I. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VIZEKET SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK (QS) ÉS SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROK

CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).

Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett QS. Más előírás hiányában az összes anyag és izomer összkoncentrációjára vonatkozik.

„Peszticidek”: az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkében, illetve az 528/2012/EU rendelet 3. cikkében meghatározott növényvédő szerek és biocid termékek.

E paraméter tekintetében a tagállamok monitorozzák a területükön jelenleg vagy korábban használt peszticid termékekben található hatóanyagokat, és a határokon átnyúló szennyezés eredményeként jelen lévő bármely hatóanyagot, valamint azok releváns és nem releváns metabolitjait, bomlástermékeit és reakciótermékeit, a rendelkezésre álló információk alapján támaszkodva az ezen irányelv 4. cikkének (2a) bekezdésével összhangban létrehozandó jegyzékre. A tagállamok felhagyhatnak adott hatóanyagok és metabolitjaik monitoringjával, ha azokat a területükön már nem használják, feltéve, hogy a korábbi monitoring következetesen igazolta, hogy ezek az anyagok és metabolitok nem fordulnak elő a felszín alatti víztestben.

Egy peszticidmetabolit akkor tekintendő relevánsnak, ha okkal feltételezhető, hogy az általa megcélzott kártevő vonatkozásában a toxicitást tekintve hasonló lényegi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kiindulási hatóanyag, vagy ha a fogyasztók, illetve a környezet számára – önmagában vagy átalakulási termékei révén – egészségügyi kockázattal jár.

„Összes”: minden egyes, a monitoringeljárás során kimutatott és számszerűsített peszticid összege, beleértve vonatkozó metabolitjaikat, bomlástermékeiket és reakciótermékeiket.

Ez az (EU) 2020/2184 irányelv III. melléklete B. részének 3. pontjában felsorolt PFAS-okra vonatkozik. A paramétert és a minőségi előírást az említett irányelv módosításainak megfelelően aktualizálni kell.

Ez a következő – CAS-számmal és EU-számmal együtt feltüntetett– vegyületekre vonatkozik: Perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS), (CAS 355-46-4, EU 206-587-1); Perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) (CAS 1763-23-1, EU 217-179-8); Perfluoroktánsav (PFOA) (CAS 335-67-1, EU 206-397-9); Perfluornonánsav (PFNA) (CAS 375-95-1, EU 206-801-3). A 4 PFA-anyag összege tekintetében feltüntetett CAS-számok az egyes PFAS-okat csak azok protonált formájában jelölik, miközben a szóban forgó összeg az oldott anyagok összkoncentrációjára vonatkozik, beleértve a protonált és deprotonált formákat, valamint azok egyenes- és elágazó láncú izomerjeit.

A tagállamok alapértelmezett 1 μg/l minőségi előírást alkalmaznak, kivéve, ha megbízható bizonyítékot szolgáltatnak – ideértve a bizonyára legérzékenyebb rendszertani csoportra vonatkozó akut és krónikus toxicitásra vonatkozó vizsgálatok eredményeit is – arra vonatkozóan, hogy indokolt egy szigorúbb vagy kevésbé szigorú előírás alkalmazása, amely esetben azt az előírást alkalmazzák, legfeljebb 5 μg/l maximális értékig.

Azoknak a nem releváns metabolitoknak (nrM) az összkoncentrációja, amelyekre az egyedi nrM-ekre vonatkozó 1 μg/l alapértelmezett minőségi előírás, vagy szigorúbb előírás alkalmazandó, nem haladhatja meg az 5 μg/l-t.

Azoknak a nem releváns metabolitoknak (nrM) az összkoncentrációja, amelyekre az egyedi nrM-ekre vonatkozó, 1 μg/l feletti és legfeljebb 5 μg/l-t elérő előírások alkalmazandók, nem haladhatja meg a 12,5 μg/l-t.

„Összes”: minden egyes, a monitoringeljárás során valamennyi egyedi minőségi előírási kategóriához tartozóan kimutatott és számszerűsített nrM összege, amelynek magában kell foglalnia legalább a 4. cikk (2a) bekezdésével összhangban jegyzékbe vett nrM-eket.

Ha rendelkezésre áll megbízható módszertan, a tagállamok felmérik a felszín alatti vizek ökoszisztémáinak jelenlétét azokban a felszín alatti víztestekben, amelyek jellemzői lehetővé tennék azok létezését, és ha ilyen ökoszisztémák jelen vannak, akkor a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban ezen anyag tekintetében olyan szigorúbb küszöbértéket határoznak meg, amely megfelelő ezen ökoszisztémák védelméhez.

„Összes”: a triklór-etilén és a tetraklór-etilén koncentrációinak összege.