1. A hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságok között az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában történő együttműködésről és információcseréről szóló iránymutatások

5.1 A vezető felügyeleti hatóságnak a következő hatóságokat mindig fel kell kérnie, hogy állandó tagként vegyenek részt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában:

• (a) a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás valamennyi határon túli telephelyének a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeletét ellátó minden illetékes hatóság;
• (b) valamennyi uniós telephelynek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeletét ellátó illetékes hatóságok;
• (c) a megfelelő EFH (az EBH, az ESMA vagy az EIOPA).

5.2 A vezető felügyeleti hatóság feladata, hogy azonosítsa az 5.1. iránymutatásban említett állandó tagokat, valamint a 6. iránymutatással összhangban feljegyezze a nevüket és az elérhetőségeiket az adott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium kapcsolattartási adatait tartalmazó jegyzékbe. Az illetékes hatóságok azonosításához a vezető felügyeleti hatóság az (EU) 2015/849 irányelv 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban betekinthet az illetékes hatóságok Bizottság által közzétett nyilvántartásába.

5.3 A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában való részvételre való felkérés kézhezvételét követően az állandó tagoknak 10 munkanapon belül írásban meg kell erősíteniük a vezető felügyeleti hatóság felé részvételi szándékukat.

5.4 A vezető felügyeleti hatóságnak fel kell kérnie a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások, a határon túli és az uniós telephelyek prudenciális felügyeleti hatóságait, valamint a határon túli telephelyek működési helye szerin ti harmadik országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságait, hogy megfigyelőként vegyenek részt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában. Emellett a határon túli telephelyek működési helye szerinti harmadik országok prudenciális felügyeleti hatóságait, valamint a vezető felügyeleti hatóság helye szerinti tagállam pénzügyi információs egységét is felkérheti a részvételre.

5.5 A vezető felügyeleti hatóság feladata, hogy azonosí tsa az 5.4. iránymutatásban említett megfigyelőket, valamint a 6. iránymutatással összhangban feljegyezze a nevüket és az elérhetőségeiket az adott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium kapcsolattartási adatait tartalmazó jegyzékbe. Az érintett hatóságok azonosítása érdekében a vezető felügyeleti hatóság konzultálhat az európai felügyeleti hatóságokkal.

5.6 Annak eldöntéséhez, hogy egy adott megfigyelőt felkérjen - e vagy sem, a vezető felügyeleti hatóság az 5.5. iránymutat ással összhangban összeállít egy listát a lehetséges megfigyelőkről. Ennek során a vezető felügyeleti hatóságnak egy észszerű időn belül mérlegelnie kell az állandó tagoktól írásban kapott minden olyan javaslatot és azokhoz fűzött indokolást, amely egy ado tt megfigyelőnek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumba való meghívására vonatkozik. Megfigyelő javasolásához a vezető felügyeleti hatóságnak vagy a megfigyelő felkérését javasoló állandó tagnak a következők szerint kell eljárnia:

• (a) Értékelnie kell a harmadik országbeli, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságra vagy prudenciális felügyeleti hatóságra alkalmazandó titoktartási szabályozások egyenértékűségét. Az értékelés keretében a vezető felügyeleti hatóság, illetve valamely állandó tag hivatkozhat az EBH weboldalán közzétett, a felügyeleti kollégiumokban való részvételt illetően a nem uniós hatóságok egyenértékűségéről szóló ajánlásra, amely fontos kiindulópontként szolgálhat a harm adik országbeli hatóság általános egyenértékűségi értékelése során. Ezenfelül adott esetben az Európai Bizottság Szolvencia II. irányelvvel⁴ kapcsolatos egyenértékűségi határozataira és adatvédelemmel kapcsolatos megfelelőségi határozataira⁵ is támaszkodni lehet.
• (b) Meg kell vizsgálnia, hogy a megfigyelők jelenléte milyen hatással lehet a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium működésére.
• (c) Értékelnie kell, hogy a harmadik országbeli, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság vagy prudenciális felügyeleti hatóság képes-e, illetve kész- e kétoldalú együttműködési megállapodásokat aláírni az összes állandó taggal a pénzmosásról szóló irányelv 57a. cikkének (5) bekezdése szerint.

