10. cikk A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

E pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók megállapítása az alábbi részletességi szintek egyike alapján történik:

Az a) pont i. alpontjában hivatkozott minden értékelési inputot külön kell kezelni. Amennyiben az értékelési input egy paramétermátrixból áll, az intézmények a mátrixban található egyes paraméterekhez tartozó értékelési kitettség alapján számítják ki a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót. Amennyiben az értékelési input nem forgalomképes instrumentumokra vonatkozik, az intézményeknek az értékelési inputot és a kapcsolódó értékelési kitettséget egy piacon forgalomképes instrumentumkészletre kell explicit módon leképezniük. Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása céljából bármely megfelelő módszer segítségével csökkenthetik az értékelési inputok paramétereinek számát, azzal a feltétellel, hogy a csökkentett számú paraméterek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

E bekezdés alkalmazásában az „1. varianciamérték” az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését, a „2. varianciamérték” pedig az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének a csökkentett értékelési input alapján megállapított értékelési kitettséggel csökkentett eltérését jelenti.

Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása csökkentett számú paraméterrel történik, a b) pontban előírt feltételeknek való megfelelést a nettósító módszer független ellenőrzési funkció általi felülvizsgálata és belső értékelés alapján kell megállapítani, amit legalább éves rendszerességgel kell elvégezni.

amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre az értékelési input valószerű eladási-vételi árkülönbségekből álló tartományának kijelölésére, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott tartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni;

amennyiben nincs elegendő adat az értékelési input valószerű eladási-vételi árkülönbségekből álló tartományának kijelölésére, az intézmények szakértői alapú megközelítést alkalmaznak a rendelkezésre álló minőségi és mennyiségi információ igénybevételével annak céljából, hogy a valószerű értékekből álló tartomány rendelkezésre állása esetén megcélzott mértékű konfidenciaszinttel megegyező konfidenciaszintet érjenek el a prudens értékre vonatkozóan. Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról az értékelési kitettségekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről;

az intézmények a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióikat úgy számítják ki, hogy az a) vagy a b) pont alapján kiszámított becsült eladási-vételi árak 50 %-át alkalmazzák az (5) bekezdésben meghatározott értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre.