II. MELLÉKLET RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

AMS

Automatizált mérőrendszerek

AQI

Levegőminőségi index

AR

Alkalmazási követelmények

AWS

Vízgazdálkodási Szövetség

BAT

Elérhető legjobb technika

BAT-AEL

Elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szint

BAT-AEPL

Elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszint

BREF-ek

Az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumok

Btu

Brit termikus energiaegység

CapEx

Tőkekiadás

CBD

Biológiai Sokféleség Egyezmény

CDDA

Kijelölt területek közös adatbázisa

CEN

Európai Szabványügyi Bizottság

CENELEC

Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

CH4

Metán

CICES

Ökoszisztéma-szolgáltatások egységes nemzetközi osztályozása

C02

Szén-dioxid

CRR

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (1) (tőkekövetelmény-rendelet)

DEGURBA

Urbanizáció foka

DR BP-1

Közzétételi követelmény – A fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítésének általános alapja

DR BP-2

Közzétételi követelmény – Sajátos körülményekre vonatkozó közzétételek

DR GOV-1

Közzétételi követelmény – Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe

DR GOV-2

Közzétételi követelmény – A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések

DR GOV-3

Közzétételi követelmény – A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba

DR GOV-4

Közzétételi követelmény – Nyilatkozat a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágításról

DR GOV-5

Közzétételi követelmény – Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja

DR SBM-1

Közzétételi követelmény – Piaci pozíció, stratégia, üzleti modell(ek) és értéklánc

DR SBM-2

Közzétételi követelmény – Az érdekelt felek érdekei és álláspontjai

DR SBM-3

Közzétételi követelmény – Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel/modellekkel

DR IRO-1

Közzétételi követelmény – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása

DR IRO-2

A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények

DNSH

A jelentős károkozás elkerülése

DR

Közzétételi követelmények

EBA (EBH)

Európai Bankhatóság

EC

Európai Bizottság

EEA (EGT)

Európai Gazdasági Térség

EFRAG

Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport

EFRAG SRB

Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolással foglalkozó testülete

EIA (KHV)

Környezeti hatásvizsgálat

EMAS

Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer

EPC

Energetikai tanúsítvány

E-PRTR

Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás

ESA (EFH)

Európai felügyeleti hatóságok

ESMA

Európai Értékpapírpiaci Hatóság

ESRS

Európai fenntarthatósági beszámolási standardok

ESRS 1

Európai fenntarthatósági beszámolási standard 1 – Általános követelmények

ESRS 2

Európai fenntarthatósági beszámolási standard 2 – Általános közzétételek

ESRS E1

Európai fenntarthatósági beszámolási standard E1 – Éghajlatváltozás

ESRS E2

Európai fenntarthatósági beszámolási standard E2 – Szennyezés

ESRS E3

Európai fenntarthatósági beszámolási standard E3 – Víz és tengeri erőforrások

ESRS E4

Európai fenntarthatósági beszámolási standard E4 – Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

ESRS E5

Európai fenntarthatósági beszámolási standard E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság

ESRS G1

Európai fenntarthatósági beszámolási standard G1 – Üzleti magatartás

ESRS S1

Európai fenntarthatósági beszámolási standard S1 – Saját munkaerő

ESRS S2

Európai fenntarthatósági beszámolási standard S2 – Az értékláncban dolgozók

ESRS S3

Európai fenntarthatósági beszámolási standard S3 – Érintett közösségek

ESRS S4

Európai fenntarthatósági beszámolási standard S4 – Fogyasztók és végfelhasználók

EU

Európai Unió

EU ETS

Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

EWC

Európai üzemi tanács

FPIC

Szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés

FTE

Teljes munkaidős egyenérték

GAAP

Általánosan elfogadott számviteli alapelvek

GHG (ÜHG)

Üvegházhatású gáz

GJ

Gigajoule

GRI

Global Reporting Initiative (globális beszámolási kezdeményezés)

GWP

Globális felmelegedési potenciál

HFC

Hidro-fluor-szénhidrogének

IED

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (2) (az ipari kibocsátásokról szóló irányelv)

IFC

Nemzetközi Pénzügyi Társaság

IFRS

Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok

ILO

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

IPBES

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform

IPCC

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület

ISEAL

Nemzetközi Szociális és Környezetvédelmi Akkreditációs és Címkézési Szövetség

ISO

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

ISSB

Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület

ITS

Végrehajtás-technikai standardok

IUCN

Természetvédelmi Világszövetség

KBA

Kiemelt biodiverzitású terület

Kg

Kilogramm

lb

Font

LEAP

Helymeghatározás, értékelés, felmérés, jelentéskészítés (Locate, Evaluate, Assess, Prepare)

LGBTQI

Leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyek

MDR

Közzétételi minimumkövetelmény

MWh

Megawattóra

N2O

Dinitrogén-oxid

NACE

Az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

NF3

Nitrogén-trifluorid

NGO

Nem kormányzati szervezet

NH3

Ammónia

NOX

Nitrogén-oxidok

NUTS

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája

O3

Ózon

ODS

Ózonkárosító anyag

OECD

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OECM

One Earth Climate Model

OpEX

Működési költség

PBTS

Perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok

PCAF

Szén-dioxid-elszámolással foglalkozó partnerség

PCF

Perfluor-szénhidrogének

PM

Lebegő részecske

PMT

Perzisztens, mobilis és mérgező anyag

POP

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag

REACH

A vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása

SBTi

Tudományos alapú célokra irányuló kezdeményezés

SBTN

Tudományos alapú célokkal foglalkozó hálózat

SCE

Európai szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea)

SDA

Ágazati dekarbonizációs megközelítés

SDG

Fenntartható fejlődési célok

SDPI

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos teljesítménymutató

SE

Európai részvénytársaság (Societas Europaea)

SEEA

Környezeti-gazdasági számlarendszer

SEEA EA

Környezeti-gazdasági számlarendszer – ökoszisztéma-számlák

SFDR

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (3) (a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet)

SOX

Kén-oxid

SVHC

Különös aggodalomra okot adó anyag

TCFD

Az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport

TNFD

A természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport

UN (ENSZ)

Egyesült Nemzetek Szervezete

UNEP

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja

UNESCO

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete

vPvBs

Nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyag

vPvMs

Nagyon perzisztens és nagyon mobilis anyag

WDPA

Védett területek globális adatbázisa

WRI

Világ Erőforrásai Intézet

WWF

Természetvédelmi Világalap

Meghatározott fogalom

Fogalommeghatározás

Intézkedések

Intézkedések a következők lehetnek:

i.  olyan intézkedések és cselekvési tervek (beleértve az átállási terveket is), amelyeket annak biztosítása érdekében hajtanak végre, hogy a vállalkozás teljesítse a kitűzött célokat, és amelyek révén a vállalkozás a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére törekszik; valamint

ii.  az ezek pénzügyi, humán vagy technológiai erőforrásokkal való támogatására vonatkozó döntések.

Az értéklánc szereplője

Az upstream vagy downstream értéklánc részét képező magánszemély vagy szervezet. A szereplő akkor tekinthető a vállalkozáshoz képest downstream helyzetűnek (például értékesítő, vevő), ha a vállalkozástól terméket vagy szolgáltatást kap; akkor tekinthető a vállalkozáshoz képest upstream helyzetűnek (például beszállító), ha terméket vagy szolgáltatást biztosít a vállalkozás számára ahhoz, hogy az előállítsa saját termékét vagy szolgáltatását.

Megfelelő bér

Olyan bér, amely – az adott ország gazdasági és szociális viszonyai közepette – biztosítja, hogy a munkavállaló ki tudja elégíteni saját és családja szükségleteit.

Ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek

A vállalkozáson belül a legmagasabb döntéshozatali jogkörrel rendelkező irányító testületek, beleértve azok bizottságait is. Ha az irányítási struktúrában nem szerepelnek a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületeinek tagjai, a vezérigazgatót, és ha van ilyen funkció, a vezérigazgató-helyettest is ide kell sorolni. Egyes joghatóságokban az irányítási rendszerek – a felügyelet és az irányítás elkülönítésével – két szintből állnak. Ilyen esetekben mindkét szint beletartozik az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek fogalommeghatározásába.

Érintett közösségek

Egy adott területen élő vagy dolgozó olyan személyek vagy csoport(ok), akiket/amely(ek)et érintett vagy érinthet a beszámolót készítő vállalkozás tevékenysége, vagy annak upstream és downstream értéklánca. Az érintett közösségek közé tartozhatnak a vállalkozás tevékenységének közelében (helyi közösségek), vagy attól távolabb élők. Az érintett közösségek közé tartoznak a ténylegesen és potenciálisan érintett őslakos népek is.

Teljes éves javadalmazás

A saját munkaerőnek járó teljes éves javadalmazás magában foglalja a munkabért, a prémiumot, a részvényekből vagy opciókból eredő juttatásokat, a nem részvényjellegű ösztönzőket tartalmazó terv keretében nyújtott kompenzációt, a nyugdíjérték változását, valamint az év során esedékes, nem minősített, halasztott kompenzációból eredő jövedelmet.

Várható pénzügyi hatások

Olyan pénzügyi hatások, amelyek a beszámolási időszakot tekintve nem felelnek meg a pénzügyi kimutatás tételsoraiban való megjelenítés kritériumainak, és amelyek nem tartoznak az aktuális pénzügyi hatásokhoz.

Vízzel kapcsolatos kockázatnak kitett terület

Olyan vízgyűjtő terület, ahol a vízellátással összefüggő több fizikai szempont:

i.  ahhoz vezet, hogy egy vagy több víztest nem kaphat jó minősítést és/vagy állapotromlás következik be (a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározottak szerint), ami a víz rendelkezésre állásával, minőségével, mennyiségével kapcsolatos jelentős problémákra (például súlyos vízhiányra) utal; és/vagy

ii.  a vízhez való hozzáféréssel, szabályozással vagy hírnévvel kapcsolatos problémákhoz vezet (beleértve a közösségekkel megosztott vízhasználatot és a vízellátás megfizethetőségét) a vállalkozás létesítményei és a kulcsfontosságú beszállító(k) létesítményei tekintetében.

Súlyosan vízhiányos terület

Olyan régió, amelyben a teljes vízkivétel aránya magas (40–80 %) vagy rendkívül magas (80 %-nál nagyobb) a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) „Aqueduct Water Risk Atlas” eszközének adatai alapján. Lásd még a vízhiány fogalmát.

Gyártási folyamat segédanyagai

A gyártási folyamathoz szükséges, de a végtermék részét nem képező anyagok, például a gyártógépekhez használandó kenőanyagok.

Elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

A BAT-referenciadokumentum következő részeit tartalmazó dokumentum: az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetések, e technikák leírása, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információk, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek, a környezetközpontú irányítási rendszer minimális tartalma, ideértve az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó referenciamutatókat, a kapcsolódó monitoringot, a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a helyszínt érintő helyreállítási intézkedéseket (2);

Elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL)

Olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy az elérhető legjobb technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, a BAT-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni, vagyis az adott elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szint.

Elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszint (BAT-AEPL)

A környezeti teljesítményszintek azon tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, amelyet a BAT vagy BAT-ok együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett történő alkalmazása eredményez (3).

Elérhető legjobb technikák (BAT) (4)

A tevékenységek fejlődésében és működési módszereikben az a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy alapját képezzék azoknak a kibocsátási határértékeknek és más, az engedélyben foglalt feltételeknek, amelyeket a kibocsátások és a környezet egészére gyakorolt hatás megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, ezek csökkentésére állapítanak meg:

i.  a „technikák” fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja;

ii.  „elérhető technikák” azok a technikák, amelyeket olyan mértékben kifejlesztettek, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban gazdaságilag és műszakilag képviselhető feltételek mellett, figyelembe véve a költség-haszon arányokat, függetlenül attól, hogy a kérdéses tagállamban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, feltéve, hogy azok az üzemeltető számára észszerűen hozzáférhetők, valamint

iii.  a „legjobb” a környezet egésze magas szintű védelmének elérését szolgáló leghatékonyabb technika.

A biológiai sokféleség csökkenése

A biológiai sokféleség bármely aspektusának (azaz a genetikai, faji és az ökoszisztéma szintjén érvényesülő sokféleségnek) a csökkenése egy adott területen elpusztulás (beleértve a kihalást is), megsemmisítés vagy fizikai-manuális eltávolítás következtében; különböző mértékű csökkenésre utalhat, a globális kihalástól a populációk kihalásáig, aminek következtében ugyanilyen mértékben csökken a sokféleség összességében.

Biológiai sokféleség vagy biodiverzitás

A különféle, többek között szárazföldi, tengeri és más vízi ökoszisztémákban élő szervezetek és az ezeket magukban foglaló ökológiai komplexumok változatossága. Ez magában foglalja a genetikai, fenotípusos, filogenetikai és funkcionális jellemzők eltéréseit, valamint az abundancia és az eloszlás időbeli és térbeli változásait a fajokon, biológiai közösségeken és ökoszisztémákon belül és azok között.

Biológiai sokféleség szempontjából érzékeny terület

Védett területek Natura 2000 hálózata, UNESCO világörökségi helyszínek és a kiemelt biodiverzitású területek, valamint egyéb védett területek, az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) II. mellékletének D. függelékében említettek szerint.

A bioszféra integritása vagy ökológiai integritás

Az ökoszisztéma azon képessége, hogy támogassa és fenntartsa az ökológiai folyamatokat és az organizmusok sokszínű közösségét.

Kék gazdaság

A kék gazdaság magában foglalja az óceánokkal, tengerekkel és partvidékekkel kapcsolatos valamennyi iparágat és ágazatot, függetlenül attól, hogy azok a tengeri környezetben (például hajózás, halászat, energiatermelés) vagy a szárazföldön (például kikötők, hajógyárak, szárazföldi akvakultúra és algatermelés, tengerparti turizmus) működnek.

BREF vagy az uniós elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumok

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 13. cikke szerinti információcsere alapján létrehozott, meghatározott tevékenységekre vonatkozó olyan dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint a BAT-következtetéseket és az esetleges új keletű technikákat, különös tekintettel a 2010/75/EU irányelv III. mellékletében felsorolt kritériumokra.

Vesztegetés

Tisztességtelen módon, pénz átadása vagy más ösztönző révén rávenni valakit arra, hogy úgy járjon el, hogy abból a másik személynek előnye származzon.

Üzleti modell

A vállalkozás arra irányuló rendszere, hogy tevékenységei révén az inputokat olyan outputokká és eredményekké alakítsa át, amelyek célja a vállalkozás stratégiai céljainak megvalósítása, valamint a rövid, közép- és hosszú távú értékteremtés. Az ESRS standardok az „üzleti modell” kifejezést egyes számban használják, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a vállalkozásoknak több üzleti modellje is lehet.

Üzleti kapcsolatok

A vállalkozás és üzleti partnerei, az értékláncában részt vevő szervezetek, valamint bármely más, nem állami vagy állami szerv között fennálló, az üzleti tevékenységeivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival közvetlenül összefüggő kapcsolatok. Az üzleti kapcsolatok nem korlátozódnak a közvetlen szerződéses jogviszonyra. Kiterjednek a közvetett – a vállalkozás értékláncában az első szint fölött levő – üzleti kapcsolatokra, valamint a közös vállalkozásokban vagy befektetésekben fennálló részesedésekre.

Melléktermék

Az olyan termelési folyamat eredményeként keletkező anyag vagy tárgy, amelynek elsődleges célja nem az adott anyag vagy tárgy előállítása, az alábbi feltételek teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősül:

i.  az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított;

ii.  az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható;

iii.  az anyagot vagy tárgyat valamely termelési folyamat szerves részeként állítják elő; valamint

iv.  a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai.

Szén-dioxid-kredit

Olyan átruházható vagy értékesíthető eszköz, amely egy metrikus tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátáscsökkentést vagy ÜHG-elnyelést képvisel és amelyet az elismert minőségi standardok szerint bocsátottak ki és hitelesítettek.

Szén-dioxid-egyenérték

Az egyes üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljának (GWP) mérésére szolgáló általános mértékegység, egy egység szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljában kifejezve. Lehetővé teszi a különböző üvegházhatású gázok kibocsátásának (vagy kibocsátásuk elkerülésének) egységes alapon történő értékelését.

Gyermekmunka

Olyan munka, amely megfosztja a gyermekeket gyermekkoruktól, a bennük rejlő potenciáltól és a méltóságuktól, és amely hátrányosan befolyásolja fizikai és mentális fejlődésüket. Olyan munkára értendő, amely:

i.  mentálisan, fizikailag, társadalmilag vagy erkölcsileg veszélyes és ártalmas a gyermekekre nézve; és/vagy

ii.  akadályozza iskoláztatásukat azáltal, hogy megfosztja őket az oktatásban való részvétel lehetőségétől, korai iskolaelhagyásra vagy arra kényszeríti őket, hogy megpróbálják az iskolalátogatást összekapcsolni a túl hosszú és nehéz munkavégzéssel.

A gyermek fogalma alatt a 18. életévét be nem töltött személy értendő. Az, hogy a „munka” bizonyos formái „gyermekmunkának” nevezhetők-e, függ a gyermek életkorától, az elvégzett munka típusától és időtartamától, valamint a munkavégzés körülményeitől. A minősítés országonként, valamint az egyes országokon belül ágazatonként eltérő.

A foglalkoztatás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb az iskolaköteles életkornál és semmi esetre sem lehet kevesebb, mint 15 év a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 138. számú egyezményének megfelelően. Egyes országokban, amelyek gazdasága és oktatási intézményei nem érik el a szükséges fejlettségi fokot, ettől el lehet térni, és az alsó korhatár lehet 14 év.

Az érintett ország külön kérelme alapján, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel folytatott konzultációt követően a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet határozza meg, hogy mely országok alkalmazhatnak kivételt.

A nemzeti jogszabályok lehetővé tehetik a 13–15 év közötti személyek olyan könnyű munkára való foglalkoztatását, amely valószínűleg nem ártalmas az egészségükre vagy fejlődésükre, és nem akadályozza iskoláztatásukat vagy részvételüket szakképzési vagy képzési programokban. Olyan munka esetében, amely a jellegénél, vagy a munkavégzés körülményeinél fogva valószínűleg veszélyezteti a fiatalkorúak egészségét, biztonságát vagy erkölcseit, a foglalkoztatás alsó korhatára nem lehet kevesebb, mint 18 év.

Körforgásos gazdaság

Olyan gazdasági rendszer, amelyben a gazdaságban használt termékek, anyagok és egyéb erőforrások értékét a lehető leghosszabb ideig fenntartják, fokozva az előállításban és a fogyasztásban való eredményes felhasználásukat, ezáltal csökkentve felhasználásuk környezeti hatását, minimalizálva a keletkező hulladék mennyiségét és a veszélyes anyagok kibocsátását az életciklusuk minden szakaszában, többek között a hulladékhierarchia alkalmazásával.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó elvek

A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós elvek a következők:

i.  felhasználhatóság,

ii.  újrafelhasználhatóság,

iii.  javíthatóság,

iv.  szétszerelhetőség,

v.  újragyártás vagy felújítás,

vi.  újrafeldolgozás,

vii.  a biológiai ciklus szerinti visszavezetés,

viii.  az anyag vagy termék felhasználásának egyéb lehetséges optimalizálása.

Körforgásos anyagfelhasználási arány

Anyagok, összetevők és termékek visszajuttatása a gyakorlatban az első használat után, a következő stratégiák alkalmazásával (preferenciális sorrendben):

i.  karbantartás / meghosszabbított használat,

ii.  újrahasználat / újraelosztás,

iii.  felújítás / újragyártás,

iv.  újrafeldolgozás, komposztálás vagy anaerob lebontás.

A felhasználási arány az anyagok körforgásos felhasználásának hányadát fejezi ki a teljes anyagfelhasználáson belül.

Minősített adatok

Az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013/488/EU tanácsi határozatban (7) meghatározott vagy valamely tagállam által minősített és az említett tanácsi határozat B. függelékében megjelölt EU-minősített adatok.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

A tényleges és a várható éghajlatváltozáshoz, valamint az annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata.

Az éghajlatváltozás mérséklése

Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, valamint az arra irányuló folyamat, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest 1,5 °C-on belül maradjon a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia

A vállalkozások képessége az éghajlatváltozás hatásaihoz, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fejleményekhez és bizonytalanságokhoz való alkalmazkodásra. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia magában foglalja az éghajlattal kapcsolatos 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátás kezelésére és az éghajlattal kapcsolatos lehetőségek kiaknázására való képességet, beleértve az átállási kockázatokra és a fizikai kockázatokra való reagálás és az azokhoz való alkalmazkodás képességét. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia magában foglalja a vállalkozásnak az éghajlattal kapcsolatos változásokkal, fejleményekkel vagy bizonytalanságokkal szembeni stratégiai és operatív rezilienciáját.

Éghajlattal kapcsolatos lehetőség

Az éghajlatváltozásból eredő potenciális pozitív hatások a vállalkozás számára. Az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések lehetőségeket teremthetnek a vállalkozás számára. Az éghajlattal kapcsolatos lehetőségek a vállalkozás működésének helye szerinti régiótól, piactól és ágazattól függően eltérőek lehetnek.

Éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázat (az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázat)

Az éghajlatváltozásból eredő olyan kockázatok, amelyek lehetnek esemény által kiváltottak (akut kockázat) vagy eredhetnek az éghajlati mintázatok hosszabb távú változásaiból (krónikus kockázat).

Az akut fizikai kockázatok bizonyos konkrét veszélyekből, különösen időjárási eseményekből, például viharokból, áradásokból, tűzvészekből vagy hőhullámokból erednek. A krónikus fizikai kockázatok az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, ilyen például a hőmérséklet-változás és annak hatása a tengerszintek emelkedésére, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a föld és a talaj termőképességének változása.

Éghajlattal kapcsolatos átállási kockázat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállásból eredő kockázatok. Ezek általában a következőket foglalják magukban: szakpolitikai kockázatok, jogi kockázatok, technológiai kockázatok, piaci kockázatok és reputációs kockázatok.

Kollektív tárgyalás

Minden olyan tárgyalás, amelyre egyrészről a munkáltató, munkáltatói csoport, egy vagy több munkáltatói szervezet, másrészről egy vagy több szakszervezet, illetve ezek hiányában a munkavállalók által a nemzeti jogszabályokkal vagy rendelkezésekkel összhangban szabályszerűen megválasztott és felhatalmazott képviselők között kerül sor az alábbiak céljából:

i.  a munkafeltételek és a foglalkoztatási feltételek meghatározása, és/vagy

ii.  a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása, és/vagy a munkáltatók vagy munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezet vagy szervezetek közötti kapcsolatok szabályozása.

Megerősített eset (gyermekmunka, kényszermunka vagy emberkereskedelem)

A gyermekmunka vagy kényszermunka vagy emberkereskedelem olyan esete, amelynek ténye megállapításra került. Nem tartoznak a megerősített esetek közé a gyermekmunka, kényszermunka vagy emberkereskedelem azon esetei, amelyek vizsgálata a beszámolási időszakban még folyamatban van.

Megerősített korrupciós vagy vesztegetési eset

Olyan korrupciós vagy vesztegetési eset, amelynek ténye megállapításra került. Nem tartoznak a korrupció vagy vesztegetés megerősített esetei közé az olyan korrupciós vagy vesztegetési esetek, amelyek vizsgálata a beszámolási időszak végén még folyamatban van. Az esetleges meg nem felelés megalapozottságát a vállalkozás megfelelési tisztviselője, hasonló feladatot ellátó alkalmazottja vagy hatóság határozhatja meg. A megalapozottság meghatározásához nincs szükség bírósági döntésre.

Fogyasztó

Olyan magánszemély, aki árukat és szolgáltatásokat saját vagy mások számára személyes használatra szerez be, fogyaszt vagy vesz igénybe, vagyis nem viszonteladási, kereskedelmi vagy értékesítési, üzleti, kézműves vagy szakmai céllal.

Vállalati kultúra

A vállalati kultúra a vállalkozás céljainak értékek és meggyőződések révén történő kifejezése. Közösen értelmezett feltevéseken és – értékek, küldetésnyilatkozatok vagy magatartási kódexek útján meghatározott – csoportnormákon keresztül irányítja a vállalkozás tevékenységeit.

Korrupció

Magánszemélyek vagy szervezetek által a rájuk bízott hatalommal személyes haszonszerzés céljából elkövetett visszaélés. A korrupció formái közé tartozik a kenőpénz, a csalás, a zsarolás, az összejátszás és a pénzmosás. Magában foglalja továbbá bármilyen ajándék, kölcsön, díj, jutalom vagy más előny valamely személy általi felajánlását vagy elfogadását olyan cselekményre való ösztönzésként, amely tisztességtelen, jogellenes vagy a vállalkozás üzleti tevékenységébe vetett bizalom megsértését jelenti. Idetartozhatnak olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatások, például ingyenes javak, ajándékok és utazások, vagy különleges személyi szolgáltatások, amelyek célja jogosulatlan előny megszerzése vagy ilyen előny megszerzésére irányuló erkölcsi nyomás gyakorlása.

Hiteles megbízottak

Olyan személyek, akik kellően széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek az egy adott régióból származó vagy adott körülmények által érintett érdekelt felekkel (például a mezőgazdasági üzemekben dolgozó nőkkel, az őslakos népekkel vagy a migráns munkavállalókkal) való együttműködés terén és eredményesen segíthetik őket esetleges aggályaik kifejezésre juttatásában. A gyakorlatban ilyen megbízottak lehetnek a fejlesztéssel és az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek, a nemzetközi szakszervezetek és a helyi civil társadalom képviselői, beleértve a vallási alapú szervezeteket is.

Aktuális pénzügyi hatások

Az aktuális beszámolási időszakra vonatkozóan az elsődleges pénzügyi kimutatásokban megjelenített pénzügyi hatások.

Dekarbonizációs eszközök

Olyan különböző mérséklési intézkedések fő típusai, amelyek összhangban állnak a vállalkozások egyedi intézkedéseivel; ezek közé tartozhatnak az energiahatékonyságra, villamosításra, más tüzelőanyagra való átállásra, a megújuló energia használatára, termékek megváltoztatására és az ellátási lánc dekarbonizációjára irányuló intézkedések.

Erdőirtás

Erdőterület ideiglenes vagy tartós, ember által előidézett átalakítása nem erdősített területté (8).

Állapotromlás vagy leromlott állapotú ökoszisztéma

A biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma szerkezetének, összetételének és funkcionalitásának megbomlását eredményező tartósan fennálló emberi hatások.

Függőség

Olyan helyzet, amikor a vállalkozás üzleti tevékenysége természeti, emberi és/vagy társadalmi erőforrásoktól függ.

Lerakódás vízben vagy talajban

Egy anyagnak a környezetben – vízben vagy talajban – felhalmozódott mennyisége, ami rendszeres tevékenység vagy bizonyos események következménye, vagy vállalkozás által – akár annak telephelyén, akár azon kívül végrehajtott – elhelyezésből ered.

Elsivatagosodás

A különböző tényezők, köztük az éghajlat-ingadozások és az emberi tevékenység okozta földterület-degradáció az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken. Az elsivatagosodás nem a meglévő sivatagok természetes terjeszkedésére utal.

Kibocsátás

A szennyvízkibocsátás az egy pontból vagy diffúz forrásokból a víztestbe kerülő vagy abból kifolyó víz (m3-ben) vagy anyag (kg BOI/nap vagy hasonló egységben) mennyisége. A szennyvíztisztító elfolyó vize (vagy kibocsátás) a szennyvíztisztító telepről kibocsátott kezelt szennyvizet jelenti.

Hátrányos megkülönböztetés

A hátrányos megkülönböztetés lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy kedvezőtlenebb bánásmódban részesül ahhoz képest, amelyben más, hasonló helyzetben lévő személyek részesülnek vagy részesülnének egy olyan sajátos jellemzőjük miatt, amely „védett oknak” minősül. Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha valamely azonos jellemzőkkel rendelkező személy vagy csoport egy látszólag semleges szabály következtében hátrányos helyzetbe kerül. Bizonyítani kell, hogy egy csoport valamely döntés miatt hátrányos helyzetben van a kontrollcsoporthoz képest.

Kettős lényegesség

A kettős lényegességnek két dimenziója van: a hatás lényegessége és a pénzügyi lényegesség. Egy fenntarthatósági kérdés akkor felel meg a kettős lényegesség kritériumának, ha az a hatás tekintetében vagy pénzügyi szempontból, illetőleg mindkettőt tekintve lényeges.

Termék, összetevő vagy anyag tartóssága

A termék, összetevő vagy anyag azon képessége, hogy rendeltetésszerű használat esetén működőképes és releváns maradjon.

Ökológiai küszöbérték

Az a pont, amikor a külső körülmények viszonylag kis mértékű változása gyors változást idéz elő az ökoszisztémában. Egy ökológiai küszöbérték túllépése esetén előfordulhat, hogy az ökoszisztéma önmagában az eredendő rezilienciája révén már nem képes visszatérni az eredeti állapotához.

Ökoszisztéma kiterjedése

Egy ökoszisztéma-egység mérete; az ökoszisztéma-egység egy adott ökoszisztéma-típus összefüggő területét jelenti, amely a biotikus és abiotikus összetevők és kölcsönhatásaik különálló halmazaként jellemezhető.

Ökoszisztéma helyreállítása

Olyan szándékos tevékenység, amely elindítja vagy felgyorsítja egy leromlott állapotú ökoszisztéma helyreállítását.

Ökoszisztéma-szolgáltatások

Az ökoszisztémák hozzájárulása a gazdasági és egyéb emberi tevékenységek során felhasznált javakhoz, illetve azok az előnyök, amelyekre az emberek az ökoszisztémák révén tesznek szert. A millenniumi ökoszisztéma-értékelés alapján az ökoszisztéma-szolgáltatások támogató, szabályozó, fenntartó és kulturális szolgáltatásokra oszthatók. Az ökoszisztéma-szolgáltatások közös nemzetközi osztályozása (CICES) meghatározza az ökoszisztéma-szolgáltatások típusait.

Ökoszisztéma

Növény-, állat- és mikroorganizmus-közösségek és azok élettelen környezetének dinamikus, funkcionális egységként kölcsönhatásban álló együttese. Az ökoszisztémák tipológiáját az IUCN Global Ecosystem Typology 2.0 (IUCN globális ökoszisztéma-tipológia 2.0) tartalmazza.

Kibocsátás

Anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kiengedése egyedi vagy diffúz forrásokból a levegőbe, a vízbe vagy a talajba. (9)

Alkalmazott

Olyan személy, aki a vállalkozással a nemzeti jog vagy gyakorlat szerinti munkaviszonyban áll.

Végfelhasználó

Az a személy, aki végső soron az adott terméket vagy szolgáltatást használja vagy akinek azt rendeltetés szerint használnia kell.

Esélyegyenlőség

Az egyén egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférése az oktatási, képzési, foglalkoztatási, szakmai előmeneteli és joggyakorlási lehetőségekhez, anélkül, hogy hátrányos helyzetbe kerülne olyan kritériumok alapján, mint a nem, faji vagy etnikai származás, nemzetiség, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság.

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmód elve az uniós jog általános elve, amely feltételezi, hogy a hasonló helyzeteket vagy a hasonló helyzetben lévő feleket azonos módon kezelik. Az ESRS S1 összefüggésében az „egyenlő bánásmód” fogalma kiterjed a megkülönböztetésmentesség elvére is, amely szerint nem állhat fenn semmilyen indok, például nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézet, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés.

Pénzügyi hatások

A kockázatokból és lehetőségekből eredő olyan hatások, amelyek rövid, közép- és hosszú távon befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét és cash flow-ját.

Pénzügyi lényegesség

A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges pénzügyi szempontból, ha olyan kockázatokat vagy lehetőségeket generál, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon lényegesen befolyásolják (vagy észszerűen feltételezhetően lényegesen befolyásolni fogják) a vállalkozás pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét, cash flow-ját, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét.

Kényszermunka

Minden olyan munka vagy szolgáltatás, amelyre bármely személyt büntetéssel történő fenyegetéssel kényszerítenek, és amelyre az érintett személy nem ajánlkozott önként. A fogalom magában foglalja azokat a helyzeteket, amikor egy személyt bármilyen módon munkavégzésre kényszerítenek, és kiterjed mind a hagyományos rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatra, mind a kényszer jelenkori formáira, amelyek a munkaerő kizsákmányolásával járnak, amelyek közé tartozhat az emberkereskedelem és a modernkori rabszolgaság is.

Fosszilis tüzelőanyag

Nem megújuló szénalapú energiaforrás, például szilárd tüzelőanyag, földgáz és kőolaj.

Szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés

Az őslakos népek politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális prioritásaik meghatározására vonatkozó önrendelkezési jogának megnyilvánulása. Ez az őslakos népek következő három, egymással összefüggő és kumulatív jogát jelenti: konzultációhoz való jog, részvételhez való jog, valamint a földjükhöz, területükhöz és erőforrásaikhoz való jog. A szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés az őslakos népekre vonatkozik, és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok, elsősorban az Egyesült Nemzetek őslakos népek jogairól szóló nyilatkozata (UNDRIP) is elismeri.

Édesvíz

Felszín alatti és felszíni víz, amelynek átlagos éves sótartalma kisebb 0,5 ‰-nél (vagyis a víz-keretirányelv II. mellékletében említett határértéknél).

ÜHG-kibocsátás csökkentése

A vállalkozás 1., 2., 3. körbe tartozó vagy teljes, a beszámolási időszak végi ÜHG-kibocsátásának csökkenése a bázisévben mért kibocsátásokhoz képest. A kibocsátáscsökkentés származhat többek között az energiahatékonyságból, a villamosításból, a beszállítók dekarbonizációjából, a villamosenergia-mix dekarbonizációjából, a fenntartható termékek fejlesztéséből vagy a beszámolási hatókör vagy bizonyos tevékenységek változásából (pl. kiszervezés, csökkentett kapacitások), feltéve, hogy azokat a vállalkozás saját műveletei révén, valamint az upstream és downstream értékláncon belül érik el. Az ÜHG-elnyelés és az elkerült kibocsátás nem vehető figyelembe kibocsátáscsökkentésként.

ÜHG-elnyelés és -tárolás

Az (antropogén) elnyelés az üvegházhatást okozó gázok légkörből való, szándékos emberi tevékenység eredményeként történő eltávolítását jelenti. Idetartozik a biológiai antropogén szénelnyelők bővítése, valamint a vegyészeti technológiák révén történő hosszú távú eltávolítás és tárolás. Az ipari és energetikai forrásokhoz kapcsolódó szén-dioxid-leválasztás és -tárolás önmagában nem jelenti a szén-dioxid légkörből való eltávolítását, de bioenergia-termeléssel kombinálva (biomassza szén-dioxid-leválasztás és -tárolás melletti energiacélú felhasználása – BECCS) eltávolíthatja a légkörben található szén-dioxidot. A szén-dioxid-elnyelést követheti visszaalakulás, ami akkor következik be, ha a tárolt ÜHG kikerül a tárolóból és visszajut a légkörbe. Ha például meghatározott mennyiségű szén-dioxid elnyelése céljából telepített erdőt erdőtűz semmisít meg, a fák révén megkötött kibocsátás visszakerül a légkörbe.

Globális felmelegedési potenciál (GWP)

Egy adott ÜHG egy egységnyi mennyiségének egy egységnyi CO2-hoz viszonyított sugárzásikényszer-hatását (a légköri károsodás fokát) leíró tényező.

Üvegházhatású gázok (ÜHG)

Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) V. mellékletének 2. részében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok. Idetartozik a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a nitrogén-trifluorid (NF3), a hidro-fluor-szénhidrogének (HFC-k), a perfluor-szénhidrogének (PFC-k).

Panasztételi mechanizmus

Olyan állami vagy nem állami, bírósági vagy bíróságon kívüli, a gyakorlatban alkalmazott eljárás, amely révén az érdekelt felek sérelmeiket jelezhetik és korrekciót kezdeményezhetnek. Az állami bírósági vagy bíróságon kívüli panasztételi mechanizmusokat működtethetik a bíróságok, a munkaügyi bíróságok, a nemzeti emberi jogi intézmények, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai szerinti nemzeti kapcsolattartó pontok, az ombudsmani hivatalok, a fogyasztóvédelmi hatóságok, a szabályozói felügyeleti szervek és a kormány által fenntartott panaszirodák. A nem állami panasztételi mechanizmusok magukban foglalják a vállalkozás által egyedileg vagy az érdekelt felekkel közösen működtetett mechanizmusokat, például az operatív szintű panasztételi mechanizmusokat és a kollektív tárgyalást, beleértve a kollektív tárgyalások keretében kialakított mechanizmusokat is. Ide tartoznak az ágazati szövetségek, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi szervezetek vagy több érdekelt felet tömörítő csoportok által kezelt mechanizmusok is.

Az operatív szintű panasztételi mechanizmusokat a szervezet önállóan vagy más felekkel együttműködve kezeli, és azokhoz a szervezet érdekelt felei közvetlenül hozzáférhetnek. Lehetővé teszik a sérelmek időben történő és közvetlen azonosítását és kezelését, ezáltal megelőzve mind a károk, mind a sérelmek súlyosbodását. Emellett a közvetlenül érintett személyek általi fontos visszajelzést biztosítanak a szervezet átvilágításának hatékonyságáról.

Az ENSZ 31. irányelve szerint a hatékony panasztételi mechanizmusok jogszerűek, hozzáférhetők, kiszámíthatók, méltányosak, átláthatók, a jogokkal összeegyeztethetők és hozzájárulnak a folyamatos tanuláshoz. E kritériumok mellett a hatékony operatív szintű panasztételi mechanizmusok az együttműködésen és a párbeszéden alapulnak. A szervezet számára nehezebb azon panasztételi mechanizmusok hatékonyságának értékelése, amelyekben részt vesz, mint azoké, amelyeket saját maga hozott létre.

Felszín alatti vizek

Minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal (11).

Élőhely

Egy organizmus vagy populáció természetes előfordulásának helye vagy helytípusa. Értendő azokra a környezeti tényezőkre is, amelyekre egy adott fajnak szüksége van (ökológiai niche).

Élőhelyek felaprózódása

Azokat a folyamatokat leíró általános fogalom, amelyek során az élőhelyek eltűnése az egybefüggő élőhelyek több kisebb összméretű, egymástól elszigetelt foltokra való szétválását eredményezi, aminek következtében elkülönülő élőhelyek mátrixa jön létre. Az élőhelyek felaprózódása történhet természetes folyamatok (például erdő- és gyeptüzek, áradások) vagy emberi tevékenység (erdészet, mezőgazdaság, urbanizáció) révén.

Zaklatás

Olyan helyzet, amikor a megkülönböztetés valamely védett okához (például a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) értelmében nemhez, vagy a 2000/78/EK tanácsi irányelv (13) értelmében valláshoz vagy meggyőződéshez, fogyatékossághoz, életkorhoz vagy szexuális irányultsághoz) kapcsolódóan nemkívánatos viselkedésre kerül sor, amelynek célja vagy hatása valamely személy méltóságának megsértése, vagy megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezet teremtése.

Veszélyes hulladék

Olyan hulladék, amely rendelkezik a hulladékokról szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságok közül eggyel vagy többel.

Nagy éghajlati hatású ágazatok

Az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) I. mellékletének A-H. és L. szakaszában felsorolt ágazatok (az (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (16) meghatározottak szerint).

Hatás

A vállalkozás által többek között termékei vagy szolgáltatásai, továbbá üzleti kapcsolatai révén a környezetre és az emberekre gyakorolt vagy esetlegesen gyakorolt hatás, beleértve az emberi jogaikra gyakorolt hatásokat is, a vállalkozás saját műveleteihez, valamint upstream és downstream értékláncához kapcsolódóan. A hatások lehetnek ténylegesek vagy potenciálisak, negatívak vagy pozitívak, szándékosak vagy nem szándékosak, valamint visszafordíthatók vagy visszafordíthatatlanok, és keletkezhetnek rövid, közép- és hosszú távon. A hatások a vállalkozás fenntartható fejlődéshez való – negatív vagy pozitív – hozzájárulását jelzik.

Hatásokat kiváltó tényezők

Olyan tényezők, amelyek megváltoztatják a természetet, az emberi tevékenységből származó javakat, a természet által az embereknek nyújtott és a jó életminőség fenntartásához szükséges javakat. A változást kiváltó közvetlen tényezők lehetnek természetes eredetűek vagy emberi tevékenységből eredőek, és közvetlen fizikai (mechanikus, kémiai, zaj-, fény- stb.) és viselkedést befolyásoló hatást gyakorolnak a természetre. Idetartozik többek között az éghajlatváltozás, a szennyezés, a földhasználat megváltoztatásának különböző típusai, az idegenhonos inváziós fajok és zoonózisok, valamint a kizsákmányolás. A közvetett hatásokat kiváltó tényezők diffúz módon működnek azáltal, hogy megváltoztatják és befolyásolják a közvetlen hatásokat kiváltó tényezőket (hatva szintjükre, irányukra vagy sebességükre), valamint a közvetett hatásokat kiváltó más tényezőket. A közvetett és a közvetlen tényezők közötti kölcsönhatások különböző kapcsolati láncokat, betudhatósági összefüggéseket és hatásokat hoznak létre, amelyek típusa, intenzitása, időtartama és távolsága eltérő lehet. Ezek a kapcsolatok különböző típusú továbbgyűrűző hatásokhoz is vezethetnek. A globális közvetett hatásokat kiváltó tényezők közé tartoznak a gazdasági, demográfiai, irányítási, technológiai és kulturális tényezők. A közvetett hatásokat kiváltó tényezők között különös figyelmet kap az intézmények (hivatalos és informális) szerepe, valamint a termelési, kínálati és fogyasztási minták által a természetre, a természetnek az emberekhez és az emberek jó életminőséghez való hozzájárulására gyakorolt hatás.

Hatás lényegessége

A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges a hatás szempontjából, ha a vállalkozás által az emberekre vagy a környezetre rövid, közép- és hosszú távon gyakorolt tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív lényeges hatásokra vonatkozik. A hatás szempontjából lényeges fenntarthatósági kérdés magában foglalja a vállalkozás saját műveleteihez, valamint upstream és downstream értékláncához kapcsolódó, többek között termékei és szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén kiváltott hatásokat.

Eset / incidens /esemény

A vállalkozásnál vagy az illetékes hatóságoknál hivatalos eljárás keretében nyilvántartásba vett jogi eljárás vagy panasz, vagy a vállalkozás által létrehozott eljárások keretében megállapított meg nem felelés. A meg nem felelés eseteinek azonosítására szolgáló eljárások magukban foglalhatják az irányítási rendszer ellenőrzését, a hivatalos monitoringprogramokat vagy a panasztételi mechanizmusokat.

Hulladékégetés

Hulladék ellenőrzött körülmények között, magas hőmérsékleten történő égetése energia-visszanyeréssel vagy anélkül.

Vezető testület független tagja

Vezető testület olyan tagja, aki független, külső befolyástól vagy összeférhetetlenségtől mentes döntést hoz. A függetlenség általában objektív, korlátozás nélküli mérlegelést jelent. Amennyiben a függetlenség érvényesülésének méréséről vagy az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek vagy e testületek bizottságai nem ügyvezető tagjának függetlenként való besorolásáról van szó, a függetlenség azt jelenti, hogy nem áll fenn olyan érdekeltség, pozíció, szövetség vagy kapcsolat, amely egy racionális és tájékozott harmadik fél szemszögéből úgy ítélhető meg, hogy valószínűleg indokolatlanul befolyásolja vagy torzítja a döntéshozatalt.

Őslakos népek

Az őslakos népekre vonatkozóan nincs egységes, nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározás. A gyakorlatban konvergencia figyelhető meg a nemzetközi szervezetek között abban a tekintetben, hogy mely csoportokat kell őslakos népeknek tekinteni különleges védelemben részesíteni. Az őslakos népek meghatározásának egyik fontos kritériuma a 169. sz. ILO-egyezmény 1. cikkében meghatározott hagyományos területtel való kapcsolatuk, amely kimondja, hogy az egyezmény a következőkre vonatkozik: „a) független országokban élő törzsi népekre, akiknek társadalmi, kulturális és gazdasági körülményei megkülönböztetik őket a nemzetközösség más csoportjaitól, és akiknek helyzetét teljesen vagy részben saját szokásaik, illetve tradícióik vagy külön törvények vagy rendelkezések szabályozzák; b) független országokban élő népekre, akiket azon az alapon kell bennszülött népnek tekinteni, hogy annak a népességnek a leszármazottai, akik a hódítás vagy gyarmatosítás, illetve a jelen államhatárok kialakítása idején az országot, vagy azt a földrajzi régiót lakták, amelyhez az ország tartozik, és akik jogi helyzetüktől függetlenül fenntartják néhány vagy összes társadalmi, kulturális és politikai intézményüket.” A 169. sz. ILO-egyezmény 1. cikkének (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy: „A bennszülött vagy törzsi népként való önmeghatározás alapvető kritérium azon csoportok megállapításához, melyekre a jelen Egyezmény rendelkezései vonatkoznak.”

Közvetett ÜHG-kibocsátás

Egy jogalany tevékenységeinek következményeként keletkező, de egy másik jogalany tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásnál megjelenő ÜHG-kibocsátás. A közvetett kibocsátások a 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások és a 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások együttesen.

Létesítmény

Olyan helyhez kötött műszaki egység, amelyben egy vagy több olyan tevékenységet végeznek, amely hatással lehet a kibocsátásra és a szennyezésre.

Belső szén-dioxid-ár

A beruházásban, a termelésben és a fogyasztási szerkezetben bekövetkező változások, valamint a potenciális technológiai fejlődés és a jövőbeli kibocsátáscsökkentési költségek pénzügyi hatásainak értékelésére a vállalkozás által használt ár.

Belső szén-dioxid-árazási rendszer

Olyan szervezeti szintű megoldás, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy a stratégiai és operatív döntéshozatal során szén-dioxid-árakat alkalmazzon. A vállalkozások általában kétféle belső szén-dioxid-árat alkalmaznak. Az első típus egy árnyékár, amely olyan elméleti költség vagy névleges összeg, amelyet a vállalkozás nem számít fel, de amely felhasználható például a kockázati hatásoknak, az új beruházásoknak, a projektek nettó jelenértékének és a különböző kezdeményezések költség-haszon arányának gazdasági hatásai vagy a velük járó kompromisszumok értékelésére. A második típus olyan belső adó vagy díj, amely egy üzleti tevékenység, termékvonal vagy más üzleti egység ÜHG-kibocsátása alapján felszámított szén-dioxid-ár (ezek a belső adók vagy díjak hasonlóak a vállalaton belüli transzferárazáshoz).

Idegenhonos vagy inváziós faj

Olyan faj, amelynek természetes elterjedési területén kívüli, emberi tevékenység révén történő betelepítése és/vagy behurcolása veszélyezteti a biodiverzitást, az élelmezésbiztonságot, valamint az emberi egészséget és jóllétet. Az „idegenhonos” a természetes elterjedési területén kívül betelepített vagy behurcolt fajt jelöl (az „egzotikus” és a „nem őshonos” kifejezések az „idegenhonos” szinonimái). Az „inváziós” olyan fajt jelöl, amely jellemzően terjeszkedik abban az ökoszisztémában, amelyikbe betelepítették vagy behurcolták, és módosítja azt. Így előfordulhat, hogy egy faj nem inváziós, vagy egy régióban őshonos faj esetében terjeszkedhet és invázióssá válhat anélkül, hogy ténylegesen idegenhonos fajnak minősülne.

Kiemelt biodiverzitású terület (KBA)

A szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákban a biodiverzitás globális fennmaradásához jelentősen hozzájáruló helyszín. Egy helyszín akkor minősül globális kiemelt biodiverzitású területnek (KBA), ha megfelel az alábbi öt kategóriába sorolt 11 kritérium közül legalább egynek: fenyegetett biodiverzitás; földrajzilag korlátozott biodiverzitás; ökológiai integritás; biológiai folyamatok; valamint pótolhatatlanság. A kiemelt biodiverzitású területek globális adatbázisát a BirdLife International kezeli a KBA Partnerség megbízásából.

Földterület-degradáció

A biodiverzitás, az ökoszisztéma-funkciók vagy az ezek által az emberek számára nyújtott előnyök leromlását vagy elvesztését okozó számos folyamat, beleértve az összes szárazföldi ökoszisztéma degradációját is.

Hulladéklerakó

Olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földre vagy földbe (föld alá) való lerakására szolgál (17).

Földterületrendszer(-változtatás)

A Föld rendszerének szárazföldi komponense, amely a földterület emberi használatával kapcsolatos valamennyi folyamatot és tevékenységet magában foglalja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági, a technológiai és a szervezési inputok és intézkedések, valamint a földterületből származó előnyök és a társadalmi tevékenységek nem szándékos szociális és ökológiai hatásai. A földterületrendszerek koncepciója ötvözi a földhasználatot (azaz a földhasználathoz kapcsolódó tevékenységeket, intézkedéseket és inputokat) a felszínborítással (azaz a föld fizikai jellemzőinek a Föld-megfigyeléssel felismerhető együttesével).

Földhasználat(-változtatás)

Egy adott földterület emberi hasznosítása egy bizonyos célra (pl. lakhatási; mezőgazdasági; rekreációs; ipari stb. hasznosítás). A földhasználatot befolyásolja a felszínborítás, de a kettő nem azonos. A földhasználat-változtatás az ember általi földhasználat vagy -gazdálkodás olyan megváltoztatását jelenti, amely a felszínborítás megváltozásához vezethet.

Törvényes képviselő

A törvény vagy a gyakorlat szerint törvényesnek elismert személyek, például munkavállalók esetében választott szakszervezeti képviselők, vagy az érintett érdekelt felek más, hasonlóan szabadon választott képviselői.

Befolyás

A vállalkozás azon képessége, hogy változtasson egy másik fél olyan helytelen gyakorlatán, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos negatív hatással jár.

Lobbitevékenységek

Olyan tevékenységek, amelyek célja a szakpolitika vagy jogszabályok kidolgozásának vagy végrehajtásának, illetve a kormányok, kormányzati intézmények, szabályozó szervek, európai uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, illetve a szabványalkotók döntéshozatali folyamatainak befolyásolása. Az ilyen tevékenységek közé tartoznak (nem kimerítő felsorolás):

i.  találkozók, konferenciák vagy rendezvények szervezése vagy azokon való részvétel;

ii.  közreműködés vagy részvétel nyilvános konzultációkon, meghallgatásokon vagy más hasonló kezdeményezésekben;

iii.  kommunikációs kampányok, platformok, hálózatok és alulról szerveződő kezdeményezések szervezése;

iv.  szakpolitikai dokumentumok és állásfoglalások, közvélemény-kutatások, felmérések, nyílt levelek, valamint kutatások készítése vagy megrendelése az átláthatósági nyilvántartás szabályainak hatálya alá tartozó tevékenységek szerint.

Meglévő infrastruktúrából származó ÜHG-kibocsátás

Azon jövőbeli ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó becslés, amelyeket a vállalkozás kulcsfontosságú eszközei vagy értékesített termékei működési élettartamuk során valószínűleg okoznak.

Hosszú élettartam

Olyan, a karbantarthatóságot és a tartósságot célzó kialakítás, amely a gyakorlatban és nagymértékben az ipari szabványnál hosszabb használatot ösztönöz oly módon, hogy a funkcionális élettartam végén ne akadályozza a körforgásos kezelést.

Tengeri erőforrások

A tengerekben és óceánokban található biológiai és nem biológiai erőforrások. Ide tartoznak többek között a mélytengeri ásványok, a kavics és a tengeri eredetű élelmiszerek.

Lényeges lehetőségek

Fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségek, amelyek olyan pozitív pénzügyi hatásokkal járnak, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon lényegesen befolyásolják (vagy észszerűen feltételezhetően lényegesen befolyásolni fogják) a vállalkozás cash flow-ját, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét.

Lényeges kockázatok

Fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok, amelyek olyan negatív pénzügyi hatásokkal járnak, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon lényegesen befolyásolják (vagy észszerűen feltételezhetően lényegesen befolyásolni fogják) a vállalkozás cash flow-ját, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét.

Lényegesség

Egy fenntarthatósági kérdés akkor lényeges, ha megfelel a hatás lényegessége, a pénzügyi lényegesség vagy mindkettő meghatározásának.

Mérőszámok

Azok a minőségi és mennyiségi mutatók, amelyeket a vállalkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos politikái megvalósításának a kitűzött célokhoz viszonyított eredményessége mérésére és az arról való beszámolásra használ. A mérőszámok a vállalkozás által az érintett személyek, a környezet és a vállalkozás tekintetében elért eredmények mérését is támogatják.

Mikroműanyagok

Kisebb műanyagdarabok, amelyek mérete általában 5 mm-nél kisebb. A környezetben, többek között a tengerekben, valamint az élelmiszerekben és az ivóvízben egyre nagyobb mennyiségű mikroműanyag található. A környezetben a mikroműanyagok nem bomlanak le biológiai úton, és jellemzően felhalmozódnak – kivéve, ha kialakításuk biztosítja a nyílt környezetben való biológiai lebomlást. A biológiai lebonthatóság összetett jelenség, különösen a tengeri környezetben. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a mikroműanyagok különböző környezeti elemekben (például a vízben) való jelenléte, a környezetre és potenciálisan az emberi egészségre gyakorolt hatásuk.

Közzétételi minimumkövetelmény

A közzétételi minimumkövetelmény meghatározza azon információk előírt tartalmát, amelyeket a vállalkozás akkor közöl, amikor politikáiról, intézkedéseiről, mérőszámairól vagy céljairól számol be, akár ESRS standardban foglalt közzétételi követelmény alapján, akár jogalany-specifikus alapon.

Természeti erőforrások

Természetben előforduló természeti javak (nyersanyagok), amelyek felhasználhatók gazdasági termelésre vagy fogyasztásra.

Természetalapú megoldások

A természetes vagy módosított szárazföldi, édesvízi, part menti és tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat hatékonyan és adaptívan orvosolja, egyidejűleg pedig az emberi jóllétet, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a rezilienciát és a biodiverzitást is szolgálja.

Nulla nettó kibocsátási cél

A társadalmi éghajlat-politikai célok eléréséhez igazodó nulla nettó kibocsátási cél meghatározása a vállalkozás szintjén a következőket jelenti:

i.  az értékláncokban olyan mértékű kibocsátáscsökkentés elérése, amely az 1,5 °C-os cél elérésére irányuló pályákon belül összhangban van a globálisan nulla nettó kibocsátás eléréséhez szükséges kibocsátáscsökkentéssel; valamint

ii.  a fennmaradó kibocsátások hatásának semlegesítése (az ÜHG-kibocsátás körülbelül 90–95 %-os csökkentése után, az elismert ágazati pályával összhangban lévő indokolt ágazati eltérések lehetőségével) azonos mennyiségű CO2 végleges eltávolításával.

Nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók

A vállalkozás saját munkaerejébe beletartozó, nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók mind a vállalkozás számára munkát végző egyéni vállalkozók („önfoglalkoztatók”), mind pedig az elsődlegesen „munkaerőpiaci szolgáltatást” (N78 NACE-kód) végző vállalkozások által rendelkezésre bocsátott személyek.

Nem megújuló energia

Megújuló forrásokból származóként nem azonosítható energia.

Operatív irányítás

Az operatív irányítás (egy jogalany, telephely, művelet vagy eszköz felett) azt a helyzetet jelenti, hogy a vállalkozás képes irányítani a jogalany, telephely, művelet vagy eszköz operatív tevékenységeit és kapcsolatait.

Lehetőségek

Fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségek, amelyeknek pozitív pénzügyi hatásai vannak.

Túlóra

A munkavállaló által a szerződéses munkaidejét meghaladóan ténylegesen ledolgozott órák száma.

Saját munkaerő/saját munkavállalók

A vállalkozással munkaviszonyban álló alkalmazottak („alkalmazottak”) és a nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók, akik vagy a vállalkozás számára munkát végző egyéni vállalkozók („önfoglalkoztatók”), vagy az elsődlegesen „munkaerőpiaci szolgáltatást” (N78 NACE-kód). végző vállalkozások által rendelkezésre bocsátott személyek.

Ózonkárosító anyagok

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvben felsorolt anyagok.

Csomagolás

Valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áruk befogadására, megóvására, kezelésére, átadására, tárolására, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagoktól a feldolgozott cikkekig, a termelő és a fogyasztó közötti továbbításban (18).

Díjazás / bér

A rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény és minden egyéb olyan javadalmazás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve (kiegészítő vagy változó összetevőként), készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap. A „bérszint” a bruttó éves díjazás és a megfelelő bruttó órabér. A „medián bérszint” az a bérszint, amelynél egy adott munkáltató alkalmazottainak a fele többet, az alkalmazottainak másik fele pedig kevesebbet keres.

Fogyatékossággal élő személy

Olyan személy, aki olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

Fizikai kockázatok

Minden globális gazdasági vállalkozás függ a földi rendszerek működésétől, például a stabil éghajlattól és az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, például a biomassza (nyersanyagok) biztosításától. A természettel kapcsolatos fizikai kockázatok a szervezet természettől való függőségének közvetlen következményei. Fizikai kockázatok akkor merülnek fel, ha a természeti rendszerek veszélybe kerülnek az éghajlati jelenségek (pl. szélsőséges időjárási jelenségek, többek között aszály), földtani események (pl. szeizmikus események, többek között földrengés) vagy az ökoszisztéma egyensúlyának megváltozása, például a talaj minőségének vagy a tengeri ökológia megváltozása miatt, amely kihatással van azon ökoszisztéma-szolgáltatásokra, amelyektől a szervezetek függnek. A természettel kapcsolatos fizikai kockázatok az egészséges, működő ökoszisztémákat támogató biotikus (élő) és abiotikus (nem élő) körülmények változásaiból erednek. A fizikai kockázatok általában helyspecifikusak. A természettel kapcsolatos fizikai kockázatok gyakran kapcsolódnak az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatokhoz.

Bolygónk tűrőképességének határai

Ez a fogalom lehetővé teszi az emberiség biztonságos cselekvési mozgásterének becslését, tekintettel a Föld működésére. Ehhez számszerűsíteni kell az egyes kulcsfontosságú Földrendszer-folyamatok határszintjét, amelyet nem szabad túllépni, ha el akarjuk kerülni a megengedhetetlen globális környezeti változásokat.

Politika

A vállalkozás által a döntéshozatal során alkalmazott általános célkitűzések és irányítási elvek kerete. A politika a vállalkozás lényeges fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos stratégiájának vagy vezetői döntéseinek végrehajtására szolgál. Mindegyik politika meghatározott személy(ek) felelőssége alá tartozik, egyértelműen kijelölt alkalmazási körrel rendelkezik, és egy vagy több célkitűzésre irányul (adott esetben mérhető célokkal kiegészítve). A politika a vállalkozás alkalmazandó irányítási szabályainak megfelelően validálás és felülvizsgálat tárgyát képezi. A politika végrehajtása intézkedések vagy cselekvési tervek révén történik

Szennyező anyag

A levegőben, vízben vagy talajban jelen lévő olyan anyag, rezgés, hő, zaj, fény vagy egyéb szennyező anyag, amely káros lehet az emberi egészségre és/vagy a környezetre, kárt okozhat az anyagi javakban, vagy amely akadályozhatja vagy zavarhatja a környezet élvezetét vagy egyéb jogszerű használatát (19).

Szennyezés

Az emberi tevékenység eredményeképpen olyan szennyező anyag közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, vízbe vagy a talajba, amely káros lehet az emberi egészségre és/vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozhatja vagy zavarhatja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát (20).

Talajszennyezés

Anyagok, rezgések, hő vagy zaj talajba jutása emberi tevékenység következtében – függetlenül attól, hogy a bejutás a vállalkozás telephelyén vagy azon kívül, illetve a vállalkozás termékeinek és/vagy szolgáltatásainak felhasználásával történik-e –, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre vagy a környezetre, kárt okozhatnak az anyagi javakban, illetve akadályozhatják vagy zavarhatják a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát (21). A talajt szennyező anyagok közé tartoznak a szervetlen szennyező anyagok, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, a peszticidek, a nitrogén és a foszforvegyületek stb.

Védett terület

Olyan egyértelműen meghatározott földrajzi terület, amelyet jogi vagy egyéb hatékony eszközökkel elismernek, elkülönítenek és kezelnek a természet és az ahhoz kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások és kulturális értékek hosszú távú megőrzése érdekében.

Vásárolt vagy beszerzett villamos energia, hő, gőz vagy hűtés

Amikor a vállalkozás harmadik féltől kapja a villamos energiát, hőt, gőzt vagy hűtést. A „beszerzett” kifejezés olyan körülményeket tükröz, amikor a vállalkozás esetleg nem közvetlenül vásárolja a villamos energiát (pl. egy épület bérlője esetében), hanem az energiát használat céljából biztosítják a vállalkozás létesítménye részére.

Nyersanyag

Egy termék előállításához használt alapanyag vagy másodlagos anyag.

Szén-dioxid-kreditekre vonatkozó elismert minőségi standardok

A szén-dioxid-kreditekre vonatkozó, független harmadik felek által ellenőrizhető minőségi standardok, amelyek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a követelményeket és a projektjelentéseket, és biztosítják legalább az addicionalitást, az állandóságot, a kétszeres beszámítás elkerülését, valamint szabályokat írnak elő a projekt ÜHG-kibocsátásának és -elnyelésének kiszámítására, monitoringjára és ellenőrzésére vonatkozóan.

Munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő sérülés vagy megbetegedés

Munkával összefüggő sérülés vagy megbetegedés, amely a következők bármelyikét eredményezi:

i.  elhalálozás, munkából való kiesés, korlátozott munkavégzés vagy más munkakörbe történő áthelyezés, az elsősegélynyújtáson túli orvosi kezelés vagy eszméletvesztés; vagy

ii.  orvos vagy más, engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember által diagnosztizált jelentős sérülés vagy megbetegedés, még akkor is, ha az nem vezet halálhoz, munkából való kieséshez, korlátozott munkavégzéshez vagy más munkakörbe történő áthelyezéshez, az elsősegélynyújtáson túli orvosi kezeléshez vagy eszméletvesztéshez.

Hasznosítás

Olyan művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse (22).

Újrafeldolgozás

Olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékanyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Magában foglalja a biológiai szerves anyagok újrafeldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő újrafeldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel.

Erőforrás-regenerálás

A természeti rendszerek önmegújító kapacitásának előmozdítása az emberi tevékenység által károsított vagy túlzott mértékben kiaknázott ökológiai folyamatok újraindítása céljából.

Korrekció / helyreállítás

A negatív hatások ellensúlyozása vagy jóvátétele. Példák: bocsánatkérés, pénzügyi vagy nem pénzügyi ellentételezés, a károk megelőzése tiltó rendelkezésekkel vagy a meg nem ismétlődésre vonatkozó garanciák révén, büntető szankciók (büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók, például pénzbírságok), jóvátétel, helyreállítás, rehabilitáció.

Megújuló energia

A nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból, továbbá a biogázból nyert energia (23).

Megújuló anyagok

Az ökológiai ciklusok vagy mezőgazdasági folyamatok hatására gyorsan pótlódó erőforrásokból származó anyagok, így az ezekből és más kapcsolódó erőforrásokból származó szolgáltatások nem kerülnek veszélybe és elérhetők maradnak a következő generáció számára.

Erőforrás-beáramlások

A vállalkozás létesítményeibe bekerülő erőforrás.

Erőforrás-kiáramlások

A vállalkozás létesítményeit elhagyó erőforrás.

Erőforrás-felhasználás optimalizálása

Anyagoknak és termékeknek azt a célt szem előtt tartó tervezése, gyártása és forgalmazása, hogy azok a legmagasabb értéken maradjanak használatban. A környezettudatos tervezés és a hosszú élettartamot, javíthatóságot, újrahasználatot, rendeltetésmódosítást, szétszerelést és újragyártást célzó tervezés az erőforrás-felhasználás optimalizálására szolgáló eszközök példái.

Újrahasználat

Olyan művelet, amelynek révén a nem hulladéknak számító termékeket vagy összetevőket újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak. Ez magában foglalhatja a tisztítást vagy a kisebb igazításokat, hogy a termék jelentős módosítás nélkül készen álljon a következő használatra.

Vízgyűjtő

Olyan földterület, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók és esetleg tavak sorozatán át a tengerbe folyik egyetlen folyótorkolaton – tölcsér- vagy deltatorkolaton – keresztül.

Kockázatok

Fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok, amelyek környezeti, társadalmi vagy irányítási kérdésekből eredő olyan negatív pénzügyi hatásokkal járnak, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon negatívan befolyásolhatják a vállalkozás pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét, cash flow-ját, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét.

Forgatókönyv

A legfontosabb hajtóerőkre (pl. a technológiai változás ütemére, az árakra) és a kapcsolatokra vonatkozó koherens és belsőleg konzisztens feltételezések alapján a jövő lehetséges alakulásának megalapozott leírása. A forgatókönyvek nem jóslatok és nem előrejelzések, hanem a fejlemények és intézkedések következményeinek bemutatására szolgálnak.

Forgatókönyv-elemzés

A jövőbeli események bizonytalan körülmények melletti lehetséges kimeneteleinek meghatározására és értékelésére szolgáló folyamat.

1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött forrásokból származó közvetlen ÜHG-kibocsátás.

2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A vállalkozás által felhasznált, vásárolt vagy beszerzett villamos energia, gőz, hő vagy hűtés előállításából származó közvetett kibocsátás.

3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A beszámolót készítő vállalkozás értékláncában keletkező (a 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokon kívüli) összes közvetett ÜHG-kibocsátás, beleértve az upstream és downstream kibocsátásokat is. A 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások a 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások kategóriái szerint csoportosíthatók.

A 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások kategóriái

Az ÜHG-jegyzőkönyv vállalatokra alkalmazandó standardja alapján meghatározott és az ÜHG-jegyzőkönyv vállalati értékláncokra (3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standardja alapján részletezett tizenöt típusú 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátás. (Az ÜHG-jegyzőkönyv vállalati értékláncokra (3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások) vonatkozó standardja 2011. évi változatának glosszáriumában szereplő meghatározás kiigazítása.) Azok a vállalkozások, amelyek úgy döntenek, hogy a 3. körbe tartozó kibocsátásaikat az ISO 14064–1:2018 szabvány szerinti közvetett ÜHG-kibocsátások kategóriái alapján tartják nyilván, hivatkozhatnak az ISO 14064–1:2018 szabvány 5.2.4. pontjában meghatározott kategóriára is (az importált energiából származó közvetett ÜHG-kibocsátás kivételével).

Érzékeny információ

Az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) szerint meghatározott érzékeny információk.

Hely / helyszín / telephely

Egy vagy több fizikai létesítmény helye. Ha adott területen ugyanahhoz a tulajdonoshoz vagy üzemeltetőhöz vagy különböző tulajdonosokhoz és üzemeltetőkhöz köthetően egynél több fizikai létesítmény található, és bizonyos infrastruktúrákat és létesítményeket megosztva használnak, akkor az a teljes terület, ahol a fizikai létesítmény található, telephelynek minősülhet.

Szociális párbeszéd

A kormányok képviselői, a munkáltatók, szervezeteik és a munkavállalók képviselői közötti két- vagy többoldalú tárgyalások, konzultáció vagy egyszerű információcsere minden típusa a gazdaság- és szociálpolitikához kapcsolódó közös érdekű kérdésekben. Működhet háromoldalú folyamatként, amelyben a kormány is a párbeszéd hivatalos részes fele, vagy működhet csak a munkavállalók képviselői és a vállalatvezetés (vagy a szakszervezetek és munkáltatói szervezetek) közötti kétoldalú egyeztetések formájában.

Szociális védelem

Az emberek védelmében, életük egésze tekintetében hozott mindazon intézkedések összessége, amelyek a szegénység és a kiszolgáltatottság csökkentésére és megelőzésére irányulnak.

Talaj

A földkéregnek a felszín és az alapkőzet közötti legfelső rétege. A talaj ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll (25).

Talajdegradáció

A talaj azon képességének csökkenése, hogy az érdekelt felek által kívánt ökoszisztéma-termékeket és -szolgáltatásokat nyújtson.

Talajfedés

A talaj oly módon történő lefedése (pl. útburkolat kialakítása révén), hogy a lefedett terület vízáteresztő képessége megszűnik. A vízáteresztő képesség megszűnése az (EU) 2018/2026 bizottsági rendeletben leírtak szerint környezeti hatásokkal járhat (26).

Fajlagos terhelés

A kibocsátott szennyező anyag tömegének és az előállított termék tömegének a hányadosa. A fajlagos terhelés lehetővé teszi a létesítmények környezeti teljesítményének összehasonlítását, függetlenül azok eltérő termelési volumenétől, és az értékét nem befolyásolja keverés vagy hígítás (27).

Együttműködés az érdekelt felekkel

A vállalkozás és az érdekelt felei közötti folyamatos interakció és párbeszéd, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy meghallgassa aggályaikat, megértse érdekeiket és reagáljon azokra.

Érdekelt felek vagy érdekeltek

Akik hatást gyakorolhatnak a vállalkozásra, vagy akikre hatást gyakorolhat a vállalkozás. Az érdekelt feleknek két fő csoportja van:

i.  érintett érdekelt felek: olyan egyének vagy csoportok, amelyek érdekeit – pozitívan vagy negatívan – érintik vagy érinthetik a vállalkozás tevékenységei, valamint az értéklánca mentén fennálló közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatai; valamint

ii.  a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói: az általános célú pénzügyi beszámolók elsődleges felhasználói (meglévő és potenciális befektetők, kölcsönadók és más hitelezők, köztük az eszközkezelők, hitelintézetek, biztosítók), valamint egyéb felhasználók, köztük a vállalkozás üzleti partnerei, szakszervezetek és szociális partnerek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek, kormányok, elemzők és tudományos dolgozók.

Az érdekelt felek némelyike – de nem mindegyike – mind a két csoportba besorolható.

Anyagok

Kémiai elemek és azok vegyületei a következő anyagok kivételével:

i.  radioaktív anyagok, a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/Euratom tanácsi irányelv (28) 1. cikkében meghatározottak szerint;

ii.  géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló 2009/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) 2. cikkének b) pontjában meghatározottak szerint;

iii.  géntechnológiával módosított szervezetek, a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint (31);

Aggodalomra okot adó anyagok

Olyan anyag, amely:

i.  megfelel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) 57. cikkében meghatározott kritériumoknak, és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosították;

ii.  az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) VI. mellékletének 3. részében a következő veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák egyikébe van besorolva:

iii.  negatívan befolyásolja az anyagok újrafelhasználását és újrafeldolgozását abban a termékben, amelyben az anyag jelen van, a vonatkozó uniós termékspecifikus környezettudatos tervezési követelményekben meghatározottak szerint.

Különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k)

Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 57. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított anyagok.

Beszállító

A vállalkozás beszerzési piacához tartozó upstream helyzetű jogalany (a szervezet ellátási láncában), amely a vállalkozás saját termékeinek vagy szolgáltatásainak előállításához használt terméket vagy szolgáltatást nyújt. A beszállító állhat közvetlen üzleti kapcsolatban a szervezettel (ezeket gyakran első szintű beszállítónak nevezik), és állhat közvetett üzleti kapcsolatban is a szervezettel.

Ellátási lánc

A vállalkozáshoz képest upstream helyzetű jogalanyok által végzett tevékenységek vagy folyamatok teljes köre, mely jogalanyok olyan termékeket vagy szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a vállalkozás saját termékeinek vagy szolgáltatásainak fejlesztése és előállítása során felhasznál. Ide tartoznak azok az upstream helyzetű jogalanyok is, amelyekhez a vállalkozást közvetlen kapcsolat fűzi (ezeket gyakran első szintű beszállítónak nevezik), valamint azok a jogalanyok, amelyekkel a vállalkozás közvetett üzleti kapcsolatban áll.

Felszíni vizek

Szárazföldi vizek, kivéve a felszín alatti vizeket; az átmeneti vizek és a parti tengervizek, kivéve a kémiai állapot szempontját, amely szerint a felségvizek is ide tartoznak (34).

Fenntarthatósági kérdések

Környezeti, társadalmi és emberi jogi, valamint irányítási tényezők, beleértve az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőket.

Fenntarthatósági nyilatkozat

A vállalkozás vezetésének beszámolóján belüli külön szakasz, ahol bemutatják a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) és az ESRS szerint elkészített információkat.

Fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségek

Bizonytalan környezeti, társadalmi vagy irányítási események vagy feltételek, amelyek bekövetkezésük esetén lényeges pozitív hatást gyakorolhatnak a vállalkozás üzleti modelljére, stratégiájára, a célkitűzéseinek és a céljainak elérésére és az értékteremtésre való képességére, és ezáltal befolyásolhatják a vállalkozás és a vele üzleti kapcsolatban álló partnerek döntéseit a fenntarthatósági kérdések tekintetében. Minden más lehetőséghez hasonlóan a fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségeket is a hatás nagyságának és az előfordulás valószínűségének kombinációjával mérik.

Fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok

Bizonytalan környezeti, társadalmi vagy irányítási események vagy feltételek, amelyek bekövetkezésük esetén lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a vállalkozás üzleti modelljére, stratégiájára, a célkitűzéseinek és a céljainak elérésére és az értékteremtésre való képességére, és ezáltal befolyásolhatják a vállalkozás és a vele üzleti kapcsolatban álló partnerek döntéseit a fenntarthatósági kérdések tekintetében. Minden más kockázathoz hasonlóan a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat is a hatás nagyságának és az előfordulás valószínűségének kombinációjával mérik.

A fenntarthatósággal kapcsolatos hatások

A vállalkozás tevékenységeinek vagy üzleti kapcsolatainak eredményeként a vállalkozás által a környezetre és az emberekre gyakorolt vagy esetlegesen gyakorolt hatás, beleértve az emberi jogaikra gyakorolt hatásokat is. A hatások lehetnek ténylegesek vagy potenciálisak, negatívak vagy pozitívak, rövid távúak, közép- vagy hosszú távúak, szándékosak vagy nem szándékosak, valamint visszafordíthatók vagy visszafordíthatatlanok. A hatások a vállalkozás fenntartható fejlődéshez való – negatív vagy pozitív – hozzájárulását jelzik.

Rendszerszintű kockázatok

A teljes rendszer összeomlásából, nem pedig az egyes alkotóelemek meghibásodásából eredő kockázatok. Jellemző ezekre, hogy kisebb jelentőségű billenőpontok közvetett kombinációja jelentős meghibásodásokat okoz azáltal, hogy a fizikai és átállási kockázatok kölcsönhatásainak sorozatai (fertőződések) alakulnak ki, ahogy az egyik veszteség újabb veszteségek láncolatát indítja el, és a sokkot követően a rendszerekben nem tud helyreállni az egyensúly. Példa erre egy kulcsfontosságú faj, például a tengeri vidrák elvesztése, amelyek kritikus szerepet játszanak az ökoszisztéma közösségi szerkezetében. Amikor az 1900-as években a tengeri vidrákat olyan mértékben vadászták, hogy a faj a kihalás szélére került, a part menti ökoszisztémák felborultak, és a biomassza-termelés jelentősen csökkent.

Célok

Mérhető, eredményorientált és időhöz kötött célok, amelyeket a vállalkozás a lényeges hatások, kockázatok vagy lehetőségek tekintetében el kíván érni. Ezek lehetnek a vállalkozás által önkéntesen megállapított célok, vagy származhatnak a vállalkozásra vonatkozó jogi követelményekből is.

Fenyegetett fajok

Az Európai Vörös Listán vagy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő fenyegetett állat- és növényfajok az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletének 7. szakaszában említettek szerint.

Képzés

A vállalkozás által végrehajtott kezdeményezések, amelyek célja a saját munkavállalói készségeinek és ismereteinek fenntartása és/vagy fejlesztése. Ehhez különböző módszereket alkalmazhat, például helyszíni képzést és online képzést.

Átállási terv

Olyan speciális típusú cselekvési terv, amelyet a vállalkozás egy stratégiai döntéssel kapcsolatban fogad el, és amely a következőkre irányul:

i.  valamilyen közpolitikai célkitűzés; és/vagy

ii.  a célok és intézkedések strukturált csoportjaként kialakított jogalany-specifikus cselekvési terv, amely egy kulcsfontosságú stratégiai döntéshez, az üzleti modell jelentős változásához és/vagy különösen fontos intézkedésekhez és allokált forrásokhoz kapcsolódik.

Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv

A vállalkozás átfogó stratégiájának egy olyan eleme, amely meghatározza a vállalkozás céljait, intézkedéseit és erőforrásait az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállással összefüggésben, beleértve az olyan intézkedéseket, mint például az ÜHG-kibocsátásának csökkentése tekintettel a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására és a klímasemlegességre vonatkozó célokra.

Átállási kockázatok

Olyan kockázatok, amelyek a szervezet vagy befektető stratégiája és vezetése, valamint a szervezet változó szabályozási, politikai vagy társadalmi környezete közötti eltérésből adódnak. Az éghajlat vagy a természet károsodásának megállítását vagy visszafordítását célzó folyamatok, például kormányzati intézkedések, technológiai áttörések, piaci változások, peres eljárások és változó fogyasztói preferenciák mind-mind előidézhetnek vagy megváltoztathatnak átállási kockázatokat.

Felhasználók

A fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói az általános célú pénzügyi beszámolás elsődleges felhasználói (meglévő és potenciális befektetők, kölcsönadók és más hitelezők, köztük az eszközkezelők, hitelintézetek, biztosítók), valamint egyéb felhasználók, köztük a vállalkozás üzleti partnerei, szakszervezetek és szociális partnerek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek, kormányok, elemzők és tudományos dolgozók.

Értéklánc

A vállalkozás üzleti modelljéhez és működésének külső környezetéhez kapcsolódó tevékenységek, erőforrások és kapcsolatok teljes köre.

Az értéklánc azokat a tevékenységeket, erőforrásokat és kapcsolatokat foglalja magában, amelyeket a vállalkozás felhasznál, és amelyekre támaszkodik termékei vagy szolgáltatásai létrehozása során, a tervezéstől a szállításig, a fogyasztásig és az életciklus végéig. A releváns tevékenységek, erőforrások és kapcsolatok közé tartoznak a következők:

i.  a vállalkozás saját műveleteiben részt vevők, például emberi erőforrások;

ii.  az ellátási, marketing- és forgalmazási csatornák mentén elhelyezkedők, így például az anyagok és a szolgáltatások beszerzésében, valamint a termékek és szolgáltatások értékesítésében és szállításában, illetve nyújtásában részt vevők; valamint

iii.  a vállalkozás tevékenységének finanszírozási, földrajzi, geopolitikai és szabályozási környezete.

Az értéklánc a vállalkozáshoz képest upstream és downstream helyzetű szereplőket is magában foglal. A vállalkozáshoz képest upstream helyzetű szereplők (pl. beszállítók) olyan termékeket vagy szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a vállalkozás az általa kialakított termékekhez vagy szolgáltatásokhoz felhasznál. A vállalkozáshoz képest downstream helyzetű jogalanyok (pl. forgalmazók, vevők) a vállalkozástól termékeket vagy szolgáltatásokat kapnak.

Az ESRS standardok az „értéklánc” kifejezést egyes számban használják, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a vállalkozásoknak több értéklánca is lehet.

Értékláncban dolgozó

A vállalkozás értékláncában munkát végző személy, függetlenül a vállalkozással fennálló szerződéses kapcsolat meglététől vagy jellegétől. Az ESRS-ben az értékláncban dolgozók körébe tartozik a vállalkozás upstream és downstream értékláncában dolgozó összes munkavállaló, akire a vállalkozás lényeges hatást gyakorol vagy gyakorolhat. Ezek közé tartoznak a vállalkozás saját műveleteihez és értékláncához többek között termékei vagy szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén kapcsolódó hatások. Ez magában foglalja a „saját munkaerőhöz” nem tartozó összes munkavállalót. (A saját munkaerőhöz tartoznak a vállalkozással munkaviszonyban állók („alkalmazottak”) és a nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók, akik vagy a vállalkozás számára munkát végző egyéni vállalkozók („önfoglalkoztatók”), vagy az elsődlegesen „munkaerőpiaci szolgáltatást” (N78 NACE-kód) végző vállalkozások által rendelkezésre bocsátott személyek.

Bér

Bruttó bér, a változó összetevők, például a túlóra díjazása és az ösztönző díjazás, valamint az egyéb juttatások nélkül, kivéve, ha azok garantáltak.

Hulladék

Olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles (37).

Hulladékhierarchia

A hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó alábbi elsőbbségi sorrend (38):

i.  megelőzés;

ii.  újrahasználatra való előkészítés;

iii.  újrafeldolgozás;

iv.  egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint

v.  ártalmatlanítás.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakó létesítmények utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végrehajtott intézkedéseket is (39).

Szennyvíz

Olyan víz, amely minősége, mennyisége vagy előfordulási ideje miatt nem bír további közvetlen értékkel azon cél tekintetében, amelyre használták vagy amelynek érdekében előállították.

Az egyik felhasználótól származó szennyvíz potenciális ellátási forrás lehet egy másik felhasználó számára. A hűtővíz nem minősül szennyvíznek.

Vízfogyasztás

A vállalkozás (vagy létesítmény) határain belülre elvont, és a beszámolási időszak során a vízi környezetbe vagy harmadik fél részére vissza nem bocsátott víz mennyisége.

Vízkibocsátás

A szervezet határait elhagyó és a beszámolási időszak során felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe vagy harmadik felekhez juttatott kiáramló víz és egyéb víz összmennyisége.

Vízintenzitás

Egységnyi megtermelt értékre (termékek, értékesítés stb.) jutó vízfelhasználást mutató mérőszám.

Víz (újrahasznosított és újrahasznált)

Olyan víz és (kezelt vagy kezeletlen) szennyvíz, amelyet a vízigény csökkentése érdekében többször használtak fel a vállalkozás vagy közös létesítmény határain kívülre történő kibocsátás előtt. Ez történhet ugyanabban a folyamatban (újrahasznosított), vagy ugyanazon létesítményen belül (saját vagy más vállalkozásokkal megosztott) vagy a vállalkozás egy másik létesítményében (újrahasznált).

Vízhiány

Az édesvízkészletek mennyiségi bősége vagy annak hiánya. A szűkösséget az ember okozza, a vízhiány emberi vízfogyasztásnak az adott terület vízkészletének mennyiségéhez viszonyított aránya. Így egy olyan száraz terület, ahol nagyon kevés a víz, de nincs emberi vízfogyasztás, nem tekinthető vízhiányosnak, hanem inkább száraznak. A vízhiány olyan fizikai, objektív valóság, amely következetesen mérhető az egyes régiókban és az idő mentén. A vízhiány az édesvíz bőségének fizikai mennyiségét tükrözi, nem pedig azt, hogy a víz alkalmas-e használatra. Előfordulhat például, hogy egy régió bőséges vízkészlettel rendelkezik (és így nem tekinthető vízhiányosnak), de olyan súlyos szennyezéssel terhelt, hogy ezek a készletek emberi vagy ökológiai célokra alkalmatlanok.

Vízkivétel

A beszámolási időszak alatt bármilyen forrásból bármilyen felhasználásra a vállalkozás határain belülre kivett víz összmennyisége.

Munkavállalók képviselői

A munkavállalók képviselői:

i.  szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezetek tagjai által a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban kijelölt vagy megválasztott képviselők;

ii.  szabályosan megválasztott képviselők, azaz a szervezet munkavállalói által a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekkel vagy kollektív szerződésekkel összhangban szabadon megválasztott képviselők, akik nem állnak a munkáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt, és akiknek a feladatköre nem terjed ki olyan tevékenységekre, amelyek az érintett ország szakszervezeteinek kizárólagos előjogát képezik, és amely feladatkörnek a létezése nem az érintett szakszervezetek vagy képviselőik helyzetének aláásását szolgálja.

Munka és magánélet közötti egyensúly

Az egyén munkája és magánélete közötti kielégítő egyensúly. A munka és a magánélet közötti egyensúly tágabb értelemben nemcsak a munka és a magánélet közötti egyensúlyt foglalja magában, hanem a családi vagy gondozási feladatokra is tekintettel, a munka és a családi kötelezettségeken túli magánélet közötti időmegoszlást is.

Munkával összefüggő veszélyek

A munkával összefüggő veszély lehet:

i.  fizikai (pl. sugárzás, szélsőséges hőmérséklet, állandó hangos zaj, kiömlő folyadék a padlón vagy botlásveszély, őrizetlen gép, hibás elektromos berendezés);

ii.  ergonómiai (pl. nem megfelelően beállított munkaállomások és székek, természetellenes mozdulatok, rezgés);

iii.  vegyi (pl. rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek, reprodukciótoxikus anyagoknak, oldószereknek, szén-monoxidnak vagy peszticideknek való kitettség);

iv.  biológiai (pl. vérnek és testfolyadékoknak, gombáknak, baktériumoknak, vírusoknak vagy rovarcsípéseknek való kitettség);

v.  pszichoszociális (pl. szóbeli bántalmazás, zaklatás, megfélemlítés);

vi.  a munkaszervezéssel kapcsolatos (pl. túlzott munkaterhelés, váltott műszakban végzett munka, hosszú munkaidő, éjszakai munka, munkahelyi erőszak).

Munkával összefüggő incidens

A munkából eredő vagy munka során bekövetkező olyan esemény, amely sérülést vagy megbetegedést okozhat vagy okoz. Az incidensek oka lehet például elektromos probléma, robbanás, tűz, túlfolyás, felborulás, szivárgás, áramlás, törés, repedés, hasadás, irányítás elvesztése, csúszás, botlás és esés, terhelés nélküli testmozgás, terhelés alatti/terheléssel járó testmozgás, sokk, ijedtség, munkahelyi erőszak vagy zaklatás (pl. szexuális zaklatás).

A sérüléssel vagy megbetegedéssel járó incidenst gyakran „balesetnek” nevezik. Az olyan incidenst, amely sérüléssel vagy megbetegedéssel járhat, de ahol végül egyik sem következik be, gyakran „balesetközeli helyzetnek”, „balesetveszélyes helyzetnek” vagy „kvázi balesetnek” hívják.