8. Az ABCP- és az ABCP- nek nem minősülő értékpapírosításra vonatkozó STS-kritériumokkal kapcsolatos EBA/GL/2018/08, illetve EBA/GL/2018/09 iránymutatások módosításai

Az EBA/GL/2018/09 az alábbiak szerint módosul:

• a. Az Iránymutatások 8. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen iránymutatások címzettjei az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában említett, az (EU) 2017/2402 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése alapján illetékes hatóságként kijelölt illetékes hatóságok, valamint az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett, az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti szabályozás és felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, beleértve az STS-megfelelést az 1093/2010/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban is ellenőrző harmadik feleket. Az (EU) 2017/2402 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóság okat, amelyek nem minősülnek az 1093/2010 rendelet 4. cikkének 2. pontja szerinti, hatáskörrel rendelkező hatóságnak, arra ösztönözzük, hogy alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat.”

• b. Az Iránymutatások 22. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (10) bekezdésének negyedik albekezdése alkalmazásában a kitettségeket hasonló jellegűnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

• a. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának i–iii. alpontjában vagy a) pontjának v–vii. alpontjában említett eszközkategóriák egyikébe tartoznak;
• b. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett eszközkategóriába és az említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett azonos típusú kötelezetthez tartoznak;
• c. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának viii. alpontjában említett eszközkategóriába tartoznak, és az említett rendelet 2. cikkének (6) bekezdésében említett homogenitási tényezők bármelyike tek intetében hasonló jellemzőkkel rendelkeznek.”
• c. Az Iránymutatások 26. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen hitelezési feltételekben bekövetkező változásokat lényegesnek kell tekinteni abban az esetben, ha azok a hitelezési feltételek alábbi típusú módosításainak egyikére vonatkoznak:

• a. olyan változtatások, amelyek érintik a hitelezési feltételekkel való hasonlóság tekintetében az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdésének b) pontjában részletesebben meghatározott követelményt;
• b. olyan változtatások, amelyek lényeges hatással vannak az alapul szolgáló kitettségek halmazának általános hitelkockázatára vagy várható átlagos teljesítményére, anélkül, hogy lényegesen eltérő megközelítést eredményeznének az alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázatok értékelését illetően.”
• d. Az Iránymutatások 39. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (11) bekezdésének alkalmazásában az említett bekezdés a) –

• c) pontjában meghatározott körülményeket a kedvezőtlen hiteltörténet fogalommeghatározásaiként kell értelmezni. A kedvezőtlen hiteltörténet egyéb, az a) –c) pontokban nem szereplő lehetséges körülményeit úgy kell értelmezni, hogy azok nem tartoznak e követelmény hatálya alá.”
• e. Az Iránymutatások 44. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (11) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a kitettségek kedvezőtlen hiteltörténetű adósa vagy garanciavállalója nem tekintendő úgy, hogy „olyan

nagyobb a kockázata a szerződésben vállalt f izetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint az értékpapírosítás kezdeményezőjének tulajdonában álló hasonló, nem értékpapírosított kitettségek esetében”, ha mindkét alábbi feltétel érvényes:

• a. az alapul szolgáló kitettségek és az azokhoz hasonló kitettségek várható teljesítményét meghatározó legfontosabb tényezők hasonlóak;
• b. a fenti a. pontban említett hasonlóság miatt észszerűen elvárható volt – például a múltbeli teljesítmény vagy az alkalmazandó modellek alapján – , hogy az ügylet élettartama alatt, illetve – amennyiben az ügylet futamideje négy évnél hosszabb – legfeljebb n égy éven keresztül az alapul szolgáló kitettségek teljesítménye nem lesz lényegesen rosszabb, mint a hasonló kitettségeké.”
• f. Az Iránymutatások 45. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az előző bekezdésben foglalt feltételeket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• a. az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmaznak olyan kitettségeket, amelyek kétes, értékvesztett vagy nemteljesítő minősítésűek, vagy amelyek a vonatkozó számviteli elvek alapján ehhez hasonló minősítésűek;
• b. az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmaznak olyan adósokkal vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségeket, amelyek hitelminősége a hitelminősítések vagy más hitelminőségi küszöbértékek alapján jelentősen rosszabb, mint az értékpapírosítást kezdeménye ző által a szokásos hitelezési műveletei és hitelkockázati stratégiája során keletkeztetett, hasonló kitettségek adósainak vagy garanciavállalóinak hitelminősége.”
• g. Az Iránymutatások 46. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában egy adott kitettséghez kapcsolódó további előlegeket és lehívásokat, illetve egy adott hitelfelvevővel szembeni ugyanazon kitettség átütemezését nem kell úgy tekinteni, mint amely az ad ott kitettség tekintetében újonnan kiváltja a „legalább egy alkalommal történő kifizetés” követelményét.”

• h. A szöveg a 46. bekezdést követően egy további, 46a. bekezdéssel egészül ki:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában az ugyanazon hitelfelvevővel szembeni eltérő, különálló kitettség különleges célú gazdasági egység részére történő, tervezett átruházásának újonnan ki kell váltania a „legalább egy alkalommal történő kifizetés” követelményét.”

• i. Az Iránymutatások 47. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

követelményben említett kifizetésnek, amely szerint „legalább egy alkalommal történő kifizetésnek” meg kellett történnie az átruházás időpontjáig, bérleti díj fizetésének, tőketörlesztésnek, kamatfizetésnek, vagy a kitettséghez kapcsolódó szerződéses megállapodásban meghatározott bármely más típusú, hagyományos kifizetésnek kell lennie.

• j. A szöveg az 50. bekezdést követően egy további, 50a. bekezdéssel egészül ki:

„Kockázatmegtartási követelmények Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az említett rendelet 29. cikkének (5) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságoknak és az említett rendelet 29. cikkének (2)–(4) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak az említett rendelet 36. cikkével összhangban szorosan együtt kell működniük, amennyiben egymástól eltérőek.”

• k. Az Iránymutatások 57. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a referenciaráta alapján történő kamatfizetések tekintetében megfelelő referenciaalapként figyelembe vehető kamatlábaknak az alábbiak mindegyikét magukban kell foglalniuk:

referenciamutatókat;

• b. egyéb elfogadott referencia- kamatlábak, például az €STR, a SONIA, a SOFR és a TONA;
• c. a monetáris politikával foglalkozó hatóságok által meghatározott kamatlábak, beleértve a szövetségi alapkamatokat és a központi bankok diszkontrátáit;
• d. a hitelező forrásköltségét tükröző ágazati kamatlábak, beleértve a standard változó kamatlábakat és azokat a belső kamatlábakat, amelyek közvetlenül tükrözik a bank vagy az intézmények egy alcsoportjának piaci forrásköltségeit, amennyiben elegendő adatot s zolgáltatnak a befektetők számára ahhoz, hogy fel tudják mérni az ágazati kamatlábak más piaci kamatlábakhoz való viszonyát.”
• l. A szöveg a 66. bekezdést követően egy további, 66a. bekezdéssel egészül ki:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában azt követően, hogy a

engedhető meg további visszatérés a nem rangsor szerinti törlesztéshez.”

• m. Az Iránymutatások 76. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az (EU) 2017/2402 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az „alapvetően hasonló kitettségek” alatt azokat a kitettségeket kell érteni, amelyek esetében mindkét alábbi feltétel teljesül:

• a. az alapul szolgáló kitettségek várható teljesítményét leginkább meghatározó tényezők hasonlóak;
• b. a fenti a. pontban említett hasonlóság miatt észszerűen elvárható volt – például a múltbeli teljesítmény vagy az alkalmazandó modellek alapján – , hogy az ügylet élettartama alatt, illetve – amennyiben az ügylet futamideje négy évnél hosszabb – legfeljebb négy éven keresztül a teljesítményük nem lesz lényegesen rosszabb, mint az értékpapírosított kitettségeké.”
• n. A szöveg a 78. bekezdést követően egy további, 78a. bekezdéssel³ egészül ki:

„Az olyan értékpapírosítások esetében, amelyek során több értékpapírsorozatot bocsátanak ki, beleértve a master alapokat (master trust) is, a kibocsátás előtt új ellenőrzést kell végezni azokban az esetekben, amikor eltelt egy év az előző ellenőrzés óta.”

• o. A 79. bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az a fél tekinthető megfelelőnek és függetlennek, amely mindkét alábbi feltételnek megfelel:

• a. rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges tapasztalattal és képességgel;
• b. az alábbiak közül egyik sem:

• p. A 80. bekezdés helyébe a következő bekezdések lépnek:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ellenőrzést megfelelő statisztikai módszer alkalmazásával és az értékpapírosításban felhasznált alapul szolgáló kitettségekből véletlenszerűen kiválasztott alapul szolgáló kitettségek mintája alapján kell

valószínűsége (konfidenciaszintje), hogy helyénvaló elutasítani azt a hipotézist, hogy az értékpapírosításban felhasznált alapul szolgáló kitettségek teljes halmazában nincsenek valamely követelmény alóli kivételek (azaz 5%- nak kell lennie az úgynevezett II. típusú hiba valószínűségének, amikor az egész halmaz tévesen kerül elfogadásra kivételek nélküli halmazként).

80a. A mintában szereplő alapul szolgáló kitettségek minimális számának minden esetben 50 -nek kell lennie. Az olyan értékpapírosítások esetében, ahol az alapul szolgáló kitettségek halmaza kevesebb, mint 50 alapul szolgáló kitettségből áll, a mintának az összes alapul szolgáló kitettségből kell állnia. 80b. Az ellenőrzést elfogadott eljárási jelentés formájában kell elvégezni.”

• q. A 83. bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 22. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a forrásoldali pénzáramlási modellt harmadik fél szolgáltatók dolgozzák ki, akkor az információknak a potenciális befektetők rendelkezésére bocsátásáért továbbra is az értékp apírosítást kezdeményező felelős.”

• r. A 84. bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„Ez a követelmény csak akkor alkalmazandó, ha rendelkezésre állnak az első albekezdésben említett energiatanúsítványokra vonatkozó információk, vagy ha a második albekezdésben említett alapul szolgáló kitettségekből finanszírozott eszközök fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásaira vonatkozó információk az értékpapírosítást kezdeményező rendelkezésére állnak, és az értékpapírosítást kezdeményező úgy dönt, hogy alkalmazza az említett második albekezdést, és ha a vonatkozó információkat belső adatbázisában vagy informatikai rendszereiben rögzítették. Amennyiben az ilyen információk közül bármelyik csak az alapul szolgáló kitettségek egy részére vonatkozóan áll rendelkezésre, akkor a követelményt csak az alapul szolgáló kitettségek azon részére vonatkozóan kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan az információ rendelkezésre áll.”

• s. A szöveg egy további, 85. bekezdéssel egészül ki:

„Megfelelés a 7. cikk szerinti közzétételi követelményeknek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 22. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában az említett rendelet 29. cikkének (5) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságoknak és az említett rendelet 29. cikkének (2)–(4) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak az említett rendelet 36. cikkével összhangban szorosan együtt kell működniük, amennyiben egymástól eltérőek.”

³ Ez az ABCP- nek nem minősülő értékpapírosításról szóló iránymutatások 77. oldalán található visszajelzésben nyújtott magyarázat utókövetése, amely szerint ezt a pontosítást az iránymutatások jogi szövegében kellett volna közölni, de az iránymutatások végle ges szövegéből kimaradt.

Az EBA/GL/2018/08 az alábbiak szerint módosul:

• a. Az Iránymutatások 8. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen iránymutatások címzettjei az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában említett, az (EU) 2017/2402 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése alapján illetékes hatóságként kijelölt illetékes hatóságok, valamint az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett, az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti szabályozás és felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, beleértve az STS-megfelelést az 1093/2010/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban is ellenőrző harmad ik feleket. Az (EU) 2017/2402 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságokat, amelyek nem minősülnek az 1093/2010 rendelet 4. cikkének 2. pontja szerinti, hatáskörrel rendelkező hatóságnak, arra ösztönözzük, hogy alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat.”

• b. Az Iránymutatások 29. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (9) bekezdésének alkalmazásában az említett bekezdés a) –

• c) pontjában meghatározott körülményeket a kedvezőtlen hiteltörténet fogalommeghatározásaiként kell értelmezni. A kedvezőtlen hiteltörténet egyéb, az a) –c) pontokban nem szereplő lehetséges körülményeit úgy kell értelmezni, hogy azok nem tartoznak e követelmény hatálya alá.”
• c. Az Iránymutatások 34. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (9) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a kitettségek kedvezőtlen hiteltörténetű adósa vagy garanciavállalója nem tekintendő úgy, hogy „olyan

nagyobb a kockázata a szerződésben vállalt f izetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint az értékpapírosítás kezdeményezőjének tulajdonában álló hasonló, nem értékpapírosított kitettségek esetében”, ha mindkét alábbi feltétel érvényes:

• a. az alapul szolgáló kitettségek és az azokhoz hasonló kitettségek várható teljesítményét meghatározó legfontosabb tényezők hasonlóak;
• b. a fenti a. pontban említett hasonlóság miatt észszerűen elvárható volt – például a múltbeli teljesítmény vagy az alkalmazandó modellek alapján – , hogy az ügylet élettartama alatt, illetve – amennyiben az ügylet futamideje négy évnél hosszabb – legfeljebb n égy éven keresztül az alapul szolgáló kitettségek teljesítménye nem lesz lényegesen rosszabb, mint a hasonló kitettségeké.”
• d. Az Iránymutatások 35. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az előző bekezdésben foglalt feltételeket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• a. az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmaznak olyan kitettségeket, amelyek kétes, értékvesztett vagy nemteljesítő minősítésűek, vagy amelyek a vonatkozó számviteli elvek alapján ehhez hasonló minősítésűek;
• b. az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmaznak olyan adósokkal vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségeket, amelyek hitelminősége a hitelminősítések vagy más hitelminőségi küszöbértékek alapján jelentősen rosszabb, mint az értékpapírosítást kezdeménye ző által a szokásos hitelezési műveletei és hitelkockázati stratégiája során keletkeztetett, hasonló kitettségek adósainak vagy garanciavállalóinak hitelminősége.”
• e. Az Iránymutatások 36. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában egy adott kitettséghez kapcsolódó további előlegeket és lehívásokat, illetve egy adott hitelfelvevővel szembeni ugyanazon kitettség átütemezését nem kell úgy tekinteni, mint amely az ad ott kitettség tekintetében újonnan kiváltja a „legalább egy alkalommal történő kifizetés” követelményét.”

