3. cikk Fogalommeghatározások

1.

„csomagolás”: olyan cikk – függetlenül attól, hogy milyen anyagokból készül –, amelyet arra szánnak, hogy egy gazdasági szereplő termékek tartására, megóvására, kezelésére, szállítására vagy bemutatására használja egy másik gazdasági szereplő vagy egy végfelhasználó számára, és amely funkciója, anyaga és kialakítása alapján csomagolási forma szerint megkülönböztethető, ideértve a következőket:

2.

„hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti hulladék; az újrakondicionálásra megküldött újrahasználható csomagolás nem minősül hulladéknak;

3.

„elviteles csomagolás”: olyan eladáshelyi csomagolás, amelyet személyzettel ellátott értékesítési helyeken töltenek meg olyan italokkal vagy fogyasztásra kész ételekkel, amelyeket szállításra és más helyen történő, további előkészítést nem igénylő, azonnali fogyasztásra csomagolnak, és amelyeket jellemzően a csomagolásból fogyasztanak el;

4.

„elsődleges termelés csomagolása”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (54) meghatározottak szerinti elsődleges termelésből származó feldolgozatlan termékek csomagolásaként történő használatra tervezett és szánt cikk;

5.

„fogyasztói csomagolás”: oly módon képzett csomagolás, hogy az termékekből és csomagolásból álló értékesítési egységet alkot a végfelhasználó számára az értékesítés helyén;

6.

„gyűjtőcsomagolás”: oly módon képzett csomagolás, hogy az meghatározott számú értékesítési egység egy csoportját alkotja az értékesítés helyén, függetlenül attól, hogy az értékesítési egységek ezen csoportját ilyen formában értékesítik-e a végfelhasználók részére, vagy a polcok feltöltésének megkönnyítésére szolgál-e az értékesítés helyén, vagy készlet-nyilvántartási vagy forgalmazási egység képzésére szolgál-e, és amelyet a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül lehet eltávolítani;

7.

„szállítási csomagolás”, oly módon képzett csomagolás, hogy az megkönnyíti egy vagy több értékesítési egységnek vagy értékesítési egységek egy csoportjának a kezelését és szállítását annak érdekében, hogy megelőzze a termék kezelésből és szállításból keletkező károsodását, a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési konténerek kivételével;

8.

„e-kereskedelmi csomagolás”: olyan szállítási csomagolás, amelyet termékeknek internetes vagy egyéb távértékesítés keretében a végfelhasználó számára történő szállítására használnak;

9.

„forgalmazás”: az uniós piacon valamely csomagolás – akár üresen, akár termékkel együtt – kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

10.

„forgalomba hozatal”: a csomagolás – akár üresen, akár termékkel együtt – első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

11.

„forgalmazás a tagállam területén”: a tagállam területén valamely csomagolás – akár üresen, akár termékkel együtt – kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

12.

„gazdasági szereplő”: az előállító, a beszállító, az importőr, a forgalmazó, a meghatalmazott képviselő, a végső forgalmazó és a logisztikai szolgáltató;

13.

„előállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely csomagolást vagy csomagolt terméket állít elő; azonban:

14.

„távollevők között kötött szerződés”: a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (55) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződés;

15.

„gyártó”: bármely előállító, importőr vagy forgalmazó, akire vagy amelyre – az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül, ideértve a távollevők között kötött szerződéseket is – a következők valamelyike alkalmazható:

16.

„beszállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely csomagolást vagy csomagolóanyagot szállít egy előállító részére;

17.

„importőr”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó csomagolást hoz forgalomba;

18.

„forgalmazó”: az előállítótól vagy az importőrtől eltérő bármely természetes vagy jogi személy a szállítói láncban, aki vagy amely csomagolást forgalmaz;

19.

„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az előállítótól írásbeli megbízást kapott arra, hogy az e rendelet szerinti előállítói kötelezettségek tekintetében meghatározott feladatokkal kapcsolatban az említett előállító nevében eljárjon;

20.