5.7 A vezető felügyeleti hatóságnak meg kell osztania a lehetséges megfigyelők listáját – az 5.6. iránymutatással összhangban végzett értékelés eredményével együtt – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium valamennyi állandó tagjával és a meglévő megfigyelőkkel.

5.8 Az állandó tagok a vezető felügyeleti hatóság által megállapított határidőn belül tehetik meg észrevételeiket, illetve emelhetnek kifogást a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumban való rész vételre felkérendő, javasolt megfigyelőkkel kapcsolatban. Ezekhez az észrevételekhez és kifogásokhoz írásbeli indokolást kell mellékelni, kifejtve ezen észrevételeket és kifogásokat alátámasztó indokokat, valamint azt, hogy az állandó tag véleménye szerint a javasolt megfigyelőnek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában való részvétele hogyan befolyásolhatja a kollégium eljárásait.

5.9 A vezető felügyeleti hatóság csak akkor kérhet fel egy megfigyelőt, hogy vegyen részt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában, ha egyetlen állandó tag sem emel kifogást, és ha a lehetséges megfigyelő beleegyezik, hogy betartja a megfigyelőkre vonatkozó részvételi feltételeket, amelyeket a vezető felügyeleti hatóságnak az egyes megfigyelő tekintetében egyénileg kell kidolgoznia, az érintett hatóságoknak pedig el kell fogadniuk.

5.10 A megfigyelők felkérésével és részvételével kapcsolatban felmerülő kérdések esetében békéltetési vagy közvetítési célból konzultálni lehet az EBH-val, illetve az EBH saját kezdeményezésre is eljárhat.

⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról.

⁵ Lásd az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdését, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének (3) bekezdését.

5.11 A vezető felügyeleti hatóság – akár saját kezdeményezésére, akár valamely állandó tag kérésére – mérlegelheti, hogy további illetékes rés ztvevőket hív meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium konkrét üléseire, amennyiben:

• (a) e résztvevők jelenléte hasznos lenne a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium számára; az ilyen résztvevők közé tartozhatnak többek között a vállalkozás, az 5.4. iránymutatásban meghatározottól eltérő pénzügyi információs egységek, könyvvizsgálók, illetve tanácsadók; vagy
• (b) a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium ülésein megvitatott konkrét kérdések hatással lehetnek a meghívott résztvevők munkájára; az ilyen résztvevők közé tartozhatnak – irányadó jelleggel – a szanálási hatóságok, az Egységes Szanálási Testület vagy a betétbiztosítási rendszerek.

5.12 A vezető felügyeleti hatóságnak mérlegelnie kell az állandó tagoktól írásban kapott, a lehetséges résztvevőkre vonatkozó minden javaslatot és a meghívásukkal kapcsolatos indokolást. A vezető felügyeleti hatóságnak minden állandó taggal egyeztetnie kell és jóváhagy ásukat kell kérnie, mielőtt meghívná e résztvevőket a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium konkrét üléseire, valamint tájékoztatni kell a megfigyelőket e határozatokról.

5.13 Az állandó tagok a vezető felügyeleti hatóság által megállapított határidőn belül tehetik meg észrevételeiket, illetve emelhetnek kifogást a javasolt résztvevőkkel kapcsolatban, valamint az észrevételekhez és a kifogásokhoz írásbeli indokolást kell mellékelni, kifejtve ezen észrevételeket és kifogásokat alátámasztó indokokat.

7.1 A vezető felügyeleti hatóságnak az állandó tagokkal való egyeztetést követően meg kell határoznia a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium üléseinek formáját és gyakoriságát, és ehhez legalább a következő tényezőket kell figyelembe vennie:

• (a) azon vállalkozáshoz és annak határon túli és uniós telephelyihez kapcsolódó ML/TF kockázat vezető felügyeleti hatóság általi értékelése, a melyek tekintetében a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumot létrehozták; az említett kockázatot a vezető felügyeleti hatóság az EFH - k kockázatalapú felügyeletre vonatkozó iránymutatásaival és a kockázati tényezőkre vonatkozó iránymutatásokkal összhangban határozta meg;
• (b) az állandó tagok véleménye;
• (c) az ügy sürgőssége és időszerűsége;
• (d) az állandó tagok elérhetősége;
• (e) a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumok hatékonyságára és működé sére gyakorolt hatás; valamint
• (f) azon vállalkozáshoz és annak határon túli és uniós telephelyihez kapcsolódó ML/TF kockázat mértékében bekövetkező minden jelentős változás, amelyek tekintetében a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumot létrehozták. 7.2 Az újonnan létrehozott, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium első ülését személyes találkozó formájában kell megtartani, kivéve, ha az állandó tagok és a vezető felügyeleti hatóság a 7 .1. iránymutatás fenti a)–e) pontjában meghatározott tényezők figyelembevétele mellett egyetértenek abban, hogy az ülés ettől eltérő formában is megtartható.

7.3 Amennyiben a vezető felügyeleti hatóság az állandó tagok által kifejtett véleményekre tekintettel megállapítja, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás vagy az uniós telephely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából magas kockázatot jelent, a vezető felügyeleti hatóságnak évente legalább egyszer személyes találkozó formájában kell összehívnia a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium ülését, kivéve, ha az állandó tagok a 7.1. iránymutatásban meghatározott tényezők figyelembevétele mellett az ülések ettől eltérő gyakoriságában és formájában egyeznek meg.

7.4 A jelentőségétől függően, illetve a lehetőségekhez mérten a vezető felügyeleti hatóságnak az állandó tagokkal való egyeztetést követően személyes találkozó formájában meg kell szerveznie a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium ülését közvetlenül a prudenciális felügyeleti kollégium ülését megelőzően, azt követően vagy azzal megegyező időpontban annak érdekében, hogy elősegítse az illetékes hatóságok és a prudenciális felügyeleti hatóságok közötti információcserét.

7.5 Minden olyan esetben, amellyel a 7.3. iránymutatás nem foglalkozik, a vezető felügyeleti hatóságnak az állandó tagokkal való egyeztetést követően a 7.1. iránymutatásban meghatározott tényezők figyelembevételével meg kell egyeznie a z ülés gyakoriságáról vagy formájáról.

7.6 A vezető felügyeleti hatóságnak biztosítania kell, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium kitűzött ülései legalább a következőkre terjedjenek ki:

• (a) információcsere a határok on átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásról és annak határon túli vagy uniós telephelyeiről, beleértve a következőket:
• (i) a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás vagy az uniós telephely ML/TF kockázati profiljának állandó tagok általi értékelése;
• (ii) korai figyelmeztetések a felmerülő ML/TF kockázatokról;
• (iii) a kialakult ML/TF kockázatok, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikákhoz és eljárásokhoz kapcsolódó átfogóbb felügyeleti megállapítások (vagy ideiglenes ténymegállapítások, amennyiben súlyos jogsértés állapítottak meg), ide értve a csoportszintű politikák és eljárások határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás vagy uniós telephelyek általi alkalmazását is; ide tartozik továbbá a gyanús ügyletekről benyújtott számos jelentés és azok elemzése, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak;
• (iv) a tervezett vagy a közelmúltban végrehajtott, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti intézkedések, ideértve a helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatokat is;
• (v) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek megszegése miatt mérlegelt vagy kiszabott felügyeleti szankciók és más korrekciós intézkedések vagy fellépések;
• (vi) egyéb felügyeleti vagy végrehajtási intézkedések, ideértve adott esetben a felügyeleti hatóságok által alkalmazott intézkedéseket, például a ML/TF kockázaton alapuló többlettőke -követelményt, illetve a ML/TF kockázat alapján hozott, engedélyezéssel, befolyásoló részesedésekkel, irányítással, belső ellenőrzéssel, valamint alkalmassággal és szabályszerűséggel kap csolatos intézkedéseket és döntéseket is;
• (b) a 12. és 13. iránymutatással összhangban a közös megközelítés és összehangolt intézkedés szükségességének megfontolása.

7.7 A vezető felügyeleti hatóságnak – akár saját kezdeményezésére, akár egy vagy több állandó tag kérésére – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében eseti ülést kell szerveznie, amennyiben a ML/TF kockázat alakult ki vagy komoly ML/TF kockázat merült fel, ideértve például a következőket:

• (a) va gy a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás, vagy a határon túli vagy uniós telephely nemzetközi pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási műveletekbe való állítólagos belekeveredése, vagy
• (b) vagy a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás, vagy a határon túli vagy uniós telephely jelentős mértékben nem tesz eleget a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni előírásoknak, ami hatással lehet más joghatóságokra is.

7.8 A vezető felügyeleti hatóságnak haladéktalanul, a 7.7. iránymutatás ban ismertetett módon kell megszerveznie az ülést, valamint az állandó tagokkal való egyeztetéseket követően meg kell határoznia az ülés legmegfelelőbb formáját.

7.9 Amennyiben a vezető felügyeleti hatóság nem szervezi meg a 7.8. iránymutatásban leírtaknak meg felelően a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium eseti ülését, egy vagy több állandó tagnak kell megszerveznie az ülést, valamint kell biztosítania, hogy a többi állandó tag értesüljön az ülésről és a megvitatásra ke rülő kérdésekről. 7.10 Amennyiben valamilyen ML/TF kockázat alakult ki és sürgős intézkedésre van szükség, egy vagy több állandó tag haladéktalanul eseti ülést hívhat össze, valamint biztosítja, hogy a többi állandó tag is értesüljön az ülésről.

7.11 Az ezen iránymutatások 7.6. iránymutatása nem vonatkozik az eseti ülésekre.

11.1 A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium minden állandó tagjának bizalmasan kell kezelnie a kollégium keretében szerzett nem nyilvános információkat. A nem nyilvános információk közé tartoznak a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések is.

11.2 Amennyiben valamely állandó tag olyan illetékes hatóságtól kap kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést, amely a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumnak nem állandó tagja vagy megfigyelője, és a megkeresés teljesítéséhez a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében szerzett nem nyilvános információkat kellene közzétenni, a megkeresett állandó tagnak a következőképpen kell eljárnia:

• (a) egyeztetnie kell azokkal az állandó tagokkal vagy megfigyelőkkel, akiktől a közzététel iránti kérelem tárgyát képező információ származik, valamint a vezető felügyeleti hatósággal;
• (b) tartózkodnia kell a nem nyilvános információk közzétételétől, kivéve, ha megszerezte azoknak az állandó tagoknak és/vagy megfigyelőknek az írásbeli hozzájárulását, akiktől a nem nyilvános információ származik;
• (c) a lehetőségekhez mérten tartózkodnia kell a nem nyilvános információk közzétételétől abban az esetben, ha azok az állandó tagok és/vagy megfigyelők, akiktől az információ származik, úgy vélik, hogy a közzététel nem indokolt. Ilyen esetekben a megkeresett állandó tagnak arra kell kérnie a m egkereső illetékes hatóságot, hogy fontolja meg a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés visszavonását vagy azt oly módon módosítsa, hogy abban nem szerepeljen a nem nyilvános információ közzététele iránti igény.

11.3 Amennyiben a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében szerzett bizalmas információk valamely meghívott résztvevő számára történő átadása az alkalmazandó jog alapján megengedett és ilyen átadást indítványoznak, a vezető felügyeleti hatóságnak meg kell szereznie azon állandó tagok vagy megfigyelők kifejezett előzetes hozzájárulását, akik az adott információt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium rendelkezésére bocsátották. Amennyiben az alkalmazandó jog értelmében ilyen átadásra csak akkor kerülhet sor, ha a meghívott résztvevőre konkrét szakmai titoktartási követelmény vonatkozik, a vezető felügyeleti hatóságnak értékelnie kell, hogy teljesül -e a követelmény, az értékelést pedig csatolnia kell az e bekezdés e lső mondatában említett, előzetes hozzájárulás iránti kérelemhez. A meghívott résztvevőknek titoktartási megállapodást kell aláírniuk annak biztosítása érdekében, hogy a kollégium ülésein megvitatott bizalmas információkat ne lehessen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumon kívüli személyek vagy szervezetek tudomására hozni, kivéve, ha azt a jog előírja vagy megengedi.

11.4 A vezető felügyeleti hatóságnak biztosítani kell, hogy a bizalmas információkat minden esetben biztonságos csatornákon keresztül osszák meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumon belül, kivéve, ha az ilyen információk cseréjére a kollégium ülésén kerül sor.

11.5 A vezető felügyeleti hatóság, az állandó tagok és a megfigyelők közötti információcserének összhangban kell állnia az alkalmazandó adatvédelmi joggal.⁶

⁶ A nemzeti hatóságok esetében: az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek esetében: az Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

11.6 Az állandó tagok a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében szerz ett információkat előzetes hozzájárulás nélkül az (EU) 2015/849 irányelv 57a. cikkében meghatározott célokból és különösen annak érdekében használhatják, hogy:

• (a) biztosítsák, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozás vagy az uniós telephely megfeleljen az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseinek; vagy
• (b) tájékoztassák az ágazatot a pénzmosással/terrorizmusfinanszírozással összefüggő kockázatértékelésekről.

11.7 Ha valamely állandó tag úgy dönt, hogy az (EU) 2015/849 irányelvben vagy az ezen iránymuta tásokban meghatározottaktól eltérő célból teszi közzé a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében szerzett információkat, meg kell szereznie azon állandó tagok vagy megfigyelők előzetes írásbeli hozzájárulásá t, akiktől az információ származik, illetve akiket az információ közzététele érinthet.

pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködési és

[Illessze be az illetékes hatóság nevét] mint vezető felügyeleti hatóság (a továbbiakban: vezető felügyeleti i. Bevezetés hatóság) az (EU) 2015/849 irányelv 48. cikkének (4) és (5) bekezdésével, valamint 49.,

50a. és 57a. cikkével összhangban létrehozta e pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumot . A vezető felügyeleti hatóság a ML/TF kockázatértékelésében a vállalkozást a ML/TF kockázat szempontjából [adja meg a ML/TF kockázati minősítést] -nak minősítette.

E pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium célja az e megállapodás II. szakaszában meghatározott állandó tagok és megfigyelők közötti együttműködés és információcsere biztosítása.

E pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium e megállapodással összhangban fog működni, amelyet a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságok között az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában történő együttműködésről és információcseréről szóló iránymutatásokban (a továbbiakban: a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatások) meghatározott szabályokkal összhangban rendszeresen felülvizsgálnak és frissítenek.

• a. A vállalkozás bemutatása és szervezeti felépítése
• ii. Az állandó tagok és a megfigyelők megnevezése

[Kérjük, illessze be a vállalkozás szervezeti ábráját és/vagy rövid bemutatását. A vállalkozás részletes bemutatását az e megállapodás I. függelékében kell csatolni.]

• b. Az állandó tagok azonosítása A vezető felügyeleti hatóság által végzett állapotfelmérés alapján és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatások 5. iránymutatásával összhangban a vezető felügyeleti hatóság a következő állandó tagokat azonosította, akiknek részt kell venniük a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumban: [Illessze be az állandó tagok listáját]

Az összes állandó tag kapcsolattartási adatait az e megállapodás II. függelékében kell csatolni.

• c. A megfigyelők azonosítása A vezető felügyeleti hatóság állapotfelmérést végzett, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatások 5. iránymutatásával összhangban azonosította a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában részt vevő megfigyelőket. A megfigyelők arra irányuló megerősítésének kézhezvételét követően, hogy be fogják tartani a III. függelékben csatolt, megfigyelőkre vonatkozó részvételi feltételeket, a vezető felügyeleti hatóság az alábbiakban felsorolt megfigyelőket kérte fel, hogy vegyenek részt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában: [Illessze be a megfigyelők listáját]

A vezető felügyeleti hatóság úgy véli, hogy e megfigyelőknek különleges érdeke fűződik a vállalkozással kapcsolatos azon ügyekhez, amelyeket a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium ülésein meg fognak vitatni. Ide tartoznak a következők: [Illessze be a témák listáját]

[Illessze be a felügyeleti hatóság nevét] egy harmadik országbeli felügyeleti hatóság, amelyet felkértek, hogy megfigyelőként vegyen részt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium munkájában, mert [Kérjük, hogy az alábbi a) vagy b) pont tekintetében törölje azt, amelyik nem releváns.]

• a) a vezető felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a harmadik országbeli felügyeleti hatóság titoktartási szabályai egyenértékűek az illetékes hatóságok titoktartási szabályaival; vagy
• b) a vezető felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a harmadik országbeli felügyeleti hatóság titoktartási szabályai nem egyenértékűek az illetékes hatóságok titoktartási szabályaival, és ezért a megfigyelő részvételét a következő ülésekre korlátozza, ahol nem közölnek bizalmas információkat: [Illessze be az ülések listáját] [A következő feltételt csak akkor illessze be, ha az állandó tagok megállapodtak abban, hogy a megfigyelők csak a kollégium meghatározott ülésein vehetnek részt.]
• iii. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel A vezető felügyeleti foglalkozó hatóság kollégium és a pénzmosás ülésein való és terrorizmusfinanszírozás részvétel elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium állandó tagjai a megvitatandó témák és az elérendő célkitűzések alapján biztosítják, hogy a legmegfelelőbb képviselők vegyenek részt a kollégium ülésein és tevékenységeiben.

Az említett képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy állandó tagként a hatóságaik képvi seletében a lehető legnagyobb mértékig kötelezettséget vállaljanak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium üléseinek vagy tevékenységeinek során meghozni tervezett döntésekért.

A vezető felügyeleti hatóság a pénzmosá s és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatások 5. iránymutatásával összhangban az állandó tagokkal való egyeztetést követően szükség esetén további résztvevőket hív meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium konkrét üléseire.

Az iv. állandó A kölcsönös tagok a kölcsönös segítségnyújtás segítségnyújtási iránti megkeresés iránti megkereséssel hatóköre és és a kerete kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatásokban meghatározott eljárást fogják alkalmazni.

Az állandó tagok – amennyiben az megvalósítható – teljes körű kölcsönös segítségnyújtást fognak biztosítani a többi állandó tagnak és megfigyelőnek a vállalkozás pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő felügyeletének szempontjából lényeges minden ügyben és legalább a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatásokban vázolt ügyekben.

Az (EU) vii. 2015/849 A bizalmas irányelv információk 48. cikkének (2) kezelése bekezdésével összhangban valamennyi állandó tag bizalmasként fogja kezelni az e megállapodás alapján és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében kapott információkat, tiszteletben tartva az alkalmazandó adatvédelmi szabályokat.

Az állandó tagok a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében kapott bizalmas információkat csak feladataik ellátása során és kizárólag a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatásokban meghatározott célokra fogják felhasználni.

Az állandó tagok adott esetben csak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatásokban meghatározott módon hozzák az állandó tagoktól és megfigyelőktől eltérő felek tudomására a pénzmosás és terro rizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében szerzett információkat.

Az viii. állandó Közös tagok megközelıt́ a közös megközelítésről és és összehangolt vagy az intézkedés összehangolt intézkedésekről való megállapodás során hivatkozni fognak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatásokra.

A vezető felügyeleti hatóság minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy két vagy több állandó tag között létrejött megállapodás esetén közös megközelítést alkalmazzanak, amennyiben az nem sérti a vonatkozó nemzeti jogszabályaik értelmében e tagokra ruházott hatásköröket és kötelezettségeket.

Adott ix. esetben Konfliktusrendezés az állandó tagok és a megfigyelők közötti minden konfliktust a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumoknak készült iránymutatásokkal összhangban rendezik.

• x. Az ıŕ ásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokra Az állandó tagok vonatkozó tiszteletben záró tartják rendelkezések az e megállapodásban megállapított rendelkezéseket.

A valamely állandó tag vagy megfigyelő tagságának megszűnése esetén a vezető felügyeleti hatóság az állandó tagokkal val ó egyeztetést követően ennek megfelelően felülvizsgálja a megállapodást.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumon belüli kommunikáció nyelve a(z) [nevezze meg a nyelvet]. E dokumentumot nem szabad nyilvánosságra hozni.