• f. A szöveg a 36. bekezdést követően egy további, 36a. bekezdéssel egészül ki:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az ugyanazon hitelfelvevővel szembeni eltérő, különálló kitettség különleges célú gazdasági egység részére történő, tervezett átruházásának újonnan ki kell váltania a „legalább egy alkalommal történő kifizetés” követelményét.”

• g. Az Iránymutatások 37. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

követelményben említett kifizetésnek, amely szerint „legalább egy alkalommal történő kifizetésnek” meg kellett történnie az átruházás időpontjáig, bérleti díj fizetésének, tőketörlesztésnek, kamatfizetésnek, vagy a kitettséghez kapcsolódó szerződéses megállapodásban meghatározott bármely más típusú, hagyományos kifizetés nek kell lennie.”

• h. Az Iránymutatások 51. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (14) bekezdésének alkalmazásában az „alapvetően hasonló kitettségek” alatt azokat a kitettségeket kell érteni, amelyek esetében mindkét alábbi feltétel teljesül:

• a. az alapul szolgáló kitettségek várható teljesítményét leginkább meghatározó tényezők hasonlóak;
• b. a fenti a. pontban említett hasonlóság miatt észszerűen elvárható volt – például a múltbeli teljesítmény vagy az alkalmazandó modellek alapján – , hogy az ügylet élettartama alatt, illetve – amennyiben az ügylet futamideje négy évnél hosszabb – legfeljebb n égy éven keresztül a teljesítményük nem lesz lényegesen rosszabb, mint az értékpapírosított kitettségeké.”
• i. Az Iránymutatások 57. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (16) bekezdésének alkalmazásában a referenciaráta alapján történő kamatfizetések tekintetében megfelelő referenciaalapként figyelembe vehető kamatlábaknak az alábbiak mindegyikét magukban kell foglalniuk:

referenciamutatókat;

• b. egyéb elfogadott referencia- kamatlábak, például az €STR, a SONIA, a SOFR és a TONA;
• c. a monetáris politikával foglalkozó hatóságok által meghatározott kamatlábak, beleértve a szövetségi alapkamatokat és a központi bankok diszkontrátáit;
• d. a hitelező forrásköltségét tükröző ágazati kamatlábak, beleértve a standard változó kamatlábakat és azokat a belső kamatlábakat, amelyek közvetlenül tükrözik a bank vagy az intézmények egy alcsoportjának piaci forrásköltségeit, amennyiben elegendő adatot s zolgáltatnak a befektetők számára ahhoz, hogy fel tudják mérni az ágazati kamatlábak más piaci kamatlábakhoz való viszonyát.”
• j. Az Iránymutatások 65. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 24. cikke (18) bekezdésének negyedik albekezdése alkalmazásában a kitettségeket hasonló jellegűnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

• a. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának i–iii. alpontjában vagy a) pontjának v–vii. alpontjában említett eszközkategóriák egyikébe tartoznak;
• b. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett eszközkategóriába és az említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett azonos típusú kötelezetthez tartoznak;
• c. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának viii. alpontjában említett eszközkategóriába tartoznak, és az említett rendelet 2. cikkének (6) bekezdésében említett homogenitási tényezők bármelyike tek intetében hasonló jellemzőkkel rendelkeznek.”
• k. Az Iránymutatások 69. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen hitelezési feltételekben bekövetkező változásokat lényegesnek kell tekinteni abban az esetben, ha azok a hitelezési feltételek alábbi típusú módosításainak egyikére vonatkoznak:

• a. olyan változtatások, amelyek érintik a hitelezési feltételekkel való hasonlóság tekintetében az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdésének b) pontjában részletesebben meghatározott követelményt;
• b. olyan változtatások, amelyek lényeges hatással vannak az alapul szolgáló kitettségek halmazának általános hitelkockázatára vagy várható átlagos teljesítményére, anélkül, hogy lényegesen eltérő megközelítést eredményeznének az alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázatok értékelését illetően.”
• l. A 82. bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„Az (EU) 2017/2402 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az a fél tekinthető megfelelőnek és függetlennek, amely mindkét alábbi feltételnek megfelel:

• a. rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges tapasztalattal és képességgel;
• b. az alábbiak közül egyik sem: