3. cikk Az intézmény tőkéjének gazdasági értékében bekövetkező változás

(1)   Az intézményeknek a tőke gazdasági értékére vonatkozó számításaik során a (2)–(10) bekezdésben meghatározott közös modellezési és parametrikus feltételezéseket kell figyelembe venniük.

(2)   A tőke gazdasági értékére vonatkozó intézményi számításoknak a következőket kell tartalmazniuk:

A c) pont alkalmazásában az intézményeknek hozzá kell igazítaniuk a kamatlábérzékeny instrumentumokra vonatkozó fő viselkedési modellfeltevéseket a különböző kamatláb-forgatókönyvek jellemzőihez, figyelembe véve az (EU) 2024/857 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 8. cikkének (10) bekezdésében, 9. cikkének (2) bekezdésében, 10. cikkének (4) bekezdésében, 12. cikkének (2) bekezdésében és 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott arányossági és lényegességi küszöbértékeket.

(3)   A számításból ki kell zárni az elsődleges alapvető tőke összes instrumentumát és minden egyéb lejárat nélküli szavatolótőke-elemet.

(4)   A 2 %-os vagy azt meghaladó nemteljesítő kitettségi aránnyal rendelkező intézményeknek a nemteljesítő kitettségeket általános kamatlábérzékeny instrumentumként kell szerepeltetniük, amelyek modellezésének tükröznie kell a várható cash flow-kat és azok ütemezését. A nemteljesítő kitettségeket céltartalékok nélkül kell figyelembe venni. E célból a nemteljesítő kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (3) bekezdésével összhangban nemteljesítőként besorolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelek és előlegek alapján kell meghatározni, míg a nemteljesítő kitettségek arányának kiszámításához a nemteljesítő kitettségek összegét el kell osztani a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak, hiteleknek és előlegeknek az intézmény szintjén számított teljes bruttó összegével.

(5)   A cash flow-kból való kizárásuk vagy a cash flow-kba való beszámításuk tekintetében a kereskedelmi árrést és a kamatfelár egyéb összetevőit az intézmények nem kereskedési könyvi kamatlábkockázatra vonatkozó belső irányítási és értékelési megközelítésével összhangban kell kezelni. Amennyiben a kereskedelmi árrést és a kamatfelár egyéb összetevőit kizárják a cash-flow-kból, az intézményeknek:

(6)   A tőke gazdasági értékének változását kifutó mérleg feltételezésével kell kiszámítani, ahol a meglévő pozíciók lejárnak, és azokat nem helyettesítik.

(7)   Minden devizanemre vonatkozóan olyan sokk utáni kamatpadlót kell alkalmazni, amely a lejárati időtől függ, és az azonnali lejáratoknál –150 bázisponton kezdődik. Ez a padló évente 3 bázisponttal emelkedik, és végül az 50 éves vagy annál hosszabb futamidők esetében eléri a 0 %-ot. Ha a megfigyelt kamatlábak alacsonyabbak, mint a sokk utáni kamatpadló, az intézményeknek a megfigyelt alacsonyabb kamatlábat kell alkalmazniuk.

(8)   Az egyes kamatlábsokk-forgatókönyvek aggregált változásának kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk az egyes devizanemekben bekövetkező negatív és pozitív változásokat. Az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő devizanemeket az Európai Központi Bank referencia-időponti azonnali devizaárfolyamán kell átváltani az adatszolgáltatás devizanemére. A pozitív változásokat 50 %-os tényezővel – vagy az ERM II árfolyam-mechanizmushoz tartozó azon devizák esetében, amelyeknél a hivatalosan megállapított ingadozási sáv szűkebb, mint a ± 15 %-os standard sáv, 80 %-os tényezővel – kell súlyozni. A figyelembe vehető súlyozott pozitív változás nem haladhatja meg a) az euróban vagy ERM II devizákban bekövetkező negatív változások abszolút értéke és b) az ERM II devizák, illetve az euro pozitív változásaira 50 %-os tényező alkalmazásával kapott eredmény közül a nagyobbat.

(9)   A diszkontáláshoz devizanemenként megfelelő általános „kockázatmentes” hozamgörbét kell alkalmazni. Ez a hozamgörbe nem tartalmazhat kizárólag az adott instrumentumra, ágazatra vagy jogalanyra vonatkozó hitelkockázati vagy likviditási felárat.

(10)   Az inflációhoz vagy más piaci tényezőkhöz kötött kamatlábérzékeny termékek kockázatának értékelésekor prudens feltételezéseket kell alkalmazni. Ezeknek a feltételezéseknek az aktuális/utolsó megfigyelt értéken, egy elismert gazdasági kutatóintézet előrejelzésein vagy más általánosan elfogadott piaci gyakorlaton kell alapulniuk, és általában forgatókönyv-függetlennek kell lenniük.