AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2026/1030 RENDELETE (2026. április 29.) az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az uniós közlekedési rendszer fenntarthatóságának és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatása alapvető feltétele annak, hogy továbbra is egyenletesen lehessen előrehaladni a legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé, szem előtt tartva a tisztességes és inkluzív átmenet biztosításának, a folyamatos növekedés fenntartásának, valamint az európai ipar versenyképessége megerősítésének szükségességét.

(2)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolása több gazdasági ágazatban – köztük az árufuvarozásban és a személyszállításban is – használatos a közintézmények, vállalatok és fogyasztók meghatározott tevékenységeiből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó adatok számszerűsítésére. Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások teljesítményére vonatkozó pontosabb információk hatékony eszközként szolgálnak a következők tekintetében: megfelelő ösztönzőket teremt az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások igénybe vevői számára, hogy fenntarthatóbb lehetőségeket válasszanak, hatással vannak az árufuvarozást, illetve személyszállítást végző vállalkozások, az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásokat szervező vállalkozások, valamint a csomópont-üzemeltetők üzleti döntéseire, és csökkentik a közbeszerzési szerződéseket teljesítő szervezetek üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Az említett ösztönzők megteremtéséhez, és így a közintézmények, a vállalkozások és a fogyasztók körében a magatartásbeli változások ösztönzéséhez, és mindezzel „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben a közlekedést illetően kitűzött céloknak és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) célkitűzéseinek az eléréséhez nélkülözhetetlenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó összehasonlítható és megbízható adatok. E rendelet – más uniós jogi aktusokkal vagy kezdeményezésekkel, így többek között az (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) együtt – az Unió által a zöld átállás érdekében hozott intézkedések egyike.

(3)

Az árufuvarozási és személyszállítási ágazat érdekelt feleinek egyre nagyobb érdeklődése ellenére az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolása általában véve még mindig csak szűk körben terjedt el. A legtöbb esetben az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokat igénybe vevők nem jutnak pontos információkhoz az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások teljesítményéről, az árufuvarozást, illetve személyszállítást végző vállalkozások, az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásokat szervező vállalkozások, valamint a csomópont-üzemeltetők pedig nem számítják ki kibocsátásukat, és nem tesznek közzé arra vonatkozó adatokat. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolásának aránytalanul alacsony mértékű elterjedtsége különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a kkv-k) körében figyelhető meg, amelyek a belső piacon árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásokat kínáló vállalkozások túlnyomó többségét jelentik. A kkv-k valójában aránytalanul nagyobb pénzügyi és adminisztratív teherrel szembesülnek, amennyiben az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásaik üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámolása mellett döntenek.

(4)

A Bizottság az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvében ismerteti az uniós közlekedési rendszer jövőjével kapcsolatos elképzelését, és szakpolitikai programot határoz meg a jövőbeli közlekedési – különösen a mobilitás fenntartásának és fejlesztésének terén mutatkozó – kihívások kezelésére, valamint az árufuvarozási, személyszállítási és logisztikai tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentésére.

(5)

A Bizottság emellett a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i közleményében olyan ösztönzőkre utal, amelyekkel előmozdítható a leginkább fenntartható szállítási lehetőségek választása az egyes közlekedési módokon belül és a módok között. Az említett ösztönzők közé tartozik az árufuvarozásból, a személyszállításból és a logisztikából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás harmonizált mérésére szolgáló, nemzetközileg elismert szabványokon alapuló európai keret létrehozása, amelynek segítségével a vállalkozások és a végfelhasználók számára becsléseket lehet adni a döntéseikkel járó karbonlábnyomról, a végfelhasználók és a fogyasztók körében pedig – elkerülve a „zöldre mosás” (greenwashing) jelenségét – növelni lehetne a fenntarthatóbb közlekedési és mobilitási megoldások iránti igényt.

(6)

Az árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és logisztikához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátására a jármű üzemeltetése, a közlekedési és logisztikai csomópontok üzemeltetése, a vonatkozó energiahordozók előállítása, a jármű gyártása és életciklusának vége, valamint a közlekedési infrastruktúra építése és karbantartása során kerül sor.

(7)

Helyénvaló harmonizált szabályokat meghatározni az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolására vonatkozóan, hogy ezáltal egymással összehasonlítható számadatok álljanak rendelkezésre e szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról, és egyúttal el lehessen kerülni a teljesítményükkel kapcsolatos félrevezető tájékoztatást, amely abban az esetben merülhet fel, ha a kibocsátás kiszámítása tekintetében különböző módszerek és bemeneti adatok közül lehet választani. E harmonizált szabályok várhatóan egyenlő versenyfeltételeket fognak teremteni egyfelől az árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő uniós szervezetek, valamint csomóponti szervezetek és az árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő harmadik országbeli szervezetek, valamint csomóponti szervezetek között, másfelől a szállítási módok és szegmensek, illetve a nemzeti szállítási hálózatok között. A harmonizált szabályok meghatározásának emellett segítenie kell olyan ösztönző feltételek megteremtését, amelyek arra irányuló magatartásbeli változást idéznek elő a közintézmények, vállalkozások és fogyasztók körében, hogy – az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó összehasonlítható és megbízható adatok elterjedése és felhasználása révén – csökkentik az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

(8)

E rendeletnek referenciakeretet kell biztosítania az üvegházhatásúgáz-kibocsátások szerződéses vagy önkéntes alapon, kereskedelmi célból történő kiszámításához és közzétételéhez, illetve abban az esetben történő kiszámításához és közzétételéhez, ha azt az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog írja elő. Az említett keretnek elő kell segítenie további, a hatóságok és az ágazati szereplők által végrehajtható kibocsátáscsökkentési intézkedéseket, beleértve az üvegházhatásúgáz-kibocsátás átláthatóságáról szóló rendelkezések szállítási szerződésekbe való belefoglalását, az utasok vagy ügyfelek tájékoztatását egy adott árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról, vagy éghajlat-politikai kritériumok meghatározását a zöld közbeszerzési eljárások tekintetében.

(9)

Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások teljesítményének átláthatóbbá tételéből származó előnyök ellenére aránytalan lenne, és túlzottan nagy költségekkel és teherrel járna, ha e rendelet a belső piacon árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokat kínáló összes, árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő szervezetre, valamint csomóponti szervezetre kötelezően alkalmazandó lenne. Ezért e rendeletet csak azon szervezetekre alkalmazandó, amelyek saját döntésük, vagy más, rájuk vonatkozó releváns jogszabályi vagy nem jogszabályi rendszer szerinti kötelezettség értelmében kiszámítják és közzéteszik azoknak az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásoknak az üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó adatokat, amelyek esetében az indulás vagy az érkezés helye az Unió területén van. Következésképpen azok a szolgáltatások is e körbe tartoznak, amelyeknek a kiindulási vagy célállomása harmadik országban található. Ezenkívül annak biztosítása érdekében, hogy minden releváns árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás figyelembe legyen véve, és egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani az árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő uniós és harmadik országbeli szervezetek, valamint az uniós és harmadik országbeli csomóponti szervezetek számára, ezen rendelet azon árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokra is alkalmazandó, amelyek az Unió területén kívül indulnak és oda érkeznek, de amelyeknek utasok be- vagy kiszállása, illetve áruk be- vagy kirakodása miatt az Unióban közbenső állomásuk van.

(10)

E rendelet az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátását kiszámító és az arra vonatkozó adatokat közzétevő szervezetekre, különösen az árufuvarozást, illetve személyszállítást végző vállalkozásokra, az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásokat szervező vállalkozásokra és a csomópont-üzemeltetőkre, valamint az árufuvarozási szolgáltatásokat igénybe vevők olyan meghatározott kategóriáját képviselő fuvaroztatókra alkalmazandó, akik árufuvarozási szolgáltatásokat vesznek igénybe azzal a céllal, hogy rakományukat meghatározott helyszínekre vagy helyszínekről eljuttassák, és akik – a helyzettől függően – szintén betölthetik az árufuvarozást, illetve személyszállítást végző vállalkozás, az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatásokat szervező vállalkozás vagy az adatközvetítő szerepét. A külső számítási eszközök azon fejlesztőire, a harmadik felek adatbázisainak azon fejlesztőire, valamint azon megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek támogató szolgáltatásokat nyújtanak az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatainak kiszámításához vagy hitelesítéséhez, egyedi szabályoknak kell vonatkozniuk a külső számítási eszközök tanúsítása, az üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitás alapértelmezett értékeinek technikai minőség-ellenőrzése, illetve a hitelesítési tevékenységek és az akkreditációs eljárások tekintetében. E rendelet azon adatközvetítőkre is alkalmazandó, amelyek az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó adatokat számítanak ki és tesznek közzé. Azon adatközvetítők esetében, amelyek csupán az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó kimeneti adatokat szerzik be vagy összesítik, majd teszik közzé, csak a közzétett üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó kimeneti adatok közlésére és átláthatóságára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az említett kimeneti adatok piaci összehasonlíthatóságának biztosítása céljából.

(11)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás e rendelet szerinti kiszámítását és az arra vonatkozó adatok közzétételét az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások szintjén, bontott módon kell elvégezni, az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló, e rendeletben említett módszertannal összhangban. Következésképpen e rendelet nem alkalmazandó abban az esetben, ha az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítását és az arra vonatkozó adatok közzétételét összesített formában végzik. Ebbe a körbe tartoznak azon helyzetek, amikor a környezetvédelmi vonatkozású adatok fenntarthatósági beszámolási célú kötelező közzététele és a környezeti számlák statisztikai célú elkészítése más uniós jogi aktusokon, például a 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeleten (6) és az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelven (7) alapul. Az e rendelet alapján szerzett adatok ugyanakkor felhasználhatók más alkalmazandó uniós jogban előírt, összevont kibocsátási jelentések kidolgozásához, feltéve, hogy a vonatkozó módszertanok és a gyűjtött adatok kellőképpen összeegyeztethetők.

(12)

Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló megfelelő módszertan az egyik legfontosabb elem az e rendeletben meghatározott harmonizált uniós keretben. A módszertannak biztosítania kell, hogy a kibocsátásoknak a szállítási lánc mentén végzett kiszámítása – egyetlen módszertani lépéssort követve – összehasonlítható és pontos üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat eredményezzen. A módszertannak továbbá megfelelően figyelembe kell vennie a szállítási piac igényeit elkerülendő a felesleges bonyolultságot, a – különösen a kkv-k számára jelentkező – túlzott terheket és költségeket, az érdekelt felek számára pedig használhatónak kell lennie.

(13)

Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának e rendelet szerinti kiszámításához az Európai Szabványügyi Bizottság által 2023 áprilisában közzétett EN ISO 14083:2023 szabványnak (Üvegházhatású gázok – A szállítási lánc műveleteiből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítése és jelentése) (a továbbiakban: az EN ISO szabvány) kell közös módszertanként szolgálnia. A szabvány alkalmazásának az Unióban való előmozdítása elősegíti az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolásának nemzetközi kompatibilitását és az alkalmazott módszertan további összehangolását globális szinten. A Bizottság elemzése kimutatta, hogy az EN ISO szabvány a legmegfelelőbb és a legarányosabb szabvány e rendelet célkitűzéseinek – köztük a fokozott piaci elterjedésnek és az üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok nagyobb fokú összehasonlíthatóságának – a megvalósításához. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a kitermeléstől a járművekben történő felhasználásig terjedően kell kiszámítani, ami az árufuvarozási, személyszállítási és csomóponti műveletek során az energiaellátásból és a járműhasználatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást foglalja magában.

(14)

A Bizottság az Európai Szabványügyi Bizottsággal és a tagállamok nemzeti szabványügyi testületeivel együttműködve elkötelezett az e rendelethez való teljeskörű hozzáférés biztosítása mellett.

(15)

Az (EU) 2021/2279 bizottsági ajánlásban (8) meghatározottak szerint az életciklus-alapú kibocsátások általában magukban foglalják a kitermeléstől a járművekben történő felhasználásig terjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint a járműgyártásból, -karbantartásból és -ártalmatlanításból, továbbá adott esetben a kapcsolódó közlekedési infrastruktúrából származó kibocsátásokat. Az életciklus-alapú értékelés azonban magas végrehajtási költségekhez vezethet, és bonyolult elszámolással járhat az árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő szervezetek, valamint a csomóponti szervezetek számára, különösen az infrastruktúrából származó kibocsátások esetében. Az arányossággal és a hatállyal összefüggő okokból ez a rendelet nem írhatja elő az életciklus-alapú értékelés alkalmazását anélkül, hogy a Bizottság értékelést végezne erre vonatkozóan. Emellett annak érdekében, hogy e rendeletben továbbra is a globálisan elismert szabványokra lehessen hivatkozni, az említett értékelés részeként jelentést kell tenni a Nemzetközi Szabványügyi Szervezeten belül elért eredményekről e rendeletnek a Bizottság általi értékelése során.

(16)

Figyelmet kell fordítani arra, hogy ne legyenek eltérések az EN ISO szabvány módszertani döntéseitől, mivel így elkerülhetők a következetlenségek a piacon nyújtott árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámításában, különösen a nemzetközi szállítási láncokkal összefüggésben. Helyénvaló azonban annak Bizottság általi értékelése, hogy szükséges-e az EN ISO szabványnak az uniós szakpolitikákra, többek között a jövőbeli jogszabályokra való tekintettel történő esetleges kiigazítása. Amennyiben a Bizottság az értékelésében arra a következtetésre jut, hogy a szabványnak vagy a szabvány valamely komponensének módosítása az e rendelet vagy más alkalmazandó uniós jog, különösen az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel való összeegyeztethetetlenség nyilvánvaló kockázatával jár, az említett módosítás alkalmazásának megtiltása érdekében a Bizottságnak el kell fogadnia a szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Amennyiben az említett értékelés szerint fennáll annak a kockázata, hogy a szabvány vagy egy komponensének módosítása adott piaci szegmensekben indokolatlan egyensúlyhiányt idézhet elő az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítása tekintetében, vagy eltérésekhez vezethet a szabvány és e rendeletnek vagy más alkalmazandó uniós jognak a célkitűzései között, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy elfogadja a szükséges végrehajtási jogi aktusokat annak érdekében, hogy felkérje az Európai Szabványügyi Bizottságot a szabvány megfelelő felülvizsgálatára.

(17)

Annak elkerülése érdekében, hogy a piacon pontatlan adatok terjedjenek, szükséges lehet a közös módszertan pontosítása az üvegházhatásúgáz-kibocsátási vonatkozású paraméterek és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a szolgáltatásnyújtás előtti kiszámításához használt feltételezések tekintetében. Ugyanez vonatkozik az üvegházhatásúgáz-kibocsátások hozzárendeléséhez vagy az adatelemek összesítéséhez kapcsolódó egyéb releváns technikai paraméterekre, amennyiben azok használatát a közös módszertan nem teszi kifejezetten egyértelművé.

(18)

Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámításához különféle bemeneti adatok – köztük elsődleges és másodlagos adatok – használhatók. Az elsődleges adatok használata vezet a legmegbízhatóbb és legpontosabb eredményekhez, ezért azt előnyben kell részesíteni, hogy biztosítható legyen az említett elsődleges adatok fokozatos elterjedése az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítására szolgáló folyamatokban. Előfordulhat, hogy egyes érdekelt felek, különösen a kkv-k számára nem elérhetőek az elsődleges adatok, vagy azok beszerzése túlzott költségekkel jár. Ezért egyértelmű feltételek mellett lehetővé kell tenni másodlagos adatok használatát. A tagállamok ugyanakkor az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának pontosabb elszámolása érdekében kötelezővé tehetik az elsődleges adatoknak a területükön történő használatát az olyan árufuvarozási, illetve személyszállítási műveleteket végző, az árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő olyan szervezetek és csomóponti szervezetek tekintetében, amelyek munkavállalóinak száma meghalad egy bizonyos, a nemzeti jogban meghatározott küszöbértéket, feltéve, hogy az árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás az adott tagállam területén kezdődik és ér véget. Annak érdekében, hogy ne akadályozzák a nemzetközi árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokat és a kkv-k fejlődését, a tagállamok nem alkalmazhatják e követelményt sem a határokon átnyúló árufuvarozási és személyszállítási műveletekre – beleértve a területükön való áthaladással járó árufuvarozási és személyszállítási tranzitműveleteket is –, sem pedig a kkv-kra.

(19)

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy adminisztratív, pénzügyi vagy működési jellegű ösztönzőket vezessenek be az elsődleges adatok felhasználásának ösztönzése céljából.

(20)

A másodlagos adatokat illetően egy adott árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás üvegházhatásúgáz-kibocsátása kiszámítható alapértelmezett értékek vagy modellezett adatok használatával. Semleges és objektív módon, megbízható források és megfelelő paraméterek alapján kell meghatározni az alapértelmezett értékeket, illetve kidolgozni és frissíteni a modellezett adatokat. Az adatbázisok nem tartalmazhatnak olyan alapértelmezett értékeket, amelyek azt eredményezik, hogy a kapott üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat strukturálisan alulbecsülik a hasonló szolgáltatások ismert valós értékeihez képest. Ilyen esetekben a harmadik felek adatbázisai a technikai minőség-ellenőrzést követően nem kaphatnak pozitív értékelést.

(21)

Létre kell hozni az üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásra vonatkozó alapértelmezett értékek alapvető uniós adatbázisát (a továbbiakban: az alapvető uniós adatbázis), hogy jobban összehasonlíthatók legyenek az e rendelet alkalmazása során az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan kapott eredmények. Az említett alapvető uniós adatbázisnak kellően részletesnek kell lennie, és tükröznie kell az ágazati, regionális és nemzeti sajátosságokat az egész Unióban, továbbá külön táblázatokat kell tartalmaznia minden egyes szállítási módra vonatkozóan. A Bizottságnak biztosítania kell az alapvető uniós adatbázis rendszeres frissítését, és legalább évente értékelnie kell a frissítések szükségességét. A tengeri szállításra vonatkozó adatokat a THETIS-MRV adatbázisból kell lehívni, és adott esetben ki kell egészíteni más információforrásokból, így például a FuelEU adatbázisból. Az említett alapértelmezett értékeknek az Unión belüli ágazati, regionális és nemzeti sajátosságaira tekintettel meg kell azonban engedni más, harmadik felek által működtetett adatbázisok és adatkészletek felhasználását azzal a feltétellel, hogy az említett adatbázisok és adatkészletek technikai minőség-ellenőrzésen esnek át uniós szinten.

(22)

Egy adott árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitásának megállapításakor szükség van a közlekedési energiahordozók üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezőire ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a kitermeléstől a járművekben történő felhasználásig terjedően felhasznált energiamennyiséget tükröző üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Létre kell tehát hozni az energiahordozókra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezők alapértelmezett értékeinek központi uniós adatbázisát (a továbbiakban: a központi uniós adatbázis), hogy biztosítható legyen a bemeneti adatok összehasonlíthatósága és minősége.

(23)

A villamosenergia-használattal kapcsolatos kibocsátások számszerűsítése során ösztönözni kell a helyalapú megközelítést, azzal a feltétellel, hogy rendelkezésre állnak az egyes tagállamokra vonatkozó naprakész és pontos kibocsátásintenzitási értékek. Adott esetben és amennyiben az kellően kidolgozott, piaci alapú megközelítés is alkalmazható, feltéve, hogy teljesülnek az EN ISO szabvány J. mellékletében meghatározott feltételek.

(24)

Az alapvető uniós adatbázisnak és a központi uniós adatbázisnak tartalmaznia kell az Unió által, vagy az Unió érdekében nemzetközi szinten elfogadott alapértelmezett értékeket, amennyiben azok rendelkezésre állnak és megfelelőek. Tekintettel az Unió-szerte jelenlévő ágazati, regionális és nemzeti sajátosságokra, az alapvető uniós adatbázisnak és a központi uniós adatbázisnak tükröznie kell az Unióban – egyes tagállamokban vagy az összes tagállamban – jellemzően használt járműtípusokat és közlekedési energiahordozókat. Az alapvető uniós adatbázisnak és a központi uniós adatbázisnak tükröznie kell a különböző tagállamok egyedi jellemzőit is.

(25)

Az alapvető uniós adatbázis és a központi uniós adatbázis kialakítását és karbantartását, valamint a harmadik felek által működtetett adatbázisok és adatkészletek technikai minőség-ellenőrzését uniós szinten működő, semleges és kompetens szervnek kell végeznie. Hatáskörénél fogva az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a legalkalmasabb arra, hogy biztosítsa az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásához szükséges technikai segítséget. E munka során szükség esetén támaszkodnia kell egyéb uniós ágazati szervek közreműködésére és támogatására, az uniós jognak megfelelően. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén további önkéntes hozzájárulást nyújtsanak a Bizottságnak.

(26)

Lehetővé kell tenni modellezett adatok használatát, ha ezen adatok a közös módszertannal és adott esetben a másodlagos adatok és a számítási eszközök használatára vonatkozó egyéb, e rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban létrehozott modellen alapulnak.

(27)

Az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) előírja a hajók, illetve a légi járművek üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó adatok gyűjtését, illetve a kibocsátás mérését, kiszámítását és éves jelentését. Az (EU) 2015/757 rendelet és a 2003/87/EK irányelv bizonyos mértékig kiegészíti e rendeletet, különösen ami az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások kibocsátásának – a megtett távolsághoz vagy a szállított rakomány mennyiségéhez viszonyított – számszerűsítéséhez bemeneti adatokként használt üzemanyag-fogyasztási adatok előállítását illeti. Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának meghatározásához olyan bemeneti adatok használatát is lehetővé kell tenni, amelyek más jogi keretek, így például az (EU) 2019/631 (11), az (EU) 2019/1242 (12), az (EU) 2023/1805 (13) vagy az (EU) 2023/2405 (14) európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából származnak. Mivel helyénvaló, hogy a közlekedés területére vonatkozó valamennyi uniós jogi aktusban közös szabványra hivatkozzanak, a Bizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy e rendelet összeegyeztethető legyen és összhangban álljon a hatályos uniós jogi aktusokkal és a jövőbeli kezdeményezésekkel. A Bizottságnak különösen arra kell törekednie, hogy a soron következő kezdeményezésekben és bármely másodlagos jogszabályban előírja, hogy az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának bontásos elszámolása az e rendelet szerinti közös módszertanon alapuljon.

(28)

A pontos adatok gyűjtésének, az azt követő számításoknak, valamint az elsődleges adatok kkv-k általi használatának megkönnyítése érdekében a járműadatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bármely jövőbeli jogalkotási javaslattal összefüggésben mérlegelni kell a járműfedélzeti adatokhoz való hozzáférés biztosítását.

(29)

E rendelet végrehajtásának megkönnyítése és a számítások összetettségének korlátozása, valamint az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése érdekében a Bizottságnak egyszerűsített, ingyenes, nyilvánosan hozzáférhető és könnyen használható, mindenekelőtt az árufuvarozást, illetve személyszállítást végző mikro-, kis- és középvállalkozások számára kialakított online számítási eszközt kell biztosítania. A számítási eszközt az e rendeletben meghatározott közös módszertannal összhangban kell kidolgozni annak érdekében, hogy használata biztosítsa az elvégzett számítás helyességét. Az eszköznek elő kell segítenie az elsődleges adatokon alapuló számításokat, és lehetővé kell tennie releváns másodlagos adatok használatát, beleértve az üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezőket, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az e rendelet értelmében elismert adatbázisokból származó, az üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásra vonatkozó alapértelmezett értékeket. Az eszközhöz egy útmutatót kell készíteni, amely segíti e rendelet végrehajtását, és ismerteti a számítási eszköz működését. A számítási eszközt rendszeres időközönként frissíteni kell. Az eszköznek orvosolnia kell az információs láncban tapasztalható adathiányt, elő kell mozdítania a legjellemzőbb árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egységes elszámolását, fokoznia kell az adatok átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, valamint hozzá kell járulnia a figyelemfelhíváshoz és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás e rendelet szerinti kiszámításának elterjedéséhez.

(30)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó kimeneti adatok kifejezésére célszerű közös mérőszámokat meghatározni, amelyek megalapozzák ezen adatok összehasonlíthatóságát, és lehetővé teszik a különféle árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások tényleges összehasonlító teljesítményértékelését. A közös mérőszámoknak köszönhetően az adatszolgáltatók képesek lesznek egyértelműen közölni, a címzettek pedig pontosan értelmezni a közölt adatokat.

(31)

Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozóan e rendeletnek megfelelően, kereskedelmi vagy szabályozási célból harmadik féllel bármilyen bontásban közölt adatoknak elengedhetetlenül és kiemelten tartalmazniuk kell azokat a kimeneti adatokat, amelyeket az e rendeletben az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására vonatkozóan megállapított különös szabályok szerint határoztak meg. Adott esetben további, az e rendeletben foglaltaktól eltérő célokat szolgáló adatelemek is megadhatók.

(32)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó információknak az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatás nyújtását megelőző közzététele elengedhetetlen annak ösztönzéséhez, hogy a közintézmények, a vállalkozások és a fogyasztók megalapozott döntéseket hozzanak, továbbá befolyásolja a hatóságok általi közbeszerzéseket, valamint a piacon ilyen árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó, illetve szervező, árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő szervezetek, valamint csomóponti szervezetek üzleti döntéseit. Ezért lehetőség szerint az adott árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása előtt közzé kell tenni az adott árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó információkat. Lehetővé kell azonban tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó információknak az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatás nyújtását követő közzétételét, különösen amikor a vállalkozások közötti kommunikáció során részletesebb információkat kell megosztani, különösen a logisztikai láncokkal és az alvállalkozói szerződéses kapcsolatokkal összefüggésben, vagy elsődleges adatok felhasználása céljából.

(33)

A valamely árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó kimeneti adatokat kiszámító és közzétevő, árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő szervezetek, csomóponti szervezetek és adatközvetítők számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyítékkal támasszák alá a kimeneti adatokat az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében. Az említett bizonyítékot az árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatás szintjén történő adatszolgáltatásra vonatkozóan az EN ISO szabványban meghatározott szabályok szerint kell nyújtani, és kérelemre az illetékes hatóság, például bíróság, vagy – amennyiben ez külön jogi vagy szerződéses kötelezettségek értelmében követelmény – valamely egyéb harmadik fél rendelkezésére kell bocsátani.

(34)

Helyénvaló biztosítani, hogy azt az adatközvetítőt, amely valamely árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozóan árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő szervezetektől, csomóponti szervezetektől vagy egyéb érintett természetes vagy jogi személyektől információt gyűjt, és ezen információt a piacon közzéteszi, külön megállapodás hiányában ne terhelje felelősség abban az esetben, ha az említett információ nem felel meg az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámításával és hitelesítésével, valamint a számítási eszközök tanúsításával kapcsolatban e rendeletben meghatározott követelmények bármelyikének. Az adatközvetítőnek azonban törekednie kell arra, hogy elkerülje a pontatlan vagy helytelen információk közzétételét, és be kell tartania az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos kimeneti adatokra, valamint a kommunikációra és az átláthatóságra vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat. Az adatközvetítőnek emellett meg kell adnia az említett információk forrását, hogy azonosítható legyen az érintett adatszolgáltató.

(35)

A piacon szélesebb körű kereskedelmi és nem kereskedelmi célú felhasználásra harmadik fél által kínált külső számítási eszközök megkönnyíthetik az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolását, ezzel előmozdítva az elszámolásnak az érdekelt felek tágabb csoportjai általi alkalmazását. A külső számítási eszközök használatát tanúsítani kell, biztosítva ezzel, hogy azok megfeleljenek e rendelet követelményeinek, különösen a közös módszertannak és a bemeneti adatok megfelelő halmazának a használata tekintetében.

(36)

A piacon közzétett üvegházhatásúgáz-kibocsátási kimeneti adatok és a mögöttes számítási folyamatok e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésének hitelesítésére szolgáló, megfelelően megtervezett rendszer várhatóan nagymértékben erősíteni fogja az említett adatok megbízhatóságába és pontosságába vetett bizalmat. Így különösen, e rendszer keretében részletes feltételeket kell meghatározni a hitelesítésre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy egyszeri vagy rendszeres szolgáltatásról van-e szó, beleértve az ellenőrzések megfelelő gyakoriságát és az eljárási szabályokat is, továbbá kellően figyelembe véve az érintett árufuvarozási, illetve személyszállítási szolgáltatások jellegét és nagyságrendjét, valamint az aránytalan adminisztratív terhek elkerülésének szükségességét. A megfelelőségértékelésen sikeresen átesett, árufuvarozásban, illetve személyszállításban részt vevő szervezeteknek, csomóponti szervezeteknek és adatközvetítőknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy az Unió egészében általánosan elismert megfelelőségi igazolást kapjanak. Elsődleges adatok felhasználása esetén ennek tényét rögzíteni kell a megfelelőségi igazolásban, különösen azért, hogy ösztönözni lehessen az elsődleges adatoknak az e rendelet által érintett szervezetek általi gyűjtését és használatát. A kimeneti adatok hitelesítésének ki kell terjednie az ilyen adatok összehasonlíthatóságára, többek között a távolság kiszámításával kapcsolatban is, amelynek tekintetében ellenőrizni kell a főkörön mért távolságtól és a lehető legrövidebb távolságtól való eltéréseket az EN ISO szabvánnyal való összhangjuk szempontjából.

(37)

A hitelesítéshez kapcsolódó adminisztratív teher aránytalanul nagy lehet a kisebb vállalkozások számára, ezért a hitelesítést az esetükben el kell kerülni. E célból a kkv-knak mentesülniük kell a hitelesítéssel kapcsolatos követelmények alól, kivéve, ha megfelelőségi igazolást kívánnak szerezni. Ezenkívül a nagyvállalatoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét, ha felmerül, hogy értékláncbeli partnereiktől – különösen kkv-któl – kérjék a megfelelőség hitelesítését.

(38)

A közlekedési ágazatra vonatkozó uniós jogi aktusok jelenleg is tartalmaznak kibocsátás-hitelesítési követelményekre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen a tengerhasznosítási ágazat tekintetében az (EU) 2015/757 és az (EU) 2023/1805 rendeletet, a légi közlekedési ágazat tekintetében pedig a 2003/87/EK irányelvet. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az említett jogi aktusok alapján akkreditált hitelesítőket e rendelet értelmében akkreditáltnak kell tekinteni arra, hogy hitelesítési tevékenységeket lássanak el a működésük szerinti, érintett ágazatban, feltéve, hogy tájékoztatják a kijelölt nemzeti hatóságokat arra irányuló szándékukról, hogy az ilyen tevékenységeket e rendelettel összefüggésben is elvégezzék. A megfelelőségértékelő szervezeteknek olyan, független és kompetens jogi személyeknek kell lenniük, amelyeket a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) összhangban létrehozott nemzeti akkreditáló testületek akkreditáltak. A megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásáról szóló 765/2008/EK rendelet horizontálisan alkalmazandó, így többek között az (EU) 2015/757 és az (EU) 2023/1805 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv alapján akkreditált hitelesítőkre és az e rendelet alapján akkreditált megfelelőségértékelő szervezetekre is. A 765/2008/EK rendelet szabályokat állapít meg azon helyzetekre vonatkozóan is, amikor a nemzeti akkreditáló testületek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, amennyiben egy adott megfelelőségértékelő szervezet már nem rendelkezik hatáskörrel egy adott megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére, vagy súlyosan megszegte a kötelezettségeit.

(39)

Amennyiben az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozóan már hitelesítettek bontott kimeneti adatokat olyan konkrét szabályok alapján, amelyeket egyéb uniós jogi aktusok, többek között – a tengerhasznosítási ágazat tekintetében – az (EU) 2015/757 rendelet és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint az (EU) 2023/1805 rendelet és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, továbbá – a légiközlekedési ágazat tekintetében – a 2003/87/EK irányelv és az annak alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok állapítanak meg, a szóban forgó adatok e rendelet alapján hitelesítettnek minősülnek.

(40)

E rendelet hatékony működésének lehetővé tétele érdekében, valamint annak – szükség esetén – kiegészítő szabályokkal történő kiegészítése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EN ISO szabvány módosításának értékelése, illetve szükség esetén a jövőbeli módosítások alkalmazásának megtiltása, a közös módszertan egyes elemeinek értékelése és kizárása, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kimeneti adataira vonatkozó közös mérőszámok kiigazítása, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálására vonatkozó további módszerek és kritériumok meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (16) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy részletes rendelkezéseket állapítson meg az Európai Szabványügyi Bizottsághoz intézett, az EN ISO szabvány felülvizsgálatára irányuló kérelmekre, a közös módszertan pontosítására, a harmadik felek adatbázisai technikai minőségellenőrzésének elvégzésére vonatkozó szabályok és feltételek megállapítására, az uniós számítási eszköz létrehozására, a külső számítási eszközök tanúsítására és a kimeneti adatok hitelesítésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.

(42)

mivel e rendelet célját – nevezetesen azt, hogy az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó összehasonlítható és megbízható adatok felhasználása révén a közintézmények, a vállalkozások és a fogyasztók ösztönzést kapjanak magatartásuk oly módon történő megváltoztatására, amely által csökken az e szolgáltatásokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani anélkül, hogy kockáztatnák olyan adminisztratív akadályoknak a belső piacon való bevezetését, amelyek további költségekkel és adminisztratív terhekkel járnak az iparágak számára, az Unió szintjén azonban az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló, e rendeletben meghatározott közös módszertan harmonizációs hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,