+I. FEJEZET
---+1. cikk Tárgy
---+2. cikk Hatály
------+Article 2 1.
------+Article 2 2.
---+3. cikk Fogalommeghatározások
---+4. cikk Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke
------+Article 4 1.
------+Article 4 2.
------+Article 4 3.
------+Article 4 4.
------+Article 4 5.
------+Article 4 6.
------+Article 4 7.
---+5. cikk Kockázatelemzés
------+Article 5 1.
------+Article 5 2.
------+Article 5 3.
---+6. cikk A legkülső régiókra vonatkozó rendelkezések
------+Article 6 1.
------+Article 6 2.
------+Article 6 3.
------+Article 6 4.

I. FEJEZET

I. FEJEZET

1. Áttekintés

,
1. cikk Tárgy

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az Unión belül az idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint terjedése által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése és mérséklése érdekében.
2. cikk Hatály

2. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet valamennyi idegenhonos inváziós fajra vonatkozik.

(2)  Ez a rendelet nem vonatkozik a következőkre:

a) a természetes előfordulási területüket emberi beavatkozás nélkül, az ökológiai feltételek változására vagy az éghajlatváltozásra reagálva változtató fajok;

b) a 2001/18/EK irányelv 2. cikke második pontjában meghatározott, géntechnológiával módosított szervezetek;

c) állatbetegségeket okozó kórokozók; e rendelet alkalmazásában állatbetegségek az állatokban előforduló, egy vagy több, állatra vagy emberre átvihető kórokozó által okozott fertőzések;

▼M1

d) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 5. cikkének (2) bekezdése vagy 32. cikkének (3) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő vagy az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések hatálya alá tartozó növénykárosítók;

▼B

e) a 708/2007/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt fajok akvakultúrában történő alkalmazásuk esetén;

f) a már engedélyezett vagy az 1107/2009/EK rendelet szerinti, folyamatban lévő értékelés alatt álló növényvédő szerekben való felhasználás céljára gyártott vagy importált mikroorganizmusok; vagy

g) a már engedélyezett vagy az 528/2012/EU rendelet szerinti, folyamatban lévő értékelés alatt álló biocid termékekben való felhasználás céljára gyártott vagy importált mikroorganizmusok.
3. cikk Fogalommeghatározások

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„idegenhonos faj” : a természetes előfordulási területén kívüli területre betelepített vagy behurcolt állat-, növény-, gomba- vagy mikroorganizmus faj, alfaj vagy alacsonyabb rendszertani egység bármely élő példánya, beleértve az ilyen fajok részeit, ivarsejtjeit, magjait, petéit vagy szaporítóképleteit, valamint a túlélésre és a későbbi szaporodásra képes keresztezett vagy nemesített fajtákat is;

2.

„idegenhonos inváziós faj” : olyan idegenhonos faj, amelyről megállapítást nyert, hogy betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése veszélyezteti vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra;

3.

„az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj” : olyan idegenhonos inváziós faj, amelynek káros hatása a 4. cikk (3) bekezdése alapján összehangolt, uniós szintű fellépést tesz szükségessé;

4.

„tagállami szinten veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj” : az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajoktól eltérő olyan idegenhonos inváziós faj, amelynek környezetbe történő kibocsátása és terjedése a tagállam tudományos bizonyítékokon alapuló megítélése szerint jelentős káros hatást gyakorol a tagállam területén vagy annak egy részén, még akkor is, ha e káros hatás ténye nem teljes mértékben bizonyított, és ez a káros hatás az érintett tagállam szintjén intézkedéseket tesz szükségessé;

5.

„biológiai sokféleség” : a különféle, többek között szárazföldi, tengeri és más vízi ökoszisztémákban élő szervezetek és az ezeket magukban foglaló komplex életközösségek változatossága, ideértve a fajon belüli, valamint a fajok és az ökoszisztémák közötti sokféleséget is;

6.

„ökoszisztéma-szolgáltatások” : az ökoszisztémák közvetlen és közvetett hozzájárulása az emberi jóléthez;

7.

„betelepítés vagy behurcolás” : egy fajnak a természetes előfordulási helyén kívülre kerülése emberi beavatkozás következtében;

8.

„kutatás” : leíró vagy kísérleti tevékenység, amelyet szabályozott körülmények között végeznek új tudományos ismeretek szerzése vagy új termékek kifejlesztése céljából, ezekhez értve az idegenhonos inváziós fajt invázióssá tévő jellemzőktől eltérő genetikai jellemzők azonosítására, leírására és elkülönítésére irányuló tevékenység kezdeti szakaszait is, amennyiben azok nélkülözhetetlenek ezen tulajdonságok nem-inváziós fajban történő felszaporításához;

9.

„zárt tartás” : szervezetek olyan zárt létesítményekben való tartása, ahonnan azok nem szabadulhatnak ki vagy terjedhetnek el;

10.

„ex situ megőrzés” : a biológiai sokféleség alkotóelemeinek természetes élőhelyükön kívüli megőrzése;

11.

„útvonalak” : az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének útvonalai és mechanizmusai;

12.

„korai észlelés” : az idegenhonos inváziós fajokhoz tartozó példány vagy példányok környezetben való jelenlétének azt megelőzően történő megerősítése, hogy a szóban forgó idegenhonos inváziós faj széles körben elterjedne;

13.

„kiirtás” : az idegenhonos inváziós faj állományának letális vagy nem letális módszerekkel történő teljes körű és végleges felszámolása;

14.

„állományszabályozás” : az idegenhonos inváziós faj állományára irányuló letális vagy nem letális intézkedések, amelyek célja – a nem célfajokra és azok élőhelyeire gyakorolt hatás minimalizálása mellett – az egyedek számának a lehető legalacsonyabb szinten tartása annak érdekében, hogy – még ha a faj kiirtása nem is lehetséges – az inváziós képessége, valamint a biológiai sokféleségre, a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az emberi egészségre, illetve a gazdaságra gyakorolt káros hatása minimálisra csökkenjen.

15.

„elszigetelés” : minden olyan intézkedés, amelynek célja az idegenhonos inváziós faj állományának az elözönlött területen túli elvándorlásának és terjedésének kockázatát minimalizáló akadályok teremtése;

16.

„széles körben elterjedt” : olyan idegenhonos inváziós faj, amelynek állománya túljutott a megtelepedés szakaszán, amely szakaszban önfenntartó populációt hozott létre, és meghódította annak a lehetséges előfordulási területnek a nagy részét, ahol túlélésre és szaporodásra képes;

17.

„kezelés” : bármilyen letális vagy nem letális intézkedés, amelynek célja az idegenhonos inváziós faj kiirtása, állomány szabályozása vagy elszigetelése, amely egyúttal minimálisra csökkenti a nem célfajokra és azok élőhelyeire gyakorolt hatást.
4. cikk Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke

4. cikk

Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (a továbbiakban: uniós jegyzék) az e cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumok alapján. E végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusok tervezetét 2016. január 2-ig kell benyújtani a 27. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak.

(2)  A Bizottság legalább hatévente átfogóan felülvizsgálja az uniós jegyzéket, és addig is az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően, szükség szerint, aktualizálja azt:

a) új idegenhonos inváziós fajoknak a jegyzékbe való felvételével,

b) amennyiben a jegyzékben szereplő valamely faj már nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott egy vagy több kritériumnak, e fajnak a jegyzékből való törlésével.

(3)  Egy idegenhonos inváziós faj csak akkor vehető fel az uniós jegyzékbe, ha megfelel a következő kritériumok mindegyikének:

a) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy idegenhonos az Unió területén, kivéve a legkülső régiókat;

b) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy képes arra, hogy a jelenlegi éghajlati viszonyok, illetve az éghajlat előrelátható változása mellett életképes populációt alkosson és a környezetben elterjedjen egy több mint két tagállam alkotta biogeográfiai régióban vagy egy tengeri alrégióban, e tagállamok legkülső régióit nem véve figyelembe;

c) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján valószínűsíthetően jelentős káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre vagy a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra, emellett káros hatást gyakorolhat az emberi egészségre, illetve a gazdaságra is;

d) az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elvégzett kockázatelemzés eredménye szerint betelepítésének vagy behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzése uniós szintű, összehangolt fellépést tesz szükségessé;

e) valószínűsíthető, hogy az uniós jegyzékbe való felvétel ténylegesen megelőzi, minimalizálja vagy mérsékli káros hatását.

(4)  A tagállamok kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz valamely idegenhonos inváziós fajnak az uniós jegyzékbe való felvételére vonatkozóan. A kérelemben a következő információk mindegyikének szerepelnie kell:

a) a faj neve;

b) az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elvégzett kockázatelemzés;

c) arra vonatkozó bizonyíték, hogy az e cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek.

(5)  Az uniós jegyzékben adott esetben hivatkozni kell az adott idegenhonos inváziós fajjal általában összefüggésbe hozható árukra és ezen áruknak a 2658/87/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) szerinti Kombinált Nómenklatúra-kódjára, feltüntetve azokat az árukategóriákat, amelyeket e rendelet 15. cikke szerint hatósági ellenőrzés alá kell vonni.

