9. cikk Mintavételi pontok

(1)   A környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok, szálló por (PM10, PM2,5), benzol, szén-monoxid, arzén, kadmium, ólom, nikkel, benzo(a)pirén és ózon mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezkedését a IV. melléklettel összhangban kell meghatározni.

(2)   Minden egyes olyan zónában, ahol a szennyező anyagok szintje meghaladja a II. mellékletben megállapított vizsgálati küszöbértéket, az egyes szennyező anyagokra vonatkozó mintavételi pontok száma nem lehet kevesebb a mintavételi pontoknak a III. melléklet A. és C. pontjában meghatározott minimális számánál.

(3)   Azokban a zónákban, ahol a szennyező anyagok szintje meghaladja a II. mellékletben megállapított vonatkozó vizsgálati küszöbértékeket, de nem haladja meg az I. mellékletben meghatározott vonatkozó határértékeket, célértékeket és kritikus szinteket, a helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok minimális száma a III. melléklet A. és C. pontjával összhangban akár 50 %-kal csökkenthető, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

(4)   Egy vagy több, a VII. melléklet 3. szakaszának A. pontjában meghatározott megfigyelési célkitűzéshez igazított mintavételi pontot kell létesíteni a tagállamok területén, hogy adatokat szolgáltassanak az említett szakasz B. pontjában felsorolt ózonelőanyagoknak az említett szakasz C. pontjával összhangban meghatározott helyszíneken mért koncentrációjáról.

(5)   A nitrogén-dioxidot az ózon mérésére szolgáló, a III. melléklet A. pontjának 2. táblázatában előírt mintavételi pontok legalább 50 %-ánál mérni kell. A mérésnek folyamatosnak kell lennie, kivéve a IV. melléklet B. pontjában említett vidéki hátterű helyszíneken, ahol más mérési módszerek is használhatók.

(6)   Minden tagállam – a IV. melléklettel összhangban – biztosítja, hogy a mintavételi pontoknak a PM2,5-re és a nitrogén-dioxidra vonatkozó átlagexpozíció-mutatók kiszámításához használt eloszlása megfelelően tükrözze a lakosság általános expozícióját. A mintavételi pontok száma nem lehet kevesebb a III. melléklet B. pontjának alkalmazása révén meghatározottnál.

(7)   Azok a mintavételi pontok, ahol a megelőző 3 évben az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott vonatkozó határértékek vagy célértékek túllépését rögzítették, nem helyezhetők át, kivéve, ha az áthelyezésre különleges körülmények, többek között területfejlesztés miatt van szükség. Az ilyen mintavételi pontok áthelyezését modellezési alkalmazásokkal vagy indikatív mérésekkel kell támogatni, és lehetőség szerint biztosítani kell a mérések folyamatosságát, és azokat a térbeli reprezentativitásuk területén belül kell áthelyezni. Az ilyen mintavételi pontok áthelyezésének részletes indokolását a IV. melléklet D. pontjában meghatározott követelményekkel összhangban teljeskörűen dokumentálni kell.

(8)   A környezeti levegőben található benzo(a)pirén-hozzájárulás vizsgálata érdekében korlátozott számú mintavételi ponton minden tagállam megfigyel más fontos policiklusos aromás szénhidrogéneket is. E policiklusos aromás szénhidrogének közé tartoznak legalább a következők: benz(a)antracén, benz(b)fluorantén, benz(j)fluorantén, benz(k)fluorantén, indenol(1,2,3-cd)pirén és dibenz(a,h)antracén. Az e policiklusos aromás szénhidrogének mintavételi pontjait a benzo(a)pirén mintavételi pontjaival azonos helyre kell elhelyezni, és azokat úgy kell kiválasztani, hogy a földrajzi variációk és a hosszú távú tendenciák azonosíthatók legyenek.

(9)   A 10. cikkben előírt ellenőrzés mellett a tagállamok a III. melléklet D. pontjával és a VII. melléklet 4. szakaszával összhangban megfigyelik az ultrafinom részecskék szintjét. A koromkoncentráció megfigyelése ugyanazokon a helyszíneken végezhető.