II. MELLÉKLET
A GÉPJÁRMŰVEK ÁLTAL KELTETT ZAJ MÉRÉSÉRE HASZNÁLT MÓDSZEREK ÉS MŰSZEREK
1. MÉRÉSI MÓDSZEREK
|
1.1.
|
Az EU-típusjóváhagyásra beadott járműtípus által keltett zajt az ebben a mellékletben leírt két módszerrel, a mozgásban lévő járműre és az álló járműre vonatkozóan kell megmérni. A hibrid elektronikus járművek esetében, amelyeknél a jármű álló helyzetében a belső égésű motor nem képes működni, csak a mozgó jármű zajkibocsátását kell megmérni.
A 2 800 kg-ot meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű járművek esetében az V. mellékletben leírt jellemzőknek megfelelő, sűrített levegő által keltett zajt mérő kiegészítő vizsgálatot is kell végezni az álló járművön, amennyiben a sűrített levegővel működő fékberendezés a jármű részét képezi.
|
|
1.2.
|
Az e melléklet 1.1. pontjában meghatározott vizsgálatok szerint mért értékeknek szerepelniük kell a vizsgálati jegyzőkönyvben és az I. melléklet 2. függelékében található mintának megfelelő nyomtatványon.
|
2. MÉRŐMŰSZEREK
2.1. Akusztikai mérések
A zajszint méréséhez precíziós zajszintmérő készüléket vagy azzal egyenértékű, 1. osztályba tartozó műszerekre vonatkozó követelményeknek (az esetlegesen használt javasolt szélernyővel együtt is) megfelelő készüléket kell használni. E követelmények a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) „IEC 61672-1:2002: Precíziós zajszintmérők” szabványának második kiadásában szerepelnek.
A méréseket az akusztikai mérőműszer „gyors válasz” üzemmódját, és az ugyancsak az „IEC 61672-1:2002” szabványban leírt „A” súlyozási görbét alkalmazva kell elvégezni. Olyan rendszer használata esetén, amely az „A” súlyozású hangnyomásszint periodikus figyelését is tartalmazza, az adatokat 30 ms-os (millimásodperces) vagy annál rövidebb időközönként kell mérni.
A műszer karbantartását és kalibrálását a gyártó utasításainak megfelelően kell végezni.
2.2. A követelményeknek való megfelelés
Az akusztikai mérőműszerek megfelelőségét az érvényes megfelelőségi tanúsítványok megléte alapján kell ellenőrizni. E megfelelési tanúsítványt érvényesnek kell tekinteni, ha a szabványoknak való megfelelés tanúsítását hangkalibrációs eszközök esetében a megelőző 12 hónapos időszakban, zajmérő műszerek esetében pedig a megelőző 24 hónapos időszakban végezték el. A megfelelőségi vizsgálatokat olyan laboratóriumban kell elvégezni, amely jogosult a megfelelő szabványokkal kapcsolatos kalibrációk elvégzésére.
2.3. A teljes akusztikus mérőrendszer kalibrálása a méréssorozathoz
Minden méréssorozat kezdetén és végén a teljes akusztikus mérőrendszert olyan hangkalibrátorral kell ellenőrizni, amely megfelel az IEC 60942:2003 szabványban meghatározott 1. pontossági osztályba tartozó hangkalibrátorokra vonatkozó követelményeknek. A mért eredmények közötti különbség további kiigazítások nélkül legfeljebb 0,5 dB lehet. Amennyiben az eltérés meghaladja ezt a mértéket, a legutolsó megfelelő ellenőrzést követő mérések eredményeit figyelmen kívül kell hagyni.
2.4. A motorfordulatszám-mérés műszerei
A motorfordulatszám méréséhez olyan műszereket kell használni, amelyek mérési pontossága legfeljebb ± 2 %-kal tér el a valós értéktől azokon a fordulatszámokon, amelyeken a méréseket el kell végezni.
Folyamatosan mérő műszerek használata esetén a jármű közúti sebességét olyan műszerrel kell mérni, amelynek pontossága ± 0,5 km/h-n belül van.
Ha a vizsgálatok során nem folyamatos sebességmérést alkalmaznak, a pillanatnyi sebességértékeket mérő műszernek legalább ± 0,2 km/h-s mérési pontosságot kell biztosítania.
2.5. Meteorológiai műszerek
A vizsgálat során a környezeti körülmények megfigyelésére használt meteorológiai műszereknek legalább az alábbi mérési pontosságra vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük:
— szélsebességmérő: ± 1,0 m/s,
— légköri nyomást mérő eszköz (barométer): ± 5 hPa,
— relatív páratartalmat mérő eszköz: ± 5 %.
3. MÉRÉSI KÖRÜLMÉNYEK
3.1. A vizsgálati helyszín és a környezeti feltételek
|
3.1.1.
|
A próbapálya felületének és a vizsgálati helyszín méreteinek meg kell felelniük az ISO 10844:2011 szabványnak. A vizsgálati helyszínt nem boríthatja porhó, magas fű, laza talaj vagy salak. Nem lehet olyan akadály a mikrofon és a hangforrás közelében, amely befolyásolhatja a hangteret. A méréseket végző megfigyelő személynek olyan helyzetet kell elfoglalnia, hogy ne befolyásolja a mérőműszerrel mért értékeket.
|
|
3.1.2.
|
A méréseket tilos kedvezőtlen időjárási feltételek között elvégezni. Meg kell bizonyosodni arról, hogy az eredményeket nem befolyásolják széllökések.
A meteorológiai műszereket a vizsgálati terület mellett, 1,2 m ± 0,02 m magasságban kell elhelyezni. A méréseket olyan időben kell elvégezni, amikor a környezeti levegő hőmérséklete a +5 °C és a +40 °C közötti tartományon belül van.
