|
+I. MELLÉKLET FELLÉPÉSEK |
I. MELLÉKLET FELLÉPÉSEK
I. MELLÉKLET FELLÉPÉSEK A program technikai leírása: a fellépések köre A program kezdeti és adott esetben további fellépéseit a következő technikai leírással összhangban kell végrehajtani: 1. sz. egyedi célkitűzés – Nagy teljesítményű számítástechnika A program a HPC-re vonatkozó európai stratégiát hajtja végre azáltal, hogy támogatja az Európa globális versenyképességéhez szükséges HPC- és adatkapacitást biztosító teljeskörű uniós ökoszisztémát. A stratégia célja 2022 és 2023 között exaflop teljesítményű képességekkel, 2026 és 2027 között pedig az exaflopot meghaladó teljesítményű létesítményekkel rendelkező, világszínvonalú HPC- és adatinfrastruktúra telepítése, hogy az Unió számára biztosítsa a saját független és versenyképes HPC-technológiai erőforrását, kiválóságot érjen el a HPC-alkalmazások terén, és bővítse a HPC elérhetőségét és használatát. Ezen célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:
1.
Közös közbeszerzési keretrendszer, amely lehetővé teszi a világszínvonalú integrált HPC-hálózat beszerzése – ideértve az exaflop teljesítményű szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra beszerzését is – vonatkozásában a közös tervezésen alapuló megközelítést. Az (EU) 2018/1488 rendelettel összhangban az említett hálózat könnyen hozzáférhető lesz állami és magánfelhasználók, különösen a kkv-k számára, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban találhatók, továbbá könnyen hozzáférhető lesz kutatási célokra is.
2.
Az exaflopot meghaladó teljesítményű szuper-számítástechnikai infrastruktúra beszerzésére irányuló közös közbeszerzési keretrendszer, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt.
3.
Koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása uniós szinten az ilyen infrastruktúra fejlesztésének, beszerzésének és működtetésének támogatására.
4.
A tagállamok HPC- és adatkapacitásainak hálózatba szervezése és támogatás a HPC-kapacitásaik fejlesztését vagy új HPC-kapacitások beszerzését kívánó tagállamok számára.
5.
A nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok hálózatba szervezése – tagállamonként legalább egy központtal és a nemzeti szuper-számítástechnikai központokhoz kapcsolódva –, hogy HPC szolgáltatásokat nyújtsanak az iparnak, különösen a kkv-knak, a tudományos közösségnek és a közigazgatásoknak.
6.
Felhasználásra kész operatív technológia – különösen a szuper-számítástechnika mint a kutatás és innováció eredményeként előálló szolgáltatás – telepítése egy integrált európai HPC-ökoszisztéma kiépítése céljából, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és fejlett digitális készségek). 2. sz. egyedi célkitűzés – Mesterséges intelligencia A program az MI-hez kapcsolódó alapvető kapacitásokat épít ki és erősít meg Európában, ideértve az adatforrásokat és az algoritmus-tárházakat is, és azokat valamennyi közigazgatás és vállalkozás számára hozzáférhetővé teszi, valamint megerősíti és hálózatba szervezi a tagállamokban meglévő és az újonnan létrehozott MI-tesztelési és kísérleti létesítményeket. Ezen célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:
1.
Közös európai adatterek létrehozása, amelyek az adatokat egész Európában hozzáférhetővé teszik – ideértve a közszektorbeli adatok újrafelhasználásából összegyűjtött információt is –, és adatbemeneti forrássá válnak az MI-hez kapcsolódó megoldások számára. A tereknek az állami és a magánszektor számára is nyitva kell állniuk. A megnövekedett felhasználás céljából az adott térben található adatokat interoperábilissá kell tenni – különösen nyílt, géppel olvasható, szabványosított és jól dokumentált adatformátumok révén –, mind az állami és a magánszektor közötti, a szektorokon belüli és a szektorokon keresztüli interaciókban (szemantikus interoperabilitás).
2.
Közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek kifejlesztése, amelyek könnyen hozzáférhetővé teszik az algoritmusokat valamennyi potenciális európai felhasználó számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek alapján. A vállalkozásoknak és a közszektornak lehetővé kell tenni, hogy azonosítsanak és beszerezzenek bármely olyan megoldást, amely a legjobban szolgálná szükségleteiket.
3.
A tagállamokkal közösen végrehajtott beruházások világszínvonalú referencialétesítmények létrehozásába, amelyek célja a valós körülmények közötti tesztelés és kísérletezés, az MI olyan alapvető ágazatokban történő alkalmazására koncentrálva, mint az egészségügy, a Föld- és környezetvédelmi monitoring, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság, a gyártás és a pénzügyek, valamint egyéb közérdekű területek. Az említett létesítményeknek Európa-szerte mindenki számára nyitottaknak kell lenniük, és az európai digitális innovációs központok hálózatához kapcsolódniuk. Az említett létesítményeket jelentős számítástechnikai és adatkezelési eszközökkel, valamint az MI-hez kapcsolódó legújabb technológiákkal kell felszerelni vagy összekapcsolni őket, ideértve a kialakulóban lévő területeket is, így például a neuromorf számítástechnikát, a mély tanulást (deep learning) és a robotikát. 3. sz. egyedi célkitűzés – Kiberbiztonság és bizalom A program ösztönzi az Unió digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciájának biztosításához szükséges alapvető kapacitások megerősítését, kiépítését és beszerzését azáltal, hogy megerősíti az Unió kiberbiztonsági ipari potenciálját és versenyképességét, valamint javítja a magán- és a közszektor arra irányuló képességét, hogy megvédje a polgárokat és a vállalkozásokat a kiberfenyegetésektől, többek között az (EU) 2016/1148 irányelv végrehajtásának támogatásával. Ezen célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:
1.
A tagállamokkal közös beruházások fejlett kiberbiztonsági berendezésekbe, infrastruktúrákba és know-how-ba, amelyek alapvető fontosságúak a kritikus infrastruktúrák és általában a digitális egységes piac védelméhez. Az ilyen közös beruházások körébe tartozhatnak a kvantum-létesítményekbe és a kiberbiztonságot szolgáló adatforrásokba, a kibertérbeli helyzetismeretbe – beleértve az Európai Kiberbiztonsági Riasztási Rendszert alkotó nemzeti kiberközpontokat és a határokon átnyúló kiberközpontokat –, valamint egyéb olyan eszközökbe történő befektetések, amelyeket az állami és magánszektor rendelkezésére kell bocsátani egész Európában.
2.
A meglévő technológiai kapacitások továbbfejlesztése és a tagállami kompetenciaközpontok hálózatba szervezése, valamint annak biztosítása, hogy ezen kapacitások reagáljanak a közszektorbeli és az ipari igényekre, többek között olyan termékek és szolgáltatások révén, amelyek megerősítik a kiberbiztonságot és a bizalmat a digitális egységes piacon belül.
3.
Hatékony és a legkorszerűbb kiberbiztonsági és bizalmi szolgáltatások széles körű bevezetésének biztosítása a tagállamokban. Az ilyen bevezetésbe beletartozik a termékek biztonságának és védelmének megerősítése is, a tervezésüktől kezdve a kereskedelmi forgalmazásukig.
4.
Támogatás a kiberbiztonsági készségek terén fennálló hiányok megszüntetéséhez, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt, például a kiberbiztonsági készségeket célzó programok összhangba hozásával, azok konkrét ágazati szükségletekhez igazításával és a célzott specializált képzéshez való hozzáférés megkönnyítésével.
5.
A tagállamok közötti szolidaritás előmozdítása a jelentős és a nagyszabású kiberbiztonsági incidensekre való felkészülés és reagálás terén a kiberbiztonsági szolgáltatások határokon átnyúló bevezetése révén, beleértve a hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás támogatását és a megbízható irányított biztonsági szolgáltatókból álló uniós szintű tartalék létrehozását. 4. sz. egyedi célkitűzés – Fejlett digitális készségek A program támogatja a jelenlegi és jövőbeni munkaerő számára a fejlett digitális készségekhez való hozzáférést és az ezen készségekre irányuló képzési lehetőségeket, különösen a HPC, a nagy adathalmazok elemzése, az MI, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc) és a kiberbiztonság terén, felkínálva többek között a diákok, a friss diplomások, a jelenlegi munkavállalók és a továbbképzést igénylő, bármely életkorú polgárok számára, bárhol legyenek is, az ezen készségek megszerzéséhez és fejlesztéséhez szükséges eszközöket. E célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:
1.
Hozzáférés munkahelyi képzésekhez a kompetenciaközpontokban és a fejlett digitális technológiákat telepítő vállalkozásoknál kínált szakmai gyakorlatokon való részvétel révén.
2.
Hozzáférés fejlett digitális technológiákat oktató tanfolyamokhoz, amelyeket a programban részt vevő szervekkel együttműködésben felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek és ágazati szakmai tanúsító szerveknek kell nyújtaniuk (a témák között várhatóan szerepel az MI, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), a HPC és a kvantumtechnológiák).
3.
Részvétel előzetes tanúsításon átment rövid távú, specializált szakmai képzésen, például a kiberbiztonság területén. A beavatkozások az egyes technológiákhoz kapcsolódó fejlett digitális készségekre összpontosulnak. A 16. cikk szerinti európai digitális innovációs központok facilitátorként járnak el a képzési lehetőségek vonatkozásában, együttműködve az oktatási és képzési szolgáltatókkal. 5. sz. egyedi célkitűzés – Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás A digitális kapacitások telepítését és legjobb felhasználását vagy az interoperabilitást szolgáló projektek közös érdekű projekteket képeznek. I. E célkitűzés keretében a közérdekű területek digitális transzformációjával kapcsolatos kezdeti és adott esetben további fellépések a következőket foglalják magukban:
1.
A közigazgatások korszerűsítése
1.1.
A tagállamok támogatása az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat elveinek végrehajtásában valamennyi szakpolitikai területen, létrehozva szükség esetén és összekapcsolva a szükséges nyilvántartásokat, az (EU) 2016/679 rendelet maradéktalan tiszteletben tartásával.
1.2.
A határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúra összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, fenntartásához, fejlődéséhez és előmozdításához nyújtott támogatás, valamint zökkenőmentes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon átnyúló vagy ágazatközi megoldások és közös keretek elősegítése a közigazgatásokban. Ide tartoznak a hatás és az előnyök értékelésére szolgáló módszerek is.
1.3.
A meglévő közös előírások és szabványok értékelésének, aktualizálásának és előmozdításának, valamint új közös előírások, nyílt előírások és szabványok kidolgozásának, létrehozásának és előmozdításának támogatása az Unió szabványügyi fórumain keresztül, és – adott esetben – európai vagy nemzetközi szabványügyi testületekkel együttműködésben.
1.4.
Együttműködés a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásának irányában, esetleg megosztott könyvelési technológiákon (pl. blokklánc) alapuló szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és a szabványosítás támogatását, valamint az uniós, határokon átnyúló alkalmazások telepítésének előmozdítását.
2.
Egészségügy
2.1.
Annak biztosítása, hogy a polgárok az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, valamint biztonságos és a magánélet tiszteletben tartását garantáló módon határokon keresztül is hozzáférhessenek személyes egészségügyi adataikhoz, azokat megoszthassák, felhasználhassák és kezelhessék, függetlenül tartózkodási helyüktől vagy adataik helyétől. Az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új, a betegségmegelőzéshez, az egészségügyhöz és a gondozáshoz kapcsolódó digitális szolgáltatásokkal, valamint az ilyen szolgáltatások bevezetésének támogatása, építve az uniós tevékenységek és a tagállamok általi széles körű támogatásra, különösen a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 14. cikke szerinti e-egészségügyi hálózat keretében.
2.2.
Jobb adatok rendelkezésre bocsátása a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és gondozás érdekében. Annak biztosítása, hogy az európai egészségügyi kutatók és a gyakorló orvosok a szükséges mértékben hozzáférjenek az erőforrásokhoz (megosztott adatterek, ideértve az adattárolást és a számítástechnikát, szakértelem és elemzési kapacitások), hogy a jelentős és a ritka betegségek vonatkozásában egyaránt áttöréseket érjenek el. A cél egy legalább 10 millió polgárból álló, lakosságalapú kohorsz biztosítása.
2.3.
A polgárok szerepvállalását és az egyénközpontú ellátást szolgáló digitális eszközök elérhetővé tétele, a digitális egészségügy terén meglévő innovatív és legjobb gyakorlatok megosztásának, a kapacitásfejlesztésnek és a technikai segítségnyújtásnak a támogatásával, különösen a kiberbiztonság, az MI és a HPC területén.
3.
Igazságszolgáltatás Zökkenőmentes és biztonságos, határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, valamint az igazságszolgáltatási és más illetékes szervek között a polgári és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az igazságszolgáltatáshoz, valamint a jogi információkhoz és eljárásokhoz való hozzáférés javítása a polgárok, a vállalkozások, a gyakorló jogászok és az igazságszolgáltatás tagjai számára az adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kialakított szemantikusan interoperábilis összeköttetések biztosításával, valamint a peren kívüli online vitarendezés megkönnyítésével. Innovatív technológiák fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása a bíróságok és a jogi szakma számára, többek között MI-t használó megoldások alapján, amelyek valószínűsíthetően egyszerűsítik és felgyorsítják az eljárásokat (például „legal tech” alkalmazások).
4.
Közlekedés, mobilitás, energia és környezetvédelem A nagyléptékű digitális alkalmazások – így például az összekapcsolt automatizált vezetés, a pilóta nélküli légi, szárazföldi, felszíni vízi vagy víz alatti járművek, az intelligens mobilitási koncepciók, az intelligens városok, az intelligens vidéki területek vagy legkülső régiók – számára szükséges decentralizált megoldások és infrastruktúra telepítése a közlekedési, energiaügyi és környezetvédelmi szakpolitikák támogatása céljából, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében megvalósuló, a közlekedési és az energiaágazat digitalizálására irányuló fellépésekkel koordinálva.
5.
Oktatás, kultúra és média Az európai alkotók, kreatív szakma és kulturális ágazatok számára hozzáférés biztosítása a legújabb digitális technológiákhoz, az MI-től a fejlett számítástechnikáig. Az európai kulturális örökség, többek között az Europeana kihasználása az oktatás és a kutatás támogatása, valamint a kulturális sokszínűség, a társadalmi kohézió és az európai társadalom előmozdítása céljából. A digitális technológiák elterjedésének támogatása az oktatásban, valamint a köz- és magánfinanszírozású kulturális intézményekben.
6.
A digitális egységes piacot támogató egyéb fellépések Olyan támogató fellépések, mint például a digitális írástudás és a médiaműveltség előmozdítása, valamint a kiskorúak, a szülők és a tanárok figyelmének felkeltése azon kockázatokat illetően, amelyekkel a kiskorúak az interneten találkozhatnak, és a megvédésükre kínálkozó lehetőségeket illetően, az internetes megfélemlítésnek és a gyermek szexuális zaklatásával kapcsolatos online tartalmak terjesztésének a megakadályozása a biztonságosabb internetközpontok páneurópai hálózatának támogatása révén. A szándékos dezinformáció terjesztésének észlelésére és megállítására irányuló intézkedések előmozdítása, növelve ezáltal az Unió általános rezilienciáját; egy, a digitális platformgazdasággal foglalkozó uniós megfigyelőközpont, valamint tanulmányok és tájékoztató tevékenységek támogatása. Az európai digitális innovációs központok részlegesen támogathatják az 1–6. pontban említett fellépéseket ugyanazon kapacitások révén, amelyeket az ipar digitális transzformációjának támogatására fejlesztettek ki (lásd a II. pontot). II. E célkitűzés keretében az ipar digitális transzformációjához kapcsolódó kezdeti és adott esetben további fellépések a következőket foglalják magukban: Hozzájárulás az európai digitális innovációs központok hálózatának továbbfejlesztéséhez a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a digitális kapacitásokhoz történő hozzáférés biztosítása céljából az egész Unió bármely régiójában. Az ilyen hozzájárulásba beletartozik:
1.
Hozzáférés a közös európai adattérhez és az MI-platformokhoz, valamint az európai HPC-létesítményekhez adatelemzés és számítógép-igényes alkalmazások céljából
2.
Hozzáférés nagy MI-tesztelő létesítményekhez és fejlett kiberbiztonsági eszközökhöz
3.
Hozzáférés fejlett digitális készségekhez Az első albekezdésben említett fellépésekre a különösen a Horizont Európa keretében támogatott digitális technológiák terén végrehajtott, innovációt célzó fellépésekkel és az európai digitális innovációs központokba történő, az ERFA keretében támogatott beruházásokkal koordinálva, valamint azokat kiegészítve fog sor kerülni. A programból is nyújthatók – az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartásával – a piaci elterjesztésre irányuló vissza nem térítendő támogatások. A digitális transzformációjuk során a további lépések finanszírozásához való hozzáférés támogatása az InvestEU program igénybevételével biztosított finanszírozási eszközökkel fog megvalósulni. 6. sz. egyedi célkitűzés – Félvezetők A 6. sz. egyedi célkitűzéshez tartozó intézkedéseket az (EU) 2023/1781 rendelet I. melléklete tartalmazza. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|