1. cikk A lényegességi küszöb meghatározásának feltételei lakossággal szembeni kitettségek esetében

(1)   Az illetékes hatóság a joghatóságában lévő összes intézmény számára egy egységes lényegességi küszöböt határoz meg a lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozóan.

Mindazonáltal az illetékes hatóság egy külön egységes lényegességi küszöböt határozhat meg a lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozóan azon intézmények számára, amelyek a nemteljesítés 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogalmát az egyes ügyletek szintjén alkalmazzák.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett lényegességi küszöb egy abszolút és egy relatív összetevőből áll.

Az abszolút összetevőt mindazon késedelmes összegek összegére vonatkozó maximális összegként kell kifejezni, amellyel az ügyfél az intézménynek, az intézmény anyavállalatának vagy bármely leányvállalatának tartozik (késedelmes hitelkötelezettségek). A maximális összeg nem haladhatja meg a 100 EUR-t vagy az érintett nemzeti pénznemben ennek megfelelő összeget.

A relatív összetevőt a késedelmes hitelkötelezettség összegének és az adott ügyféllel szembeni összes – vagyis a részvényjellegű kitettségek kivételével az intézményt és anyavállalatát vagy bármely leányvállalatát érintő összes – mérleg szerinti kitettség teljes összegének százalékos arányként kell kifejezni. A százalékos arány 0 % és 2,5 % közötti, és ha olyan kockázati szintet tükröz, amelyet az illetékes hatóság a 3. cikkel összhangban elfogadhatónak tekint, akkor 1 %-ban kell megállapítani.

(3)   Az (1) bekezdés második albekezdésében említett lényegességi küszöböt a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően kell meghatározni, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a „késedelmes hitelkötelezettség” és „az adott ügyféllel szembeni összes – vagyis a részvényjellegű kitettségek kivételével az intézményt érintő összes – mérleg szerinti kitettség teljes összege” az ügyfél hitelkötelezettségének azon összegeire utal, amelyek az intézmény, az anyavállalata vagy bármely leányvállalata által nyújtott egyetlen ügyletből erednek.

(4)   A lényegességi küszöb e cikknek megfelelő meghatározásakor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a lakossággal szembeni kitettségek kockázati jellemzőit és a lakossággal szembeni kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 147. cikkében rögzített meghatározását a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó bankok esetében, és az említett rendelet 123. cikke szerinti meghatározását a sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetében.

(5)   A lényegességi küszöb e cikknek megfelelő meghatározásakor az illetékes hatóságnak feltételeznie kell az ügyfél nemteljesítését, ha mind a lényegességi küszöb abszolút összetevőjeként kifejezett határértéket, mind a küszöb relatív összetevőjeként kifejezett határértéket 90 egymást követő napon keresztül átlépték, vagy ha azt 180 egymást követő napon keresztül lépték át, amennyiben a késedelmes hitelkötelezettség számításában figyelembe vett minden kitettség lakóingatlannal vagy kkv kereskedelmi célú ingatlanával fedezett, és ezen kitettségek esetében a 90 napot 180 nappal helyettesítették az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.