye a módszer alkalmazására vagy az áttérésre;

b) 

a 147. cikkben említett minden egyes kitettségi osztályra vonatkozóan a harmadik rész II. címének 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszer alá tartozó, vagy a harmadik rész II. címének 3. fejezetében meghatározott IRB-módszer alá tartozó minden egyes kitettségi osztály teljes kitettségi mértékének százalékos aránya, valamint az egyes kitettségi osztályoknak az a része, amelyre a fokozatos bevezetésre vonatkozó ütemezési terv vonatkozik; ha az intézmények engedélyt kaptak saját LGD-értékek és hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazására a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához, külön nyilvánosságra kell hozniuk az engedély hatálya alá tartozó egyes kitettségi osztályok teljes kitettségi mértékének százalékos arányát;

c) 

a minősítési rendszerek kontrollmechanizmusai a modell kidolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az egyes kontrollok és változtatások, a következőkkel kapcsolatos információkat is közölve:

i. 

a kockázatkezelési részleg és a belső ellenőrzési részleg közötti kapcsolat;

ii. 

a minősítési rendszer felülvizsgálata;

iii. 

a modellek felülvizsgálatáért felelős részlegnek a modellek kidolgozásáért felelős részlegektől való függetlensége biztosítása céljából alkalmazott eljárás;

iv. 

a modellek kidolgozásáért és felülvizsgálatáért felelős részlegek elszámoltathatóságának biztosítása céljából alkalmazott eljárás;

d) 

a hitelkockázati modellek kidolgozásában, jóváhagyásában és későbbi módosításában részt vevő részlegek szerepe;

e) 

a hitelkockázati modellekhez kapcsolódó adatszolgáltatás hatóköre és fő tartalma;

f) 

a belső minősítés folyamatának bemutatása kitettségi osztályonként, beleértve az egyes portfóliók tekintetében alkalmazott fő modellek számát, valamint az ugyanarra a portfólióra alkalmazott modellek közötti különbségek rövid ismertetését is, kitérve a következőkre:

i. 

a nemteljesítési valószínűség (PD) becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, köztük a következőkre vonatkozó információk: hogyan történik a nemteljesítési valószínűség becslése az alacsony nemteljesítési arányú portfóliók esetében, léteznek-e szabályozói alsó korlátok, és milyen tényezők álltak a becsült PD-értékek és a tényleges nemteljesítési ráták között megfigyelt eltérések mögött, legalább az utolsó három időszakra vonatkozóan;

ii. 

adott esetben a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, köztük például a következők: a gazdasági visszaesés ideje alatti LGD-k számítására használt módszerek, hogyan történik az LGD becslése az alacsony nemteljesítési arányú portfóliók esetében, vagy a nemteljesítési esemény és a kitettség lezárása között eltelő idő;

iii. 

adott esetben az egyenértékesítési tényezők becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, ezen belül az e változók levezetése során alapul vett feltételezések;

g) 

adott esetben a 147. cikkben említett minden egyes kitettségi osztállyal kapcsolatban a következő információk:

i. 

a mérleg szerinti kitettségek bruttó értéke;

ii. 

a mérlegen kívüli kitettségek értéke a vonatkozó egyenértékesítési tényező alkalmazását megelőzően;

iii. 

a kitettség értéke a vonatkozó egyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő ügylet alkalmazását megelőzően;

iv. 

bármely olyan modellparaméter vagy bemeneti adat, amely segíti a kockázati súlyozás megértését, valamint a kockázati kitettségek súlyozást követő értékei, amelyeket elégséges számú ügyfélkategória tekintetében hoznak nyilvánosságra (a nemteljesítő kategóriát is beleértve) ahhoz, hogy a hitelkockázatok megfelelően megkülönböztethetők legyenek;

v. 

az engedély hatálya alá tartozó, az i–iv. pontban említett értékek külön azokra a kitettségosztályokra vonatkozóan, amelyek esetében az intézmények engedélyt kaptak saját LGD-k és hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazására a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához, valamint azokra a kitettségekre vonatkozóan, amelyek esetében az intézmények nem használnak ilyen becsléseket;

h) 

minden egyes kitettségi osztály esetében az intézmények által egy hosszabb időszakra becsült PD-érték és a tényleges nemteljesítési ráta összehasonlítása, külön nyilvánosságra hozva a PD-sávot, a külső minősítésben szereplő megfelelő értéket, a PD súlyozott és számtani átlagát, az ügyfeleknek az előző nyilvánosságra hozatali időszak végi és nyilvánosságra hozatali időszakbeli számát, a nemteljesítő (defaulted) ügyfelek számát – beleértve az új nemteljesítő (defaulted) ügyfeleket is –, valamint az éves átlagos múltbeli nemteljesítési arányt.

E cikk b) pontjának alkalmazásában az intézményeknek a 166. cikkben meghatározott kitettségértéket kell használniuk.
453. cikk A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

453. cikk

A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A hitelkockázat-mérséklési technikákat alkalmazó intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a következő információkat:

a) 

a mérlegen kívüli és mérleg szerinti nettósításra alkalmazott szabályok és eljárások fő sajátosságainak bemutatása, és annak leírása, hogy az intézmények milyen mértékben veszik igénybe a mérleg-nettósítást;

b) 

az elismert biztosítékok értékelésére és kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások legfontosabb jellemzői;

c) 

a hitelkockázat mérséklése céljából az intézmény által elfogadott biztosítékok fő típusainak leírása;

d) 

a hitelkockázati fedezetként – a tőkekövetelmények csökkentésének céljából – igénybe vett garanciák és hitelderivatívák esetében a garantőrök és a hitelderivatíva-partnerek főbb típusai és hitelképességük, kivéve a szintetikus értékpapírosítási struktúrák részét képező garanciákat és hitelderivatívákat;

e) 

az alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikákhoz kapcsolódóan a piaci kockázat, illetve a hitelkockázat koncentrációjával kapcsolatos információk;

f) 

a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a sztenderd módszer vagy az IRB-módszer alapján kiszámító intézmények esetében az elismerhető hitelkockázati fedezet által nem fedezett teljes kitettségi mérték és az elismert hitelkockázati fedezet által fedezett teljes kitettségi mérték, a volatilitási korrekciók alkalmazása után; az ebben a pontban meghatározott nyilvánosságra hozatalt külön kell teljesíteni a hitelekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan, a nemteljesítő (defaulted) kitettségeket is részletezve;

g) 

a megfelelő hitel-egyenértékesítési tényező és a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklés, valamint a hitelkockázat-mérséklési technikák előfordulása, helyettesítési hatással és anélkül;

h) 

a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a sztenderd módszer alapján kiszámító intézmények esetében a mérleg szerinti és a mérlegen kívüli kitettségek értéke, kitettségi osztály szerinti bontásban, egyenértékesítési tényezők és a kapcsolódó hitelkockázat-mérséklés alkalmazását megelőzően, valamint azután;

i) 

a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a sztenderd módszer alapján kiszámító intézmények esetében a kockázattal súlyozott kitettségérték, valamint az ezen kockázattal súlyozott kitettségérték és a megfelelő hitel-egyenértékesítési tényező és a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklés alkalmazása utáni kitettségérték közötti arány; az ebben a pontban meghatározott nyilvánosságra hozatalt külön kell teljesíteni minden egyes kitettségi osztályra vonatkozóan;

j) 

a kockázattal súlyozott kitettségértékeket az IRB-módszer alapján kiszámító intézmények esetében a hitelderivatívák hitelkockázat-mérséklő hatásának figyelembevétele előtti és utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték; ha az intézmények engedélyt kaptak saját LGD-értékek és hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazására a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához, az ebben a pontban meghatározott nyilvánosságra hozatalt külön kell teljesíteniük az engedély hatálya alá tartozó kitettségi osztályokra vonatkozóan.
454. cikk A működési kockázat fejlett mérési módszere alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

454. cikk

A működési kockázat fejlett mérési módszere alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A működési kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítására a 321–324. cikkben meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazó intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az e kockázat mérséklésére általuk alkalmazott biztosítás és a kockázati transzferre szolgáló egyéb mechanizmusok leírását.
455. cikk Belső modellek piaci kockázatra vonatkozó alkalmazása

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok