+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/118/EK IRÁNYELVE (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről
---+1. cikk
------+Article 1 1.
------+Article 1 2.
---+2. cikk
---+3. cikk
------+Article 3 1.
------+Article 3 1a.
------+Article 3 1b.
------+Article 3 2.
------+Article 3 3.
------+Article 3 4.
------+Article 3 5.
------+Article 3 6.
------+Article 3 7.
---+4. cikk
------+Article 4 1.
------+Article 4 2.
------+Article 4 2a.
------+Article 4 3.
------+Article 4 4.
------+Article 4 5.
---+5. cikk
------+Article 5 1.
------+Article 5 2.
------+Article 5 3.
------+Article 5 4.
------+Article 5 5.
---+6. cikk
------+Article 6 1.
------+Article 6 2.
------+Article 6 3.
------+Article 6 4.
---+6a.cikk
------+Article 6a 1.
------+Article 6a 2.
------+Article 6a 3.
------+Article 6a 4.
------+Article 6a 5.
------+Article 6a 6.
------+Article 6a 7.
------+Article 6a 8.
---+7. cikk
---+8. cikk
------+Article 8 1.
------+Article 8 2.
------+Article 8 3.
------+Article 8 4.
------+Article 8 5.
------+Article 8 6.
------+Article 8 7.
------+Article 8 8.
------+Article 8 9.
------+Article 8 10.
---+8a.cikk
------+Article 8a 1.
------+Article 8a 2.
------+Article 8a 3.
------+Article 8a 4.
------+Article 8a 5.
------+Article 8a 6.
---+9. cikk
------+Article 9 1.
------+Article 9 2.
---+11. cikk
---+12. cikk
---+13. cikk
---+14. cikk
---+I. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VIZEKET SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK (QS) ÉS SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROK
---+II. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK
---+III. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÉMIAI ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA
---+IV. MELLÉKLET JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA
---+V. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VIZEKRE VONATKOZÓ UNIÓS SZINTŰ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSSAL RENDELKEZŐ, AZ I. MELLÉKLETBE VALÓ LEHETSÉGES FELVÉTEL CÉLJÁBÓL FELÜLVIZSGÁLANDÓ ANYAGOK
|
English -
European Union -
Environment -
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/118/EK IRÁNYELVE (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/118/EK IRÁNYELVE
(2006. december 12.)
a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről
1. Áttekintés
| Megnevezés |
Szabályozás |
|
1. cikk
|
|
|
2. cikk
|
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében meghatározottakon kívül az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:
1.
„a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírás”: egy bizonyos szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak a felszín alatti vízben lévő koncentrációjával kifejezett minőségi előírás, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni;
▼M2
2.
„küszöbérték”: a felszín alatti vizekre vonatkozó, uniós szinten meghatározott és a II. melléklet D. részében felsorolt minőségi előírás vagy a felszín alatti vizekre vonatkozó, a tagállamok által a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban meghatározott minőségi előírás;
▼B
3.
„jelentős és tartósan emelkedő tendencia”: szennyező anyagnak, szennyező anyagok egy csoportjának vagy szennyezési indikátornak statisztikailag és környezeti szempontból jelentős koncentrációemelkedése a felszín alatti vízben, amelyre vonatkozóan a tendencia megfordítását az 5. cikkel összhangban szükségesnek állapították meg;
4.
„szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetése”: szennyező anyagoknak a felszín alatti vizekbe történő közvetett vagy közvetlen bevezetése emberi tevékenység eredményeként;
5.
„háttérkoncentráció”: egy anyagnak a felszín alatti víztestben való azon koncentrációja, illetve egy indikátor azon értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén áll elő;
6.
„alapszint”: az az átlagos érték, amelyet a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint létrehozott ellenőrző programok alapján legalább a 2007-es és 2008-as referenciaévben, vagy az ezen referenciaéveket követően meghatározott anyagok esetében az első olyan időszakban mérnek, amikor rendelkezésre áll az ellenőrzési adatok reprezentatív időszaka;
▼M2
7.
„szennyezési indikátor”: olyan paraméter, amely nyomon követhető egy olyan érték megállapítása céljából, amely reprezentatív egy adott szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport szintjére vagy koncentrációjára, és így az általuk jelentett kockázatra nézve.
▼B
|
|
3. cikk
|
|
|
4. cikk
|
|
|
5. cikk
|
|
|
6. cikk
|
|
|
6a.cikk
|
|
|
7. cikk
|
7. cikk
A 2009. január 16-ig (
*1
) és 2013. december 22-e közötti időszakban a 80/68/EGK irányelv 4. és 5. cikke szerinti bármely új engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni az ezen irányelv 3., 4. és 5. cikkében meghatározott követelményeket.
|
|
8. cikk
|
|
|
8a.cikk
|
|
|
9. cikk
|
|
|
11. cikk
|
11. cikk
A 2000/60/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése által előírt bizottsági jelentésnek a felszín alatti víz vonatkozásában többek között tartalmaznia kell egy, az irányelv működéséről szóló értékelést az egyéb vonatkozó környezetvédelmi irányelvekkel összehasonlítva, beleértve az azokkal való összhangot is.
|
|
12. cikk
|
12. cikk
A tagállamok hatályba léptetik azokat törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2009. január 16-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
|
|
13. cikk
|
13. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
|
|
14. cikk
|
14. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
|
|
I. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VIZEKET SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK (QS) ÉS SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROK
|
I. MELLÉKLET
A FELSZÍN ALATTI VIZEKET SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK (QS) ÉS SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROK
Ezen irányelv 3. cikkével és II. mellékletével összhangban szigorúbb küszöbértékeket kell megállapítani, amennyiben egy adott felszín alatti víztest esetében úgy ítélhető meg, hogy a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a kapcsolódó felszíni víztestekre meghatározott környezeti célkitűzések teljesítésének elmulasztását, vagy az ilyen víztestek ökológiai vagy kémiai minőségének jelentős romlását, vagy a közvetlenül a felszín alatti víztesttől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását eredményezhetik. Feltéve, hogy rendelkezésre áll olyan megbízható módszertan, amelynek révén megállapítható a felszín alatti vizek ökoszisztémáinak jelenléte, szigorúbb minőségi előírásokat is meg kell állapítani azon felszín alatti víztestek esetében, amelyekben ilyen ökoszisztéma található, kivéve, ha a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások meghatározására az emberi egészség védelme érdekében került sor, és azok már eleve kellően szigorúak a szóban forgó ökoszisztémák védelméhez.
|
(1)
|
(2)
|
(3)
|
(4)
|
(5)
|
(6)
|
|
Bejegyzés sorszáma
|
Anyag neve
|
Anyag kategóriája
|
CAS-szám (1)
|
EU-szám (2)
|
Minőségi előírás (3) [μg/l, eltérő megjelölés hiányában]
|
|
1.
|
Nitrátok
|
Tápanyagok
|
nem alkalmazható
|
nem alkalmazható
|
50 mg/l
|
|
2.
|
Peszticidek hatóanyagai, beleértve vonatkozó metabolitjaikat, bomlástermékeiket és reakciótermékeiket (4)
|
Peszticidek
|
nem alkalmazható
|
nem alkalmazható
|
0,1 (egyedi)
|
|
0,5 (összes) (5)
|
|
3.
|
PFAS-ok
|
|
|
|
|
|
3.1.
|
PFAS-ok összege
|
Ipari anyagok
|
Lásd a táblázathoz tartozó (6) megjegyzést
|
Lásd a táblázathoz tartozó (6) megjegyzést
|
Az (EU) 2020/2184 irányelv (6) I. mellékletének B. részében meghatározott parametrikus értékek
|
|
3.2.
|
4 megnevezett PFA-anyag összege (7)
|
Ipari anyagok
|
Lásd a táblázathoz tartozó (7) megjegyzést
|
Lásd a táblázathoz tartozó (7) megjegyzést
|
0,0044 (7)
|
|
4.
|
Karbamazepin
|
Gyógyszerek
|
298-46-4
|
nem alkalmazható
|
2,5 (12)
|
|
5.
|
Szulfametoxazol
|
Gyógyszerek
|
723-46-6
|
nem alkalmazható
|
0,1 (12)
|
|
6.
|
Primidon
|
Gyógyszerek
|
125-33-7
|
|
2,5 (12)
|
|
7.
|
Nem releváns peszticidmetabolitok (nrM-ek) (4)
|
Peszticidek
|
nem alkalmazható
|
nem alkalmazható
|
1 vagy legfeljebb 5 (8) (egyedi)
|
|
5 (9) vagy 12,5 (10) (összes) (11)
|
|
8.
|
Triklór-etilén és tetraklór-etilén (a kettő összege)
|
Ipari anyagok
|
79-01-6 és 127-18-4
|
201-167-4 és 204-825-9
|
10 (összes) (13)
|
(1)
CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).
(2)
EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).
(3)
Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett QS. Más előírás hiányában az összes anyag és izomer összkoncentrációjára vonatkozik.
(4)
„Peszticidek”: az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkében, illetve az 528/2012/EU rendelet 3. cikkében meghatározott növényvédő szerek és biocid termékek.
E paraméter tekintetében a tagállamok monitorozzák a területükön jelenleg vagy korábban használt peszticid termékekben található hatóanyagokat, és a határokon átnyúló szennyezés eredményeként jelen lévő bármely hatóanyagot, valamint azok releváns és nem releváns metabolitjait, bomlástermékeit és reakciótermékeit, a rendelkezésre álló információk alapján támaszkodva az ezen irányelv 4. cikkének (2a) bekezdésével összhangban létrehozandó jegyzékre. A tagállamok felhagyhatnak adott hatóanyagok és metabolitjaik monitoringjával, ha azokat a területükön már nem használják, feltéve, hogy a korábbi monitoring következetesen igazolta, hogy ezek az anyagok és metabolitok nem fordulnak elő a felszín alatti víztestben.
Egy peszticidmetabolit akkor tekintendő relevánsnak, ha okkal feltételezhető, hogy az általa megcélzott kártevő vonatkozásában a toxicitást tekintve hasonló lényegi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kiindulási hatóanyag, vagy ha a fogyasztók, illetve a környezet számára – önmagában vagy átalakulási termékei révén – egészségügyi kockázattal jár.
(5)
„Összes”: minden egyes, a monitoringeljárás során kimutatott és számszerűsített peszticid összege, beleértve vonatkozó metabolitjaikat, bomlástermékeiket és reakciótermékeiket.
(6)
Ez az (EU) 2020/2184 irányelv III. melléklete B. részének 3. pontjában felsorolt PFAS-okra vonatkozik. A paramétert és a minőségi előírást az említett irányelv módosításainak megfelelően aktualizálni kell.
(7)
Ez a következő – CAS-számmal és EU-számmal együtt feltüntetett– vegyületekre vonatkozik: Perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS), (CAS 355-46-4, EU 206-587-1); Perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) (CAS 1763-23-1, EU 217-179-8); Perfluoroktánsav (PFOA) (CAS 335-67-1, EU 206-397-9); Perfluornonánsav (PFNA) (CAS 375-95-1, EU 206-801-3). A 4 PFA-anyag összege tekintetében feltüntetett CAS-számok az egyes PFAS-okat csak azok protonált formájában jelölik, miközben a szóban forgó összeg az oldott anyagok összkoncentrációjára vonatkozik, beleértve a protonált és deprotonált formákat, valamint azok egyenes- és elágazó láncú izomerjeit.
(8)
A tagállamok alapértelmezett 1 μg/l minőségi előírást alkalmaznak, kivéve, ha megbízható bizonyítékot szolgáltatnak – ideértve a bizonyára legérzékenyebb rendszertani csoportra vonatkozó akut és krónikus toxicitásra vonatkozó vizsgálatok eredményeit is – arra vonatkozóan, hogy indokolt egy szigorúbb vagy kevésbé szigorú előírás alkalmazása, amely esetben azt az előírást alkalmazzák, legfeljebb 5 μg/l maximális értékig.
(9)
Azoknak a nem releváns metabolitoknak (nrM) az összkoncentrációja, amelyekre az egyedi nrM-ekre vonatkozó 1 μg/l alapértelmezett minőségi előírás, vagy szigorúbb előírás alkalmazandó, nem haladhatja meg az 5 μg/l-t.
(10)
Azoknak a nem releváns metabolitoknak (nrM) az összkoncentrációja, amelyekre az egyedi nrM-ekre vonatkozó, 1 μg/l feletti és legfeljebb 5 μg/l-t elérő előírások alkalmazandók, nem haladhatja meg a 12,5 μg/l-t.
(11)
„Összes”: minden egyes, a monitoringeljárás során valamennyi egyedi minőségi előírási kategóriához tartozóan kimutatott és számszerűsített nrM összege, amelynek magában kell foglalnia legalább a 4. cikk (2a) bekezdésével összhangban jegyzékbe vett nrM-eket.
(12)
Ha rendelkezésre áll megbízható módszertan, a tagállamok felmérik a felszín alatti vizek ökoszisztémáinak jelenlétét azokban a felszín alatti víztestekben, amelyek jellemzői lehetővé tennék azok létezését, és ha ilyen ökoszisztémák jelen vannak, akkor a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban ezen anyag tekintetében olyan szigorúbb küszöbértéket határoznak meg, amely megfelelő ezen ökoszisztémák védelméhez.
(13)
„Összes”: a triklór-etilén és a tetraklór-etilén koncentrációinak összege.
|
|
|
II. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK
|
II. MELLÉKLET
A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK
A. Rész
A küszöbértékek tagállamok általi – a 3. Cikkel összhangban történő – meghatározására vonatkozó iránymutatások
A tagállamok küszöbértékeket határoznak meg valamennyi olyan szennyező anyagra és szennyezési indikátorra, amelyek – a 2000/60/EK irányelv 5. cikke alapján elvégzett jellemzés szerint – azt jelzik, hogy a felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok jó kémiai állapotának elérése veszélyben van.
▼M2
A 2000/60/EK irányelv 15. cikkével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztassák a Bizottságot a szennyező anyagokra és a szennyezési indikátorokra vonatkozó küszöbértékekről.
▼B
A küszöbértékeket oly módon kell megállapítani, hogy – amennyiben a megfigyelési értékek valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladják a küszöbértékeket – kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víz jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett egy vagy több feltétele nem teljesül.
A küszöbértékek megállapításakor a tagállamoknak az alábbi iránymutatásokat kell figyelembe venniük:
1.
A küszöbértékek meghatározásának az alábbiakon kell alapulnia:
a)
a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti interakció mértéke;
b)
a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarása;
c)
a felszín alatti víztestek kockázatosságát jelző valamennyi szennyező anyag, figyelembe véve az ezen melléklet B. részében található minimumlistát;
d)
hidrogeológiai jellemzők, beleértve a háttérkoncentrációkra és vízmérlegre vonatkozó információt is.
2.
A küszöbértékek meghatározásakor figyelembe kell venni a szennyező anyagok eredetét, lehetséges természetbeni előfordulásukat, toxikológiai és diszperziós tendenciájukat, valamint a környezetben való tartós megmaradásukat és bioakkumulációs képességüket is.
▼M1
3.
Amennyiben az anyagok vagy ionok vagy azok indikátorai megnövekedett háttér-koncentrációja természetes hidrogeológiai okok következménye, a megfelelő felszín alatti víztest ilyen háttér-koncentrációját a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni. A háttér-koncentráció meghatározása során az alábbi elveket kell figyelembe venni:
a)
A háttér-koncentráció meghatározásának a 2000/60/EK irányelv II. mellékletének megfelelő felszín alatti víztest jellemzésen, valamint az említett irányelv V. mellékletének megfelelő, a felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring eredményeken kell alapulnia. A monitoring stratégia meghatározása és az adatok értelmezése során figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az áramlási feltételek és a felszín alatti vizek kémiai összetétele horizontálisan és vertikálisan változnak;
b)
Amennyiben a felszín alatti vizekről csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre megfigyelési adat, több adatot kell gyűjteni, és eközben e korlátozott megfigyelési adatok alapján meg kell határozni a háttér-koncentrációt; adott esetben a minták olyan alcsoportját használó egyszerűsített megközelítés alkalmazásával, amelyek esetében az indikátorok nem jeleznek emberi tevékenység általi befolyást. Rendelkezésre álló információk esetében a geokémiai transzfereket és folyamatokat is figyelembe kell venni;
c)
Amennyiben a felszín alatti vizekről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű megfigyelési adat, és a geokémiai transzferekről és folyamatokról kevés az információ, több adatot és információt kell gyűjteni, és eközben becsléssel kell meghatározni a háttér-koncentrációt, adott esetben más területek ugyanolyan típusú, olyan víztartó rétegeire vonatkozó statisztikai referenciaértékek alapján, amelyekről megfelelő mennyiségű megfigyelési adat áll rendelkezésre.
▼B
4.
A küszöbértékek meghatározását az összegyűjtött adatokra vonatkozó olyan ellenőrző mechanizmusnak kell alátámasztania, amely az adatok minőségének értékelésén, analitikai megfontolásokon, valamint a természetben és emberi eredetű bevezetés eredményeként egyaránt előforduló anyagok háttérkoncentrációin alapul.
B. Rész
Azon szennyezőanyagok minimumlistája, amelyekre a 3. Cikk értelmében a tagállamoknak küszöbértékeket kell meghatározniuk
1. A természetben és/vagy az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok
arzén
kadmium
ólom
higany
ammónium
klorid
szulfát
▼M1
nitritek
foszfor (összes)/Foszfátok (
12
)
▼M2
2.
Szintetikus anyagok (
13
)
Triklór-etilén
Tetraklór-etilén
▼B
3. sós víz vagy egyéb anyag benyomulásának jellemző paraméterei (
14
)
vezetőképesség
▼M1
C. Rész
▼M2
A tagállamok által azon szennyező anyagokról és szennyezési indikátorokról biztosítandó információk, amelyekre vonatkozóan a tagállamok küszöbértékeket határoztak meg
▼M1
A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe belefoglalják az e melléklet A. részében meghatározott eljárás követésének módjáról szóló információkat.
A tagállamok elsősorban a következőket bocsátják rendelkezésre:
a)
információk a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy felszín alatti víztestcsoportok mindegyikéről, beleértve az alábbiakat:
ii.
minden olyan szennyező anyag vagy szennyezési indikátor, amely a víztesteket kockázatosként jellemzi;
iii.
azok a környezetminőségi célkitűzések, amelyekre a kockázat vonatkozik, beleértve a víztest tényleges vagy lehetséges jogszerű felhasználását vagy funkcióit, valamint a víztestek, az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolat;
iv.
a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestek természetes háttér-koncentrációi;
v.
a küszöbértékek túllépése esetén információk a túllépésekről;
b)
a küszöbértékek, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni;
c)
a küszöbértékek és az alábbiak egyike közötti kapcsolat:
i.
háttér-koncentrációk a természetben előforduló anyagok esetében;
ii.
kapcsolódó felszíni vizek és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák;
iii.
környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten érvényben lévő vízvédelmi előírások;
iv.
a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ;
d)
a háttér-koncentrációk meghatározásának az A. rész 3. pontjában meghatározott elveken alapuló módszere;
e)
annak okai, hogy miért nem határoztak meg a B. részben azonosított bármely szennyező anyagra és indikátorra vonatkozóan küszöbértéket;
f)
a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja és a III. melléklet 3. pontja szerint.
Amennyiben az a)–f) pontokban említett bármely adatot nem foglalják bele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe, ennek okát a tagállamoknak az említett tervben jelezniük kell.
▼M2
D. rész
A felszín alatti vizekben található, nemzeti, regionális vagy helyi szinten aggodalomra okot adó szintetikus anyagokra (
*2
) vonatkozó harmonizált küszöbértékek adattára
|
(1)
|
(2)
|
(3)
|
(4)
|
(5)
|
(6)
|
|
Bejegyzés sorszáma
|
Anyag neve
|
Anyag kategóriája
|
CAS-szám (1)
|
EU-szám (2)
|
Küszöbérték
[μg/l, eltérő megjelölés hiányában]
|
|
|
Egyedi gyógyszerhatóanyagok (3)
|
Gyógyszerek
|
|
|
2,5 (4)
|
(1)
CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).
(2)
EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).
(3)
A 2001/83/EK irányelvben és az (EU) 2019/6 rendeletben meghatározott gyógyszerhatóanyagok.
(4)
A tagállamok ezt a küszöbértéket alkalmazzák, kivéve, ha uniós vagy nemzeti szinten előírást vagy küszöbértéket határoztak meg kifejezetten az adott anyagra vonatkozóan, akár a felszíni, akár a felszín alatti vízre. Ha rendelkezésre áll megbízható módszertan, a tagállamok felmérik a felszín alatti vizek ökoszisztémáinak jelenlétét azokban a felszín alatti víztestekben, amelyek jellemzői lehetővé tennék azok létezését, és ha ilyen ökoszisztémák jelen vannak, akkor a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szigorúbb küszöbértéket állapítanak meg, ha az szükséges ezen ökoszisztémák védelméhez.
|
▼B
|
|
III. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÉMIAI ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA
|
III. MELLÉKLET
A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÉMIAI ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA
1. A felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport kémiai állapotának meghatározására szolgáló értékelési eljárást valamennyi kockázatosként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport, és a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport ilyen jellemzéséhez hozzájáruló szennyező anyagok mindegyikének vonatkozásában el kell végezni.
