+V. MELLÉKLET
|
V. MELLÉKLET
V. MELLÉKLET
SZABÁLYOK A BIOÜZEMANYAGOK, A FOLYÉKONY BIO-ENERGIAHORDOZÓK ÉS AZOK FOSSZILIS ÜZEMANYAG KOMPARÁTORAI ÁLTAL AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁSRA GYAKOROLT HATÁS KISZÁMÍTÁSÁHOZ
A. JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK A BIOÜZEMANYAGOK ESETÉBEN, HA AZOKAT A FÖLDHASZNÁLAT MEGVÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ NETTÓ SZÉNKIBOCSÁTÁS NÉLKÜL ÁLLÍTJÁK ELŐ
|
Bioüzemanyag-előállítási mód
|
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás -jellemző érték
|
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
67 %
|
59 %
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
77 %
|
73 %
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
73 %
|
68 %
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
79 %
|
76 %
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
58 %
|
47 %
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
71 %
|
64 %
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
48 %
|
40 %
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
55 %
|
48 %
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
40 %
|
28 %
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
69 %
|
68 %
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
47 %
|
38 %
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
53 %
|
46 %
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
37 %
|
24 %
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyag, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*))
|
67 %
|
67 %
|
|
cukornádetanol
|
70 %
|
70 %
|
|
az etil-terc-butiléter (ETBE) megújuló forrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló forrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
repce-biodízel
|
52 %
|
47 %
|
|
napraforgó-biodízel
|
57 %
|
52 %
|
|
szójabab-biodízel
|
55 %
|
50 %
|
|
▼C2
|
|
pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
33 %
|
20 %
|
|
▼B
|
|
pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
51 %
|
45 %
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
88 %
|
84 %
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (**)
|
84 %
|
78 %
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
51 %
|
47 %
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
58 %
|
54 %
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
55 %
|
51 %
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
34 %
|
22 %
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
53 %
|
49 %
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
87 %
|
83 %
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (**)
|
83 %
|
77 %
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
59 %
|
57 %
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
65 %
|
64 %
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
63 %
|
61 %
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
40 %
|
30 %
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
59 %
|
57 %
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
98 %
|
98 %
|
|
(*) A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.
(**) Kizárólag az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt azon állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
(1)
Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
|
B. BECSÜLT JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK AZ OLYAN JÖVŐBELI BIOÜZEMANYAGOK ESETÉBEN, AMELYEK 2016-BAN NEM VOLTAK, VAGY CSAK ELHANYAGOLHATÓ MENNYISÉGBEN VOLTAK JELEN A PIACON, HA AZOKAT A FÖLDHASZNÁLAT MEGVÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ NETTÓ SZÉNKIBOCSÁTÁS NÉLKÜL ÁLLÍTJÁK ELŐ
|
Bioüzemanyag-előállítási mód
|
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - jellemző érték
|
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
|
|
búzaszalma-etanol
|
85 %
|
83 %
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
83 %
|
83 %
|
|
▼B
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
82 %
|
82 %
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
83 %
|
83 %
|
|
▼B
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
82 %
|
82 %
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
84 %
|
84 %
|
|
▼B
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
83 %
|
83 %
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
84 %
|
84 %
|
|
▼B
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
83 %
|
83 %
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
89 %
|
89 %
|
|
Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
89 %
|
89 %
|
|
dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
89 %
|
89 %
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
89 %
|
89 %
|
|
a metil-terc-butiléter (MTBE) megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
C. MÓDSZERTAN
1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:
a)
A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:
E = eec + el + ep + etd + eu – esca – eccs – eccr,
ahol
|
E
|
=
|
az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;
|
|
eec
|
=
|
a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;
|
|
el
|
=
|
a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;
|
|
ep
|
=
|
a feldolgozás során keletkező kibocsátások;
|
|
etd
|
=
|
a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;
|
|
eu
|
=
|
a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátások;
|
|
esca
|
=
|
a talaj széntartalmának növekedéséből származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;
|
|
eccs
|
=
|
a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és
|
|
eccr
|
=
|
a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.
|
A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.
b)
A folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátást a bioüzemanyagokéval azonos módon kell kiszámítani (E), azonban hozzá kell adni a villamos energiává és/vagy fűtő- és hűtőenergiává való átalakításából származó kibocsátást is, a következők szerint:
i.
Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:
ii.
Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:
ahol
|
ECh,el
|
=
|
A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
|
|
E
|
=
|
A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
|
|
ηel
|
=
|
Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.
|
|
ηh
|
=
|
Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.
|
iii.
a hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mechanikai energia esetében:
iv.
A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:
ahol:
|
ECh,el
|
=
|
A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
|
|
E
|
=
|
A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
|
|
ηel
|
=
|
Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
|
|
ηh
|
=
|
Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
|
|
Cel
|
=
|
Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mechanikai energián belül, 100 %-ban rögzítve (Cel = 1).
|
|
Ch
|
=
|
Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül).
|
A Carnot-hatásfok (Ch) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:
ahol
|
Th
|
=
|
A végponton leadott hasznos hő abszolú t hőmérséklete (kelvin).
|
|
T0
|
=
|
A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.
|
Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:
|
Ch
|
=
|
a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546
|
E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a)
„kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;
b)
„hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési és hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;
c)
„gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.
2. A bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kifejezni:
a)
a bioüzemanyagokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ);
b)
a folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (EC) az egy MJ végső fogyasztói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq /MJ).
Fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1. b) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra (
32
).
Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (eec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO2 -egyenértékre (gCO2eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (
33
):
ahol:
Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:
3. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:
a)
a bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás:
MEGTAKARÍTÁS = (EF(t) – EB)/EF(t),
ahol
|
EB
|
=
|
a bioüzemanyag használatából eredő összes kibocsátás; és
|
|
EF(t)
|
=
|
a közlekedési célúfosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás.
|
b)
a folyékony bio-energiahordozókból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás:
MEGTAKARÍTÁS = (ECF(h&c,el) – ECB(h&c,el))/ECF (h&c,el),
ahol
|
ECB(h&c,el)
|
=
|
a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás; és
|
|
ECF(h&c,el)
|
=
|
fosszilis üzemanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás.
|
4. Az 1. pont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4 üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:
|
CO2
|
:
|
1
|
|
N2O
|
:
|
298
|
|
CH4
|
:
|
25
|
5. A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba, eec, beletartoznak a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők a 31. cikk (4) bekezdésében említett jelentésekben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben az említett jelentésekben nem szerepelnek megfelelő információk, a tényleges értékek alternatívájaként átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján.
▼M2
6. Az 1. pont a) alpontjában említett számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás – így például csökkentett talajművelés vagy direktvetésre váltás, jobb kultúrnövények és megfelelőbb vetésforgók alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, például komposzt és trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok – használata révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás (esca) csak akkor vehető figyelembe, ha az említett módszerek nem járnak a biodiverzitás károsodásának kockázatával. Továbbá megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékot kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy az adott nyersanyagok termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy észszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (
34
).
▼B
7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:
el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P – eB, (
35
)
ahol
|
el
|
=
|
a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A „szántó” (1) és az „évelő növényekkel borított szántó” (2) egyazon földhasználatnak tekintendő;
|
|
CSR
|
=
|
a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;
|
|
CSA
|
=
|
a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;
|
|
P
|
=
|
a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint
|
|
eB
|
=
|
29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban meghatározott feltételek.
|
(1)
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.
(2)
Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).
|
8. A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:
a)
2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és
b)
súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.
A 29 gCO2eq /MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb 20 évig érvényes, feltéve hogy a b) pontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.
9. „Súlyosan degradálódott földterület”: olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott.
10. Bizottság 2020. december 31-ig a talajban lévő szén-dioxid-készletek kiszámítására vonatkozó iránymutatásokat (
36
) felülvizsgálja az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által 2006-ban kiadott iránymutatások 4. kötete alapján, valamint az 525/2013/EU rendelet és az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet (
37
) alapján. A Bizottság általi elfogadásukat követően az iránymutatások ezen irányelv alkalmazásában a talajban lévő szén-dioxid-készletek kiszámításának alapjául fognak szolgálni.
11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (ep) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem.
A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás-intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.
A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.
12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (etd) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, a 5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e pont hatálya alá.
13. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat, eu, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekinteni.
A használt üzemanyag használatából adódó, a CO2-tól eltérő üvegházhatású gázok (CH2 és N2O) kibocsátását bele kell számítani a folyékony energiahordozókra vonatkozó eu tényezőbe.
14. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (eccs) csak azok a kibocsátott CO2 leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (
38
) összhangban történik.
▼M2
15. A szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarításnak (eccr) közvetlenül kapcsolódnia kell azon bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik azt, és e megtakarításba csak az olyan szén-dioxid-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén-dioxid biomassza eredetű és azt a fosszilis szén-dioxid helyettesítésére használják kereskedelmi termékek előállításában és szolgáltatásokban 2036. január 1. előtt.
▼B
16. Ha az üzemanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (Ch) értékével:
ahol
|
Th
|
=
|
A végponton leadott hasznos hő abszolút hőmérséklete (kelvin).
|
|
T0
|
=
|
A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.
|
Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:
|
Ch
|
=
|
a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546
|
E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mechanikai energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energiabevitel értékével történő elosztásával kapunk meg.
E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a)
„kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;
b)
„hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;
c)
„gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.
17. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják, és egy vagy több további terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián és a hőenergián kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitása megegyezik az üzemanyag előállításához használt hő vagy villamos energia üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani az üzemanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás a 16. pontban foglaltak szerint történik.
▼M2
18. A 17. pontban említett számítás céljaira a szétosztandó kibocsátások az eec + el + esca + az ep, etd, eccs és eccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor társterméket állítanak elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, az említett kibocsátások azon hányadát kell az összes kibocsátás helyett az említett célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében a 17. pont hatálya alá nem tartozó valamennyi társterméket figyelembe kell venni e számításhoz.
A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.
Főszabályként a hulladékokat és maradékanyagokat – beleértve a IX. mellékletben felsorolt valamennyi hulladékot és maradékanyagot – az életciklus alatti üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termékké való átalakításuk előtt azokat félkész termékké dolgozzák-e fel.
A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban biomasszából előállított üzemanyagok esetében a 17. pontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.
▼B
19. A bioüzemanyagok esetében a 3. pontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag-komparátor (EF(t)) 94 gCO2eq/MJ.
A villamosenergia-termelésre használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 3. pontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor ECF(e) 183 gCO2eq/MJ.
A hasznos hő, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 3. pontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor ECF(h&c) 80 gCO2eq/MJ.
D. A BIOÜZEMANYAGOKRA ÉS A FOLYÉKONY BIO-ENERGIAHORDOZÓKRA VONATKOZÓ DISZAGGREGÁLT ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK
Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: „eec
” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint, a talajból származó N2O-kibocsátásokat is beleértve
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
cukorrépa-etanol
|
9,6
|
9,6
|
|
kukoricaetanol
|
25,5
|
25,5
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével
|
27,0
|
27,0
|
|
cukornádetanol
|
17,1
|
17,1
|
|
az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
repce-biodízel
|
32,0
|
32,0
|
|
napraforgó-biodízel
|
26,1
|
26,1
|
|
szójabab-biodízel
|
21,2
|
21,2
|
|
▼C2
|
|
pálmaolaj-biodízel
|
26,0
|
26,0
|
|
▼B
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
0
|
0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*1)
|
0
|
0
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
33,4
|
33,4
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
26,9
|
26,9
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
22,1
|
22,1
|
|
▼C2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból
|
27,3
|
27,3
|
|
▼B
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
0
|
0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*1)
|
0
|
0
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
33,4
|
33,4
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
27,2
|
27,2
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
22,2
|
22,2
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból
|
27,1
|
27,1
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
0
|
0
|
(*1)
Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: „eec
” kizárólag a talajból származó N2O-kibocsátás (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „eec
” táblázatban)
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
cukorrépa-etanol
|
4,9
|
4,9
|
|
kukoricaetanol
|
13,7
|
13,7
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével
|
14,1
|
14,1
|
|
cukornádetanol
|
2,1
|
2,1
|
|
az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
repce-biodízel
|
17,6
|
17,6
|
|
napraforgó-biodízel
|
12,2
|
12,2
|
|
szójabab-biodízel
|
13,4
|
13,4
|
|
pálmaolaj-biodízel
|
16,5
|
16,5
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
0
|
0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*1)
|
0
|
0
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
18,0
|
18,0
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
12,5
|
12,5
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
13,7
|
13,7
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból
|
16,9
|
16,9
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
0
|
0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*1)
|
0
|
0
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
17,6
|
17,6
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
12,2
|
12,2
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
13,4
|
13,4
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból
|
16,5
|
16,5
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
0
|
0
|
(*1)
Megjegyzés: kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
A feldolgozásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „ep
” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
18,8
|
26,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
9,7
|
13,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
13,2
|
18,5
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
7,6
|
10,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
27,4
|
38,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
15,7
|
22,0
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
20,8
|
29,1
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
14,8
|
20,8
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
28,6
|
40,1
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,8
|
2,6
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
21,0
|
29,3
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
15,1
|
21,1
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
30,3
|
42,5
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,5
|
2,2
|
|
cukornádetanol
|
1,3
|
1,8
|
|
az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
repce-biodízel
|
11,7
|
16,3
|
|
napraforgó-biodízel
|
11,8
|
16,5
|
|
szójabab-biodízel
|
12,1
|
16,9
|
|
pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
30,4
|
42,6
|
|
pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
13,2
|
18,5
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
9,3
|
13,0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*2)
|
13,6
|
19,1
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
10,7
|
15,0
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
10,5
|
14,7
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
10,9
|
15,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
27,8
|
38,9
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
9,7
|
13,6
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
10,2
|
14,3
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*2)
|
14,5
|
20,3
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
3,7
|
5,2
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
3,8
|
5,4
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
4,2
|
5,9
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
22,6
|
31,7
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
4,7
|
6,5
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
0,6
|
0,8
|
(*1)
A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.
(*2)
Megjegyzés: kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
Csak az olajextrahálásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (ezek már szerepelnek a feldolgozás során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „ep
” táblázatban)
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
repce-biodízel
|
3,0
|
4,2
|
|
napraforgó-biodízel
|
2,9
|
4,0
|
|
szójabab-biodízel
|
3,2
|
4,4
|
|
pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
20,9
|
29,2
|
|
pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
3,7
|
5,1
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
0
|
0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*1)
|
4,3
|
6,1
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
3,1
|
4,4
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
3,0
|
4,1
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
3,3
|
4,6
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
21,9
|
30,7
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
3,8
|
5,4
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
0
|
0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*1)
|
4,3
|
6,0
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
3,1
|
4,4
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
3,0
|
4,2
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
3,4
|
4,7
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
21,8
|
30,5
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
3,8
|
5,3
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
0
|
0
|
(*1)
Megjegyzés: kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „etd
” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
2,3
|
2,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
2,3
|
2,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,3
|
2,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,3
|
2,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,3
|
2,3
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,3
|
2,3
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,2
|
2,2
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
2,2
|
2,2
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,2
|
2,2
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,2
|
2,2
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
2,2
|
2,2
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,2
|
2,2
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,2
|
2,2
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
2,2
|
2,2
|
|
cukornádetanol
|
9,7
|
9,7
|
|
az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
repce-biodízel
|
1,8
|
1,8
|
|
napraforgó-biodízel
|
2,1
|
2,1
|
|
szójabab-biodízel
|
8,9
|
8,9
|
|
pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
6,9
|
6,9
|
|
pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
6,9
|
6,9
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
1,9
|
1,9
|
|
▼C2
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*2)
|
1,6
|
1,6
|
|
▼B
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
1,7
|
1,7
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
2,0
|
2,0
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
9,2
|
9,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
7,0
|
7,0
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
7,0
|
7,0
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
1,7
|
1,7
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*2)
|
1,5
|
1,5
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
1,4
|
1,4
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
1,7
|
1,7
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
8,8
|
8,8
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
6,7
|
6,7
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
6,7
|
6,7
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
1,4
|
1,4
|
(*1)
A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.
(*2)
Megjegyzés: kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet C. részében meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (etd) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag a növények vagy az olaj tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
1,6
|
1,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
1,6
|
1,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
1,6
|
1,6
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
1,6
|
1,6
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
1,6
|
1,6
|
|
cukornádetanol
|
6,0
|
6,0
|
|
az etil-terc-butil-éter (TAEE) megújuló forrásból származó etanolból előállított része
|
Az etanol előállítási módéval megegyezőnek tekintendő.
|
|
a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló forrásból származó etanolból előállított része
|
Az etanol előállítási módéval megegyezőnek tekintendő.
|
|
repce-biodízel
|
1,3
|
1,3
|
|
napraforgó-biodízel
|
1,3
|
1,3
|
|
szójabab-biodízel
|
1,3
|
1,3
|
|
pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
1,3
|
1,3
|
|
pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
1,3
|
1,3
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
1,3
|
1,3
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*2)
|
1,3
|
1,3
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
1,2
|
1,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
1,2
|
1,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
1,2
|
1,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
1,2
|
1,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
1,2
|
1,2
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
1,2
|
1,2
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*2)
|
1,2
|
1,2
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
0,8
|
0,8
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
0,8
|
0,8
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
0,8
|
0,8
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
0,8
|
0,8
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
0,8
|
0,8
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
0,8
|
0,8
|
(*1)
A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.
(*2)
Megjegyzés: kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
30,7
|
38,2
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
21,6
|
25,5
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
25,1
|
30,4
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
19,5
|
22,5
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
39,3
|
50,2
|
|
cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
27,6
|
33,9
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
48,5
|
56,8
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
42,5
|
48,5
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
56,3
|
67,8
|
|
kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
29,5
|
30,3
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
|
50,2
|
58,5
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
44,3
|
50,3
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
59,5
|
71,7
|
|
egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (*1))
|
30,7
|
31,4
|
|
cukornádetanol
|
28,1
|
28,6
|
|
az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
az etanol előállítási módéval megegyező
|
|
repce-biodízel
|
45,5
|
50,1
|
|
napraforgó-biodízel
|
40,0
|
44,7
|
|
szójabab-biodízel
|
42,2
|
47,0
|
|
▼C2
|
|
pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
63,3
|
75,5
|
|
pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
46,1
|
51,4
|
|
▼B
|
|
használt főzőolajból előállított biodízel
|
11,2
|
14,9
|
|
▼C2
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (*2)
|
15,2
|
20,7
|
|
▼B
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből
|
45,8
|
50,1
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból
|
39,4
|
43,6
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból
|
42,2
|
46,5
|
|
▼C2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
62,1
|
73,2
|
|
hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
44,0
|
47,9
|
|
▼B
|
|
hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból
|
11,9
|
16,0
|
|
állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (*2)
|
16,0
|
21,8
|
|
tiszta növényi olaj repcéből
|
38,5
|
40,0
|
|
tiszta növényi olaj napraforgóból
|
32,7
|
34,3
|
|
tiszta növényi olaj szójababból
|
35,2
|
36,9
|
|
▼C2
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)
|
56,4
|
65,5
|
|
tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
|
38,5
|
40,3
|
|
▼B
|
|
tiszta olaj használt főzőolajból
|
2,0
|
2,2
|
(*1)
A kapcsolt energiatermelést végző létesítményben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében a kapcsolt energiatermelést végző létesítményből származik.
(*2)
Megjegyzés: kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
|
E. BECSÜLT DISZAGGREGÁLT ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK AZ OLYAN JÖVŐBELI BIOÜZEMANYAGOK ÉS FOLYÉKONY BIO-ENERGIAHORDOZÓK ESETÉBEN, AMELYEK 2016-BAN NEM VOLTAK, VAGY CSAK ELHANYAGOLHATÓ MENNYISÉGBEN VOLTAK JELEN A PIACON
Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: „eec
” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint, az N2O-kibocsátásokat is beleértve (a hulladékfa- vagy termesztettfa-nyesedéket is beleértve)
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
búzaszalma-etanol
|
1,8
|
1,8
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
3,3
|
3,3
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
8,2
|
8,2
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
3,3
|
3,3
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
8,2
|
8,2
|
|
▼B
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
3,1
|
3,1
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
7,6
|
7,6
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
3,1
|
3,1
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
7,6
|
7,6
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,5
|
2,5
|
|
Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,5
|
2,5
|
|
dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,5
|
2,5
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,5
|
2,5
|
|
az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
Diszaggregált alapértelmezett értékek a talajból eredő N2O -kibocsátásokra vonatkozóan (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „eec
” táblázatban)
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
búzaszalma-etanol
|
0
|
0
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
4,4
|
4,4
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
4,4
|
4,4
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
4,1
|
4,1
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
4,1
|
4,1
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
Diszaggregált alapértelmezett értékek a feldolgozásra vonatkozóan: „ep
” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
búzaszalma-etanol
|
4,8
|
6,8
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
0,1
|
0,1
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
0,1
|
0,1
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
0,1
|
0,1
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
0,1
|
0,1
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
0
|
0
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
0
|
0
|
|
az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
A szállításra és elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „etd
” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
búzaszalma-etanol
|
7,1
|
7,1
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
12,2
|
12,2
|
|
▼B
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
8,4
|
8,4
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
12,2
|
12,2
|
|
▼B
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
8,4
|
8,4
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
12,1
|
12,1
|
|
▼B
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
8,6
|
8,6
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
12,1
|
12,1
|
|
▼B
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
8,6
|
8,6
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
7,7
|
7,7
|
|
Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
7,9
|
7,9
|
|
dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
7,7
|
7,7
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
7,9
|
7,9
|
|
az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet C. részében meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (etd) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag az alapanyag tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
búzaszalma-etanol
|
1,6
|
1,6
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
1,2
|
1,2
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
1,2
|
1,2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
1,2
|
1,2
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
1,2
|
1,2
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
2,0
|
2,0
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
2,0
|
2,0
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
2,0
|
2,0
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
2,0
|
2,0
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,0
|
2,0
|
|
Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,0
|
2,0
|
|
Dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,0
|
2,0
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
2,0
|
2,0
|
|
az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:
|
Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
|
Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
|
|
búzaszalma-etanol
|
13,7
|
15,7
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
15,6
|
15,6
|
|
▼B
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva
|
16,7
|
16,7
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
15,6
|
15,6
|
|
▼B
|
|
termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva
|
16,7
|
16,7
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
15,2
|
15,2
|
|
▼B
|
|
termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva
|
16,2
|
16,2
|
|
▼C2
|
|
hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
15,2
|
15,2
|
|
▼B
|
|
termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva
|
16,2
|
16,2
|
|
Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
10,2
|
10,2
|
|
Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
10,4
|
10,4
|
|
dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
10,2
|
10,2
|
|
metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával
|
10,4
|
10,4
|
|
az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része
|
a metanol előállítási módjával megegyező
|
1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 16.07.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32018L2001
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|