Dátum: Dátum: A [vezető felügyeleti hatóság] részéről Az [illetékes hatóság] részéről Név: Név:…………………………………… Beosztás: Beosztás:………………………………… Aláírás:……………………………………………… Aláírás:.………………………………………………

I. függelék – A vállalkozás szervezeti felépítése [Illessze be a vállalkozás szervezeti felépítésének részletes bemutatását vagy szervezeti ábráját.]

Utoljára frissítve:

III. függelék – A megfigyelőkre vonatkozó egyedi részvételi feltételek [Az állandó tagok és az egyes megfigyelők között létrejött részvételi feltételek az együttműködési és információmegosztási megállapodás mellékleteit képezik: a kollégiumban részt vevő

terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium tevékenységeiben való részvételét, valamint az állandó tagokkal és a többi megfigyelővel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium keretében folytatott együttműködését).]

Non-public information

11.1 All permanent members in an AML/CFT college should keep any non-public information obtained in that college confidential. Non-public information includes requests for mutual assistance.

11.2 Where a permanent member receives a request for mutual assistance from a competent authority that is not a permanent member or observer in that AML/CFT college, and responding to that request would necessitate the disclosure of non-public information obtained in the AML/CFT college context, the permanent member who received the request should:

• (a) consult with those permanent members or observers from which the information that is subject to the disclosure request originated and with the lead supervisor;
• (b) refrain from disclosing non-public information unless it has obtained the written agreement from the permanent members and/or observers from which the non-public information originated;
• (c) refrain from disclosing, to the extent permitted, non-public information if the permanent members and/or observers from which the information originated consider that disclosure is not warranted. In those cases, the requested permanent member should ask the requesting competent authority to consider withdrawing its request for mutual assistance or amend it in such a way as to eliminate the need for the disclosure of non-public information.

11.3 Where the transmission of confidential information obtained in the AML/CFT college to an invited participant is permissible under the applicable law and such transmission is proposed, the lead supervisor should obtain explicit prior consent from the permanent members or observers that provided such information to the AML/CFT college. Where the applicable law requires that such transmission can only be made if the invited participant is subject to a specific professional secrecy requirement, the lead supervisor should assess whether the requirement is met and attach the assessment to the request for prior consent referred to in the first sentence of this paragraph. The invited participants should sign a confidentiality agreement that ensures that any confidential information discussed at the college meeting may not be disclosed to any person or entity outside the AML/CFT college unless required and permitted by law.

11.4 The lead supervisor should ensure that confidential information is always exchanged within the AML/CFT college through secure channels, unless such information is exchanged during the college meeting.

11.5 The exchange of information between the lead supervisor, permanent members and observers has to be in compliance with the applicable laws governing data protection.¹²

Permissible uses of information

11.6 Permanent members should use the information obtained in the AML/CFT college, without prior consent, for the purposes set out in Article 57a of Directive (EU) 2015/849 and particularly in order to:

• (a) ensure that the firm operating on a cross-border basis or EU establishments comply with the provisions of Directive (EU) 2015/849; or
• (b) inform their ML/FT risk assessment of the sector.

11.7 If a permanent member decides to disclose the information obtained in the AML/CFT college for any purpose other than those set out in Directive (EU) 2015/849 or specified in these guidelines, it should obtain prior written consent from the permanent members or observers from which the information originated or that may be affected by the information disclosure.

¹² For national authorities Regulation (EU) 2016/679 of the European Parliament and of the Council of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, and repealing Directive 95/46/EC and national implementing laws of this Regulation, and for the Union institutions bodies, offices and agencies Regulation (EU) 2018/1725. of the European Parliament and of the Council of 23 October 2018 on the protection of individuals with regard to the processing of personal data by the institutions, bodies, offices and agencies of the Union and to the freedom circulation of this data, and repealing Regulation (EC) No 45/2001 and Decision No 1247/2002 / EC.

12.1 Permanent members should agree on a common approach to ensure that the firm operating on a cross-border basis and its cross-border establishments or EU establishments comply with the provisions of Directive (EU) 2015/849 and are supervised consistently in all jurisdictions.

12.2 In certain circumstances, two or more permanent members may agree on a common approach. For example:

• (a) where an issue relates only to a cross-border or EU establishment in one Member State, it may be sufficient for the permanent member responsible for the supervision of that establishment and the lead supervisor to agree on the common approach; or
• (b) where an issue relates to the firm’s or cross-border or EU establishment’s application of group-wide policies and procedures, an agreement on the common approach between all permanent members may be more appropriate.

12.3 Where permanent members agree that a common approach is needed to resolve the issue but an agreement cannot be reached on how it should be applied, the lead supervisor’s decision prevails.

12.4 Permanent members should commit to applying the approach described in Guidelines 12.1 and 12.2 in practice where this approach does not prejudice the powers and obligations conferred to them by virtue of their respective national laws.

12.5 Where a permanent member has agreed to follow the common approach and fails to act in accordance with the approach, other permanent members should contact the responsible European supervisory authority.

13.1 The common approach described in Guideline 12 can lead to a coordinated supervisory action, which may include coordinated or joint inspections by some or all permanent members. When deciding whether to carry out a coordinated supervisory action, permanent members should have regard to:

• (a) the nature and level of the ML/TF risk that the joint action is designed to assess or mitigate;
• (b) the specific risks or legal or regulatory provisions that form the subject matter of coordinated action, and any differences in the applicable legal and regulatory framework;
• (c) the supervisory resources available and the planned allocation of supervisory resources.

13.2 If a coordinated action is agreed on, participating permanent members should set out in writing at a minimum:

• (a) the permanent member that is responsible for coordinating an action, if necessary;
• (b) an action plan, including the nature and type of coordinated action to be taken by each permanent member, the timing of the work to be undertaken by each permanent member and the modalities of information exchange, including the sharing of information gathered during, and as a result of, the coordinated action;
• (c) the options for coordinated follow-up, if any, including, where applicable, coordinated enforcement action.

14.1 In order to structure their relationships where an AML/CFT college has not been established, competent authorities should apply processes that facilitate effective and efficient cooperation and information exchange with other competent authorities, supervisory authorities from third countries where feasible and prudential supervisors through bilateral relationships. To that effect, competent authorities should apply where appropriate the provisions set out in:

• (a) Guideline 9 in relation to the scope of mutual assistance;
• (b) Guideline 10 in relation to the process of mutual assistance;
• (c) Guideline 11 in relation to the permissible uses of information; and
• (d) Guidelines 12 and 13 in relation to a common approach and coordinated supervisory actions.

14.2 Where, in accordance with Article 57a(2) of Directive (EU) 2015/849, the competent authorities have signed an agreement with the European Central Bank, they should also refer to that agreement for practical modalities of cooperation and exchange of information between them.

15.1 Any conflict, arising from the application of these guidelines, between permanent members and observers, including where an AML/CFT college is not established or a request for mutual assistance has been declined or not fully satisfied, should be referred to the European supervisory authorities by all competent authorities involved.

16.1 The lead supervisor should make every effort to establish as soon as possible an AML/CFT college for all firms, cross-border and EU establishments that meet the conditions set out in Guideline 2. It should first establish colleges for those firms assessed as high risk for ML/TF purposes in line with the Risk-Based Supervision Guidelines and ensure that colleges for all other eligible firms be established within 2 years of the date of application of these guidelines.

16.2 During this transitional period, competent authorities should inform the EBA of any issues encountered in the application of these guidelines.

[this template should be used when mapping firms with cross-border establishments, which are authorised in your Member State and which have cross-border establishments in other Member States]

[this template should be used when mapping cross-border establishments, which operate in the Member State, of a firm established in another Member State]

Name of the Type of firm ML/TF risk Legal Member State where the How the firm is Does the EU cross- Where the AML/CFT cross-border rating of the identifier, if head office is located operating in your border establishment college is required, establishment cross-border relevant Member State (a branch, require an AML/CFT record the name and operating in establishment a subsidiary, etc.) college? location of the lead the Member supervisor State [This template should be used when mapping EU establishments of third-country undertakings, which operate in the Member State.]

Annex II – AML/CFT cooperation agreement template