2. A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálatok lefolytatásakor a tagállamok figyelembe veszik:
a)
a 2000/60/EK irányelv 5. cikke és II. mellékletének 2.1., 2.2. és 2.3. szakasza szerint elvégzett jellemzés részeként gyűjtött információt;
b)
a felszín alatti vizek nyomon követése hálózatának a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4. szakaszával összhangban kapott eredményeit; és
▼M2
c)
bármely egyéb vonatkozó információt, beleértve valamely mintavételi pontnál a vonatkozó szennyező anyagok éves átlagkoncentrációjának a felszín alatti vizek I. mellékletben meghatározott minőségi előírásaival és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékekkel való összehasonlítását.
▼B
3. Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. és iv. alpontjában említett feltételei teljesülnek-e, a tagállamok – adott esetben és amennyiben szükséges, valamint a megfigyelési eredmények megfelelő összesítései alapján, amelyeket szükség esetén a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport koncepcionális modelljén alapuló koncentrációbecslések támasztanak alá – becsléssel megállapítják az olyan felszín alatti víztest kiterjedését, amelynek esetében valamely szennyező anyag éves átlagkoncentrációja magasabb a felszín alatti vizek valamely minőségi előírásánál vagy küszöbértékénél.
4. Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában említett feltételei teljesülnek-e, a tagállamok – adott esetben és amennyiben szükséges, a vonatkozó megfigyelési eredmények és a felszín alatti víztest megfelelő koncepcionális modellje alapján – értékelik az alábbiakat:
a)
a szennyező anyagok hatása a felszín alatti víztestben;
b)
a felszín alatti víztestből a kapcsolódó felszíni vizekbe vagy a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákba átvitt vagy valószínűleg átvitelre kerülő szennyező anyagok mennyisége és koncentrációja;
c)
a kapcsolódó felszíni vizekbe és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákba átvitt szennyező anyagok mennyiségének és koncentrációjának valószínűsíthető hatása;
d)
sós víz vagy egyéb anyag felszín alatti víztestbe való benyomulásának mértéke; és
e)
a felszín alatti víztestben lévő szennyező anyagok által okozott, a felszín alatti víztestből emberi fogyasztás céljára kivett vagy kivételre kerülő víz minőségét érintő veszély.
5. A tagállamok a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.5. és 2.5. szakaszával összhangban térképeken mutatják be valamely felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport kémiai állapotát. A tagállamok ezeken a térképeken feltüntetnek továbbá – adott esetben és amennyiben az megvalósítható – valamennyi olyan mintavételi pontot, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásait és/vagy küszöbértékeit túllépik.
|
|
IV. MELLÉKLET JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA
|
IV. MELLÉKLET
JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA
A. Rész
A Jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítása
A tagállamoknak valamennyi, a 2000/60/EK irányelv II. mellékletével összhangban kockázatosként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport esetében azonosítaniuk kell a jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, az alábbi követelmények figyelembevételével:
1.
a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4. szakaszával összhangban a monitoring programot úgy kell kidolgozni, hogy a 3. cikk szerint meghatározott szennyező anyagok koncentrációinak jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit azonosítani lehessen;
2.
a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására irányuló eljárásnak az alábbi elemeken kell alapulnia:
a)
a monitoring gyakoriságát és a mintavételi pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek:
i.
a szükséges információ nyújtására annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen emelkedő tendenciákat megfelelő szintű megbízhatósággal és pontossággal meg lehessen különböztetni a természeti változásoktól;
ii.
az ilyen emelkedő tendenciák kellő időben történő azonosításának biztosítására, lehetővé téve olyan intézkedések végrehajtását, amelyeknek célja a felszín alatti vizek minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának megelőzése, vagy legalább – amennyiben ez megvalósítható – mérséklése. Az azonosítást első alkalommal – amennyiben az lehetséges és a meglévő adatok figyelembevételével – 2009-ig kell elvégezni a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező, tendenciaazonosításról szóló jelentés keretében, és azt követően legalább hatévente;
iii.
a felszín alatti víztest időbeli fizikai és kémiai jellemzőinek figyelembevételére, beleértve a felszín alatti vizek áramlási feltételeit, a vízutánpótlás arányát, valamint a talajon és az altalajon keresztüli szivárgási időt;
b)
a megfelelő tudományos színvonalú és összehasonlítható adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében olyan megfigyelési és elemzési módszereket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a nemzetközi minőségellenőrzési elveknek, beleértve adott esetben a CEN- vagy a nemzeti szabványosított módszereket is;
c)
az értékelésnek az egyes mintavételi pontok idősor szerinti tendenciaelemzésére szolgáló statisztikai kiértékelési módszeren, például regresszió elemzésen, kell alapulnia;
d)
a tendenciaazonosítás torzulásainak elkerülése érdekében a számszerűsítési határ alá eső valamennyi mérést az idősorban előforduló legmagasabb számszerűsítési határ értékének felében kell meghatározni, kivéve a növényvédő szerek összességét.
3.
A természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok koncentrációi jelentős és tartósan emelkedő tendenciáinak azonosításakor figyelembe kell venni az eredeti szintet, valamint az ilyen adatok rendelkezésre állása esetén a nyomon követési program kezdete előtt, a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező tendenciaazonosításról szóló jelentéshez összegyűjtött adatokat
B. Rész
Tendenciamegfordulási pontok
A tagállamok az 5. cikkel összhangban megfordítják az azonosított jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, figyelemmel az alábbi követelményekre is:
1.
▼M2
a jelentős és tartósan emelkedő trendek megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontja az a pont, amikor a szennyező anyag koncentrációja eléri az I. mellékletben a felszín alatti vizek vonatkozásában meghatározott minőségi előírások és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékek parametrikus értékének 75 %-át, az alábbiak kivételével:
▼B
a)
korábbi kezdőpontra van szükség annak érdekében, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések a leginkább költséghatékony módon előzhessék meg, vagy legalább a lehetőségekhez mérten mérsékeljék, a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlását;
b)
eltérő kezdőpont indokolt, amennyiben a kimutatási határ nem teszi lehetővé tendencia fennállásának megállapítását 75 %-os parametrikus értékek mellett; illetve
c)
a tendencia növekedési aránya és megfordíthatósága olyan, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések későbbi kezdőpontja is lehetővé tenné a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának a leginkább költséghatékony módon való megelőzését, vagy legalább a lehetőségekhez mért mérséklését. Egy ilyen későbbi kezdőpont nem vezethet a környezetvédelmi célkitűzések határidejének késedelmes teljesítéséhez.
A 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett irányelvvel és a 2000/60/EK irányelvvel összhangban kell megállapítani, és különösen a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a vízvédelemre vonatkozóan meghatározott környezeti célkitűzésekre tekintettel;
2.
a kockázatosként jellemzett valamely felszín alatti víztestre vonatkozó – a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.4. szakaszával összhangban, valamint a fenti 1. pont szerint meghatározott – kezdőpontot annak megállapítása után a 2000/60/EK irányelv 13. cikke értelmében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv hatéves ciklusa alatt nem lehet megváltoztatni.
3.
A tendenciamegfordulást – az A. rész 2. pontjában található vonatkozó monitoring-előírások figyelembevételével – bizonyítani kell.
|
|
V. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VIZEKRE VONATKOZÓ UNIÓS SZINTŰ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSSAL RENDELKEZŐ, AZ I. MELLÉKLETBE VALÓ LEHETSÉGES FELVÉTEL CÉLJÁBÓL FELÜLVIZSGÁLANDÓ ANYAGOK
|
V. MELLÉKLET
A FELSZÍN ALATTI VIZEKRE VONATKOZÓ UNIÓS SZINTŰ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSSAL RENDELKEZŐ, AZ I. MELLÉKLETBE VALÓ LEHETSÉGES FELVÉTEL CÉLJÁBÓL FELÜLVIZSGÁLANDÓ ANYAGOK
|
(1)
|
(2)
|
(3)
|
(4)
|
(5)
|
(6)
|
|
Bejegyzés sorszáma
|
Anyag neve
|
Anyag kategóriája
|
CAS-szám (1)
|
EU-szám (2)
|
Küszöbérték
[μg/l, eltérő megjelölés hiányában]
|
|
|
A kiválasztott gyógyszerek összege(i) hatásmechanizmus szerinti bontásban
|
Gyógyszerek
|
|
|
|
|
|
A biszfenolok összege
|
Ipari anyagok
|
|
|
|
(1)
CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).
(2)
EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).
|
|
,
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 10.05.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32006L0118
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|