AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/1503 RENDELETE (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

A közösségi finanszírozás egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forma az induló innovatív vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és jellemzően kis összegű befektetésekre támaszkodik. A közösségi finanszírozás egyre jelentősebb közvetítési forma, amelynek keretében a közösségi finanszírozási szolgáltató –anélkül, hogy saját maga kockázatot vállalna – egy nyilvánosan hozzáférhető digitális platformot működtet azzal a céllal, hogy kapcsolatba hozza a leendő befektetőket és hitelezőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal, illetve megkönnyítse kapcsolatfelvételüket. Az ilyen finanszírozás történhet hitelek, illetve átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható egyéb eszközök megvásárlása révén. Helyénvaló ezért mind a hitelalapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozás belefoglalása e rendelet hatályába, mivel a közösségi finanszírozás e típusait hasonló finanszírozási alternatívaként lehet strukturálni.

(2)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásában általában háromféle szereplő vesz részt: a finanszírozandó projektet javasló projektgazda, a javasolt projektet finanszírozó befektetők, valamint közösségi finanszírozási szolgáltató formájában egy olyan közvetítő szervezet, amely egy online platformon összeköti egymással a projektgazdákat és a befektetőket.

(3)

A közösségi finanszírozás hozzájárulhat a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének biztosításához és a tőkepiaci unió megvalósításához. A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének hiánya problémát jelent még azokban a tagállamokban is, ahol a banki finanszírozáshoz való hozzáférés stabil maradt a pénzügyi válság során. A közösségi finanszírozás megjelent és bevett gyakorlattá vált a természetes és jogi személyek üzleti tevékenységei finanszírozásának céljára. Az ilyen finanszírozás online platformokon keresztül történik; az üzleti tevékenységeket jellemzően nagyszámú személy vagy szervezet finanszírozza; és a vállalkozások – köztük az induló innovatív vállalkozások – viszonylag kis pénzösszegeket gyűjtenek.

(4)

Azon túl, hogy alternatív finanszírozási forrást – többek között kockázati tőkét – biztosít, a közösségi finanszírozás egyéb előnyöket is kínálhat a vállalkozások számára. A közösségi finanszírozás érvényre juttathat egy üzleti elképzelést, a vállalkozókat számos, új ismeretekkel és információkkal szolgáló személlyel hozhatja kapcsolatba, továbbá marketingeszközként is szolgálhat.

(5)

Már több tagállam bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. Ezek a szabályozások a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodnak. Ennek eredményeként a meglévő nemzeti szabályok Unió-szerte eltérnek a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek és az engedélyezési követelmények tekintetében.

(6)

A meglévő nemzeti szabályok eltérései olyan mértékűek, hogy akadályozzák a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, és ezért közvetlen hatást gyakorolnak az ilyen szolgáltatások belső piacának működésére. Különösen a jogi keret nemzeti határok mentén való széttagoltsága teremt jelentős jogi költségeket a lakossági befektetők számára, akik/amelyek gyakran nehézségekkel szembesülnek a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok meghatározása során. Ezek a befektetők ezért gyakran visszariadnak attól, hogy határokon átnyúló befektetéseket eszközöljenek a közösségi finanszírozási platformokon keresztül. Ugyanezen okok tartják vissza az ilyen platformokat működtető közösségi finanszírozási szolgáltatókat attól, hogy szolgáltatásaikat a letelepedési helyük szerintitől eltérő tagállamokban kínálják. Ennek eredményeként a közösségi finanszírozási szolgáltatások – az uniós szintű közösségi finanszírozási piac hátrányára – eddig nagyrészt nemzeti szintűek maradtak, ezáltal megfosztva – különösen a kisebb nemzeti piacokon működő – vállalkozásokat a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől.

(7)

A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások előmozdítása és a belső piacon az ilyen szolgáltatások nyújtása szabadsága gyakorlásának és igénybevételének megkönnyítése érdekében uniós szintű szabályozási keret létrehozásával fel kell számolni a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működését gátló meglévő akadályokat, és magas szintű befektetővédelmet kell biztosítani.

(8)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának működését gátló akadályok felszámolásával ez a rendelet elő kívánja mozdítani a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását. Ezért indokolt, hogy a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztóknak történő hitelezéshez kapcsolódó közösségi finanszírozási szolgáltatások ne tartozzanak e rendelet hatálya alá.

(9)

A szabályozási arbitrázs elkerülése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjtsenek az ügyfelektől, kivéve, ha a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 8. cikkének megfelelően hitelintézetként is engedélyezték azokat. A tagállamoknak mindazonáltal biztosítaniuk kell, hogy nemzeti joguk ne írja elő a hitelintézetként való engedélyezés követelményét vagy más egyedi engedélyt, mentességet vagy felmentést a projektgazdák vagy befektetők számára, amennyiben közösségi finanszírozási projektekre vonatkozó ajánlat vagy az azokba való befektetés céljából fogadnak el pénzeszközöket vagy nyújtanak hiteleket.

(10)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásának célja, hogy megkönnyítse egy projekt finanszírozását azáltal, hogy tőkét von be nagyszámú személytől, akiknek/amelyeknek mindegyike viszonylag kis összegű befektetéssel járul hozzá a projekthez, egy nyilvánosan hozzáférhető internetalapú információs rendszeren keresztül. A közösségi finanszírozási szolgáltatások tehát a befektetési ajánlatokat egyidejűleg megkapó, korlátlan számú befektető előtt állnak nyitva, és elsősorban természetes személyektől – köztük jelentős nettó vagyonnal nem rendelkező magánszemélyektől – gyűjtenek forrásokat. E rendeletnek alkalmazandónak kell lennie az olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokra, amelyek ügyfélmegbízások átvételének és továbbításának, valamint az átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli, a befektetők számára korlátlanul hozzáférhető nyilvános platformon történő elhelyezésének együttes biztosítására irányulnak. E szolgáltatások együttes nyújtása – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) alapján nyújtott egyes befektetési szolgáltatásokkal összehasonlítva – a közösségi finanszírozási szolgáltatások fő jellemzője, jóllehet az említett szolgáltatások külön-külön megfelelnek az említett irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásoknak.

(11)

A hitelalapú közösségi finanszírozás tekintetében e rendeletnek alkalmazandónak kell lennie azon közösségi finanszírozási szolgáltatásokra, amelyek a hitelnyújtás közvetítésére, így többek között olyan szolgáltatásokra irányulnak, mint a közösségi finanszírozási ajánlatok ügyfeleknek való bemutatása és az árazás, illetve a közösségi finanszírozási projektek vagy projektgazdák hitelkockázatának értékelése. A közösségi finanszírozási szolgáltatások fogalommeghatározásának különböző üzleti modelleket kell figyelembe vennie, lehetővé téve egy vagy több befektető és egy vagy több projektgazda között hitelmegállapodás megkötését a közösségi finanszírozási platformon keresztül. Az e rendelet hatálya alá tartozó hitelek olyan hitelek, amelyek esetében feltétel nélküli kötelezettség áll fenn a megállapodás szerinti pénzösszeg befektetőnek történő visszafizetésére, miáltal a hitelalapú közösségi finanszírozási platformok csupán megkönnyítik a befektetők és a projektgazdák közötti hitelmegállapodások megkötését anélkül, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató bármikor is a projektgazda hitelezőjeként járna el. Az e rendelet hatálya alá tartozó hitelnyújtás közvetítését meg kell különböztetni a hitelintézetek tevékenységétől, amelyek saját számlára nyújtanak hiteleket és gyűjtenek betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket az ügyfelektől.

(12)

A szolgáltatásaik nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető internetalapú információs rendszereket – többek közt felhasználói regisztrációt igénylő rendszereket – működtetnek.

(13)

A befektetésalapú közösségi finanszírozás tekintetében az átruházhatóság fontos biztosíték a befektetők számára, hogy képesek legyenek kilépni a befektetésükből, mivel biztosítja számukra annak lehetőségét, hogy érdekeltségüket a tőkepiacokon értékesítsék. Ez a rendelet ezért az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos közösségi finanszírozási szolgáltatásokra terjed ki és azokat engedélyezi. A tagállamok nemzeti joga szerint alapított egyes korlátozott felelősséggel működő társaságok részesedései szintén szabadon átruházhatók a tőkepiacokon, ezért nem zárhatók ki e rendelet hatálya alól.

(14)

Egyes közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre egyes tagállamokban az átruházhatóságukat szabályozó nemzeti jog alkalmazandó, így például olyan követelmény vonatkozhat rájuk, hogy az átruházást közjegyzőnek kell hitelesítenie. Ezt a rendeletet az ilyen eszközök átruházását szabályozó nemzeti jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

(15)

Jóllehet az elsődleges tokenkibocsátások alkalmasak a kkv-k, az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozások finanszírozására, és felgyorsíthatják a technológiatranszfert, azonban jellemzőik jelentősen eltérnek az e rendelet szerint szabályozott közösségi finanszírozási szolgáltatásoktól.

(16)

A közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a befektetők hatékony védelme és a piaci fegyelem mechanizmusának biztosítása érdekében helyénvaló az egyes projektgazdák által tett közösségi finanszírozási ajánlatok teljes ellenértékére vonatkozó küszöbértéket előírni. A küszöbértéket ennek megfelelően 5 000 000 EUR-ban kell megállapítani, mivel ez az a küszöbérték, ameddig a legtöbb tagállam az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) alapján mentességet ad az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek esetében a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól.

(17)

Az e rendelettel és az (EU) 2017/1129 rendelettel létrehozott, az 5 000 000 EUR összegű küszöbérték miatt egymást átfedő szabályozási keretek növelhetik a szabályozási arbitrázs kockázatát, és zavart okozhatnak egyes tagállamokban a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésben és a tőkepiacok fejlődésében. Ezenfelül eddig csak korlátozott számú tagállam vezetett be a közösségi finanszírozási platformokat és szolgáltatásokat szabályozó sajátos jogi keretet. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az (EU) 2017/1129 rendelet végrehajtása során egyes tagállamok az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor készítendő tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés küszöbértékét 5 000 000 EUR alatti összegben határozták meg, valamint figyelembe véve azt a különös erőfeszítést, amelyre e tagállamok részéről a nemzeti joguk kiigazításához és az e rendelet szerinti egységes küszöbérték alkalmazásának biztosításához szükség lehet, e rendeletben nem megújítható ideiglenes eltérésről kell rendelkezni annak érdekében, hogy e tagállamok számára lehetővé váljon e jelentős erőfeszítés megtétele. Ezen ideiglenes eltérésnek a lehető legrövidebb időtartamra kell alkalmazandónak lennie annak érdekében, hogy a belső piac működését a lehető legkevésbé zavarja.

(18)

A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és minden ügyfél tisztességes kezelésének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan szabályzattal, amely biztosítja, hogy a platformjaikon elérhető projekteket szakszerű, tisztességes és átlátható módon válasszák ki, és hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat ugyanilyen módon nyújtsák.

(19)

Az ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatás javítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a befektető által a közösségi finanszírozási szolgáltatóval előzetesen közölt egy vagy több konkrét paraméter vagy kockázati mutató – például az üzleti tevékenység típusa vagy ágazata vagy a hitelminősítés – alapján közösségi finanszírozási projekteket javasoljanak az egyéni befektetőknek. Mindazonáltal az e rendelet alapján kapott engedély nem jogosítja fel a közösségi finanszírozási szolgáltatókat arra, hogy egyéni vagy kollektív eszközkezelési szolgáltatásokat nyújtsanak. Annak biztosítása érdekében, hogy a leendő befektetők számára semleges alapon kínáljanak befektetési lehetőségeket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon vagy valamely harmadik fél platformján tett meghatározott ajánlat felé irányítják.

(20)

Az olyan üzleti modelleket, amelyeknél a közösségi finanszírozási szolgáltató a forrásokat automatizált folyamatok révén automatikusan a befektető által előzetesen meghatározott paramétereknek és kockázati mutatóknak megfelelő közösségi finanszírozási projektekhez rendeli – ez az úgynevezett automatikus befektetés – egyéni hitelportfólió-kezelésnek kell tekinteni.

(21)

Az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási platformon elérhető szűrőeszközök megléte nem tekinthető a 2014/65/EU irányelv szerinti befektetési tanácsadásnak, amennyiben ezek az eszközök semleges, ajánlásnak nem minősülő tájékoztatást nyújtanak az ügyfeleknek. Az ilyen eszközök közé kell tartozniuk azon eszközöknek is, amelyek kizárólag objektív termékjellemzőkre vonatkozó kritériumok alapján jelenítik meg az eredményeket. Az objektív termékjellemzők egy közösségi finanszírozási platform esetében lehetnek előre meghatározott projektkritériumok – például a gazdasági ágazat, az alkalmazott eszköz és a kamatláb vagy a kockázati kategória –, amennyiben a számítás módszerére vonatkozóan elegendő információt tesznek közzé. Hasonlóképpen, a mérlegelési lehetőség nélkül kiszámított kulcsfontosságú pénzügyi adatokat is objektív kritériumnak kell tekinteni.

(22)

E rendelet célja a közvetlen befektetések megkönnyítése és a más uniós jogi aktusok – különösen az eszközkezelőkre vonatkozó uniós jogi aktusok – által szabályozott pénzügyi közvetítők számára a szabályozási arbitrázs lehetőségei megteremtésének elkerülése. A jogi struktúrák, többek között a különleges célú gazdasági egységek – amelyek a közösségi finanszírozási projekt és a befektetők közé ékelődnek be – alkalmazását ezért szigorúan szabályozni kell, és azt csak akkor szabad engedélyezni, ha az annak lehetővé tétele érdekében indokolt, hogy egy befektető részesedést szerezzen – például egy illikvid vagy oszthatatlan eszközben – átruházható értékpapíroknak valamely különleges célú gazdasági egység által történő kibocsátása révén.

(23)

A hatékony irányítási rendszer biztosítása elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezeléshez és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezért olyan irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja hatékony és prudens vezetésüket. A vezetésükért felelős természetes személyeknek jó hírnévvel, valamint elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkezniük. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak emellett eljárásokat kell bevezetniük az ügyfelektől érkező panaszok fogadása és kezelése céljából.

(24)

Az ügyfelek ki vannak téve a közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kapcsolatos potenciális kockázatoknak, különösen a működési kockázatoknak. Az ügyfelek ilyen kockázatokkal szembeni védelme érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatókra prudenciális követelményeknek kell vonatkozniuk.

(25)

A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára elő kell írni, hogy üzletmenet-folytonossági terveket dolgozzanak ki a közösségi finanszírozási szolgáltató megszűnésével kapcsolatos kockázatok kezelésére. Az ilyen üzletmenet-folytonossági terveknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk a kritikus funkciók kezelésére, amelyek – a közösségi finanszírozási szolgáltató üzleti modelljétől függően – magukban foglalhatnak a fennálló hitelek további kezelésére, az ügyfelek értesítésére és az eszközök letéti őrzésére irányuló megállapodások átadására vonatkozó rendelkezéseket.

(26)

A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semleges közvetítőként kell működniük a közösségi finanszírozási platformjukon az ügyfelek között. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében meg kell határozni bizonyos követelményeket a közösségi finanszírozási szolgáltatók, a tulajdonosaik, a vezetőik és az alkalmazottaik, valamint bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén szorosan kapcsolódó természetes vagy jogi személy tekintetében. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem fűződhet semmilyen érdekük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokhoz. A fő tulajdonosok, a vezetők és az alkalmazottak, valamint a hozzájuk meghatározó befolyás révén szorosan kapcsolódó természetes vagy jogi személyek nem járhatnak el projektgazdaként a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban. E fő tulajdonosoknak, vezetőknek, alkalmazottaknak és természetes vagy jogi személyeknek azonban nem szabad megtiltani, hogy a közösségi finanszírozási platformjukon kínált projektekben befektetőként vegyenek részt, amennyiben megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre az összeférhetetlenség megakadályozására.

(27)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és zökkenőmentes nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy bármely operatív funkciót teljesen vagy részben egy harmadik félre bízzanak, feltéve, hogy a kiszervezés nem rontja a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem hatékony felügyeletét. A közösségi finanszírozási szolgáltatók a kiszervezett tevékenységek tekintetében azonban továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

(28)

Az eszközök letéti őrzésére vonatkozó követelmények alapvető fontosságúak a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat igénybe vevő befektetők védelme szempontjából. A pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható vagy a letétkezelőnek fizikailag átadható átruházható értékpapírokat és közösségi finanszírozási célokra használható eszközöket a 2013/36/EU vagy a 2014/65/EU irányelvvel összhangban engedélyezett, minősített letétkezelőnek kell tárolnia. A letétbe helyezendő eszközök típusától függően az eszközöket vagy letétbe kell helyezni, mint a pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható vagy fizikailag átadható átruházható értékpapírok esetében, vagy tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartási követelménynek kell alávetni. Az olyan átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök letéti őrzése, amelyeket a nemzeti joggal összhangban csak a projektgazdánál vagy ügynökénél tartanak nyilván – mint például a tőzsdén nem jegyzett társaságokba történő befektetések, vagy amelyeket olyan egyénileg elkülönített számlán tartanak, amelyet az ügyfél közvetlenül a központi értéktárnál nyithat – az eszközök minősített letétkezelők által végzett letéti őrzésével egyenértékűeknek tekintendők.

(29)

Mivel csak pénzforgalmi szolgáltatók nyújthatják az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatásokat, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély nem egyenértékű a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy ha a közösségi finanszírozási szolgáltató ilyen pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a közösségi finanszírozási szolgáltatásaival kapcsolatban, akkor egyúttal az (EU) 2015/2366 irányelvben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatónak is kell lennie. Ez a követelmény nem érinti a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett szervezeteket, amelyek az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkében említett tevékenységet folytatnak, és amelyekre az (EU) 2015/2366 irányelv 37. cikkében meghatározott értesítési kötelezettség is vonatkozik. Az ilyen tevékenységek megfelelő felügyeletének lehetővé tétele érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat arról, hogy szándékában áll-e a megfelelő engedély birtokában pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, vagy hogy az ilyen szolgáltatásokat engedéllyel rendelkező harmadik félnek szervezi-e ki.

(30)

A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedésének és zavartalan működésének feltétele a kellően nagy méret és az ilyen szolgáltatások iránti közbizalom. Ezért a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezésére vonatkozóan egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket kell meghatározni. A közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek ezért meg kell könnyíteniük e szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, csökkenteniük kell a működési kockázatokat, valamint biztosítaniuk kell az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjét.

(31)

A közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében csak az Unióban tényleges és állandó letelepedési hellyel – és többek között a szükséges forrásokkal – rendelkező jogi személyek kérelmezhetik az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést.

(32)

Amint azt a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló, 2017. június 26-i jelentése kiemelte, a közösségi finanszírozási szolgáltatások ki lehetnek téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának. Ezért biztosítékokról kell rendelkezni a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezésére és a vezetésükért felelős természetes személyek jó hírnevének értékelésére vonatkozó feltételek meghatározásakor, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni követelmények hatálya alá tartozó engedélyezett szervezetekre való korlátozásával. A piac integritásának a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén történő további biztosítása céljából, valamint figyelembe véve az e rendelet alapján egy közösségi finanszírozási ajánlat révén bevonható források összegét, a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók részben vagy teljes mértékben kötelesek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8) a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás tekintetében átültető nemzeti jognak, és hogy az említett irányelv alkalmazásában a kötelezett szolgáltatók listája kiegészüljön a közösségi finanszírozási szolgáltatókkal.

(33)

Azért, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók határokon átnyúlóan működhessenek anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének, így megkönnyítve az Unió területén folyó projektek különböző tagállamokból származó befektetők általi finanszírozását, a tagállamok számára nem lehet engedélyezni, hogy az említett, e rendelet szerint engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozóan további követelményeket írjanak elő.

(34)

Az engedélyezési eljárásnak lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy tájékoztatást kapjanak a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtani szándékozott szolgáltatásokról – ideértve az általuk működtetni szándékozott közösségi finanszírozási platformokat is –, hogy értékeljék a vezetésük minőségét, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében létrehozott belső szervezeti felépítésüket és eljárásaikat.

(35)

A megfelelő felügyelet biztosítása és az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9), a 2013/36/EU, a 2014/65/EU vagy az (EU) 2015/2366 irányelv alapján engedélyezett és közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtani szándékozó szervezetek számára, hogy mind az említett irányelvek, mind pedig e rendelet alapján engedéllyel rendelkezzenek. Az ilyen esetekre egyszerűsített engedélyezési eljárást kell alkalmazni, és az illetékes hatóságok nem írhatják elő már rendelkezésükre álló dokumentumok vagy igazolások benyújtását.

(36)

A befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóság elősegítése érdekében indokolt, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) létrehozza az Unióban e rendelettel összhangban engedélyezett összes közösségi finanszírozási szolgáltatót magában foglaló nyilvános és naprakész nyilvántartást. E nyilvántartásnak magában kell foglalnia az Unióban működő valamennyi közösségi finanszírozási platformra vonatkozó információkat.

(37)

Az e rendelet szerinti engedélyt vissza kell vonni, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató már nem felel meg a számára adott engedély feltételeinek. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra is, hogy visszavonják az e rendelet szerinti engedélyt, amennyiben egy közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél elvesztette az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltatások vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti befektetési szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő engedélyét, vagy amennyiben egy olyan közösségi finanszírozási szolgáltató, amely egyben pénzforgalmi szolgáltató is, vagy vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik fél megsértették az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jogot.

(38)

Annak érdekében, hogy ügyfeleik számára széles körű szolgáltatásokat nyújtsanak, lehetővé kell tenni az e rendelet szerint engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy az e rendelet szerinti engedély hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási tevékenységek nyújtásától eltérő tevékenységeket is folytassanak.

(39)

Annak biztosítása érdekében, hogy ügyfeleik egyértelműen megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét és az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokat, költségeket és díjakat, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető módon kell tájékoztatniuk ügyfeleiket.

(40)

A hitelnyújtás közvetítésével járó közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden ügyfél rendelkezésére kell bocsátaniuk bizonyos releváns információkat, például a hitelek nemteljesítési arányát.

(41)

A közösségi finanszírozási projektekre hitelbírálati pontszámot alkalmazó vagy a közösségi finanszírozási ajánlatok árazására javaslatot tevő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak közzé kell tenniük módszertanuk legfontosabb elemeit. A hitelbírálati pontszámok kiszámítására, illetve az ár vagy a kamatláb meghatározására szolgáló módszerek közzétételére vonatkozó követelmény nem értelmezhető akként, hogy az érzékeny üzleti információk közzétételét követelné meg, és nem értelmezhető az innovációt akadályozó módon sem.

(42)

A közösségi finanszírozási projektekben részt vevő különböző befektetői kategóriák megfelelő befektetővédelmének biztosítása, és egyúttal a befektetések áramlásának megkönnyítése érdekében ez a rendelet különbséget tesz a tapasztalt és a tapasztalatlan befektetők között, és az említett egyes kategóriákra nézve megfelelő, különböző szintű befektetővédelmi biztosítékokat vezet be. A tapasztalt és a tapasztalatlan befektetők közötti különbségtételnek a szakmai ügyfelek és a lakossági ügyfelek közötti, a 2014/65/EU irányelvben megállapított különbségtételen kell alapulnia. E különbségtételnél azonban figyelembe kell venni a közösségi finanszírozási piac jellemzőit is. Különösen a tapasztalt és a tapasztalatlan befektetők közötti, e rendelet szerinti különbségtételnél a leendő befektetők közösségi finanszírozással kapcsolatos tapasztalatát és ismereteit is figyelembe kell venni, és kétévente újra kell értékelni.

(43)

A közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott pénzügyi termékek nem azonosak a hagyományos befektetési termékekkel vagy a megtakarítási termékekkel, és ezért nem is forgalmazhatók ekként. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy a leendő tapasztalatlan befektetők megértsék a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázat szintjét, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak belépéskori tudástesztnek kell alávetniük tapasztalatlan leendő befektetőiket az arról való megbizonyosodás céljából, hogy megértették az ilyen befektetéseket. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a nem elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkező, leendő tapasztalatlan befektetőket, hogy előfordulhat, hogy a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások számukra nem megfelelőek.

(44)

Mivel a tapasztalt befektetők – mint ilyenek – tisztában vannak a közösségi finanszírozási projektekbe történő befektetések kockázataival, nem érdemes őket belépéskori tudástesztnek alávetni. Hasonlóképpen a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy a tapasztalt befektetők számára kockázati figyelmeztetéseket adjanak ki.

(45)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tapasztalatlan befektetők elolvassák és megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltató által számukra kiadott kifejezett kockázati figyelmeztetéseket, kifejezetten el kell ismerniük azokat a kockázatokat, amelyekkel a közösségi finanszírozási projektbe való befektetésük jár. A magas szintű befektetővédelem fenntartása érdekében, és mivel az ilyen elismerés hiánya arra utal, hogy a befektető adott esetben nem értette meg a befektetéssel járó kockázatokat, a közösségi finanszírozási szolgáltatók csak olyan tapasztalatlan befektetőktől fogadhatnak el befektetéseket, akik/amelyek kifejezetten elismerték, hogy elolvasták és megértették az említett figyelmeztetéseket.

(46)

Tekintettel a közösségi finanszírozási projektekhez kapcsolódó kockázatokra, a tapasztalatlan befektetőknek el kell kerülniük az ilyen projekteknek való túlzott kitettséget. Jelentős a kockázata annak, hogy az eredetileg befektetett összegek nagy részét vagy akár teljes egészét elveszítik. Ezért helyénvaló meghatározni azt a maximális összeget, amelyet a tapasztalatlan befektetők további biztosítékok nélkül fektethetnek egy adott projektbe. Ezzel ellentétben, ilyen maximális összeg általi korlátozás nem indokolt a szükséges tapasztalattal, ismeretekkel vagy pénzügyi kapacitással, illetve ezek kombinációjával rendelkező tapasztalt befektetők esetében.

(47)

A tapasztalatlan befektetők védelmének megerősítése érdekében elő kell írni egy olyan gondolkodási időszakot, amely alatt a leendő tapasztalatlan befektető indokolás és szankció nélkül visszavonhatja az adott közösségi finanszírozási ajánlatba való befektetési ajánlatát vagy szándéknyilatkozatát. Erre annak a helyzetnek az elkerülése érdekében van szükség, hogy egy leendő tapasztalatlan befektető egy közösségi finanszírozási ajánlat elfogadásával egyúttal egy kötelező erejű szerződés megkötésére irányuló ajánlatot is elfogadjon anélkül, hogy lehetősége lenne arra, hogy megfelelő időszakon belül elálljon a szerződéstől. A gondolkodási időszakra nincs szükség, amikor a leendő tapasztalatlan befektető anélkül is szándéknyilatkozatot tehet egy adott közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan, hogy ezáltal szerződést kötne, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen befektetési ajánlat vagy szándéknyilatkozat megtételére az ajánlat tervezett lejárati idejéhez vagy a finanszírozási cél elérésének időpontjához közeli időpontban kerül sor. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gondolkodási időszak lejárta előtt ne szedjenek be pénzt a befektetőtől, és ne utaljanak át pénzt a projektgazdának.

(48)

Tekintettel azon lehetséges hatásokra, amelyeket a befektetési ajánlat vagy a szándéknyilatkozat gondolkodási időszak alatti visszavonásának joga a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő tőkebevonás költségeire gyakorolhat, a Bizottságnak az e rendelet szerinti jelentésében értékelnie kell, hogy a hatékonyabb tőkebevonási folyamat érdekében célszerű-e lerövidíteni a gondolkodási időszakot, anélkül hogy ez sértené a befektetők védelmét.

(49)

A 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) az abból eredő követelésekre vonatkozik, amikor egy befektetési vállalkozás nem képes visszafizetni a befektetőknek járó vagy a befektetők tulajdonát képező, az ő nevükben, befektetési ügyletekkel kapcsolatban a vállalkozásnak nyújtott pénzeszközt, vagy nem képes visszaadni a befektetőknek a befektetők tulajdonát képező, az ő nevükben, befektetési ügyletekkel kapcsolatban a vállalkozásnál őrzött, felhasznált vagy kezelt eszközöket. Mivel a 2014/65/EU irányelv alapján szintén engedélyezett befektetési vállalkozások által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök letéti őrzése nem foglalja magában az említett irányelv 4. cikke 2. pontjának értelmében vett befektetési szolgáltatások nyújtását, a tapasztalatlan befektetőket a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon tájékoztatni kell arról, hogy a befektetőkártalanítási rendszer által nyújtott védelem nem vonatkozik a közösségi finanszírozási platformon megvett átruházható értékpapírokra és közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre. Ezenfelül az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások nem tekinthetők a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának értelmében vett betétek gyűjtésének.

(50)

Ez a rendelet meghatározza a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap tartalmát, amelyet minden egyes közösségi finanszírozási ajánlat esetében a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a leendő befektetők megalapozott befektetési döntést tudjanak hozni. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelmeztetni kell a leendő befektetőket, hogy az általuk vállalt befektetési környezet olyan kockázatokkal jár, amelyekre sem a 2014/49/EU irányelvvel összhangban létrehozott betétbiztosítási rendszerek, sem pedig a 97/9/EK irányelvvel összhangban létrehozott befektetőkártalanítási rendszerek nem vonatkoznak.

(51)

A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tükröznie kell a hitelalapú, illetve a befektetésalapú közösségi finanszírozás sajátos jellemzőit. E célból konkrét és releváns mutatókat kell előírni. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon adott esetben figyelembe kell venni továbbá a projektgazdák sajátos jellemzőit és a kapcsolódó kockázatokat, és annak a projektgazdákra, a befektetői jogokra és díjakra, valamint az átruházható értékpapírok típusára, a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre és a kínált hitelekre vonatkozó lényeges információkra kell összpontosítania. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a projektgazdáknak kell elkészíteniük, mivel az abba foglalandó információkat leginkább a projektgazda tudja rendelkezésre bocsátani. Mivel azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatók felelősek a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a leendő befektetők rendelkezésére bocsátásáért, nekik kell biztosítaniuk, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap egyértelmű, helyes és teljes legyen.

(52)

A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a projektgazda által elkészített, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon előírtnál több információt tüntessenek fel. Ezeknek az információknak azonban ki kell egészíteniük a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információkat, és összhangban kell állniuk azokkal.

(53)

Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató olyan kihagyást, hibát vagy pontatlanságot észlel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely jelentősen befolyásolhatja a befektetés várható megtérülését, haladéktalanul jeleznie kell ezt a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a projektgazdának, akinek/amelynek ki kell egészítenie vagy ki kell javítania azt az információt. Ha ilyen kiegészítésre vagy kijavításra nem kerül sor, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak – bizonyos feltételek mellett – fel kell függeszteniük vagy akár törölniük kell a közösségi finanszírozási ajánlatot.

(54)

Az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k tőkepiacokhoz való gördülékeny és gyors hozzáférésének biztosítása, finanszírozási költségeik csökkentése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a késedelmek és a költségek elkerülése érdekében nem lehet azt a követelményt támasztani, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

(55)

Amennyiben a nemzeti jog megengedi, a közösségi finanszírozási szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy – információs rendszere naprakésszé tétele útján – átruházza a befektetésalapú közösségi finanszírozási projekt részesedéseinek tulajdonjogát. Az átláthatóság és az információáramlás érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltató számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a közösségi finanszírozási platformján befektetéseket eszközölt ügyfeleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a közösségi finanszírozási platformján elhelyezett hirdetőtáblán hirdessék meg az említett közösségi finanszírozási platformon eredetileg kínált hitelek, átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök vételére és eladására irányuló szándékaikat, feltéve, hogy a hirdetőtábla nem gyűjti össze több harmadik fél vételi és eladási szándékait oly módon, amely az ilyen hirdetések esetében létrejött szerződést eredményez. A közösségi finanszírozási szolgáltató által biztosított hirdetőtábla ezért nem állhat olyan belső párosítási rendszerből, amely multilaterális alapon hajtja végre az ügyfélmegbízásokat, kivéve, ha átruházható értékpapírok esetében a közösségi finanszírozási szolgáltató a 2014/65/EU irányelv 5. cikkével összhangban befektetési szolgáltatóként vagy az említett irányelv 44. cikkével összhangban szabályozott piacként külön engedéllyel rendelkezik. Az átruházható értékpapírok esetében ilyen engedéllyel nem rendelkező közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egyértelműen tájékoztatniuk kell a befektetőket arról, hogy nem fogadják el az eredetileg a közösségi finanszírozási platformon eszközölt befektetésekhez kapcsolódó szerződésekre vonatkozó vételi és eladási megbízások átvételét, hogy a közösségi finanszírozási platformján végzett vételi és eladási tevékenységek a befektető mérlegelési jogkörébe és felelősségi körébe tartoznak, és hogy nem működtetnek a 2014/65/EU irányelv szerinti kereskedési helyszínt.

(56)

Az átláthatóság elősegítése és az ügyfelekkel folytatott kommunikáció megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden megfelelő adatot meg kell őrizniük.

(57)

Az ügyfelekkel szembeni tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a szolgáltatásaikat marketingközlemények révén népszerűsítő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk.

(58)

Az Unió-szerte működő közösségi finanszírozási szolgáltatók jogbiztonságának növelése és a könnyebb piacra jutás biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeit kifejezetten szabályozó és a tagállamokban alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, valamint azok összefoglalóit a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven, elektronikusan közzé kell tenni. E célból az ESMA-nak és az illetékes hatóságoknak naprakészen kell tartaniuk a honlapjaikat.

(59)

A marketingközleményekre alkalmazandó követelmények tekintetében a tagállamok között fennálló szabályozási eltérések mértékének érthetőbbé tétele céljából az illetékes hatóságoknak az e területet érintő végrehajtási intézkedéseikre vonatkozó részletes jelentést kell évente az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk.

(60)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szükségtelen költségek és adminisztratív teher elkerülése érdekében indokolt, hogy a marketingközleményekre ne vonatkozzanak fordítási követelmények, amennyiben azokat a marketingközlemények terjesztésének helye szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén vagy az említett tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven bocsátják rendelkezésre.

(61)

A hatékony felügyeleti és engedélyezési eljárás biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell határozniuk az illetékes hatóságok által e rendelet alapján ellátandó feladatokat és funkciókat. A határokon átnyúló, hatékony közigazgatási együttműködés megkönnyítése érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie egy egyedüli kapcsolattartó pontot az ESMA-val és az Unió területén az illetékes hatóságokkal való kommunikáció folytatására.

(62)

Mivel az illetékes hatóság rendelkezésére álló hatékony eszközök, jogkörök és erőforrások garantálják a felügyeleti hatékonyságot, e rendeletnek rendelkeznie kell a nemzeti joggal összhangban az illetékes hatóságokra ruházandó minimális felügyeleti és vizsgálati hatáskörökről. Amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, e hatásköröket az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján kell gyakorolni. Az e rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során az ESMA-nak és az illetékes hatóságoknak tárgyilagosan és pártatlanul, döntéshozatali önállóságukat fenntartva kell eljárniuk.

