VI. MELLÉKLET

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1–XXX

Eszközök összesen

A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel.

A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv (1) 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel (2) jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.

1–XXX

Kötelezettségek összesen

A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel.

A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek

A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozásban foglalt konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg, ideértve a 2013/34/EU irányelven, a 86/635/EGK irányelven (1) vagy az EU-ban jóváhagyott nemzetközi számviteli standardokon alapuló keretrendszereket.

b

A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek

A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet a CRR első része II. címének 2. és 3. szakaszában foglalt szabályozói konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg.

Ha a számviteli konszolidáció hatóköre és a prudenciális konszolidáció hatóköre pontosan megegyezik, e tábla „a” és „b” oszlopát egyesíteni kell.

c

A hitelkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 2. és 3. fejezete alkalmazandó.

d

A partnerkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alkalmazandó.

e

Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő), nem kereskedési könyvi tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete alkalmazandó.

f

A piaci kockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címe alkalmazandó. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozícióknak megfelelő tételeket, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények vonatkoznak, ebben az oszlopban kell feltüntetni.

g

A szavatolótőke-követelmények hatálya alá nem tartozó, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR-rel összhangban nem tartoznak szavatolótőke-követelmények hatálya alá; azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR második részével összhangban a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartoznak.

A levont tételek magukban foglalhatják például a CRR 37., 38., 39. és 41. cikkében felsorolt tételeket.

Az eszközökre vonatkozó összegeknek a szavatolótőkéből ténylegesen levont összegeknek kell lenniük, figyelembe véve a kötelezettségekkel szembeni esetleges nettósítást, amelyet az alkalmazandó levonás (és a levonásra esetlegesen alkalmazandó küszöbérték) a CRR második részének idevágó cikkei szerint lehetővé tesz.

Ha a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjában és 48. cikkében felsorolt tételeket 1 250  %-os kockázati súllyal veszik figyelembe ahelyett, hogy levonásra kerülnének, akkor e tételeket nem e tábla „g” oszlopában, hanem az EU LI1 tábla más megfelelő oszlopaiban kell feltüntetni. Ez bármely másik tételre is vonatkozik, amelyet a CRR követelményeivel összhangban 1 250  %-os kockázati súllyal vesznek figyelembe.

A kötelezettségekre vonatkozó összegeknek a kötelezettségek azon összegének kell lenniük, amelyet a szavatolótőkéből levonandó eszközök összegének az említett rendelet második részében foglalt idevágó cikkek szerinti meghatározásához figyelembe kell venni. Ezen túlmenően ebben az oszlopban kell feltüntetni minden kötelezettséget, azok kivételével, amelyek i. a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak, vagy ii. a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak.

az összes oszlop

Amennyiben egy különálló tétel egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelményeket von maga után, az értékeket a hozzá kapcsolódó tőkekövetelményeknek megfelelő összes oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „c” – „g” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „b” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.

2

Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.

3

Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti eszközök és kötelezettségek közötti, mérlegen belüli nettósítás utáni összeg, tekintet nélkül arra, hogy ezen eszközök és kötelezettségek tekintetében alkalmazhatók-e a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok.

Az ebben a sorban szereplő összeg egyenlő az e tábla 1. sorában szereplő, a 2. sorban lévő összeggel csökkentett értékkel.

4

Mérlegen kívüli összegek

A mérlegen kívüli eredeti kitettségeket tartalmazza, a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtt, adott esetben, amelyek a megállapított mérlegen kívüli kimutatásból származnak, az e tábla „a” – „d” oszlopában szereplő prudenciális konszolidáció hatóköre alapján.

5

Értékelési különbözetek

A CRR második része I. címe 2. fejezetének 34. cikke és a CRR harmadik része I. címe 3. fejezetének 105. cikke szerinti értékelési korrekciók könyv szerinti értékének az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban valós értéken értékelt kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségekre gyakorolt hatása.

Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU PV1 tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő összeggel.

6

Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, az e tábla 2. sorában már szereplőkön kívül

Ez a tétel a nettó mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek összegére vonatkozik a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében, valamint a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok alkalmazása után. A nettósítási szabályok alkalmazásának a hatása lehet negatív (ha több kitettséget kell nettósítani, mint amennyire az e tábla 2. sorában a mérlegen belüli nettósítást alkalmazzák) vagy pozitív (ha a CRR nettósítási szabályainak az alkalmazásából alacsonyabb nettósított összeg adódik, mint az e tábla 2. sora szerinti mérlegen belüli nettósításból).

7

Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek

A (183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (1) meghatározott) egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások kitettségértékbe való újbóli beépítése, amelyeket az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban, a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete alapján kockázati súlyozási célból levontak a kitettségek könyv szerinti értékéből. Ami a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kockázati súlyt kapott kitettségeket illeti, ha a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján készült pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéket a fent említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti általános hitelkockázati kiigazításnak minősülő elemekkel csökkentették, ezeket az elemeket vissza kell építeni a kitettségértékbe.

8

Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek

A CRR-ben meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti kitettségértékre gyakorolt hatása.

9

Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek

A releváns hitel-egyenértékesítési tényezők CRR-rel összhangban való alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti mérlegen kívüli kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása.

A mérlegen kívüli – a CRR harmadik részének II. címe alapján kockázati súllyal ellátandó – tételekre vonatkozó hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 111., 166., 167. és 182. cikkével (hitelkockázat esetében), valamint 246. cikkével (értékpapírosítási kockázat esetében) összhangban kell meghatározni.

10

Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek

A CRR-rel összhangban az értékpapírosítási ügyletek hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére történő használatának az értékpapírosítási kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása.

11

Egyéb különbözetek (ha releváns)

A pénzügyi kimutatások szabályozói konszolidáció hatóköre alapján adódó könyv szerinti értékei és a szabályozási célból figyelembe vett kitettségértékek közötti eltérések legfontosabb tényezői

Az intézményeknek az e sorban szereplő mennyiségi nyilvánosságra hozatalt az ezen eltérések legfontosabb tényezőire vonatkozó minőségi információkkal kell kiegészíteniük az EU LIA táblázatban.

12

Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek

A kockázattal súlyozott kitettségérték számítási kiindulópontjának tekintett aggregált összeg a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt nettósítástól eltérő hitelkockázat-mérséklési módszerek alkalmazása után, és a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt nettósítási követelmények egyes kockázati kategóriák tekintetében történő alkalmazása után.

A sztenderd módszer alkalmazása esetén ez a CRR 34. és 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, kiegészítő értékelési korrekciók, és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések utáni érték. Az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások levonása utáni névérték, szorozva a CRR 111. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett alkalmazandó százalékos aránnyal.

Az IRB-módszer esetében a nyilvánosságra hozott érték a CRR 166., 167. és 168. cikke értelmében vett kitettségérték.

Így a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékeket e tábla kapcsolódó 1–3. sorában, míg a mérlegen kívüli eredeti kitettségeket e tábla 4. sorában kell feltüntetni. Az ezen összegeket érintő egyedi szabályozói növeléseket vagy csökkentéseket e tábla 5–11. sorában kell feltüntetni annak magyarázata céljából, hogy ezeket az összegeket hogyan kell összeegyeztetni a kockázattal súlyozott kitettségérték számításának kiindulópontjaként szolgáló szabályozói kitettségértékkel, az e tábla „b” – „e” oszlopában említett egyes kereteknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy különösen a hitelkockázat esetében az e tábla 12. sorában nyilvánosságra hozandó, szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek eltérnek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékektől, a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása során a számviteli céltartalékok különleges szabályozói kezelése miatt.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

Összesen

Összesen az EU LI2 tábla „a” oszlopában = az EU LI1 tábla „b” oszlopában szereplő összegek – az EU LI1 tábla „g” oszlopában szereplő összegek

Az oszlopok „b” – „e” szabályozási kockázati kategóriákra való felbontása a CRR harmadik részében felsorolt felbontásnak felel meg:

b

hitelkockázati keret

A CRR harmadik részének II. címe szerinti kitettségek

A hitelkockázati keret szerinti kitettségek vagy a hitelkockázati sztenderd módszerben alkalmazott kitettségértéknek (lásd a CRR harmadik része II. címe 2. fejezetének 111. cikkét) vagy a hitelkockázati IRB-módszer szerinti nemteljesítéskori kitettségeknek (EAD) (lásd a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 166., 167. és 168. cikkét) felelnek meg.

c

értékpapírosítási keret

A CRR harmadik része II. címének 5. fejezetében megadott nem kereskedési könyvi kitettségek

Az értékpapírosítási kitettségeket a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 246. cikkével összhangban kell meghatározni.

d

partnerkockázati keret (CCR)

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében figyelembe vett kitettségek

e

piaci kockázati keret

A CRR harmadik részének IV. címe szerinti piaci kockázati keret hatálya alá tartozó pozícióknak megfelelő piaci kockázati kitettségek.

Ezen oszlop tekintetében e táblának csak az 1–3. és a 12. sorát kell kitölteni.

az összes oszlop

Amennyiben egy különálló tételre egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelmények vonatkoznak, azt a tőkekövetelményeknek megfelelő összes releváns oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „a” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A sorok rugalmasan tölthetők ki. Az alkalmazandó számviteli szabályozás és a CRR első része II. címének 2. és 3. szakasza szerint meghatározott számviteli és szabályozói konszolidáció hatókörébe bevont valamennyi olyan szervezet tekintetében nyilvánosságra kell hozni információkat, amelynek esetében a számviteli célú konszolidáció módszere eltér a szabályozói célú konszolidációétól. Szervezetenként egy sor.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

A szervezet neve

Az intézmény szabályozói és számviteli célú konszolidációs hatókörébe beletartozó vagy onnan kivont szervezet kereskedelmi neve.

b

A számviteli konszolidáció módszere

Az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően alkalmazott konszolidálási módszer.

c–g

A szabályozói konszolidáció módszere

A CRR első része II. címének 2. fejezete céljából végrehajtott konszolidálási módszer

Legalább a CRR 436. cikkének b) pontjában felsorolt módszereket nyilvánosságra kell hozni.

Az intézményeknek be kell jelölniük a megfelelő oszlopokat, hogy azonosítsák az egyes szervezetek számviteli szabályozás szerinti konszolidálásának módszerét, és hogy a prudenciális konszolidáció hatóköre keretében az egyes szervezetek i. teljeskörűen konszolidáltak; ii. arányosan konszolidáltak; iii. a tőkemódszer szerint kerülnek megjelenítésre; iv. nem kerültek konszolidálásra, sem levonásra; v. levonásra kerültek.

h

A szervezet leírása

A szervezet rövid leírása, (legalább) a tevékenységi ágazatának közlésével.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

Az intézményeknek ki kell fejteniük és számszerűsíteniük kell az EU LI1 tábla „a” és „b” oszlopában szereplő összegek közötti bármely jelentős eltérést, tekintet nélkül arra, hogy az eltérések az eltérő konszolidációs szabályokból vagy a számviteli és szabályozói konszolidációhoz használt eltérő számviteli standardokból származnak-e.

b)

Az intézményeknek ki kell fejteniük, hogy honnan erednek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek és a szabályozói célból figyelembe vett, az EU LI2 táblában feltüntetett összegek közötti eltérések.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének jelenlegi vagy várható lényeges gyakorlati vagy jogi akadályait.

b)

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a konszolidációba be nem vont leányvállalatok nevét vagy neveit.

c)

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azokat a körülményeket, amelyek esetén alkalmazzák a CRR 7. cikkében említett eltérést vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszert.

d)

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azt az aggregált összeget, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál, és ezen leányvállalatok megnevezését.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1–10. sor

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9–11. cikke, illetve 14–17. cikke szerint kell meghatározni a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat.

A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében, illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat e tábla „a” – „EU-e2” oszlopában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdése, 10. cikkének (7) bekezdése, illetve 11. cikkének (7) bekezdése szerinti diverzifikációs előnyöket e tábla „f” oszlopában kell feltüntetni.

1

Piaci ár bizonytalansága

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

2

Nem alkalmazandó

3

Pozíciózárási költségek

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

4

Koncentrált pozíciók

A CRR 105. cikkének (11) bekezdése

A koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

5

Lejárat előtti visszaváltás

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

6

Modellkockázat

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

7

Működési kockázat

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

8

Nem alkalmazandó

9

Nem alkalmazandó

10

Jövőbeli adminisztrációs költségek

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A jövőbeli adminisztrációs költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

11

Nem alkalmazandó

12

Kiegészítő értékelési korrekciók összesen

A CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét e tábla „f” oszlopában a 12. sorban kell megadni. Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU LI2 tábla „a” oszlopának 5. sorában szereplő összeggel.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekció az e tábla 1–10. sorában szereplő értékek, valamint az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított értékek összege.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla „f” oszlopában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.

Oszlop betűjele

Magyarázat

a–e

KOCKÁZATI KATEGÓRIA szerinti bontás

Az intézményeknek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvénypiaci, áru.

Az ezen oszlopok szerinti bontás nem foglalja magában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. és 13. cikke alapján számított, e tábla „EU-e1” és „EU-e2” oszlopában feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat.

EU e1

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke.

A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke alapján kell meghatározni.

EU e2

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke.

A befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke alapján kell meghatározni.

f

Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a diverzifikáció utáni kategóriaszintű összesítés magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan az alapvető módszerrel kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

Az e tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított összegeket.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.

g

Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben

A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a „kereskedési könyvben” tartott pozíciókból eredő része: egy intézmény által kereskedési szándékkal tartott – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére tartott –, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló összes pozíció a CRR 104. cikkével összhangban.

A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

h

Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben

A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a nem a kereskedési könyvben tartott, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló, valós értéken értékelt pozíciókból eredő része.

A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.