Preamble: 1

(1)

Az Európai Uniónak az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) elfogadott 8. környezetvédelmi cselekvési programja előírja a Bizottság, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és az érdekelt felek számára, hogy a környezeti ügyekben – az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményével (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) összhangban – mind uniós, mind tagállami szinten hatékonyan alkalmazzák az átláthatóság, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog magas szintű normáit.

(2)

Az Európai Közösség által 2005. február 17-én a 2005/370/EK tanácsi határozattal (5) megerősített Aarhusi Egyezmény elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső soron a jobb környezethez. Ezen túlmenően az Aarhusi Egyezmény elismeri a természetes személlyel kapcsolatos személyes adatok és/vagy iratok bizalmas jellegének védelméhez való jogot, amennyiben az említett személy nem járult hozzá az információ nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy az ilyen bizalmas kezelést a nemzeti jog előírja. Amennyiben az uniós jog valamely jogos gazdasági érdek védelme érdekében előírja a kereskedelmi vagy ipari információk bizalmas kezelését, ezt a bizalmas jelleget meg kell őrizni.

(3)

A személyes adatoknak a tagállamok, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi, e rendelet keretében történő kezelésére az (EU) 2016/679 (6) és az (EU) 2018/1725 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Ennek megfelelően az érintetteknek joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak adataik e rendelet keretében történő kezeléséről és az említett rendeletek szerinti jogaik gyakorlásáról.

(4)

2005. december 2-án az Európai Közösség a 2006/61/EK tanácsi határozattal (8) megerősítette a szennyező anyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv).

(5)

A 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) a jegyzőkönyv végrehajtása érdekében létrehozta az Európai szennyező anyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást.

(6)

A 166/2006/EK rendelet végrehajtásának előrehaladásáról szóló, 2017. december 13-án közzétett bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a jelentéstételi kötelezettségeket racionalizálni kell az ipari létesítmények által okozott szennyezésre vonatkozó egyéb kapcsolódó uniós környezetvédelmi joggal, különösen a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) és a 91/271/EGK tanácsi irányelvvel (11) való szinergiák további feltárásával. A jelentés azt is kiemelte, hogy a jelentett adatok hatékonyabbá tétele érdekében fel kell tárni a további, a kontextusba helyezést lehetővé tévő információk lehetőségeit.

(7)

A „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: Út a szennyező anyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című, 2021. május 12-i bizottsági közlemény uniós cselekvési tervet állapít meg a szennyező anyag-mentességre, az energiára, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozóan, és előmozdítja a bejelentett információk hatékony felhasználását a szennyező anyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó szélesebb keretben, valamint a 8. környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott nyomonkövetési keretben.

(8)

A 166/2006/EK rendelet végrehajtásának előrehaladásáról szóló, 2017. december 13-án közétett jelentésének következtetéseivel összhangban a Bizottság 2021. júniusában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) támogatásával kifejlesztette az ipari kibocsátások portálját (a továbbiakban: a portál), hogy felváltsa az Európai szennyező anyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást azzal a céllal, hogy javítsa a 2010/75/EU irányelv alapján végzett jelentéstétellel való szinergiákat.

(9)

A portálnak ingyenes online hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára az ipari létesítmények által okozott főbb környezeti terhelésekre vonatkozó integráltabb és koherensebb adatkészlethez, mivel ezek az adatok költséghatékony eszközt jelentenek az összehasonlításokhoz és a környezetvédelmi kérdésekkel összefüggő döntéshozatalhoz, a jobb környezeti teljesítmény ösztönzéséhez, a tendenciák nyomon követéséhez, a szennyezéscsökkentés terén elért haladás bemutatásához, a létesítmények összehasonlító teljesítményértékeléséhez, a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés nyomon követéséhez, a prioritások meghatározásához, valamint az uniós és nemzeti környezetvédelmi szakpolitikák és programok révén elért eredmények értékeléséhez.

(10)

A portálnak összesített és nem összesített formában kell megjelenítenie a benne feltüntetett adatokat, hogy a felhasználók célzott kereséseket végezhessenek, valamint hogy lehetővé tegye az adatok elektronikus úton, könnyen történő kinyerését, többek között lekérdezésen alapuló adatkészletek formájában.

(11)

A jelentéstételi követelményeket létesítményszinten kell alkalmazni annak érdekében, hogy szinergiákat valósítsanak meg a portál és az ipari létesítmények – ideértve a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményeket is – által okozott környezeti terhelésre vonatkozó adatbázisok között, valamint, hogy biztosítsák az említett irányelvvel való koherenciát, és támogassák annak végrehajtását.

(12)

A jegyzőkönyv követelményeinek való megfelelés érdekében az e rendeletben előírt jelentéstételi követelményeket a jegyzőkönyv I. mellékletében felsorolt valamennyi tevékenységre alkalmazni kell, és az említett jelentéstételi követelmények teljesítése során fel kell tüntetni azon üzemet, amelyhez a létesítmény vagy annak egy része tartozik. Emellett, valamint az ipari létesítményeket érintő kapcsolódó uniós környezetvédelmi joggal való szinergiák elérése érdekében e rendelet hatályát össze kell hangolni a 2010/75/EU irányelv I. és Ia. melléklete szerinti ipari tevékenységekkel és az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) hatálya alá tartozó bizonyos tevékenységekkel is.

(13)

Az ipari létesítmények környezeti teljesítményének nyomon követése érdekében a portálon feltüntetendő adatoknak – a II. mellékletben felsorolt, alkalmazandó mennyiségi küszöbértékeket meghaladóan – ki kell terjedniük bizonyos szennyező anyagok környezetbe történő kibocsátására, az említett szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz és a hulladék telephelyről történő elszállítására.

(14)

A portálnak a víznek, az energiának és a releváns nyersanyagoknak az érintett létesítmények általi felhasználására vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a körforgásos és rendkívül erőforrás-hatékony gazdaság felé tett előrehaladást. A portálon feltüntetendő adatoknak ki kell terjedniük a gyártási folyamatban felhasznált és a környezetre jelentős hatást gyakorló releváns nyersanyagokra. Annak meghatározása, hogy mi tekintendő releváns nyersanyagnak, a 2010/75/EU irányelv szerinti elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó referenciadokumentumok kidolgozásához vezető folyamat során végzett munkán kell, hogy alapuljon.

(15)

E rendeletnek az üzemeltetők által az illetékes hatóságoknak történő jelentéstétel tekintetében történő végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a tagállamokkal, az érintett iparágakkal és az emberi egészséget és a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetekkel folytatott konzultációt követően összeállítsa az üzemeltetők által bejelentendő releváns nyersanyagok jegyzékét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(16)

A létesítmények üzemeltetőinek be kell jelenteniük az érintett létesítmény gyártási volumenére és üzemóráira vonatkozó információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szennyező anyag-kibocsátásra, az említett szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz telephelyről való elszállítására és a hulladék telephelyről való elszállítására vonatkozó bejelentett adatok kontextusba helyezése. Az említett információkat adott esetben e rendelet titoktartási rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

(17)

A portál által az ipari létesítményekre vonatkozó környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében nyújtott előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a tagállamok által a 2010/75/EU irányelvvel összhangban a Bizottságnak bejelentett információk, valamint az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogból – többek között a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14), a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) és a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstételből – eredő egyéb információk beillesztésével. Továbbá annak érdekében, hogy a portál a lehető legnagyobb értéket képviselje a felhasználók számára, azt úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse az egyéb releváns környezeti adatáramlásokkal való jövőbeli integrációt.

(18)

A jogbiztonság érdekében az üzemeltetőknek vagy a tagállamoknak jelezniük kell, hogy a szennyező anyag-kibocsátásra, az említett szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz telephelyről való elszállítására és a hulladék telephelyről való elszállítására vonatkozó adatok az adatszolgáltatási küszöbértékek alatt vannak-e.

(19)

A bejelentett adatok minőségének javítása és összehasonlíthatóságuk biztosítása érdekében célszerű harmonizálni az üzemeltetők által a szennyező anyag-kibocsátások, az említett szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz telephelyről való elszállítása, a hulladék telephelyről való elszállítása és az erőforrás-felhasználás bejelentésekor alkalmazandó mennyiségmeghatározási módszereket. Mivel a mérés a legpontosabb számszerűsítési módszer, az üzemeltetőknek mérést kell alkalmazniuk a számszerűsítés céljára. Ha a mérés nem kivitelezhető, az üzemeltetőknek számítást kell alkalmazniuk. Becslést csak végső eszközként szabad alkalmazni.

(20)

mivel előfordulhat, hogy az állattenyésztési és akvakultúra-létesítmények üzemeltetői nem rendelkeznek a szennyező anyagok szándékos kibocsátásának pontos számszerűsítéséhez szükséges erőforrásokkal, a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy az ilyen kibocsátásokat a nevükben számszerűsítsék.

(21)

E rendeletnek a tagállamok általi jelentéstétel tekintetében történő végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a szolgáltatandó információk típusa és formátuma, valamint a jelentéstételi határidők meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(22)

Tekintettel arra, hogy az uniós polgárok számára fontos a környezeti információkhoz való gyors hozzáférés, elengedhetetlen, hogy a tagállamok és a Bizottság a technikailag megvalósítható legrövidebb időn belül nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az adatokat. E célból, mivel a pontos jelentéstételi határidőt végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni, az nem lehet későbbi, mint az érintett jelentéstételi év végétől számított 11 hónap.

(23)

A portálnak adott esetben meg kell könnyítenie a diffúz forrásokból származó szennyező anyag-kibocsátásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést is annak érdekében, hogy a döntéshozók jobban kontextusba helyezhessék a szennyező anyag-kibocsátásokat, és a szennyezés csökkentésére a leghatékonyabb megoldást választhassák.

(24)

A tagállamok és az üzemeltetők által jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen pontosságuk, teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Az illetékes hatóságoknak ezért értékelniük kell az üzemeltetők által szolgáltatott adatok minőségét.

(25)

A tagállamok által jelentett környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésnek korlátlannak kell lennie, és e szabálytól adott esetben csak a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (16) vagy az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) összhangban lehet eltérni.

(26)

Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét a portál valamennyi továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást e tekintetben szolgáló észrevételek, információk, elemzések és vélemények benyújtására biztosított korai és hatékony lehetőségek révén.

(27)

A portál hasznosságának és hatásának fokozása érdekében a Bizottságnak – az Ügynökség támogatásával – iránymutatást kell kidolgoznia e rendelet végrehajtásának támogatására, különös figyelmet fordítva a 166/2006/EK rendelet részét nem képező rendelkezések végrehajtására, valamint az említett rendelet hatálya alá nem tartozó ágazatokra gyakorolt lehetséges hatásokra.

(28)

Annak érdekében, hogy a Bizottság aktualizálhassa azon ipari vagy mezőgazdasági tevékenységek listáját, amelyekre jelentéstételi követelmények vonatkoznak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az I. mellékletnek a jegyzőkönyv módosításaival való összehangolása érdekében módosítsa e rendeletet.

(29)

A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének módosítása érdekében, az adatszolgáltatási küszöbértékek meghatározására, a víz- és levegőminőségre, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jog – többek között az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18), valamint a 2000/60/EK (19), a 2004/107/EK (20), a 2006/118/EK (21), a 2008/50/EK (22), a 2008/105/EK (23) és az (EU) 2020/2184 (24) európai parlamenti és tanácsi irányelv – szerinti konkrét szabályozási intézkedések hatálya alá tartozó szennyező anyagok felvételére és a jegyzőkönyv a bejelentendő szennyező anyagok vagy azok adatszolgáltatási küszöbértéke tekintetében történő módosításának átültetésére vonatkozóan. E rendelet teljeskörű alkalmazásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak 2025. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben felülvizsgálja az e rendelet II. mellékletében meghatározott anyagok és küszöbértékek jegyzékét, beleértve többek között annak értékelését, hogy szükség van-e a per- és polifluoralkil anyagokra (PFAS) és más releváns anyagokra vonatkozó adatszolgáltatási küszöbértékek csökkentésére.

(30)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (25) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)

E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a jogsértésekre alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását.

(32)

mivel a 166/2006/EK rendeletet jelentősen módosítani kell, azt a jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni, és e rendelettel kell felváltani.

(33)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés egy integrált és koherens, uniós szintű elektronikus adatbázis létrehozása révén történő javítását, valamint az ipari szennyezés nyomon követésének lehetővé tételét annak érdekében, hogy hozzá lehessen járulni annak megelőzéséhez és csökkentéséhez – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert az adatok tagállamokbeli összehasonlíthatóságának szükségessége magas szintű harmonizációt indokol, uniós szinten azonban a fellépés mértéke és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(34)

A jelen rendeletben megállapított jelentéstételi követelményeket a 2027-es jelentéstételi évtől kell alkalmazni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a tagállamok és az üzemeltetők rendelkezésére a szükséges intézkedések meghozatalára.

(35)

Az adatfolytonosság és a jogbiztonság biztosítása érdekében a 166/2006/EK rendeletet a 2026-os jelentéstételi évre továbbra is alkalmazni kell,