„a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely azon tagállamban telepedett le, ahol a gyártó első alkalommal forgalmaz csomagolást vagy csomagolt termékeket a tagállam területén, vagy ahol csomagolt termékeket nem végfelhasználóként kicsomagol, de amely nem a gyártó letelepedési helye szerinti tagállam vagy harmadik ország, és akit vagy amelyet a gyártó a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban kinevezett az említett gyártó e rendelet VIII. fejezete szerinti kötelezettségeinek teljesítésére;

21.

„végső forgalmazó”: az a természetes vagy jogi személy a szállítói láncban, aki vagy amely – többek között újrahasználat útján – csomagolt termékeket szállít a végfelhasználó részére, vagy aki vagy amely újratöltés útján megvásárolható termékeket szállít a végfelhasználó részére;

22.

„fogyasztó”: bármely olyan természetes személy, aki a kereskedelmi, ipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;

23.

„végfelhasználó”: az Unióban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely számára egy terméket vagy fogyasztóként, vagy szakmai végfelhasználóként ipari vagy szakmai tevékenységei körében forgalmaztak, és aki vagy amely az említett terméket a neki kiszállított formában már nem forgalmazza tovább;

24.

„kompozit csomagolás”: olyan csomagolási egység, amely két vagy több különböző, a fő csomagolóanyag tömegének részét képező, és egymástól kézi erővel szét nem választható, és ezért egyetlen, szétválaszthatatlan egységet képező anyagból áll, kivéve, ha az anyagok egyike a csomagolási egységben jelentéktelen mennyiségben fordul elő, és semmi esetre sem teszi ki a csomagolási egység össztömegének több mint 5 %-át, valamint kivéve a címkéket, bevonatokat, festékeket, tintákat, ragasztóanyagokat és lakkokat; ez nem érinti az (EU) 2019/904 irányelvet;

25.

„csomagolási hulladék”: minden olyan csomagolás vagy csomagolóanyag, amely hulladék, a gyártási maradékok kivételével;

26.

„a csomagolási hulladék megelőzése”: olyan intézkedések, amelyeket még azelőtt hoznak meg, hogy a csomagolás vagy csomagolóanyag csomagolási hulladékká válna, és amelyek csökkentik a csomagolási hulladék mennyiségét úgy, hogy kevesebb csomagolásra legyen szükség, vagy egyáltalán ne legyen szükség csomagolásra a termékek tartásához, megóvásához, kezeléséhez, szállításához vagy bemutatásához, a csomagolás újrahasználatához kapcsolódó, valamint a csomagolás élettartamának a csomagolás hulladékká válását megelőzően történő meghosszabbítására irányuló intézkedéseket is beleértve;

27.

„újrahasználat”: bármely olyan művelet, amelynek révén az újrahasználható csomagolást több alkalommal újra felhasználják ugyanazon célra, amelyre tervezték;

28.

„egyszer használatos csomagolás”: olyan csomagolás, amely nem újrahasználható csomagolás;

29.

„forgási ciklus”: az a ciklus, amelyet az újrahasználható csomagolás azzal a termékkel együtt, amelynek a tartására, megóvására, kezelésére, szállítására vagy bemutatására szolgál, megtesz attól az időponttól, amikor először kerül forgalomba addig az időpontig, amikor készen áll arra, hogy újrahasználják egy újrahasználati rendszerben azzal a céllal, hogy egy másik termékkel együtt ismét végfelhasználók rendelkezésére bocsássák;

30.

„út”: a csomagolás útja a feltöltéstől vagy berakodástól a kiürítésig vagy kirakodásig, forgási ciklus részeként vagy önmagában;

31.

„újrahasználati rendszer”: olyan – ösztönzőkkel kombinált – szervezési, műszaki vagy pénzügyi intézkedések, amelyek vagy zárt, vagy nyílt láncú rendszerekben lehetővé teszik az újrahasználatot, ilyen például a visszaváltási díjas rendszer, amely biztosítja, hogy a csomagolást újrahasználat céljából gyűjtik össze;

32.

„újrakondicionálás”: az újrahasználható csomagolás működőképességének a csomagolás újrahasználata céljából történő helyreállításához szükséges, a VI. melléklet B. részében felsorolt bármely művelet;

33.

„újratöltés”: az a művelet, amellyel a végfelhasználó vagy a végső forgalmazó a végfelhasználó által a végső forgalmazótól vásárolt egy vagy több termékkel feltölt egy csomagolási funkciót betöltő tárolóedényt, amely vagy a végfelhasználó tulajdonát képezi, vagy amelyet a végfelhasználó megvásárolt a végső forgalmazó értékesítési helyén;

34.

„újratöltő állomás”: olyan hely, ahol a végső forgalmazó újratöltés útján megvásárolható termékeket kínál végfelhasználók részére;

35.

„szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazat”: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának NACE Rev. 2. rendszere szerinti szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási tevékenységek;

36.

„eladótér”: az eladásra kínált áruk kiállítására, az ilyen áruk kifizetésére, valamint a vevők általi bejárásra és tartózkodásra szolgáló terület, amely azonban nem foglalja magában a nyilvánosság számára nem hozzáférhető területeket – így például a tárolóterületeket –, sem az olyan egyéb területeket, ahol nincsenek kiállítva termékek, így például az autóparkolókat; az e-kereskedelmi csomagolással összefüggésben a tárolóterületet és a kiadóteret eladótérnek kell tekinteni;

37.

„újrafeldolgozásra tervezés”: a csomagolás – beleértve a csomagolás egyes összetevőit is – oly módon történő megtervezése, amely bevett, és működési környezetben bevált gyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási eljárások útján biztosítja a csomagolás újrafeldolgozhatóságát;

38.

„újrafeldolgozhatóság”: a csomagolás tervezési összeegyeztethetősége a hulladékgazdálkodással és -feldolgozással, ami az elkülönített gyűjtésen, a külön hulladékáramokba történő válogatáson, a nagy léptékű újrafeldolgozáson és az újrafeldolgozott anyagoknak elsődleges nyersanyagok helyettesítésére való felhasználásán alapul;

39.

„nagy léptékben újrafeldolgozott csomagolási hulladék”: olyan csomagolási hulladék, amelyet telepített infrastruktúrában elkülönítetten gyűjtenek, majd válogatnak és dolgoznak fel újra, olyan bevett, és működési környezetben bevált eljárások felhasználásával, amelyek biztosítják, hogy a II. melléklet 2. táblázatában felsorolt minden egyes csomagoláskategóriában az újrafeldolgozott anyag éves mennyisége uniós szinten legalább 30 % legyen a fa, valamint legalább 55 % minden más anyag esetében; a nagy léptékben újrafeldolgozott csomagolási hulladék magában foglalja az Unióból hulladékgazdálkodási céllal exportált olyan csomagolási hulladékot, amelynek esetében úgy tekinthető, hogy az teljesíti az 53. cikk (11) bekezdésében foglalt követelményeket;

40.

„anyagában történő újrafeldolgozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékanyagokat átalakítják anyagokká, akár az eredeti, akár más célokra, kivéve a hulladék biológiai kezelését, a szerves anyagok feldolgozását, az energetikai hasznosítást, valamint az üzemanyagként vagy feltöltési műveletekhez felhasználandó anyagokká történő feldolgozást;

41.

„magas színvonalú újrafeldolgozás”: bármely olyan újrafeldolgozási eljárás, amely olyan újrafeldolgozott anyagokat eredményez, amelyek minősége – a megőrzött műszaki jellemzők alapján – egyenértékű az eredeti anyagok minőségével, és amelyeket elsődleges nyersanyagok helyettesítésére használnak csomagolások vagy más olyan alkalmazások esetében, ahol az újrafeldolgozott anyag minősége fennmarad;

42.

„csomagoláskategória”: az anyag és az egyedi csomagoláskialakítás együttese, amely – a technika mindenkori állásának megfelelő bevett, és működési környezetben bevált gyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási eljárások alapján – meghatározza az újrafeldolgozhatóságot, és amely releváns az újrafeldolgozásra tervezésre vonatkozó kritériumok meghatározása szempontjából;

43.

