VII. MELLÉKLET A 14. CIKK (16) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT HELYREÁLLÍTÓ INTÉZKEDÉSEK PÉLDÁINAK JEGYZÉKE

1.   

A vizes élőhelyek helyreállítása a lecsapolt tőzeglápok elárasztással való helyreállításával, a tőzeglápok lecsapoló létesítményeinek eltávolításával vagy polderek megszüntetésével, valamint a tőzegkitermelés leállításával.

2.   

A hidrológiai viszonyok javítása a természetes és féltermészetes ökoszisztémákban a felszíni vizek mennyiségének, minőségének és dinamikájának fokozásával, valamint a talajvíz szintjének növelésével.

3.   

A nem kívánt cserjések vagy a nem őshonos fajokból álló ültetvények eltávolítása a gyepterületeken, a vizes élőhelyeken, az erdőkben és a gyér növényzettel rendelkező területeken.

4.   

A vizenyős területek művelése.

5.   

A folyókanyarok helyreállítása, valamint a mesterségesen levágott kanyarok vagy a holtági tavak újbóli összekötése.

6.   

A hosszirányú és oldalirányú akadályok – például a töltések és a völgyzáró gátak – eltávolítása, nagyobb tér biztosítása a folyó kiterjedésének változásához, valamint a szabad vízáramlású folyószakaszok helyreállítása.

7.   

A folyómedrek, a tavak és az alföldi vízfolyások újbóli természetessé tétele például a mesterséges parterősítés eltávolításával, a szubsztrátum összetételének optimalizálásával, valamint az élőhelyborítás javításával vagy kialakításával.

8.   

A természetes ülepedés helyreállítása.

9.   

Part menti védőövezetek, például part menti erdők, védelmi sávok, rétek vagy legelők létrehozása.

10.   

Az erdőkben található ökológiai elemek – például a nagy, öreg és pusztuló fák (élőhelyet biztosító fák), valamint a fekvő és álló holtfa – mennyiségének növelése.

11.   

A – például a fajösszetétel és az életkor szempontjából – diverzifikált erdőszerkezet kialakítása, valamint a fafaj-populációk természetes regenerálódásának és újratermelődésének lehetővé tétele.

12.   

Az adott helyről származó egyedek és a fajok vándorlásának támogatása ott, ahol az éghajlatváltozás miatt erre szükség lehet.

13.   

Az erdők diverzitásának növelése nem erdei élőhelyek – például nyílt gyepterületek vagy fenyérek, tavacskák vagy sziklás területek – mozaikjainak helyreállításával.

14.   

„Természetközeli állapotot biztosító” vagy „folyamatos borítást biztosító” erdőgazdálkodási megközelítések alkalmazása; őshonos fafajok telepítése.

15.   

Az őshonos fajok alkotta öreg erdők és az érett állományok fokozott fejlesztése, például a kitermelés beszüntetésével vagy az önszabályozó funkciók és a megfelelő reziliencia kialakulását elősegítő aktív gazdálkodással.

16.   

A magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemek, például védelmi sávok, őshonos virágokkal borított táblaszegélyek, sövények, fák, kis erdők, teraszfalak, tavacskák, élőhelyfolyosók és ökológiai lépőkövek stb. kialakítása a szántóterületeken és az intenzíven használt gyepterületeken.

17.   

Az olyan agroökológiai gazdálkodási megközelítések tárgyát képező mezőgazdasági területek növelése, mint a biogazdálkodás vagy az agrárerdészet, a több haszonnövényből álló növénykultúrák és a vetésforgó, valamint az integrált kártevő- és tápanyaggazdálkodás.

18.   

Adott esetben a gyepterületeken a legeltetési intenzitás vagy a kaszálás gyakoriságának csökkentése, valamint a háziállatokkal való külterjes legeltetés és a külterjes kaszálás visszaállítása ott, ahol ezeket jelenleg nem alkalmazzák.

19.   

A vegyi növényvédő szerek, valamint a műtrágya és az állati trágya használatának megszüntetése vagy csökkentése.

20.   

A gyepterületek felszántásának és a produktív fűfajok magjai elvetésének a beszüntetése.

21.   

Az egykori mozgó szárazföldi dűnerendszereken kialakított ültetvények felszámolása annak érdekében, hogy a nyílt élőhelyek kialakulása érdekében újra lehetővé váljon a természetes széldinamika.

22.   

Az élőhelyek közötti összekapcsoltság javítása a fajpopulációk fejlődésének lehetővé tétele, valamint a megfelelő egyéni vagy genetikai cserének, illetve a fajok vándorlásának és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának az előmozdítása érdekében.

23.   

Annak lehetővé tétele, hogy az ökoszisztémák kialakítsák saját természetes dinamikájukat, például a betakarítás felhagyása, valamint a természetes és érintetlen állapot előmozdítása révén.

24.   

Az idegenhonos inváziós fajok eltávolítása és terjedésük megfékezése, valamint az új fajok megjelenésének megelőzése vagy minimalizálása.

25.   

A halászati tevékenységek által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt káros hatások minimalizálása, például a tengerfenékre kisebb hatást gyakorló halászeszközök használatával.

26.   

A fontos ívóterületek és halbölcsők helyreállítása.

27.   

A tengeri élővilág visszatérését elősegítő és ezzel a korall-, osztriga- vagy kőtömbzátonyok visszaállítását támogató szerkezetek vagy szubsztrátumok biztosítása.

28.   

A tengerifű-mezők és a moszaterdők helyreállítása a tengerfenék aktív stabilizálásával, a terhelés csökkentésével és – amennyiben lehetséges – megszüntetésével, valamint aktív szaporítással és ültetéssel.

29.   

A tengeri élőhelyek ökológiája szempontjából létfontosságú, jellegzetes őshonos fajok populációi állapotának helyreállítása vagy javítása passzív vagy aktív helyreállító intézkedések, például fiatal egyedek betelepítése révén.

30.   

A tengerszennyezés különböző formáinak – például a tápanyagterhelésnek, a zajszennyezésnek és a műanyaghulladéknak – a csökkentése.

31.   

Az ökológiai elemekkel – például parkokkal, fákkal és erdőfoltokkal, zöldtetőkkel, vadvirágos gyepterületekkel, kertekkel, városi kertészkedésre használt területekkel, fával szegélyezett utcákkal, városi rétekkel és sövényekkel, tavacskákkal és vízfolyásokkal – rendelkező városi zöldterületek növelése, figyelembe véve egyebek között a fajdiverzitást, az őshonos fajokat, a helyi viszonyokat és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát.

32.   

A gyógyszerekből, veszélyes vegyi anyagokból, városi és ipari szennyvizekből és egyéb hulladékokból – többek között szemétből és műanyagokból – származó szennyezés, valamint a fényszennyezés megszüntetése, csökkentése vagy hatásainak enyhítése valamennyi ökoszisztéma tekintetében.

33.   

A barnamezős területek, korábbi ipari területek és kőbányák természetes területté alakítása.