IV. FEJEZET DOKUMENTÁCIÓ, RENDSZEREK ÉS KONTROLLOK

az egyes értékelési pozíciókra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekciók számszerű meghatározását szolgáló módszerek;

az egyes eszközosztályok, termékek vagy értékelési pozíciók meghatározását szolgáló módszerek hierarchiája;

a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásának módszeréhez használt piaciadat-források hierarchiája;

az egyes eszközosztályok, termékek vagy értékelési pozíciók kiegészítő értékelési korrekcióinak nulla értéken való megállapításához szükséges piaciadat-jellemzők;

a kiegészítő értékelési korrekciók megállapításához alkalmazott szakértői alapú módszer;

az annak megállapításához használt módszer, hogy egy adott értékelési pozícióra vonatkozóan szükséges-e koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót meghatározni;

adott esetben a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításához meghatározott feltételezett kilépési idősáv;

az olyan valós értéken értékelt eszközök és források, amelyekre nézve a számviteli értékelés változásai a 4. cikk (2) bekezdésével és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét.

az értékelési modell teljesítményének legalább éves áttekintése;

az értékelési politikák minden lényeges módosításának vezetőségi jóváhagyása;

egyértelmű nyilatkozat az intézmény kockázatvállalási hajlandóságáról az értékelési bizonytalansággal érintett pozícióknak való kitettség vonatkozásában, mely értékelési bizonytalanságot a teljes intézményre kiterjedően nyomon követik;

a kockázatot vállaló és az ellenőrzést végző egységek közötti függetlenség az értékelési folyamat során;

az értékelési folyamatokhoz és kontrollokhoz kapcsolódó átfogó belső ellenőrzési folyamat.

pontosan meghatározott, az egész intézményre kiterjedő termékleltár, amely biztosítja minden értékelési pozíció egyedi leképezését egy adott termékmeghatározásra;

az értékelési módszerek minden egyes leltári termék esetében, beleértve a modellválasztást és -kalibrációt, a valósérték-korrekciókat, a kiegészítő értékelési korrekciókat, a termékre alkalmazandó független árellenőrzési módszereket és az értékelési bizonytalanság mérését;

validálási folyamat, amely biztosítja, hogy minden termék esetében mind a kockázatvállaló, mind pedig az adott ellenőrző szervek jóváhagyják a b) pontban leírt termékszintű módszereket, és igazolják, hogy azok minden, a termékre leképezett értékelési pozíció vonatkozásában a valós gyakorlatot tükrözik;

a megfigyelt piaci adatok alapján meghatározott értékhatárok annak meghatározása céljából, hogy az értékelési modellek mikor válnak nem kellően megbízhatóvá;

hivatalos független ár-felülvizsgálati folyamat, amely az adott kereskedési egységtől független árakon alapul;

újtermék-engedélyezési folyamat, amely hivatkozik a termékleltárra és kiterjed minden – a kockázatelemzésben, a kockázatkezelésben, a pénzügyi jelentésben és a pénzügyi instrumentumok értékelésének elrendelésében és ellenőrzésében érdekelt – belső félre;

az új megállapodások felülvizsgálatára vonatkozó folyamat, amelynek során az új ügyletekből származó árazási adatokat felhasználják annak megállapítására, hogy a hasonló értékelési kitettségek értékelései megfelelően prudensek maradnak-e.