Komponens Módszer Vizsgálat tárgya

Réskockázat

88. Az IRRBB mérésér e és nyomon követésére az intézményeknek legalább egy, a nettó kamatbevétel piaci értékváltozásokkal kiegészített mérőszámát és legalább egy gazdasági értékmérési módszert kell használniuk, amelyek együttesen az IRRBB valamennyi összetevőjét lefedik. A hat árokon átnyúló tevékenységet folytató nagy intézmények, különösen az SREP

modellekkel rendelkező intézmények alkalmazzanak többféle mérési módszert az IRRBB -hez a II. mellékletben részletezettek szerint.

4.3.3 Kamatlábsokk-forgatókönyvek a folyamatos kezeléshez

89. Az intézményeknek rendszeresen, legalább negyedévente, illetve a megnövekedett kamatlábvolatilitás vagy a megnövekedett IRRBB-szintek idején gyakrabban kell mérniük az IRRBB- nek való kitettségüket a különböző kamatlábsokk -forgatókönyvek keretében a

kamatlábak közötti kapcsolat változásai (ld. báziskockázat) tekintetében.

90. Az intézmények döntsék el, hogy a cash -flow modellezés feltételes vagy a feltétel nélküli megközelítését alkalmazzák. A nagyobb és összetettebb, és különösen a SREP -iránymutatások 1. és 2. kategóriájába sorolt intézmények vegyenek figyelembe olyan forgatók önyveket is, amelyek különböző kamatláb mozgásokkal számolnak, egyes (pl. a viselkedéssel, kockázathoz való hozzájárulással, valamint a mérleg méretével és összetételével kapcsolatos) feltevéseik pedig maguk is függenek a kamatlábak változásától.

91. Az intézm ények a kitettségeket minden olyan pénznemben értékeljék, amelyben pozícióval rendelkeznek. A jelentős devizakitettségek esetében a kamatlábsokk forgatókönyvek legyenek deviza specifikusak és legyenek összhangban az alapul szolgáló gazdasági jellemzőkkel. Az IRRBB belső mérési rendszere (IMS) keretében devizaspecifikus kamatlábsokk forgatókönyveket kell figyelembe venni legalább minden olyan pénznem esetében, ahol az adott pénznemben denominált pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek könyv szerinti értéke el éri vagy meghaladja a kereskedési könyvben nem szereplő összes pénzügyi eszköz vagy kötelezettség 5% - át, illetve kevesebb mint 5% - át, ha a számításban figyelembe vett pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek összege nem éri el a kereskedési könyvben nem szer eplő összes pénzügyi eszköz (a tárgyi eszközök kivételével) vagy kötelezettségek 90% -át. Az intézmények belső mérési rendszereik foglalják magukba az IRRBB különböző pénznemekben történő aggregálásának módszereit. Ha az intézmény olyan feltevéseket alkalma z, amelyek a különböző pénznemek szerinti kamatlábak között létező függőségek re pülnek, rendelkezzen az ehhez szükséges készségekkel és tapasztalattal. Az intézmény vegye figyelembe a különböző pénznemekben érvényes kamatlábak közötti függőségekre vonatkoz ó feltevések hatását.

92. A kamatlábsokk- forgatókönyvek kiválasztásakor az intézmények a következőket vegyék figyelembe:

• (a) A hozamgörbék hirtelen és fokozatos, párhuzamos és nem párhuzamos elmozdulásai t és változásai t leíró belső fejlesztésű saját kamatláb -forgatókönyvek legyenek

valamint kockázati profiljával. A forgatókönyvek a múltbeli mozgásokra és a kamatlábak viselkedésére, valamint a jövőbeli kamatlábak szimulációjára épüljenek;

• (b) A báziskockázat kezelése érdekében a fő piaci kamatlábak közötti kapcsolatok változását tükröző kamatláb - forgatókönyvek;
• (c) A 2013/36/EU irányelv 98. cikkének 5. bekezdésében említett előírt kamatlábsokk - forgatókönyvek;
• (d) A felügyeletek által előírt bármely további kamatlábsokk - forgatókönyv;
• (e) A diverzifikációs feltevések érvényességét megfelelően hangsúlyozzák; és
• (f) Az alacsony kamatlábbal jellemzett környezetben az intézményeknek figyelembe kell venniük a negatív kamatláb -for gatókönyveket és a negatív kamatlábaknak a kamatláb - érzékeny eszközökre gyakorolt aszimmetrikus hatásait.

93. A sokkforgatókönyvek eredményei a vezetés megfelelő szintjén támogassák a döntéshozatalt. Ide tartoznak a stratégiáról vagy üzleti kérdésekről, a belső tőke elosztásáról, valamint a vezető testület vagy megbízottjai által a kockázatkezelésről hozott döntések. Az IRRBB - ről szóló politikák és limitek meghatározása és felülvizsgálata során ezeket az eredményeket is tanácsos figyelembe venni.

4.3.4 Kamatlábstressz-forgatókönyvek

94. Az ICAAP-ban figyelembe kell venni az IRRBB- nek a stressztesztjét, amelynek keretében az intézményeknek szigorú, előretekintő stressztesztet kell végezniük, amely azonosítja a piaci feltételek súlyos változásainak a tőkére vagy a nettó kam atbevételre és a piaci érték változásaira gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait. Az IRRBB -tesztek alkalmazásában az intézményeknek figyelembe kell venniük ügyfélkörük magatartásának változásait is. Az IRRBB stressztesztjét tanácsos beépíteni az intézmények fordított stresszteszteket is tartalmazó stressztesztelési kereteibe, és ezeknek arányosnak kell lenniük az intézmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint üzleti tevékenységeivel és általános kockázati profiljával.

95. Az IRRBB stresszteszt jét tanácsos rendszeresen, legalább évente, illetve megnövekedett kamatlábvolatilitás és az IRRBB szintjének növekedése idején gyakrabban elvégezni.

96. Az IRRBB stressztesztelési keretrendszere tartalmazzon világosan meghatározott célkitűzéseket, az intézmény üzleti tevékenységéhez és kockázataihoz igazított forgatókönyveket, jól dokumentált feltevéseket és megalapozott módszereket.

97. A vállalati szintű stressztesztek során ki kell számítani az IRRBB és más kockázati kategóriák (hitelkockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat stb.) közötti kölcsönhatást és minden lényeges másodlagos hatást.

98. Az intézmények folytassanak le fordított stressztesztet (i) az intézmény tőkéjét, gazdasági értékét és nettó kamatbevétellel kapcsolatos mérőszámait plusz a piaci érték változásait súlyosan befolyásolni képes kamatlábkockázat - forgatókönyvek azonosítása, valamint (ii) az intézmény fedezeti stratégiájából és az ügyfelek esetleges viselkedésbeli reakció folytán kialakuló sérülékenységek feltárása érdekében.

intézményeknek nagyobb és szélsőségesebb eltolódásokat és kamatváltozásokat kell alkalmazniuk, mint amelyeket folyamatos kezelés céljából használnak, beleértve legalább a következőket:

• a) a kulcsf ontosságú piaci ráták közötti összefüggések jelentős megváltozása (báziskockázat);
• b) a hozamgörbe hirtelen és jelentős (párhuzamos és nem párhuzamos) elmozdulásai;

felbontása;

• d) a kam atlábak közötti korrelációra vonatkozó kulcsfontosságú feltevések változásait;
• e) az aktuális piaci és makrofeltételek, valamint a verseny - és gazdasági környezet jelentős változásait és azok lehetséges alakulását; valamint
• f) az intézmény egyéni üzleti modelljéhez és profiljához kapcsolódó specifikus forgatókönyveket.

100. A stresszforgatókönyvek eredményei a vezetés megfelelő szintjén támogassák a döntéshozatalt. Ide tartoznak a stratégiáról vagy üzleti kérdésekről, a belső tőke elosztásáról, valamint a vezető testület vagy megbízottjai által a kockázatkezelésről hozott döntések. Az IRRBB- ről szóló politikák és limitek meghatározása és felülvizsgálata során ezeket az eredményeket is tanácsos figyelembe venni.

101. A stressz-forgatókönyvek érzékenységi elemzése céljából az intézményeknek a gazdasági érték mérőszámaiban értékelniük kell a mérleg kifuttatási feltevés alkalmazásával kapcsolatos korlátokat, valamint azt, hogy az intézmény képes - e megragadni a hosszú távú kamatlábkockázatot.

102. Azokban az esetekben, amikor a mérlegben szereplő instrumentumok jelentős átárazási korlátozásokkal (pl. plafonok és alsó korlátok) rendelkeznek, az intézményeknek – amennyiben lényegesek – körültekintően mérlegelniük kell azt a hatást, amelyet az említett instrumentumoknak hasonló jellemzőkkel rendelkező más instrumentumokkal való helyettesítése okoz, , függetlenül a kifutási feltevés t ől. Ezt megbízható időtávon és a bank üzleti modelljének figyelembevételével kell megtenni.

4.3.5 IRRBB-vel kapcsolatos mérési feltevések

103. Az IRRBB mérése során az intézmények a viselkedési és a modellezési feltevéseket teljes mértékben értsék meg és dokumentálják azokat. E feltevéseket igazítsák az üzleti stratégiákhoz, és teszteljék rendszeresen. E fe ltevéseket arányos módon és különösen a CRD 84. cikkének (5) bekezdésében előírt szabályozástechnikai standardok 7. cikkének (12) bekezdésében, 8. cikkének (2) bekezdésében, 9. cikkének (4) bekezdésében, 11. cikkének (3) bekezdésében és 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lényegességi küszöbértékek figyelembevételével kell meghatározni.

104. Az inflációhoz vagy más piaci tényezőkhöz kapcsol t kamatlábérzékeny termékek kockázatának értékelésekor óvatos feltevéseket kell alkalmazni. Ezek a feltevések alapul hatnak például az aktuális/utolsó megfigyelt értéken, egy elismert gazdasági kutatóintézet előrejelzésén vagy más általánosan elfogadott piaci gyakorlaton (infláció esetén: például a határidős inflációs várakozási görbék).

105. Az IRRBB értékelésekor figyelembe kell venni a nyugdíjkötelezettségeket és a nyugdíjprogram - eszközöket, kivéve, ha azok kamatlábkockázatát más kockázati mérőszám tartalmazza.

106. Az intézményeknek a különböző IRRBB -mértékekkel kapcsolatban adott esetben figyelembe kell venniük a kockázat szám szerűsítése során tett feltevéseket legalább a következő területeken:

• a) (automatikus vagy viselkedésbeli) kamatlábopciók lehívása mind az intézmény, mind az ügyfél által a sajátos kamatsokk- és kamatstressz- forgatókönyvek alapján;
• b) a lejárat nélküli betétekbő l származó állományok és kamatáramlások kezelése;
• c) a korai visszaváltás kockázatával járó lekötött betétek kezelése;
• d) fix kamatozású hitelek és fix kamatozású hitel nyújtására vonatkozó elkötelezettségek kezelése;
• e) a saját tőke figyelembe vételének módja a ga zdasági érték belső mutatóiban;
• f) a számviteli gyakorlatok hatása az IRRBB mérésére, különös tekintettel a fedezeti elszámolás hatékonyságára; és
• g) A diverzifikációs feltevések érvényességének igazolása.

107. Mivel a piaci feltételek, a versenykörnyezet és a stratégiák idővel változnak, az intézmények legalább évente, gyorsan változó piaci körülmények között pedig ennél is gyakrabban vizsgálják felül a fontosabb mérési feltevéseket.

• a) A beágyazott ügyfélopcióval rendelkező ügyfélszámlákra vonatkozó magatartási feltevés ek az IRRBB alkalmazásában

108. Az opcionalitás hatásainak értékelésekor az intézmények vegyék figyelembe:

• (a) A kamatláb- forgatókönyv, az alapul szolgáló gazdasági környezet és a szerződéses jellemzők esetleges hatása a hitelelőtörlesztés jelenlegi és a jövőbeli s ebességére. Az

különböző dimenziókat.

• (b) Mennyire rugalmasan igazodik a termékek kamata a piaci kamatlábváltozásokhoz; valamint
• (c) Milyen mértékű a migráció az egyes terméktípusok között a terméktípusok tulajdonságai és feltételei változásának eredményeképpen.

109. Az intézmények rendelkezzenek olyan politikákkal, amelyek szabályozzák azon mérlegen belüli és kívüli tételek kezeléséhez kapcsolódó alapvető feltevések meghatározását és rendszeres értékelését, amelyek kamatláb -kockázati kereteiben beágyazott opciók szerepelnek. Ez az jelenti, hogy az intézmények:

• (a) legyenek képesek azonosítani minden olyan lényeges terméket és tételt, amely olyan beágyazott opció t tartalmaz, ami a felszámított kamatlábra vagy az érintett állományok viselkedésalapú átárazásának napjára (a szerződés szerinti lejárat napjával szemben) hatással lehet;
• (b) rendelkezzenek megfelelő árképzési és kockázatmérséklési stratégiával (pl . származtatott pénzügyi eszközök használata) az opcionalitás hatásának a kockázatvállalási hajlandóságon belül történő kezelésére, ami magában foglalhatja az idő előtti visszaváltás esetén az esetleg felmerülő elállási költségek ellentételezésére a vevőnek felszámított díjat (ahol megengedett);

adatokkal igazolható legyen és óvatos feltételezéseken alapuljon ;

• (d) tudniuk kell igazolni a modellezés pontosságát (utólagosan tes ztelve, a tapasztalati adatok alapján);
• (e) megfelelő dokumentációt kell vezetniük a politikáikban és eljárásaikban szereplő feltevésekről, és rendelkezniük kell ezek felülvizsgálatát biztosító folyamattal;
• (f) tudják, hogy az intézmény kockázatmérési eredményei m ennyire érzékenyek ezekre a feltevésekre, amelyhez többek között folytassák le a feltevések stressztesztjeit, és ezek eredményeit vegyék figyelembe a belső tőkeallokációs döntéseikben; és
• (g) el kell végezniük a feltevések rendszeres belső validálását, hogy ellenőrizzék azok stabilitását az idő múlásával, és szükség esetén kiigazítsák őket.

110. A pénzügyi ügyfelektől származó, lejárat nélküli betétek nem képezhetik viselkedésalapú modellezés tárgyát, kivéve, ha azok a likviditásfedezeti követelményekről szóló felha talmazáson alapuló rendelet 27. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott operatív betétek.

111. A CRR 428f. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályozott megtakarítások kivételével, ( de nem kizárólag a központosított részre vonatkozón) , val amint a betétkivonás esetén lényeges gazdasági vagy költségvetési korlátokkal rendelkezők esetében a 110. bekezdésben említett nem pénzügyi ügyfelektől származó lakossági és vállalati betétek, valamint a működési betétek – átárazási időpontok nélkül (nem lejáró betétek) – feltételezett viselkedési átárazási időpontj a legfeljebb 5 év lehet, súlyozott átlagos átárazási időpont ként meghatározva . Az 5 éves felső korlát az említett betétek aggregált portfóliójának teljes összegére (azaz core és nem core együttesen ) vonatkozik, minden egyes pénznemre külön - külön.

112. A konkrét átárazási nap nélküli számlákhoz kapcsolódó, viselkedésre vonatkozó, a kamatlábkockázat kezelése során használt feltevések meghatározásakor az intézmények:

• (a) Legyenek képesek a „ core ” egyenlegeket, tehát azokat a stabil betéteket azonosítani, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy még a kamatlábkörnyezet jelentős változása esetén sem fog átárazás bekövetkezni, és/vagy a kamatváltozásokkal szembeni korlátozott rugalmasságot mutató egyéb betéteket, amelyeket a bank képes modellezni.
• (b) Az ilyen betétekre vonatkozó modellezési feltevések tükrözzék a betétesek (ügyfél) jellemzőit (pl. lakossági/bankközi) és a számla (termék) jellemzőket (pl. ügyleti/nem ügyleti). A fenti kategóriák magas szintű leírását lásd alább:
• i. A lakosság tranzakciós betétei közé a nem kamatozó és egyéb lakossági számlák tartoznak, amelyeknek kamatkondíciója nem releváns tényező, amikor az ügyfél arról dönt, tartson -e pénzt az adott számlán.
• ii. A lakosság nem tranzakciós betétei közé azok a lakossági (például szabályozott lakossági) számlák tartoznak, amelyeknek kamatkondíciója releváns tényező, amikor az ügyfél arról dönt, tartson -e pénzt az adott számlán.
• iii. A vállalati betétek közé a vállalati és egyéb nagybani ügyfelek számlái t artoznak, kivéve a bankközi illetve az árra teljes mértékben érzékeny egyéb számlákat.
• (c) Értékeljék a konkrét átárazási időpont nélküli betétek és más betétek közötti esetleges

átárazásának lehetséges korlátait, valamint azt, hogy az ilyen korlátozások milyen hatást gyakorolhatnak a betétek stabilitására különböző kamatláb -forgatókönyvek esetén.

• (e) Gondoskodjanak arról, hogy core betétet alkotó és egyéb modellezett állományok megszűnésére vonatkozó feltevések óvatosak legyenek, és képesek legyenek egyensúlyt teremteni a nettó kamatjövedelmi előnyök és a között a gazdasági érték et fenyegető megnövekedett kockázat között, amely az ezekből az egyenlegekből finanszírozott eszközök adott jövőbeni kamathozamának rögzítéséből és az emelkedő kamatlábak esetén esetleg elmaradt bevételből ered.
• (f) Az NMD-k viselkedési átárazási dátumainak és cash flow profiljának meghatározására szolgáló statisztikai vagy kvantitatív módszerek fontosságá t hangsúlyoz va , az NMD -kre vonatkozó megfelelő modellezési feltevések meghatározása ( pl. előretekintő szempontból) szükségessé teheti az intézmén yen belüli különböző szakértők (pl. kockázatkezelési és kockázatkezelési osztály, értékesítés és treasury) hozzájárulását.
• (g) Szabályzataikban és eljárásaikban megfelelően dokumentálják ezeket a feltevéseket, és rendelkezzenek a feltevések felülvizsgálatát bi ztosító folyamattal.

kockázatmérések eredményeire , a belső tőkeallokációra vonatkozó döntésekre, a rendszeresen elvégzett, az alapvető paraméterekre vonatkozó érzékenységi elemzés ekre (ld. pl. a core betéteket alkotó számlák egyenlegeinek százalékos arányát és lejáratát,

feltevéseket, hanem szerződéses feltételeket alkalmazva különítik el a feltevés eknek a különböző IRRBB - mérőszámokra gyakorolt hatását.

• (i) Folytassanak le stressztesztet annak megállapítására, mennyire érzékenyek bizonyos kiválasztott kockázati mutatók az alapvető feltevések változásaira, és a tesztek eredményeit vegyék figyelembe belső tőkeallokációs döntéseikben.

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA - Published by the European Banking Authority at https://www.eba.europa.eu/