|
A Tanács 2137/85/EGK rendelete (1985. július 25.) az európai gazdasági egyesülésről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1] tekintettel az Európa Parlament véleményére, [2], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3], mivel a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődése és a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés a Közösség egészén belül a nemzeti piacokkal hasonló feltételeket biztosító közös piac kialakításától és zavartalan működésétől függ; mivel ennek az egységes piacnak a létrehozása és egységes voltának erősítése érdekében olyan jogi keretet kell kialakítani – különösen természetes személyek, társaságok és más jogi személyek részére –, amely megkönnyíti tevékenységeik hozzáigazítását a Közösség gazdasági feltételeihez; mivel e célból szükséges, hogy ezek a természetes személyek, társaságok és egyéb jogi személyek képesek legyenek hatékonyan együttműködni a határokon túl; mivel az ilyen jellegű együttműködés jogi, adózási vagy pszichológiai nehézségekbe ütközhet; mivel egy megfelelő közösségi szintű jogi aktus létrehozása egy európai gazdasági egyesülés formájában hozzájárulna a fent említett célok eléréséhez és ezért szükségesnek bizonyul; mivel a Szerződés nem biztosít ilyen jogi aktus létrehozásához szükséges hatáskört; mivel egy egyesülés gazdasági feltételekhez való alkalmazkodási képességét a tagjainak a szerződéses jogviszonyaikban és az egyesülés belső szervezete vonatkozásában érvényesülő jelentős mértékű szabadságának kell garantálnia; mivel egy egyesülés egy társaságtól alapvetően célját tekintve tér el, amely kizárólag arra irányul, hogy megkönnyítse vagy előmozdítsa tagjainak gazdasági tevékenységét, hogy ezáltal javíthassák saját eredményeiket; mivel kiegészítő jellegénél fogva az egyesülés tevékenységeinek tagjai tevékenységeihez kell kapcsolódniuk, de azokat nem helyettesíthetik olyan mértékben, hogy például maga az egyesülés harmadik személyekkel szemben gyakorolhatna szakmai tevékenységet, a gazdasági tevékenységek fogalmát itt a lehető legtágabban értelmezve; mivel az egyesülési formát a lehető legszélesebb körben elérhetővé kell tenni természetes személyek, társaságok és más jogi személyek részére, e rendelet céljaival összhangban; mivel e rendelet mindazonáltal nem sérti a nemzeti szinten az üzleti és szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeire vonatkozó jogi szabályokat és/vagy etikai kódexeket; mivel e rendelet önmagában nem ruház fel egyetlen személyt sem azzal a joggal, hogy részt vegyen egy egyesülésben, még akkor sem, ha az ebben meghatározott feltételek teljesülnek; mivel e rendelet által biztosított azon hatáskör, hogy közérdekből megtiltható vagy korlátozható az egyesülésben való részvétel, nem sértheti a tagállamok azon jogszabályait, amelyek a tevékenységek végzésére irányadóak és amelyek további tiltásokról vagy korlátozásokról rendelkezhetnek, illetve más módon szabályozhatják vagy felügyelhetik természetes személy, társaság vagy más jogi személy, illetve ezek bármely egyesülésének részvételét egy egyesülésben; mivel ahhoz, hogy az egyesülés elérhesse célját, jogképesnek kell lennie, és arról is rendelkezni kell, hogy harmadik személyek irányában azt egy, a tagságától jogilag elkülönült szervezet képviselje; mivel a harmadik személyek védelme széles körű nyilvánosságot igényel; mivel egy egyesülés tagjainak korlátlan és egyetemleges felelősséggel kell tartozniuk az egyesülés tartozásaiért és egyéb kötelezettségeiért, beleértve az adózással és a szociális biztonsággal kapcsolatosakat is, anélkül azonban, hogy ez az elv kizárná vagy korlátozná az egyesülés azon jogát, hogy egy vagy több tagjának felelősségét az egyesülés és egy harmadik személy között létrejött szerződés útján kizárja vagy korlátozza egy adott tartozással vagy egyéb kötelezettséggel összefüggésben; mivel a természetes személyek jogállásával, valamint jog- és cselekvőképességével, illetve a jogi személyek jogképességével és ügyleti képességével kapcsolatos kérdéseket a nemzeti jog szabályozza; mivel meg kell állapítani az egyesülésre jellemző különös megszűnési okokat, ugyanakkor az egyesülés felszámolásának és végelszámolásának szabályozását illetően a nemzeti jogokra kell utalni; mivel az egyesülésekre a fizetésképtelenséget és a kifizetések beszüntetését illetően a nemzeti jogot kell alkalmazni; mivel az ilyen jogszabályok az egyesülések megszűnésére vonatkozóan más okokat is megállapíthatnak; mivel e rendelet előírja, hogy egy egyesülés tevékenységéből származó nyereség vagy veszteség csak a tagoknál adóztatható; mivel magától értetődő, hogy egyéb esetekben a nemzeti adótörvényeket kell alkalmazni, különösen a nyereség felosztása, az adózási eljárások és a nemzeti adótörvények által előírt minden egyéb kötelezettség tekintetében; mivel az e rendelet által nem szabályozott kérdések tekintetében a tagállamok jogszabályait és a közösségi jogot kell alkalmazni, például a következők vonatkozásában: - szociális és munkajog, - versenyjog, - szellemi alkotások joga; mivel az egyesülések tevékenységeire a tagállamok jogszabályainak a tevékenységek folytatásával és felügyeletével kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni; mivel ha egy tagállam jogszabályaival egy egyesülés vagy annak tagjai visszaélnek, illetve kijátsszák azokat, akkor a tagállam megfelelő szankciókat róhat ki; mivel a tagállamok szabadon alkalmazhatnak vagy fogadhatnak el bármely olyan törvényt, rendeletet vagy közigazgatási intézkedést, amely nem ellentétes e rendelet alkalmazási körével vagy céljaival; mivel e rendeletnek teljes egészében azonnal hatályba kell lépnie; mivel bizonyos rendelkezések megvalósítását mindazonáltal el kell halasztani, hogy előbb lehetővé váljon a tagállamok számára a területükön működő egyesülések nyilvántartásba vételéhez és bizonyos egyesülésekkel összefüggő ügyek közzétételéhez szükséges mechanizmus létrehozása; mivel e rendelet alkalmazásának megkezdésétől fogva a létrehozott egyesülések területi korlátozások nélkül működhetnek, ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
|