1. alszakasz Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

az említett megállapodások valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényesek és érvényesíthetők akkor is, ha a partner fizetésképtelenné válik, vagy vele szemben felszámolást kezdeményeznek;

az intézmények képesek bármikor meghatározni az említett megállapodások tárgyát képező eszközöket és forrásokat;

az intézmények folyamatosan monitorozzák és ellenőrzik a hitelkockázati fedezet megszűnéséhez kapcsolódó kockázatokat;

az intézmények nettó alapon és folyamatosan monitorozzák és ellenőrzik a vonatkozó kitettségeket.

valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényesek és érvényesíthetők akkor is, ha a partner fizetésképtelenné válik, vagy vele szemben felszámolást kezdeményeznek;

biztosítják a teljesítő félnek az összes, e megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának vagy lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is;

lehetővé teszik a nyereség és veszteség nettósítását a megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek lezárását követően, hogy ezáltal a felek közti tartozást egyetlen nettó összeg fejezze ki.

a dologi biztosíték nyújtására vonatkozó biztosítéki megállapodásnak minden irányadó jog szerint hatályosnak és érvényesíthetőnek kell lennie, és lehetővé kell tennie, hogy az intézmény a biztosíték értékét ésszerű időn belüli realizálja;

a 209. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett megengedett elsőbbségi követelések kizárólagos kivételével csak a biztosítékkal szembeni első ranghelyű zálogjogok vagy biztosítéki jogok minősülnek elismertnek, és az intézménynek elsőbbséget kell élveznie a biztosítékból származó bevételek vonatkozásában az összes többi hitelnyújtóval szemben;

az intézményeknek rendszeresen, legalább évente monitorozniuk kell a biztosíték értékét. A piaci feltételek jelentős változása esetén az intézményeknek gyakrabban kell monitorozniuk;

a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a biztosíték részletes leírását, valamint az újraértékelés módjának és gyakoriságának részletes meghatározását;

az intézményeknek az ellenőrzésre rendelkezésre bocsátott belső hitelezési szabályzataikban és eljárásaikban egyértelműen dokumentálniuk kell az általuk elfogadott dologi biztosítékok típusait, valamint az egyes biztosítéktípusoknak a kitettség összegéhez viszonyított, megfelelő összegére vonatkozó szabályaikat és gyakorlataikat;

az intézmények hitelezési szabályzatainak az ügyletstruktúra tekintetében az alábbiakra kell kiterjedniük:

az intézményeknek az értékelés és az újraértékelés során teljeskörűen figyelembe kell venniük a biztosíték értékvesztését vagy avulását, és ennek során különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az idő múlása milyen hatással van a trendekre vagy adott időszakra érzékeny biztosítékokra; dologi biztosíték esetében a biztosíték elavulása körében figyelembe kell venni azokat az ESG-tényezőkkel kapcsolatos értékelési szempontokat is, amelyek az uniós és tagállami szabályozási célkitűzések és jogszabályok, továbbá – amennyiben ez a nemzetközileg aktív intézmények esetében releváns – harmadik országok jogi és szabályozási célkitűzései által támasztott tilalmakhoz vagy korlátozásokhoz kapcsolódnak;

az intézményeknek rendelkezniük kell a dologi biztosíték fizikai ellenőrzésének jogával. Az intézményeknek szabályzatokkal és eljárásokkal is rendelkezniük kell a fizikai ellenőrzési jog gyakorlására vonatkozóan;

a fedezetként felhasznált biztosítéknak káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie és az intézményeknek eljárásokkal kell rendelkezniük annak monitorozására.

a lízingelt vagyontárgy típusától függően a lízingelt vagyontárgy megfelel a 208. vagy a 210. cikkben meghatározott feltételeknek;

a lízingbe adó megbízható kockázatkezelést alkalmaz a lízingbe adott eszköz felhasználási módjára, elhelyezkedésére, korára és tervezett hasznos élettartamára vonatkozóan, beleértve a fedezet értékének megfelelő monitorozását is;

a lízingbe adó az eszköz jogi tulajdonosa, és tulajdonosi jogait időben tudja gyakorolni;

amennyiben az LGD-érték kiszámításakor még nem állapították meg, a még nem törlesztett összeg értéke és a fedezet piaci értéke közötti különbözet nem lehet olyan nagy, hogy meghaladja a lízingelt eszközökhöz kapcsolódó hitelkockázat-mérséklés értékét.