(63)

E rendelet megsértésének felderítése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok iratok lefoglalása céljából beléphessenek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszínekre is. Az említett helyszínekre való belépésre akkor van szükség, ha fennáll az alapos gyanúja annak, hogy ott ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek e rendelet megsértésének bizonyításához. Az ilyen helyszínekre történő belépés szükséges továbbá, amennyiben a korábban tájékoztatásra felszólított természetes vagy jogi személy a felszólításnak nem tett eleget vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené.

(64)

Az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges lépések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket vonjon maga után. Az említett szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, egységes tagállami megközelítést kell biztosítaniuk, valamint elrettentő hatással kell rendelkezniük. E rendelet nem korlátozhatja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb közigazgatási szankciókról rendelkezzenek.

(65)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által hozott, közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket előíró határozatok a lehető legszélesebb körben fejthessék ki elrettentő hatásukat, közzé kell őket tenni, kivéve, ha az illetékes hatóság az anonim közzétételt vagy a közzététel elhalasztását tartja szükségesnek, vagy ha úgy dönt, hogy nem teszi közzé a határozatot.

(66)

Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük időben információkhoz jussanak, vagy velük időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértés büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatóság elé került.

(67)

Mivel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot úgy alakították ki, hogy igazodjon a közösségi finanszírozási ajánlat sajátos jellemzőihez és a befektetők információigényéhez, az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási ajánlatokat mentesíteni kell az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztató közzétételének követelménye alól, és az említett rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(68)

A visszaélést bejelentő személyek az illetékes hatóságok tudomására hozhatnak olyan új információkat, amelyek segítik őket e rendelet megsértése eseteinek felderítésében és szankcionálásában. E rendeletnek ezért biztosítania kell, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, és megvédik őket a megtorlástól. Ezt az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) arra irányuló módosítása révén kell elérni, hogy alkalmazandó legyen az e rendelet szerinti jogsértésekre is.

(69)

Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások tekintetében az átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(70)

E rendelet következetes alkalmazásának előmozdítása és ezen belül az uniós befektetők és a fogyasztók megfelelő védelme érdekében technikai standardokat kell kidolgozni. A hatékonyság érdekében helyénvaló lenne, hogy – mint jelentős szakértelemmel rendelkező szervek – az ESMA és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (15) (Európai Bankhatóság, EBH) dolgozzon ki olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz.

(71)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA és az EBH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el az egyéni hitelportfólió-kezelés, a panaszkezelés, az összeférhetetlenség, a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés, az ügyfelek tájékoztatása, a nemteljesítési arány közzététele, a belépéskori tudásteszt és a veszteségviselési képesség szimulációja, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap és az illetékes hatóságok közötti együttműködés tekintetében. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(72)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a közösségi finanszírozási szolgáltatók általi jelentéstétel, a marketingkövetelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezések közzététele, valamint az illetékes hatóságok közötti és az ESMA-val való együttműködés tekintetében. A Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(73)

A személyes adatok e rendelet keretében történő kezelését, például a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által történő megosztását vagy továbbítását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban kell végezni, az információknak az ESMA által történő megosztását vagy továbbítását pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) összhangban kell végezni.

(74)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret széttagoltságának kezelését, amelynek célja az ilyen szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása és egyidejűleg a befektetők védelmének és piaci hatékonyságnak fokozása, valamint a tőkepiaci unió létrehozásához való hozzájárulás, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(75)

E rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani, és össze kell hangolni az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatókat a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól mentesítő (EU) 2020/1504 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (18) átültető nemzeti szabályok alkalmazásának kezdőnapjával.

(76)

A jogbiztonság érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó típusai tekintetében a nemzeti szabályokat az e rendeletben meghatározott szabályok váltják fel, helyénvaló átmeneti intézkedéseket hozni, amelyek lehetővé teszik az e rendeletet megelőzően hatályos nemzeti joggal összhangban ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó személyek számára, hogy üzleti tevékenységeiket az e rendeletben előírt szabályokhoz igazítsák, és elegendő idő álljon rendelkezésükre az e rendelet szerinti engedély kérelmezésére. Ezért az említett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy 2022. november 10-ig az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. A tagállamok ezen átmeneti időszak alatt különleges eljárásokat vezethetnek be, amelyek lehetővé teszik a nemzeti jog alapján engedélyezett jogi személyek számára, hogy olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, és hogy nemzeti engedélyeiket az e rendelet szerinti engedélyekre váltsák át, feltéve, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók teljesítik az e rendeletben meghatározott követelményeket.

(77)

Azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek nem szerezték be az e rendelet szerinti engedélyt 2022. november 10-ig, az említett időpontot követően nem bocsáthatnak ki új közösségi finanszírozási ajánlatokat. Az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor egy adott közösségi finanszírozási projekthez kapcsolódó céltőke bevonása 2022. november 10-ig nem történik meg, a finanszírozási felhívásokat ezen időpontig le kell zárni. Mindazonáltal 2022. november10-ét követően a meglévő szerződések kezelése – beleértve a követelések beszedését és átruházását, az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatások nyújtását és a vállalati események kezelését – az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban tovább folytatódhat.

(78)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(79)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,