19. cikk Levegőminőségi tervek és levegőminőségi ütemtervek

(1)   Amennyiben adott zónákban a környezeti levegőben található szennyező anyagok szintje túllépi az I. melléklet 1. szakaszában megállapított valamely határértéket vagy célértéket, a tagállamok levegőminőségi terveket dolgoznak ki az említett zónákra vonatkozóan, amelyek megfelelő intézkedéseket állapítanak meg az érintett határérték vagy célérték elérésére, és arra, hogy a túllépés időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozzák, és semmi esetre se haladja meg az első túllépés rögzítése naptári évének végétől számított 4 évet. E levegőminőségi terveket a lehető leghamarabb el kell készíteni, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben a határ- vagy célérték túllépését rögzítették.

Amennyiben egy adott zónában egy határérték-túllépés kezelésére már készült levegőminőségi ütemterv, a tagállamok biztosítják, hogy az ütemtervben meghatározott intézkedések megfelelőek legyenek ahhoz, hogy a túllépés időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozzák, és adott esetben további és hatékonyabb intézkedéseket hoznak, és követik a levegőminőségi ütemterv aktualizálására irányuló, az (5) bekezdésben meghatározott eljárást.

(2)   Amennyiben a legalább egy zónát lefedő területi egységekben a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok szintje meghaladja az ózonra vonatkozóan az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott bármely célértéket, a tagállamok levegőminőségi terveket készítenek ezekre a területi egységekre vonatkozóan, amelyek megfelelő intézkedéseket határoznak meg az ózonra vonatkozó célérték elérése, valamint annak érdekében, hogy a túllépés időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozzák. E levegőminőségi terveket a lehető leghamarabb el kell készíteni, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben az ózonra vonatkozó célérték túllépését rögzítették.

Amennyiben egy adott területi egységben egy ózonra vonatkozó célérték túllépésének kezelésére már készült levegőminőségi ütemterv, a tagállamok biztosítják, hogy az ütemtervben meghatározott intézkedések megfelelőek legyenek ahhoz, hogy a túllépés időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozzák, és adott esetben követik a levegőminőségi ütemterv aktualizálására irányuló, az (5) bekezdésben meghatározott eljárást.

A tagállamok azonban eltekinthetnek attól, hogy az ózonszintek túllépésének kezelésére ilyen levegőminőségi terveket vagy levegőminőségi ütemterveket dolgozzanak ki, amennyiben – figyelembe véve a földrajzi és meteorológiai feltételeket – nincs számottevő lehetőség az ózonkoncentráció csökkentésére, és amennyiben az intézkedések aránytalan költségekkel járnának.

Amennyiben nem készül levegőminőségi terv vagy levegőminőségi ütemterv, a tagállamok részletes indokolást tárnak a nyilvánosság és a Bizottság elé arra vonatkozóan, hogy miért nincs számottevő lehetőség a túllépés csökkentésére, ami azt a döntést eredményezte, hogy nem készítenek levegőminőségi tervet vagy levegőminőségi ütemtervet.

A tagállamok legalább ötévente újraértékelik az ózonkoncentráció csökkentésének lehetőségét.

Azon területi egységek esetében, ahol az ózonra vonatkozó célértéket túllépik, a tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2016/2284 irányelv 6. cikke szerint elkészített releváns nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program tartalmazzon intézkedéseket az említett irányelv hatálya alá tartozó ózonprekurzorok kezelésére.

(3)   Amennyiben egy adott átlagos expozíciójú területi egységben nem teljesítik az I. melléklet 5. szakaszában megállapított átlagos expoziócsökkentési kötelezettséget, a tagállamok levegőminőségi terveket készítenek ezekre az átlagos expozíciójú területi egységekre vonatkozóan, amelyek megfelelő intézkedéseket határoznak meg az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség teljesítése és a túllépés időtartamának a lehető legrövidebbre korlátozása érdekében. E levegőminőségi terveket a lehető leghamarabb el kell készíteni, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben az átlagos expoziócsökkentési kötelezettség túllépését rögzítették.

(4)   Amennyiben 2026. január 1-jétől2029. december 31-ig egy zónában vagy területi egységben a szennyező anyagok szintje meghaladja az I. melléklet 1. szakaszának 1. táblázatában és az I. melléklet 2. szakaszának B. pontjában meghatározott, 2030. január 1-jéig elérendő határértéket vagy célértéket, valamint az e cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok levegőminőségi ütemtervet készítenek az érintett szennyező anyagra vonatkozóan annak érdekében, hogy a teljesítési határidő lejártáig elérjék a vonatkozó határértékeket vagy célértékeket. E levegőminőségi ütemterveket a lehető leghamarabb el kell készíteni, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben a túllépést rögzítették.

A tagállamok azonban eltekinthetnek az ilyen levegőminőségi ütemtervek kidolgozásától, ha a VIII. melléklet A. pontjának 5. alpontjában előírt információkon alapuló alapforgatókönyv azt mutatja, hogy a határértéket vagy célértéket a már hatályban lévő intézkedésekkel is el fogják érni, beleértve azt az esetet is, amikor a túllépést a szennyező anyagok szintjét egyetlen éven belül befolyásoló ideiglenes tevékenységek okozzák. Amennyiben nem kerül sor ezen albekezdés szerinti levegőminőségi ütemterv kidolgozására, a tagállamok ezt részletesen megindokolják a nyilvánosság és a Bizottság számára.

(5)   Amennyiben valamely határérték, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség vagy célérték túllépése a levegőminőségi terv vagy levegőminőségi ütemterv kidolgozásának határidejét követő harmadik naptári évben is fennáll, és a (2) bekezdés harmadik albekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok legkésőbb az előző levegőminőségi terv vagy levegőminőségi ütemterv kidolgozásának határidejét követő öt éven belül aktualizálják a levegőminőségi tervet vagy a levegőminőségi ütemtervet és az azokban foglalt intézkedéseket, beleértve azoknak a várható kibocsátásokra és koncentrációkra gyakorolt hatását is, és további és hatékonyabb intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a túllépés időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozzák.

(6)   A levegőminőségi terveknek és a levegőminőségi ütemterveknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

A tagállamok, ha ez helyénvaló, a 20. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket és az érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok – köztük a gyermekek – védelmére irányuló egyedi intézkedéseket is belefoglalnak levegőminőségi terveikbe és levegőminőségi ütemterveikbe.

A levegőminőségi tervek vagy levegőminőségi ütemtervek elkészítésekor a tagállamok értékelik az érintett szennyező anyagokra vonatkozó riasztási küszöbértékek túllépésének kockázatát. Ezt az elemzést adott esetben fel kell használni a rövid távú cselekvési tervek elkészítéséhez.

Amennyiben több szennyező anyag vagy levegőminőségi előírás tekintetében kell levegőminőségi terveket vagy levegőminőségi ütemterveket összeállítani, a tagállamok, ha ez helyénvaló, olyan integrált levegőminőségi terveket vagy levegőminőségi ütemterveket állítanak össze, amelyek valamennyi érintett szennyező anyagra és levegőminőségi előírásra kiterjednek.

A tagállamok a megvalósíthatóság határain belül biztosítják levegőminőségi terveiknek és levegőminőségi ütemterveiknek a levegőminőségre jelentős hatással bíró egyéb tervekkel, többek között a 2002/49/EK, a 2010/75/EU és az (EU) 2016/2284 irányelvek, valamint az éghajlatpolitikai, a biológiai sokféleségre vonatkozó, az energiapolitikai és a mezőgazdasági jogszabályok értelmében előírt egyéb tervekkel való összhangját.

(7)   A tagállamok a levegőminőségi tervek és a levegőminőségi ütemtervek tervezetéről, valamint a levegőminőségi tervek és a levegőminőségi ütemtervek bármely jelentős aktualizálásáról azok véglegesítése előtt konzultálnak a nyilvánossággal a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (21) összhangban, valamint azokkal az illetékes hatóságokkal, amelyeket a légszennyezés és a levegőminőség területén fennálló felelősségi körüknél fogva valószínűleg érint a levegőminőségi tervek és a levegőminőségi ütemtervek végrehajtása. A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánossággal folytatott konzultáció során az ezen irányelv VIII. mellékletében előírt minimális információkat tartalmazó levegőminőségi terv vagy levegőminőségi ütemterv tervezete, valamint lehetőség szerint az ezen albekezdésben említett információk nem technikai jellegű összefoglalója nyilvánosan hozzáférhető legyen.

A tagállamok ösztönzik az összes érdekelt fél aktív részvételét a levegőminőségi tervek és levegőminőségi ütemtervek elkészítésében, végrehajtásában és aktualizálásában. Levegőminőségi tervek és levegőminőségi ütemtervek elkészítése során a tagállamok biztosítják annak ösztönzését, hogy azok az érdekelt felek, akiknek a tevékenysége hozzájárul a túllépéshez, általuk megvalósítható intézkedéseket javasoljanak a túllépések megszüntetése érdekében, és hogy a nem kormányzati szervezetek, például a környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek, a fogyasztói szervezetek, az érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok érdekeit képviselő szervezetek, egyéb releváns egészségügyi szervek, többek között az egészségügyi szakembereket képviselő szervezetek és a releváns ipari szövetségek részt vegyenek ezekben a konzultációkban.

(8)   A levegőminőségi tervekről és a levegőminőségi ütemtervekről elfogadásuk után két hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot.