14. cikk A nemzeti helyreállítási tervek elkészítése

(1)   A legfrissebb tudományos eredmények figyelembevételével minden tagállam nemzeti helyreállítási tervet készít, és elvégzi az azon helyreállító intézkedések azonosításához szükséges előkészítő nyomon követést és kutatást, amelyek a 4–13. cikkben meghatározott helyreállítási célok eléréséhez és kötelezettségek teljesítéséhez, valamint az Uniónak az 1. cikkben meghatározott átfogó célkitűzéseihez és céljaihoz való hozzájáruláshoz szükségesek.

(2)   A tagállamok számszerűsítik a 4. és 5. cikkben meghatározott helyreállítási célok eléréséhez helyreállítandó területet, figyelembe véve a 4. cikk (1) és (4) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élőhelytípusok állapotát, valamint a 4. cikk (7) bekezdésében és az 5. cikk (5) bekezdésében említett azon fajok élőhelyeinek minőségét és mennyiségét, amelyek a 2. cikk hatálya alá tartozó ökoszisztémákban jelen vannak. A mennyiségi meghatározás többek között az alábbi információkon alapul:

Az egyes élőhelytípusok azon területének számszerűsítése céljából, amelyet a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyreállítási célok elérése érdekében helyre kell állítani, az e bekezdés első albekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, rossz állapotban lévő élőhelyterület csak azokat a területeket foglalja magában, amelyek esetében az élőhelytípus állapota ismert.

Az egyes élőhelytípusok azon területének számszerűsítése céljából, amelyet a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és az 5. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott helyreállítási célok elérése érdekében helyre kell állítani, az e bekezdés első albekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, rossz állapotban lévő élőhelyterület csak azokat a területeket foglalja magában, amelyek esetében az élőhelytípus állapota ismert vagy a 4. cikk (9) bekezdése és az 5. cikk (7) bekezdése értelmében ismertté kell válnia.

Amennyiben valamely tagállam alkalmazni kívánja a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott eltérést, az adott tagállamnak meg kell jelölnie az említett cikkben hivatkozott százalékos arányokat.

Amennyiben valamely tagállam alkalmazni kívánja a 4. cikk (5) bekezdésében és az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott eltérést, az adott tagállamnak meg kell jelölnie az említett cikkek alapján választott alacsonyabb százalékos arányokat.

(3)   A II. mellékletben felsorolt élőhelytípusok 7. csoportja tekintetében a tagállamok megállapítják az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett százalékos arányt.

(4)   A tagállamok valamennyi nagyvárosuk, városuk és elővárosuk tekintetében meghatározzák és feltérképezik a 8. cikkben említett városi ökoszisztéma-területeket.

Egy nagyváros, város és előváros városi ökoszisztéma-területe a következőket foglalja magában:

A tagállamok két vagy több szomszédos nagyváros vagy két vagy több szomszédos város és előváros városi ökoszisztéma-területeinek összevonásával létrehozhatják az említett nagyvárosok és/vagy városok és elővárosok egyetlen, közös városi ökoszisztéma-területét.

(5)   A tagállamok 2030-ra a legfrissebb tudományos eredményeken, a 20. cikk (10) bekezdésében említett irányadó kereten, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a 20. cikk (11) bekezdésében említett irányadó kereten alapuló nyílt és hatékony eljárás és értékelés révén meghatározzák a kielégítő szintet a következők tekintetében:

(6)   A tagállamok azonosítják és feltérképezik a helyreállításra szoruló mezőgazdasági és erdei területeket, különösen azokat, ahol az intenzívebbé váló földhasználat vagy más gazdálkodási tényezők miatt fokozott összekapcsoltságra és tájképi változatosságra van szükség.

(7)   2025. augusztus 19-ig minden tagállam módszertant dolgozhat ki a IV. mellékletben említett módszertan kiegészítése céljából annak érdekében, hogy nyomon kövesse az említett mellékletben a magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemek leírásában említett közös módszer által nem lefedett, magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket. A Bizottság 2024. szeptember 19-ig iránymutatást nyújt e módszertanok kidolgozásának keretére vonatkozóan.

(8)   A tagállamok adott esetben meghatározzák a mezőgazdasági hasznosítású tőzeglápok elárasztással való helyreállítása mértékének a 11. cikk (4) bekezdésének ötödik albekezdésében említett csökkentését.

(9)   A tagállamok meghatározzák az éghajlatváltozás mérséklésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a talajdegradáció-semlegességgel és a katasztrófamegelőzéssel való szinergiákat, és ennek megfelelően rangsorolják a helyreállító intézkedéseket. A tagállamok továbbá figyelembe veszi az alábbiakat:

(10)   A tagállamok azonosítják a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással való szinergiákat. Azonosítják továbbá az olyan meglévő mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlatokat – köztük KAP szerinti beavatkozásokat –, amelyek hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseihez.

(11)   E rendelet végrehajtása nem járhat a tagállamok számára azzal a kötelezettséggel, hogy átprogramozzák bármely, a KAP, a KHP vagy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF szerinti egyéb mezőgazdasági és halászati finanszírozási programok és eszközök keretében nyújtott finanszírozást.

(12)   A tagállamok előmozdíthatják a magán- vagy állami támogatási rendszerek bevezetését a 4–12. cikkben említett helyreállító intézkedéseket végrehajtó érdekelt felek, köztük a gazdálkodók és a földtulajdonosok, a mezőgazdasági termelők, az erdészek és a halászok javára.

(13)   A tagállamok koordinálják a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozását egyrészt azon területek feltérképezésével, amelyekre azért van szükség, hogy teljesüljön legalább a megújuló energiára vonatkozó 2030-as célkitűzéshez való nemzeti hozzájárulásuk, másrészt pedig – adott esetben – a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek és a kijelölt infrastrukturális területek meghatározásával. A helyreállítási tervek elkészítése során a tagállamok biztosítják a szinergiákat a megújulóenergia- és az energiainfrastruktúra kiépítésével, valamint a már meghatározott, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületekkel és kijelölt infrastrukturális területekkel, továbbá biztosítják, hogy az említett területek működése – így többek között az (EU) 2018/2001 irányelvben előírt, az említett területekre vonatkozó engedélyezési eljárás is, valamint azon hálózati projektek működése, amelyek a megújuló energiának a villamosenergia-rendszerbe történő integrálásához szükségesek és a vonatkozó engedélyezési eljárás – változatlanok maradjon.

(14)   A tagállamok a nemzeti helyreállítási tervük elkészítésekor figyelembe veszik a különösen következőket:

(15)   A tagállamok a nemzeti helyreállítási tervük elkészítésekor figyelembe veszik az uniós jog által elismert, stratégiailag kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket is.

(16)   A tagállamok a nemzeti helyreállítási tervük elkészítésekor:

(17)   A tagállamok lehetőség szerint előmozdítják a más tagállamok nemzeti helyreállítási tervével való szinergiákat, különösen a határokon átnyúló ökoszisztémák esetében, illetve akkor, amikor valamely, a 2008/56/EK irányelv értelmében vett tengeri régión vagy alrégión több tagállam osztozik.

(18)   A tagállamok – amennyiben kivitelezhető és célravezető – a nemzeti helyreállítási tervek elkészítése és végrehajtása céljából, a tengeri ökoszisztémák helyreállítása és visszaállítása tekintetében igénybe vehetik a meglévő regionális intézményi együttműködési struktúrákat.

(19)   Amennyiben a tagállamok olyan problémát tárnak fel, amely valószínűsíthetően megakadályozza a tengeri ökoszisztémák helyreállítására és visszaállítására vonatkozó kötelezettségek teljesítését, és amely olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek tekintetében nem rendelkeznek hatáskörrel, egyénileg vagy közösen fordulnak az érintett tagállamokhoz, a Bizottsághoz vagy a nemzetközi szervezetekhez, ismertetést nyújtva számukra az azonosított problémáról és a lehetséges intézkedésekről azok megfontolása és esetleges elfogadása céljából.

(20)   A tagállamok biztosítják, hogy a helyreállítási terv elkészítése nyitott, átlátható, inkluzív és hatékony legyen, valamint hogy a nyilvánosság – valamennyi érintett érdekelt felet beleértve – korai szakaszban tényleges lehetőséget kapjon a terv elkészítésében való részvételre. A konzultációknak meg kell felelniük a 2001/42/EK irányelvben meghatározott követelményeknek.