„integrált összetevő”: olyan csomagolás-összetevő – függetlenül attól, hogy ugyanazon anyagból van-e, mint a csomagolási egység fő része, vagy elkülönül-e attól –, amely szerves részét képezi a csomagolási egységnek és működésének, amelyet nem kell leválasztani a csomagolási egység fő részéről a csomagolási egység funkciójának biztosításához, és amelytől jellemzően a csomagolási egység fő részével egyidejűleg válnak meg, bár nem feltétlenül ugyanazon elhelyezési út révén;

44.

„különálló összetevő”: olyan csomagolás-összetevő – függetlenül attól, hogy ugyanazon anyagból van-e, mint a csomagolási egység fő része –, amely elkülönül a csomagolási egység fő részétől, amelyet teljesen és véglegesen le kell választani a csomagolási egység fő részéről, és amelytől jellemzően a csomagolási egység fő része előtt és attól külön válnak meg; beleértve az olyan csomagolás-összetevőket is, amelyek a szállítás vagy a válogatás során egyszerű mechanikai igénybevétel hatására különválhatnak egymástól;

45.

„csomagolási egység”: olyan egység, amely magában foglal minden integrált vagy különálló összetevőt, és egy egészként olyan csomagolási funkciót szolgál, mint például a termékek tartása, megóvása, kezelése, átadása, tárolása, szállítása vagy bemutatása, és amely magában foglalja a gyűjtőcsomagolás vagy szállítási csomagolás önálló egységeit, amennyiben azoktól az értékesítés helyére való megérkezés előtt válnak meg;

46.

„innovatív csomagolás”: olyan csomagolástípus, amelyet új anyagok felhasználásával állítanak elő, és amely a csomagolás funkcióinak – így például a termékek tartásának, megóvásának, kezelésének vagy szállításának – jelentős javulását eredményezi és bizonyítható általános környezeti előnyökkel jár, az olyan csomagolás kivételével, amely meglévő csomagolás olyan módosításának az eredményeként jön létre, amelynek fő célja termékek bemutatásának és forgalmazásának a javítása;

47.

„másodlagos nyersanyagok”: újrafeldolgozási eljárások során nyert olyan anyagok, amelyek átestek valamennyi szükséges ellenőrzésen és válogatáson, és helyettesíthetnek elsődleges nyersanyagokat;

48.

„fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladék”: olyan hulladék, amely műanyag, és amely kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazás, fogyasztás vagy harmadik országbeli felhasználás céljából – akár ellenérték fejében, akár ellenérték nélkül – forgalomba hozott vagy szolgáltatott műanyag termékekből keletkezett;

49.

„kontaktszenzitív csomagolás”: olyan csomagolás, amelyet az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (56), az 1935/2004/EK rendelet, a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (57), az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (58), az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 rendelet, az (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet (59) és az (EU) 2019/6 rendelet vagy a 2001/83/EK irányelv, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (60) vagy a 2008/68/EK irányelv hatálya alá tartozó termékek esetében történő felhasználásra, vagy az (EU) 2023/1809 bizottsági határozat (61) 1. és 2. cikkében meghatározott termékek esetében történő felhasználásra szánnak;

50.

„komposztálható csomagolás”: olyan csomagolás, amely iparilag szabályozott körülmények között biológiailag lebomlik, vagy amely képes biológiai bomlásra ilyen körülmények között – ideértve az anaerob bomlás révén történő lebomlást –, de nem feltétlenül házi komposztálási környezetben, szükség esetén fizikai kezeléssel kombinálva, aminek eredményeként a csomagolás végül szén-dioxiddá – vagy oxigén hiányában metánná –, valamint ásványi sókká, biomasszává és vízzé alakul át, és amely nem akadályozza vagy veszélyezteti az elkülönített gyűjtést, valamint a komposztálási és az anaerob bomlási folyamatot;

51.

„házilag komposztálható csomagolás”: olyan csomagolás, amely képes az ipari méretű komposztáló létesítményeken kívüli, nem szabályozott körülmények között történő biológiai lebomlásra, és amelynek komposztálási folyamatát magánszemélyek végzik saját felhasználásra szánt komposzt előállítása céljából;

52.

„műanyag”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti polimerből álló anyag, amelyhez adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat adhattak, és amely a csomagolás fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat, kivéve a kémiailag nem módosított természetes polimereket;

53.

„bioalapú műanyagok”: biológiai erőforrásokból – így például biomassza-alapanyagból, szerves hulladékból vagy melléktermékekből – készülő műanyagok, függetlenül attól, hogy biológiailag lebomló vagy biológiailag nem lebomló műanyagokról van-e szó;

54.

„egyszer használatos műanyag italpalackok”: az (EU) 2019/904 irányelv mellékletének F. részében felsorolt italpalackok;

55.

„műanyag hordtasakok”: olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasakok, amelyeket a termékek értékesítésének helyén biztosítanak a fogyasztók részére;

56.

„könnyű műanyag hordtasakok”: olyan műanyag hordtasakok, amelyek falvastagsága 50 mikronnál kisebb;

57.

„nagyon könnyű műanyag hordtasakok”: olyan műanyag hordtasakok, amelyek falvastagsága 15 mikronnál kisebb;

58.

„vastag műanyag hordtasakok”: olyan műanyag hordtasakok, amelyek falvastagsága 50 és 99 mikron között van;

59.

„nagyon vastag műanyag hordtasakok”: olyan műanyag hordtasakok, amelyek falvastagsága 99 mikronnál nagyobb;

60.

„hulladéktárolók”: hulladék tárolására és gyűjtésére használt tárolók, például konténerek, gyűjtőedények és zsákok;

61.

„visszaváltási díj”: meghatározott pénzösszeg, amely nem része a csomagolt vagy töltött termék árának, és amelyet egy adott tagállamban a visszaváltási díjas rendszer keretébe tartozó csomagolt vagy töltött termék megvásárlásakor a végfelhasználótól beszednek, majd visszafizetnek, amikor a végfelhasználó vagy bármely más személy visszaviszi a visszaváltási díjas csomagolást az erre a célra létrehozott gyűjtőhelyre;

62.

„visszaváltási díjas rendszer”: olyan rendszer, amelyben visszaváltási díjat számítanak fel a végfelhasználónak az említett rendszer keretébe tartozó csomagolt vagy töltött termék megvásárlásakor, majd visszafizetik azt a visszaváltási díjas csomagolásnak a nemzeti hatóságok által e célra engedélyezett gyűjtési csatornák egyikén keresztül történő visszavitelekor;

63.

„műszaki előírás”: valamely termék, folyamat vagy szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket előíró dokumentum;

64.

„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott szabvány;

65.

„megfelelőségértékelés”: azon eljárás, amely kimutatja, hogy teljesítették-e az e rendeletben előírt, a csomagolással kapcsolatos fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelményeket;

66.

„gyártói felelősségi szervezet”: olyan jogi személy, amely pénzügyi vagy pénzügyi és működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;

67.

„életciklus”: a csomagolás életútjának egymást követő és egymással összefüggő szakaszai, amelyek nyersanyagbeszerzésből vagy nyersanyagok természeti erőforrásokból történő előállításából, előfeldolgozásból, előállításból, tárolásból, értékesítésből, használatból, javításból, újrahasználatból, valamint az életciklus végéből állnak;

68.

„kockázatot jelentő csomagolás”: olyan csomagolás, amely azzal, hogy nem felel meg az e rendeletben vagy az e rendeleten alapján meghatározott, a 62. cikk (1) bekezdésében felsorolt követelményektől eltérő valamely követelménynek, káros hatást gyakorolhat a környezetre, az egészségre vagy az említett követelmény által védett egyéb közérdekekre;

69.

„súlyos kockázatot jelentő csomagolás”: olyan, kockázatot jelentő csomagolás, amelynek esetében a releváns meg nem felelés vagy a kapcsolódó kár mértéke – az idevágó értékelés alapján – a piacfelügyeleti hatóságok gyors beavatkozását követeli meg, beleértve azon eseteket is, amikor a meg nem felelés hatásai nem azonnaliak;

70.

„online platform”: az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontjában meghatározott online platform;

71.

„közbeszerzési szerződések”: az esettől függően a 2014/24/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti vagy a 2014/25/EU irányelvben említettek szerinti közbeszerzési szerződések.