(6)  A Bizottság az uniós jegyzék elfogadásakor, illetve aktualizálásakor a (3) bekezdésben szereplő kritériumokat alkalmazza, és kellően figyelembe veszi a tagállamok számára felmerülő végrehajtási költségeket, a fellépés elmaradásának a költségeit, a költséghatékonyságot, valamint a társadalmi-gazdasági szempontokat. Az uniós jegyzékben elsődlegesen azoknak az idegenhonos inváziós fajoknak kell szerepelniük, amelyek:

a) még nincsenek jelen az Unióban vagy az invázió kezdeti szakaszában vannak, és a legnagyobb valószínűséggel jelentős káros hatást fejtenek ki;

b) már megtelepedtek az Unióban és a legjelentősebb káros hatást fejtik ki.

(7)  Az uniós jegyzékre vonatkozó javaslata megtételekor a Bizottságnak indokolnia kell azt is, hogy e rendelet céljait uniós szintű intézkedésekkel lehet jobban elérni.
5. cikk Kockázatelemzés

5. cikk

Kockázatelemzés

(1)  A 4. cikk alkalmazásában a kockázatelemzést az idegenhonos inváziós fajok aktuális és potenciális előfordulási területével kapcsolatban, a következő elemek figyelembevételével kell elvégezni:

a) a faj bemutatása rendszertani besorolásának, előéletének, valamint természetes és lehetséges előfordulási területének a meghatározásával;

b) szaporodási és terjedési viselkedésformáinak, valamint dinamikájának a bemutatása, kitérve a szaporodáshoz és az elterjedéshez szükséges környezeti feltételek fennállásának a vizsgálatára;

c) az e fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint terjedése lehetséges útvonalainak a leírása, ideértve adott esetben azoknak a javaknak a meghatározását, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj általában összefüggésbe hozható;

d) az érintett biogeográfiai régiókba való betelepítés vagy behurcolás, valamint az ottani megtelepedés és elterjedés aktuális feltételek és az éghajlat előrelátható változása melletti kockázatának alapos elemzése;

e) a faj aktuális elterjedési területének bemutatása, ideértve, hogy már jelen van-e az Unióban vagy a szomszédos országokban, valamint a valószínű jövőbeli elterjedési területének előrejelzése;

f) a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra – ezen belül az őshonos fajokra, a védett területekre és a veszélyeztetett élőhelyekre –, valamint az emberi egészségre, a biztonságra és a gazdaságra gyakorolt káros hatás bemutatása, ideértve a lehetséges jövőbeli hatás értékelését is a rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével;

g) a kár lehetséges költségeinek értékelése;

h) a faj ismert felhasználási módjainak és az e felhasználásokból származó társadalmi és gazdasági előnyöknek a leírása.

(2)  Fajoknak az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajként történő jegyzékbe vételére való javaslata megtételekor a Bizottság elvégzi az (1) bekezdésben említett kockázatelemzést.

Minden olyan esetben, amikor valamely tagállam egy adott fajnak az uniós jegyzékbe való felvétele iránti kérelmet nyújt be, felelős az (1) bekezdésben említett kockázatelemzés elvégzéséért. Szükség esetén a Bizottság segítheti a tagállamokat e kockázatelemzések kidolgozásában, amennyiben az elemzés azok európai dimenziójára vonatkozik.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában elfogadható bizonyítéktípus további pontosítása, valamint e cikk (1) bekezdése a)–h) pontja alkalmazásának részletes leírása céljából. A részletes leírásban ki kell térni a kockázatelemzés során használandó módszertanra, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti és nemzetközi standardokat, továbbá azt, hogy elsőbbséget kell élveznie az olyan idegenhonos inváziós fajok elleni fellépésnek, amelyek jelentős káros hatással járnak vagy járhatnak a biológiai sokféleségre vagy a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint az emberi egészségre vagy gazdaságra; e káros hatás súlyosbító tényezőnek minősül. Különösen fontos, hogy ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a rendes gyakorlatának megfelelően konzultációkat folytasson szakértőkkel, többek között a tagállamok szakértőivel.
6. cikk A legkülső régiókra vonatkozó rendelkezések

6. cikk

A legkülső régiókra vonatkozó rendelkezések

(1)  Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok a legkülső régiókban nem tartoznak a 7., illetve a 13–20. cikk hatálya alá.

(2)  Minden olyan tagállam, amelyben legkülső régiók találhatók, az érintett régiókkal való konzultációt követően 2017. január 2-ig minden ilyen régióra vonatkozóan elfogadja a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét.

(3)  Ami az e cikk (2) bekezdésében említett jegyzékekben szereplő idegenhonos inváziós fajokat illeti, a tagállamok saját legkülső régióikban adott esetben alkalmazhatnak a 7–9., 13–17., 19. és 20. cikkben meghatározott intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell állniuk az EUMSZ-szel, és azokról az uniós jognak megfelelően értesíteni kell a Bizottságot.

(4)  A (2) bekezdésben említett jegyzékeket, illetve azok frissítéseit a tagállamok haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak, és azokról tájékoztatják a többi tagállamot.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 14.12.2019 00:00:00 -Doknr: CELEX:32014R1143
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.