A vizsgálatokat nem szabad olyan időben végezni, amikor a zajmérés ideje alatt a szélsebesség – a széllökéseket is beleértve – a mikrofon magasságában meghaladja az 5 m/s-ot.
A zajmérés ideje alatt mért hőmérséklet-, szélsebesség-, szélirány-, relatívpáratartalom- és légnyomásértékeket rögzíteni kell.
A mérések során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan kiugró zajértéket, amely nem kapcsolódik a jármű általános zajszintjellemzőihez.
A háttérzajt közvetlenül a járművizsgálat-sorozat előtt és után, 10 másodpercen keresztül kell mérni. Ezeket a méréseket a vizsgálat alatt használt mikrofonokkal és mikrofonpozíciókban kell elvégezni. A jegyzőkönyvben a legnagyobb „A” súlyozású hangnyomásszintet kell feltüntetni.
A háttérzajnak (az esetleges szélzúgással együtt) legalább 10 dB-lel a jármű által a vizsgálat során keltett „A” súlyozású hangnyomásszint alatt kell lennie. Ha a környezeti zaj és a mért zaj közötti különbség 10 és 15 dB(A) között van, a vizsgálati eredmények kiszámításához az alábbi táblázatban megadott korrekciós értékeket ki kell vonni a zajszintmérő által mért értékekből:
|
A környezeti zaj és a mérendő zaj közötti különbség, dB(A)
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
Korrekció, dB(A)
|
0,5
|
0,4
|
0,3
|
0,2
|
0,1
|
0,0
|
|
3.2. Jármű
|
3.2.1.
|
A vizsgált járműnek az e rendelet követelményeinek való megfelelés céljából a piaci forgalomba hozandó járművek tipikus jellemzőivel kell rendelkeznie és azt a gyártónak és a műszaki szolgálatnak közös megegyezéssel kell kiválasztania. A méréseket – a nem szétkapcsolható járművek kivételével – pótkocsi nélkül kell elvégezni. A gyártó kérése alapján lehetőség van arra, hogy a felemelhető tengelyű járművek esetében a méréseket felemelt tengellyel végezzék el.
A méréseket az alábbi táblázattal összhangban meghatározott mt vizsgálati tömegű járműveken kell elvégezni:
|
Járműkategória
|
Jármű vizsgálati tömege (mt)
|
|
M1
|
mt = mro
|
|
N1
|
mt = mro
|
|
N2, N3
|
mt = 50 kg/névleges motorteljesítmény kW
A vizsgálati tömeg eléréséhez szükséges kiegészítő rakományt a jármű meghajtott hátsó tengelye(i) fölé kell elhelyezni. A kiegészítő rakomány tömege a hátsó tengely terhelésére a műszakilag megengedett legnagyob össztömeg 75 %-ában van korlátozva. A tényleges tömeg legfeljebb ± 5 %-kal térhet el a meghatározott vizsgálati tömegtől.
Ha a kiegészítő rakomány tömegközéppontját nem lehet a hátsó tengely középpontja fölé igazítani, a jármű vizsgálati tömege nem haladhatja meg a jármű terheletlen állapotában az elülső és hátsó tengelyére eső összterhelés és a kiegészítő rakomány együttes tömegét.
A kettőnél több tengellyel rendelkező járművek vizsgálati tömegének meg kell egyeznie a kéttengelyes járművek vizsgálati tömegével.
|
|
M2, M3
|
mt = mro – a kocsikísérő tömege (ha van kocsikísérő)
vagy ha a vizsgálatot nem teljesen készre gyártott állapotú, felépítmény nélküli járművön végzik,
mt = 50 kg/névleges motorteljesítmény kW az egyes kategóriákban a fenti feltételeknek megfelelően (lásd az N2, N3 kategóriát).
|
|
|
3.2.2.
|
A kérelmező kérése alapján az M2, M3, N2 vagy N3 kategóriába tartozó járművek a típus szempontjából a készre gyártott járműre vonatkozóan reprezentatívnak tekintendők, még akkor is, ha a vizsgálatot felépítmény nélküli, nem teljesen készre gyártott állapotú járművön végzik. A nem készre gyártott jármű vizsgálata során a járművet minden releváns hangszigetelő anyaggal, panellel, valamint hangtompító komponenssel és rendszerrel fel kell szerelni a gyártó által kidolgozott terveknek megfelelően a felépítmény későbbi szakaszban legyártandó részének kivételével.
Nem írható elő a vizsgálat megismétlése abban az esetben, ha a járművet kiegészítő tüzelőanyag-tartállyal szerelték fel vagy ha az eredeti tüzelőanyag-tartályt áthelyezték feltéve, hogy a jármű zajkibocsátását nyilvánvalóan befolyásoló egyéb járműrészeket vagy -struktúrákat a módosítás nem érintette.
|
|
3.2.3.
|
A gumiabroncsok gördülési zajkibocsátását a 661/2009/EK rendelet szabályozza. A vizsgálat során a járműre jellemző gumiabroncsokat kell használni. Ezeket a járműgyártónak kell kiválasztania, és a gumiabroncsok jellemzőit fel kell tüntetni e rendelet I. melléklete 2. függelékének kiegészítésében. Ezek méretének meg kell egyezniük a járműhöz eredeti felszerelésként megadott gumiabroncsméretek valamelyikével. Az adott típusú gumiabroncsnak a járművel egy időben kereskedelmi forgalomban megvásárolhatónak kell lennie. (
6
) A gumiabroncsokat a jármű gyártója által a jármű vizsgálati tömegéhez javasolt nyomásra kell felfújni. A gumiabroncsok barázdáinak legalább 1,6 mm mélységűnek kell lenniük.
|
|
3.2.4.
|
A mérések megkezdése előtt a motort normál üzemi állapotba kell hozni.
|
|
3.2.5.
|
Amennyiben a járművet kétkerék-meghajtáson kívül más meghajtási üzemmóddal is ellátták, akkor a járművet a normál közúti közlekedésre való üzemmódban kell vizsgálni.
|
|
3.2.6.
|
Ha a jármű egy vagy több automatikus működtetésű hűtőventilátorral van felszerelve, akkor a rendszer működésébe a mérések során nem szabad beavatkozni.
|
|
3.2.7.
|
Ha a jármű szálas anyagokat tartalmazó hangtompító rendszerrel van felszerelve, a vizsgálat megkezdése előtt a kipufogórendszert a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően kondicionálni kell.
|
4. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
4.1. A mozgásban lévő járművek által keltett zaj mérése
4.1.1. Általános vizsgálati körülmények
A próbapályán ki kell jelölni két, a PP' vonallal párhuzamos és 10 méterrel az előtt, illetve 10 méterrel az után húzódó AA', illetve BB' vonalat.
A jármű mindegyik oldalán és mindegyik sebességfokozatban legalább négy mérést kell végezni. Beállítási célból végezhetők előzetes mérések, de ezek eredményeit figyelmen kívül kell hagyni.
A mikrofont a talajszint felett 1,2 ± 0,02 méterre kell elhelyezni a próbapálya CC' referenciaegyenesétől 7,5 ± 0,05 m távolságban.
Szabad hangtér esetében (lásd az IEC 61672-1:2002 szabványt) a referenciatengelynek vízszintesnek kell lennie, és merőlegesen kell állnia a jármű CC' vonallal jelzett útvonalára.
4.1.2. A járművek specifikus vizsgálati körülményei
4.1.2.1. Az M1, M2 ≤ 3 500 kg és N1 kategóriába tartozó járművek
A jármű középvonala által leírt útvonalnak az AA' vonal megközelítésétől kezdve egészen addig, amíg a jármű hátulja át nem halad a BB' vonal fölött, azaz a vizsgálat teljes időtartama alatt a lehető legpontosabban kell követnie a CC' vonalat. Amennyiben a járművet kétkerék-meghajtáson kívül más meghajtási üzemmóddal is ellátták, akkor a vizsgálatot a normál országúti közlekedésre szánt üzemmódban kell elvégezni.
Ha a jármű kézi kiegészítő sebességváltóval vagy szorzóáttételes hajtótengellyel van felszerelve, akkor azt az állást kell választani, amelyet normál városi közlekedésnél használnak. A lassú haladáshoz, a parkoláshoz és fékezéshez használt sebességfokozatok egyik esetben sem választhatók.
A jármű vizsgálati tömegének meg kell felelnie a 3.2.1. pontban található táblázatban foglalt előírásoknak.
A vtest vizsgálati sebesség 50 km/h ± 1 km/h. A vizsgálati sebességet akkor kell elérni, amikor a referenciapont a PP' vonalhoz ér.
4.1.2.1.1. Fajlagos teljesítménymutató (PMR)
A PMR a következő képlet alkalmazásával kerül kiszámításra:
PMR = (Pn/mt) × 1 000 , ahol a Pn-t kW-ban, az mt-t pedig kg-ban kell mérni az e melléklet 3.2.1. pontjának megfelelően.
A dimenzió nélküli PMR a gyorsulás kiszámításához használják.
4.1.2.1.2. A gyorsulás kiszámítása
A gyorsulási számítások csak az M1, N1 és az M2 ≤ 3 500 kg kategóriákra alkalmazhatók.
Minden gyorsulást a jármű próbapályán elért különböző sebességeinek felhasználásával kell kiszámítani. A megadott képletek alapján kell kiszámítani az awot i, az awot i+1 és az awot test értékeket. Az AA', illetve a PP' vonalnál elért sebesség definíció szerint a járműnek a referenciapont AA' (vAA'), illetve PP' (vPP') vonalon való áthaladása pillanatában mérhető sebessége. A BB' vonalnál mért sebesség (vBB') az abban a pillanatban mért sebesség, amikor a jármű hátulja áthalad a BB' vonal fölött. A gyorsulás kiszámítására használt módszert fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.
A jármű referenciapontjának definíciója miatt a jármű hosszát (lveh) másképpen értelmezzük az alábbi képletben. Amennyiben a referenciapont a jármű elején van, az l = lveh, ha a közepén: l = 1/2 lveh, ha pedig a végén: l = 0.
|
4.1.2.1.2.1
|
Számítási eljárás a rögzített sebességfokozatokkal vizsgált, kézi kapcsolású sebességváltóval, automata sebességváltóval, adaptív sebességváltóval, illetve fokozatmentesen változtatható erőátvitellel (CVT/) rendelkező járművek esetében:
awot test = ((vBB'/3,6)2 – (vAA'/3,6)2)/(2 × (20+l))
A sebességfokozat kiválasztásához használt awot test értéknek az egyes érvényes mérési menetek négy awot test, i átlagának kell lennie.
Az előgyorsítás megengedett. A gázpedál AA' vonal előtti lenyomásának pontját a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
|
|
4.1.2.1.2.2.
|
Számítási eljárás a nem rögzített sebességfokozatokkal vizsgált, automata sebességváltóval, adaptív sebességváltóval, illetve fokozatmentesen változtatható erőátvitellel (CVT) rendelkező járművek esetében:
A sebességfokozat kiválasztásához használt awot test értéknek az egyes érvényes mérési menetek négy awot test, i átlagának kell lennie.
Ha a 4.1.2.1.4.2. pontban leírt eszközökkel és intézkedésekkel a sebességváltómű működését a vizsgálati követelmények teljesítése érdekében szabályozni lehet, az awot test értékét a következő képlettel kell kiszámolni:
awot test = ((vBB'/3,6)2 – (vAA'/3,6)2)/(2 × (20+l))
Az előgyorsítás megengedett:
Ha a 4.1.2.1.4.2. pontban leírt eszközök vagy intézkedések egyikét sem alkalmazzák, az awot test értékét a következő képlettel kell kiszámítani:
awot_testPP-BB = ((vBB'/3,6)2 – (vPP'/3,6)2)/(2 × (10+l))
awot PP-BB teszt : a PP és BB pontok közötti gyorsulás
Előgyorsítás alkalmazása tilos.
A gázpedált akkor kell lenyomni, amikor a jármű referenciapontja az AA' vonal fölött áthalad.
|
|
4.1.2.1.2.3
|
Célgyorsulás Az aurban célgyorsulás, amely statisztikai vizsgálatokból származik, a városi közlekedés jellemző gyorsulási értékét határozza meg. Ez olyan függvényérték, amely a jármű PMR-értékétől függ.
Az aurban célgyorsulás a következő képlet alkalmazásával kerül kiszámításra:
aurban = 0,63 × log10 (PMR) – 0,09
|
|
4.1.2.1.2.4.
|
Referenciagyorsulás a következő képlet alkalmazásával kerül kiszámításra Az awot ref referenciagyorsulás azt az előírt gyorsulást határozza meg, amelyet el kell elérni a próbapályán végzett gyorsulási vizsgálat során. Ez olyan függvényérték, amely a jármű PMR-étől függ. A függvény a különböző járműkategóriák esetében eltérő.
Az awot ref referenciagyorsulás definíciója:
a wot ref = 1,59 × log10 (PMR) – 1,41 PMR ≥ 25 esetén,
a wot ref = a urban = 0,63 × log10 (PMR) – 0,09 PMR < 25 esetén.
|
4.1.2.1.3. A kP részleges teljesítménytényező
A kP részleges teljesítménytényezőt (lásd a 4.1.3.1. pontot) az M1 és az N1 kategóriába tartozó járművek gyorsulási és állandó sebesség mellett végzett vizsgálatai során kapott eredmények súlyozott összesítéséhez használják.
Az egyetlen sebességfokozatra vonatkozó vizsgálatoktól eltekintve az awot ref értéket kell használni az awot test helyett (lásd a 4.1.3.1. pontot).
4.1.2.1.4. Sebességfokozat kiválasztása
A vizsgálat során használt sebességfokozatok kiválasztása az egyes fokozatok teljesen nyitott fojtószeleppel végzett gyorsítási vizsgálathoz szükséges awot ref referenciagyorsuláson alapuló, ugyancsak teljesen nyitott fojtószelep mellett mért awot fajlagos gyorsítási potenciáljától függ.
Egyes járművek a sebességváltóművet szabályozó szoftverprogramokkal vagy üzemmódokkal rendelkezhetnek (pl. sportos, téli, adaptív). Ha egy ilyen jármű eltérő üzemmódokban is érvényes gyorsulási értékeket tud elérni, a jármű gyártójának bizonyítania kell a műszaki szolgálat számára, hogy a jármű vizsgálata abban az üzemmódban történik, amely az awot ref értékhez legközelebb eső gyorsulást éri el.
|
4.1.2.1.4.1.
|
Rögzített sebességfokozatokkal vizsgált, kézi kapcsolású sebességváltóval, automata sebességváltóval, adaptív sebességváltóval, illetve fokozatmentesen változtatható erőátvitellel rendelkező járművek
A sebességfokozatok kiválasztásának lehetséges körülményei:
a) Ha a gyorsulás egy adott fokozatban nem tér el ± 5 %-nál nagyobb mértékben az awot ref referenciagyorsulástól, és nem nagyobb 2,0 m/s2-nél, akkor abban a fokozatban kell a vizsgálatot elvégezni.
b) Ha egyik fokozatban sem érhető el az előírt gyorsulás, akkor ki kell választani egy, a referenciagyorsulásnál nagyobb mértékű gyorsulást biztosító „i” fokozatot és egy, a referenciagyorsulásnál kisebb mértékű gyorsulást biztosító „i + 1” fokozatot. Ha az „i” fokozatban mért gyorsulásérték nem haladja meg a 2,0 m/s2 értéket, akkor a vizsgálat során mindkét fokozatot használni kell. Az awot ref referenciagyorsuláshoz kapcsolódó súlyozási arány kiszámítása:
k = (a wot ref – a wot (i+1))/(a wot (i) – a wot (i+1))
c) Ha az „i” fokozat gyorsulási értéke meghaladja a 2,0 m/s2 értéket, az első olyan sebességfokozatot kell használni, amellyel 2,0 m/s2 alatti gyorsulás érhető el, hacsak az „i + 1” fokozat nem nyújt az aurban értékénél kisebb gyorsulást. Ebben az esetben két fokozatot, az i-t és az i + 1-et kell használni, amelyek közül az „i” fokozat a 2,0 m/s2 értéket meghaladó gyorsulást adó sebességfokozat. Egyéb esetekben tilos másik sebességfokozatot is használni. Az awot ref helyett a vizsgálat során elért awot test gyorsulást kell használni a kP részleges teljesítménytényező kiszámításához.
d) Ha a járműnek olyan sebességváltóműve van, amellyel csak egy sebességfokozat választható ki, a gyorsulási vizsgálatot ebben a fokozatban kell elvégezni. Ezután a kP részleges teljesítménytényező kiszámításához az így elért gyorsulást kell használni az awot ref helyett.
e) Ha egy adott sebességfokozatban a motor már azelőtt túllépi a névleges motorfordulatszámot, hogy a jármű áthaladna a BB' vonalon, az eggyel nagyobb fokozatot kell használni.
|
|
4.1.2.1.4.2.
|
Nem rögzített sebességfokozatokkal vizsgált, automata sebességváltóval, adaptív sebességváltóval, illetve fokozatmentesen változtatható erőátvitellel rendelkező járművek
A sebességválasztót a teljesen automata üzemmódnak megfelelő állásba kell állítani.
Az awot test gyorsulási értéket a 4.1.2.1.2.2. pontban meghatározott módon kell kiszámítani.
A vizsgálat ezt követően kiterjedhet a sebesség kisebb tartományba történő, és ezzel nagyobb gyorsulást elérő visszakapcsolására. Tilos a sebességfokozatot nagyobb tartományba kapcsolni kisebb gyorsulás elérése érdekében. El kell kerülni a sebességváltómű olyan fokozatba kapcsolását, amelyet városi közlekedési viszonyok között nem használnak.
Ezért engedélyezett olyan elektronikus vagy mechanikus eszközök, akár alternatív sebességválasztó pozíciók beépítése és használata is, amelyekkel megakadályozható a városi közlekedésben a meghatározott vizsgálati körülmények között nem használatos alacsonyabb sebességfokozatba történő visszaváltás.
Az elért awot test gyorsulásnak az aurban értékénél nagyobbnak vagy azzal egyenlőnek kell lennie.
Amennyiben a gyártónak lehetősége van rá, meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek révén elkerülhető, hogy az awot test gyorsulási érték 2,0 m/s2 értéknél nagyobb legyen.
Ezután a kp részleges teljesítménytényező kiszámításában az elért awot test gyorsulásértéket kell használni az awot ref helyett (lásd a 4.1.2.1.3. pontot).
|
4.1.2.1.5. Gyorsulási vizsgálat
A gyártónak meg kell határoznia egy, a gázpedál teljes lenyomásakor alkalmazandó referenciapontot az AA' vonal előtt. A gázpedált (a lehető leggyorsabban) teljesen le kell nyomni, ha a jármű referenciapontja eléri a kijelölt pontot. A gázpedált ebben a lenyomott helyzetben kell tartani, amíg a jármű hátulja el nem éri a BB' vonalat. A gázpedált ekkor a lehető leggyorsabban fel kell engedni. A gázpedál teljes lenyomásának pontját a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Lehetőséget kell biztosítani a műszaki szolgálatnak az előzetes vizsgálat elvégzésére.
Az egy járműnek tekintett, nem szétkapcsolható csuklós járművek esetében a félpótkocsit figyelmen kívül kell hagyni a BB' vonalon történő áthaladás szempontjából.
4.1.2.1.6. Állandó sebesség mellett végzett vizsgálat
Az állandó sebesség mellett végzett vizsgálatot a gyorsulási vizsgálathoz meghatározott sebességfokozat(ok)ban kell végrehajtani az AA' és BB' vonal között 50 km/h-s állandó sebességgel áthaladó járművön, amely sebességtől legfeljebb ± 1 km/h-s értékkel lehet eltérni. Az állandó sebesség mellett végzett vizsgálat során a gázszabályozó rendszert úgy kell beállítani, hogy az AA' és BB' vonal között fenntartsa a meghatározott állandó sebességet. Ha a sebességváltó-fokozat a gyorsulásos vizsgálat során rögzítve volt, akkor ugyanazt a fokozatot az állandó sebesség mellett elvégzett vizsgálathoz is rögzíteni kell.
A 25-nél kisebb PMR-értékkel rendelkező járművek esetében nincs szükség állandó sebesség mellett elvégzett vizsgálatra.
4.1.2.2. Az M2 > 3 500 kg, M3, N2 és N3 kategóriába tartozó járművek
A jármű középvonala által leírt útvonalnak az AA' vonal megközelítésétől kezdve egészen addig, amíg a jármű hátulja át nem halad a BB' vonal fölött, azaz a vizsgálat teljes időtartama alatt a lehető legpontosabban kell követnie a CC' vonalat. A vizsgálatot pótkocsi, illetve félpótkocsi rákapcsolása nélkül kell elvégezni. Ha a pótkocsit nem lehet egyszerű módon leválasztani a vontatójárműről, a BB' vonalon történő áthaladás szempontjából a pótkocsit figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a jármű részét képezi valamilyen berendezés, például betonkeverő dob, kompresszor stb., azt a vizsgálat ideje alatt kikapcsolva kell tartani. A jármű vizsgálati tömegének meg kell felelnie a 3.2.1. pontban megállapított táblázatban foglalt értékeknek.
Az M2 > 3 500 kg és az N2 kategória célfeltételei:
A referenciapont BB' vonal feletti áthaladásakor az nBB' motorfordulatszámnak a motor legnagyobb névleges teljesítményéhez tartozó S fordulatszám 70–74 %-a között, a jármű sebességének pedig a 35 km/h ± 5 km/h tartományon belül kell lennie. Az AA' és a BB' vonal között biztosítani kell az egyenletes gyorsulás feltételeit.
Az M3 és az N3 kategória célfeltételei:
A referenciapont BB' vonal feletti áthaladásakor az nBB' motorfordulatszámnak a motor legnagyobb névleges teljesítményéhez tartozó S fordulatszám 85–89 %-a között, a jármű sebességének pedig a 35 km/h ± 5 km/h tartományon belül kell lennie. Az AA' és a BB' vonal között biztosítani kell az egyenletes gyorsulás feltételeit.
4.1.2.2.1. Sebességfokozat kiválasztása
4.1.2.2.1.1. Kézi sebességváltóval felszerelt járművek
Biztosítani kell az egyenletes gyorsulás feltételeit. A sebességfokozat megválasztását a célfeltételek határozzák meg. Ha a sebességeltérés meghaladja a megadott tűréshatárt, két sebességfokozatot kell vizsgálni, amelyek közül az egyik a célként meghatározott sebesség fölött van, a másik pedig alatta.
Ha a célfeltételek több sebességfokozatban is teljesíthetők, a 35 km/h-hoz legközelebbi sebességértéket biztosító fokozatot kell használni. Ha egyik sebességfokozat sem felel meg a vtest-hez tartozó célfeltételeknek, két fokozatot kell vizsgálni: az egyiknek vtest alatti sebességet, a másiknak a fölöttit kell biztosítania. A motorfordulatszámra vonatkozó célfeltételt minden körülmény között teljesíteni kell.
Biztosítani kell az egyenletes gyorsulás feltételeit. Amennyiben egy adott sebességfokozatban nem biztosítható az egyenletes gyorsulás, azt a fokozatot figyelmen kívül kell hagyni.
4.1.2.2.1.2. Automata sebességváltóval, adaptív sebességváltóval, illetve fokozatmentesen változtatható erőátvitellel rendelkező járművek
A sebességválasztót a teljesen automata üzemmódnak megfelelő állásba kell állítani. A vizsgálat ezt követően kiterjedhet a sebesség kisebb tartományba történő, és ezzel nagyobb gyorsulást elérő visszakapcsolására. Tilos a sebességfokozatot nagyobb tartományba kapcsolni kisebb gyorsulás elérése érdekében. El kell kerülni, hogy a megadott vizsgálati körülmények között a sebességváltómű olyan fokozatba kapcsoljon, amelyet városi közlekedési viszonyok között nem használnak. Ezért engedélyezett olyan elektronikus vagy mechanikus eszközök beépítése és használata, amelyekkel megakadályozható a meghatározott vizsgálati körülmények között városi közlekedésben nem használatos alacsonyabb sebességfokozatba történő visszaváltás.
Ha a jármű olyan kialakítású sebességváltóval van felszerelve, amely csak egyetlen sebességfokozat kiválasztását teszi lehetővé, és ez a motor fordulatszámát a vizsgálat során korlátozza, a jármű vizsgálata során csak a célsebesség elérését kell ellenőrizni. Ha a járműben olyan motor és sebességváltómű összeállítást alkalmaznak, amely nem felel meg a 4.1.2.2.1.1. pontban foglalt követelményeknek, a jármű vizsgálata során csak a célsebesség elérését kell ellenőrizni. A vizsgálathoz szükséges vBB' célsebesség értéke 35 km/h ± 5 km/h. A hivatkozási pont PP' vonal feletti áthaladása után engedélyezett a sebességfokozat magasabb tartományba történő, és ezzel kisebb gyorsulást biztosító felkapcsolása. Két vizsgálatot kell elvégezni: az egyiknél a végsebességnek vtest = vBB' + 5 km/h-nak, a másiknál vtest = vBB' – 5 km/h-nak kell lennie. A jelentésben a vizsgálat során az AA'–BB' szakaszon elért legmagasabb motorfordulatszám mellett mért zajszintet kell feltüntetni.
4.1.2.2.2. Gyorsulási vizsgálat
Amikor a jármű referenciapontja eléri az AA' vonalat, a gázpedált teljesen le kell nyomni (a városi közlekedés során jellemzően nem használt alacsonyabb sebességfokozat-tartományba történő automatikus visszaváltás nélkül), és egészen addig nyomva kell tartani, amíg a jármű hátulja át nem halad a BB' vonal felett, referenciapontja pedig nincs legalább 5 méterrel a BB' vonal mögött. Ekkor fel kell engedni a gázpedált.
Az egy járműnek tekintett, nem szétkapcsolható csuklós járművek esetében a félpótkocsit figyelmen kívül kell hagyni a BB' vonalon történő áthaladás szempontjából.
4.1.3. Az eredmények értelmezése
A jármű AA' és BB' vonal közötti áthaladásai során mért legmagasabb „A” súlyozású hangnyomásszintet kell feltüntetni. Az általános hangnyomáshoz nyilvánvalóan nem kapcsolódó kiugró zajérték észlelése esetén a mérési eredményt figyelmen kívül kell hagyni. A jármű mindkét oldalán és mindegyik sebességfokozatban legalább négy mérést kell végezni minden egyes vizsgálati körülményre vonatkozóan. A bal és jobb oldali méréseket egy időben, illetve egymás után is el lehet végezni. A jármű adott oldalára vonatkozó végeredmény kiszámításához az első négy egymást követő és egymástól 2 dB(A) értéknél nagyobb mértékben el nem térő érvényes mérési eredményt – az érvénytelen eredmények törlését is figyelembe véve (lásd a 3.1. pontot) – kell felhasználni. Az egyes oldalakra vonatkozó eredményeket külön-külön kell átlagolni. A részeredmény a két átlag közül a nagyobbiknak a matematikai szabályok szerint egy tizedesjegyre kerekített értéke.
Az AA', BB' és PP' vonalnál mért sebességértékeket rögzíteni kell, és a tizedesjelet követő első értékes számjegyig kell alkalmazni őket a számításokban.
Az awot test számított gyorsulást két tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.
4.1.3.1. Az M1, N1 és az M2 ≤ 3 500 kg kategóriába tartozó járművek
A gyorsulási és az állandó sebesség mellett végzett vizsgálat számított értékei:
Lwot rep = Lwot (i+1) + k × (Lwot(i) – Lwot (i+1))
Lcrs rep = Lcrs(i+1) + k × (Lcrs (i) – Lcrs (i+1))
ahol k = (awot ref – awot (i+1))/(awot (i) – awot (i+1))
Az egyetlen sebességfokozatra vonatkozó vizsgálatok esetében az értékek megegyeznek az egyes vizsgálatok eredményeivel.
A végeredményt az Lwot repés az Lcrs rep összevonásával kell kiszámítani. Az egyenlet:
Lurban = Lwot rep – kP × (Lwot rep – Lcrs rep)
A kP súlyozási tényező határozza meg a városi közlekedéshez tartozó részleges teljesítménytényezőt. Az egyetlen sebességfokozatra vonatkozó vizsgálatoktól eltekintve a kP kiszámítása:
kP = 1 – (aurban/awot ref)
Ha a vizsgálathoz csak egy sebességfokozat van meghatározva, a kP kiszámítása:
kP = 1 – (aurban/awot test)
Azokban az esetekben, ahol az awot test érték kisebb, mint az aurban:
kP = 0
4.1.3.2. Az M2 > 3 500 kg, M3, N2 és N3 kategóriába tartozó járművek
Egy sebességfokozat vizsgálata esetén a végeredménynek meg kell egyeznie a részeredménnyel. Két sebességfokozat vizsgálata esetén a részeredmények számtani közepét kell kiszámítani.
4.2. Az álló járművek által keltett zaj mérése
4.2.1. Zajszint a jármű környezetében
A mérési eredményeket fel kell tüntetni az I. melléklet 2. függelékének kiegészítése szerinti vizsgálati jegyzőkönyvben.
4.2.2. Akusztikai mérések
A mérésekhez a 2.1. pontban meghatározott precíziós zajszintmérőt vagy azzal egyenértékű mérőrendszert kell alkalmazni.
|
4.2.3.
|
Vizsgálati helyszín – helyi körülmények a függelékben található 2. és 3a–3d. ábra szerint.
|
4.2.3.1.
|
A mikrofon közelében nem lehetnek olyan akadályok, amelyek befolyásolhatnák a hangteret, és senki sem maradhat a mikrofon és a zajforrás közötti területen. A mérést végző személynek olyan helyzetet kell elfoglalnia, hogy ne befolyásolja a műszer által mért értékeket.
|
|
|
4.2.4.
|
A külső zajok és a szél zúgása A mérőműszereken leolvasott, a környezeti zaj és a szél által keltett zajszintnek legalább 10 dB(A) értékkel kisebbnek kell lennie a mérendő zajszintnél. A mikrofonra megfelelő szélvédő ernyő illeszthető, annak a mikrofon érzékenységére gyakorolt hatását azonban figyelembe kell venni (lásd a 2.1. pontot).
|
|
4.2.5.
|
Mérési módszer 4.2.5.1. A mérések jellege és száma
A 4.2.5.3.2.1. pont szerinti üzemi ciklus során az „A” súlyozású decibelben (dB(A)) kifejezett legnagyobb zajszintet kell mérni.
Minden egyes mérési ponton legalább három mérést kell végezni.
4.2.5.2. A jármű elhelyezése és előkészítése
A járművet a vizsgálati terület középső részén kell elhelyezni, sebességválasztóját üres fokozatba kell tenni, a tengelykapcsoló pedált pedig fel kell engedni. Ha a jármű kialakítása ezt nem teszi lehetővé, a jármű vizsgálatát a gyártó álló helyzetben történő motorvizsgálatra vonatkozó előírásaival összhangban kell elvégezni. A motort minden egyes méréssorozat előtt a gyártó által meghatározott normál üzemi állapotába kell hozni.
Amennyiben a jármű egy vagy több automatikus működtetésű hűtőventilátorral van felszerelve, ezen rendszer működése nem befolyásolható a zajszintmérések alatt.
A motorháztetőt és az utastér tetejét (ha nyitható kialakítású) le kell zárni.
|
4.2.5.3.
|
Zaj mérése a kipufogórendszer közelében a függelékben található 2. és 3a-3d. ábra szerint.
4.2.5.3.1. A mikrofon elhelyezése
|
4.2.5.3.1.1.
|
A mikrofont a kipufogócső a függelék 2. és 3a-3d. ábráján meghatározott referenciapontjától 0,5 m ± 0,01 m távolságra kell elhelyezni olyan módon, hogy 45° (± 5°) szöget zárjon be a csővégből kilépő gázáram tengelyével. A mikrofonnak a referenciapont magasságában, de a földtől mérve legalább 0,2 m magasságban kell lennie. A mikrofon referenciatengelyének a földfelszínnel párhuzamosnak kell lennie, és a kipufogócső nyílásán kijelölt referenciapont irányába kell mutatnia. Ha két mikrofonpozíció közül is lehet választani, a jármű hosszanti középvonalától oldalirányban legtávolabb esőt kell használni. Ha a kipufogócsőből kilépő gázáram tengelye 90°-os szöget zár be a jármű hosszanti középvonalával, a mikrofont a motortól legtávolabb eső ponton kell elhelyezni.
|
|
4.2.5.3.1.2.
|
Az egymástól 0,3 m-nél távolabb elhelyezett kipufogónyílásokkal rendelkező járművek esetében mindegyik kipufogónyílásnál külön mérést kell végezni. A legmagasabb zajszintet kell feljegyezni.
|
|
4.2.5.3.1.3.
|
Amennyiben a kipufogórendszernek több, egymástól 0,3 m-nél kisebb távolságra elhelyezkedő és ugyanazon hangtompítóhoz csatlakoztatott kipufogónyílása van, akkor csak egy mérést kell végezni; a mikrofonnak a jármű széléhez legközelebb eső vagy – annak hiányában – az útpálya felülete fölött legmagasabban elhelyezett kivezetőnyílás felé kell néznie.
|
|
4.2.5.3.1.4.
|
Függőleges kipufogócsővel rendelkező járműveknél (pl. haszonjárművek) a mikrofont a kipufogónyílás magasságában, függőlegesen felfelé irányítva, a kipufogócső referenciapontjától 0,5 m ± 0,01 m távolságban kell elhelyezni, de semmilyen körülmények között nem lehet 0,2 m-nél közelebb a jármű kipufogócsőhöz legközelebb eső oldalához.
|
|
4.2.5.3.1.5.
|
Jármű alatt elhelyezett kipufogónyílás esetében a mikrofont a kipufogócső referenciapontjához a lehető legközelebb, de attól legalább 0,5 m-re, a jármű legközelebbi részétől pedig legalább 0,2 m-re, 0,2 m-rel a föld felett, a kipufogógáz-áram vonalán kívül kell elhelyezni. Ha ez fizikailag nem lehetséges, a 4.2.5.3.1.1. pontban szereplő, irányszögre vonatkozó követelményt nem szükséges teljesíteni.
|
|
4.2.5.3.1.6.
|
Példák a mikrofon elhelyezésére a kipufogócső helyzetétől függően: lásd a függelék 3a–3d. ábráját.
|
4.2.5.3.2. A motor üzemi állapota
4.2.5.3.2.1. A motor célfordulatszáma
— az S motorfordulatszám 75 %-a a legfeljebb 5 000 fordulat/perc névleges motorfordulatszámmal rendelkező járművek esetében,
— 3 750 fordulat/perc azoknál a járműveknél, amelyek névleges motorfordulatszáma 5 000 fordulat/perc és 7 500 fordulat/perc között van,
— az S motorfordulatszám 50 %-a a legalább 7 500 fordulat/perc névleges motorfordulatszámmal rendelkező járművek esetében.
Ha a jármű nem tudja elérni a fent megadott motorfordulatszámot, a motor célfordulatszámát 5 %-kal a lehetséges legnagyobb motorfordulatszám alatti értékben kell meghatározni az adott álló helyzetben elvégzendő vizsgálathoz.
4.2.5.3.2.2. Vizsgálati eljárás
A motor fordulatszámát a célfordulatszámhoz meghatározott ± 3 %-os tűréshatár betartásával fokozatosan kell üresjáratról a célfordulatszámig növelni, majd állandó értéken kell tartani. Ezután a gázpedált gyorsan fel kell engedni, és a motor fordulatszámának vissza kell állnia az üresjárati fordulatszámra. A zajszintet olyan üzemeltetési szakaszban kell mérni, amely magában foglalja az állandó fordulatszám 1 másodpercig történő fenntartását, valamint a lassulás teljes időtartamát. Vizsgálati eredménynek a zajszintmérő készülék által ebben az üzemeltetési szakaszban mért, matematikai szabályok szerint egy tizedesjegyre kerekített legnagyobb értéket kell tekinteni.
4.2.5.3.2.3. A vizsgálat érvényesítése
A mérést érvényesnek kell tekinteni, ha a vizsgált motorfordulatszám legalább 1 másodpercig nem tért el ± 3 %-nál nagyobb mértékben a célfordulatszámtól.
|
|
|
4.2.6.
|
Eredmények Minden egyes vizsgálati ponton legalább három mérést kell végezni. Mindhárom mérés során a legnagyobb jelzett „A” súlyozású hangnyomásszintet kell feljegyezni. Az adott mérési pozícióra vonatkozó végeredmény megállapításához az első három egymást követő és egymástól 2 dB(A) értéknél nagyobb mértékben el nem térő érvényes mérési eredményt – az érvénytelen eredmények törlését is figyelembe véve (tekintetbe véve a 3.1. pontban leírt, a vizsgálati helyszínre vonatkozó követelményeket) – kell felhasználni. A végeredmény az összes mérési pozíciót és mindhárom mérési eredményt figyelembe véve kapott legnagyobb zajszint.
|
|
5.
|
Az M1 kategóriába tartozó, mozgásban lévő hibrid elektronikus járművek által keltett zaj abban az esetben, amikor a jármű álló helyzetében a belső égésű motor nem tud működni (a jármű használat közbeni vizsgálatának megkönnyítése érdekében jelentett adatok).
|
5.1.
|
A hibrid elektronikus járművek használat közbeni megfelelésére vonatkozó vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében – arra az esetre, amikor a jármű álló helyzetében a belső égésű motor nem tud működni – a mozgásban lévő gépjárművek esetében a II. melléklet 4.1. pontjának megfelelően elvégzett hangnyomásszint-mérésekkel kapcsolatos alábbi információk a használat közbeni megfelelés referenciaadatainak tekintendők:
a) A vizsgálathoz alkalmazott „i” fokozat vagy a nem rögzített sebességfokozatokkal vizsgált járművek esetében a vizsgálathoz alkalmazott sebességválasztó-állás;
b) Az üzemmódkapcsoló állása a hangnyomásszint mérése alatt Lwot,(i) (amennyiben van ilyen kapcsoló);
c) Az előgyorsítás hossza lPA méterben;
d) A jármű átlagos sebessége km/h-ban az (i) sebességfokozatban teljesen nyitott fojtószelep mellett végzett vizsgálat elején; valamint
e) A dB(A)-ban kifejezett Lwot,(i) hangnyomásszint az (i) sebességfokozatban teljesen nyitott fojtószelep mellett végzett vizsgálat során, amely definíció szerint az egyes mikrofonhelyzetekben külön-külön kapott egyéni mérési eredmények átlagolásából származó két érték közül a nagyobbnak felel meg.
|
|
5.2.
|
A használat közbeni megfelelés referenciaadatait fel kell tüntetni az I. melléklet 2. függeléke kiegészítésének 2.3. pontjában meghatározottak szerinti EU-típusbizonyítványban.
|
|