AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/3005 RENDELETE (2024. november 27.) a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról, valamint az (EU) 2019/2088 és az (EU) 2023/2859 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én elfogadta a fenntartható fejlődés új globális keretrendszerét, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend), amelynek középpontjában a fenntartható fejlődési célok állnak. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért– Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016. november 22-i bizottsági közlemény annak érdekében köti az uniós szakpolitikai kerethez a fenntartható fejlődési célokat, hogy azokat minden uniós fellépés és szakpolitikai kezdeményezés – az Unión belül és globálisan – kezdettől fogva figyelembe vegye. Az Európai Tanács 2017. június 22-i és 23-i következtetései megerősítették az Unió és a tagállamok elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljeskörű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt. Ezenkívül az ENSZ által támogatott, a felelős befektetésekre vonatkozó alapelveknek e rendelet elfogadása idején több mint 5 300 aláírója van, amelyek több mint 120 billió EUR értékű kezelt eszközállományt képviselnek. A Bizottság 2019. december 11-én közzétette „Az európai zöld megállapodás” (a továbbiakban: az európai zöld megállapodás) című közleményét. 2021. június 30-án – (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletként (3) – elfogadták az európai klímarendeletet, amely beépíti az uniós jogba az európai zöld megállapodásban meghatározott azon célt, hogy az uniós gazdaság és társadalom 2050-re klímasemlegessé váljon.

(2)

A fenntartható gazdaságra való átállás kulcsfontosságú az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának, valamint az uniós polgárok életminőségének biztosításához és ahhoz, hogy a globális felmelegedés jóval az 1,5 oC-os küszöbérték alatt maradjon. A fenntarthatóság már régóta az uniós szakpolitikák középpontjában áll, és mind az Európai Unióról szóló szerződés, mind az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) elismeri annak társadalmi és környezeti vonatkozásait.

(3)

A fenntartható fejlődési célok uniós eléréséhez a tőkeáramlásokat fenntartható befektetések felé kell irányítani. E célok eléréséhez szükséges a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú a belső piacon a fenntartható befektetések felé irányuló hatékony tőkeáramlás útjában álló akadályok eltávolítása, az ilyen akadályok felmerülésének megelőzése, valamint olyan szabályok és standardok meghatározása, amelyek egyrészt előmozdítják a fenntartható finanszírozást, másrészt pedig visszatartják az olyan beruházásokat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a fenntartható fejlődési célok elérését.

(4)

Az Unió fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzáállása a szociális jogok európai pillérének „A szociális jogok európai pillérének létrehozása” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményben meghatározott 20 alapelvén nyugszik, amelynek célja az ilyen növekedés felé történő méltányos átmenet és a „senkit nem hagyunk hátra” elven alapuló szakpolitika biztosítása. Ezen túlmenően az Unió szociális vívmányai – ideértve az Unió esélyegyenlőséggel foglalkozó stratégiáit – előírásokat határoznak meg a munkajog, egyenlőség, akadálymentesség, munkahelyi egészség és biztonság, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma területén.

(5)

A pénzügyi piacok döntő szerepet játszanak abban, hogy a tőkét az uniós éghajlati és környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges beruházások felé irányítsák. A Bizottság 2018. március 8-i közleményében közzétette a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervét, amelyben útjára indította a fenntartható finanszírozásra vonatkozó stratégiáját. Az említett cselekvési terv célja a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a kockázatkezelésben, illetve a tőkeáramlások fenntartható befektetések felé való átirányítása a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében.

(6)

A fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv részeként a Bizottság 2021-ben megbízást adott a „Tanulmány a fenntarthatósággal kapcsolatos minősítésekről, adatokról és kutatásokról” című tanulmányra a fenntarthatósággal kapcsolatos termékek és szolgáltatások piacán történt fejlemények számbavétele, a főbb piaci szereplők azonosítása és a lehetséges hiányosságok kiemelése céljából. E tanulmány elkészítette a piaci szereplők és a piacon elérhető fenntarthatósági termékek és szolgáltatások leltárát és osztályozását, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos termékek és szolgáltatások piaci szereplők általi használatának és érzékelt minőségének elemzését. A tanulmány kiemelte az összeférhetetlenségek meglétét, a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési módszertanok átláthatóságának és pontosságának hiányát, valamint az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által használt terminológiával és e szolgáltatók működésével kapcsolatos egyértelműség hiányát.

(7)

Az európai zöld megállapodás keretében a Bizottság frissített fenntartható finanszírozási stratégiát terjesztett elő, amelyet „A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” című, 2021. július 6-i közleményében fogadott el.

(8)

Követő intézkedésként a Bizottság az említett stratégiában egy hatásvizsgálat alapjául szolgáló nyilvános konzultációt jelentett be az ESG-minősítésekről. A 2022-ben lezajlott nyilvános konzultáció során az érdekelt felek megerősítették az ESG-minősítési módszertanok és célkitűzések átláthatóságának, illetve az ESG-minősítési tevékenységek egyértelműségének hiányával kapcsolatos aggályaikat. Mivel a bizalom kulcsfontosságú a pénzügyi piacok működésében, az ESG-minősítések átláthatóságának és megbízhatóságának hiányát sürgősen kezelni kell.

(9)

Nemzetközi szinten 2021 novemberében az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) jelentést adott ki az ESG-minősítést és ESG-adatterméket nyújtó szolgáltatókra vonatkozó ajánlásokkal. A Bizottságnak és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) mérlegelnie kell az említett IOSCO-ajánlások alkalmazását, amikor egyenértékűség, jóváhagyás vagy elismerés céljából értékeli egy harmadik országbeli joghatóság vagy ESG-minősítést nyújtó szolgáltató e rendelet követelményeinek való megfelelését.

(10)

Az ESG-minősítések fontos szerepet játszanak a globális tőkepiacokon, mivel a befektetők, hitelfelvevők és kibocsátók egyre inkább használják az ESG-minősítéseket a fenntartható befektetésekre és finanszírozásra vonatkozó megalapozott döntések meghozatala folyamatának részeként. Befektetési tevékenységük során többek között hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók, bizonyosságot nyújtó vállalkozások és viszontbiztosítók gyakran használják referenciaként az ESG-minősítéseket a fenntarthatósági teljesítmény vagy a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek tekintetében. Következésképpen az ESG-minősítések jelentős hatással vannak a piacok működésére, valamint a befektetők és fogyasztók bizalmára. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban használt ESG-minősítések függetlenek, lehetőség szerint összehasonlíthatóak, pártatlanok, szisztematikusak és megfelelő minőségűek legyenek, fontos az integritás, átláthatóság, felelősség és jó kormányzás elveivel összhangban végezni az ESG-minősítési tevékenységeket, egyidejűleg hozzájárulva az Unió fenntartható finanszírozásra vonatkozó menetrendjéhez. Az ESG-minősítések jobb összehasonlíthatósága és nagyobb megbízhatósága növelné e gyorsan növekvő piac hatékonyságát, ezáltal pedig elősegítené az európai zöld megállapodás célkitűzései felé tett előrehaladást.

(11)

Az ESG-minősítések az uniós fenntartható finanszírozási piac megfelelő működésében töltenek be támogató szerepet azáltal, hogy a befektetők és pénzügyi intézmények számára a befektetési stratégiáik, a kockázatkezelésük és közzétételi kötelezettségeik tekintetében információt nyújtanak. Biztosítani kell tehát, hogy az ESG-minősítések lényeges, a döntéshozatal szempontjából hasznos információkat nyújtsanak az ESG-minősítések felhasználóinak, és hogy az ESG-minősítések felhasználói jobban értsék az ESG-minősítések célkitűzéseit és az e minősítések által mért konkrét kérdéseket és mérőszámokat.

(12)

Szükség van az ESG-minősítési piac különböző üzleti modelljeinek elismerésére. Az első üzleti modell a felhasználó által fizetett modell, ahol az ESG-minősítések felhasználói főként olyan befektetők, akik befektetési döntések meghozatala céljából vásárolnak ESG-minősítéseket. A második üzleti modell a „kibocsátó fizet” modell, ahol a vállalkozások a működésükkel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek értékelése céljából vásárolnak ESG-minősítéseket. Az Unióban nyújtott ESG-minősítések nagyobb megbízhatóságának biztosítása érdekében a minősített tételeknek vagy – pénzügyi eszköz vagy pénzügyi termék esetében – a minősített tételek kibocsátóinak lehetőséget kell biztosítani az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által felhasznált adatok ellenőrzésére és arra, hogy felhívják a figyelmet a felhasznált adatkészletben előforduló olyan ténybeli hibákra, amelyek hatással lehetnek a jövőbeli minősítések minőségére. E célból a minősített tételnek vagy a minősített tétel kibocsátójának kérésre hozzá kell tudnia férni az ESG-minősítés kibocsátásához használt adatkészlethez. Az említett adatkészlet ellenőrzése lehetőségének tisztán tényellenőrző eszköznek kell lennie, és a minősített tételek vagy a minősített tételek kibocsátói semmilyen körülmények között nem befolyásolhatják a minősítési módszertanokat vagy a minősítés eredményét. Azt a követelményt, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak az ESG-minősítés kiadása előtt értesítenie kell a minősített tételt vagy a minősített tétel kibocsátóját, csak a minősítés első kiadása előtt kell alkalmazni, a későbbi frissítésekkor nem. Ez a követelmény annak eszközéül szolgál, hogy tájékoztassa a minősített tételt vagy a minősített tétel kibocsátóját arról, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató minősíteni fogja.

(13)

A tagállamok nem szabályozzák és nem felügyelik az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tevékenységét, illetve az ESG-minősítés nyújtásának feltételeit. A meglévő eltérések, az átláthatóság hiánya és a közös szabályok hiánya miatt valószínű, hogy a tagállamok eltérő intézkedéseket és megközelítéseket fogadnának el, ami akadályozná a fenntartható fejlődési célok és az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való igazodást. Az említett eltérő intézkedések és megközelítések közvetlen negatív hatással lennének a belső piac megfelelő működésére, akadályozva azt, és károsan hatnának az ESG-minősítési piacra. Az Unión belüli pénzügyi intézmények és vállalkozások számára ESG-minősítéseket kibocsátó, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra a különböző tagállamokban eltérő szabályok vonatkoznának. Az eltérő standardok és piaci gyakorlatok nehezítenék az ESG-minősítések kialakításának egyértelműségét és összehasonlítását, ami egyenlőtlen piaci feltételeket teremtene az ESG minősítések felhasználói számára. Ez további akadályokat okozna a belső piacon és a befektetési döntések torzításának kockázatával járna.

(14)

Ez a rendelet kiegészíti a fenntarthatósági szempontú finanszírozás területén meglévő uniós jogi aktusokat, és célja, hogy előmozdítsa a befektetési döntéseket megkönnyítő információk áramlását.

(15)

A területi hatály megfelelő meghatározása érdekében e rendeletnek az „Unióban működő” fogalmon kell alapulnia, különbséget téve azon esetek között, amikor az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az Unión belül vagy azon kívül telepedtek le. Az első esetben az Unióban letelepedett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat abban az esetben kell az Unióban működőnek tekinteni, ha ESG-minősítéseiket a honlapjukon vagy más módon bocsátják ki és teszik közzé, vagy ha ESG-minősítéseiket előfizetés vagy egyéb szerződéses kapcsolatok révén bocsátják ki és terjesztik a szabályozott uniós pénzügyi vállalkozások számára, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) hatálya alá tartozó vállalkozások számára, a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hatálya alá tartozó vállalkozások számára, különösen olyan harmadik országbeli kibocsátókra vonatkozóan, amelyek értékpapírjait az uniós szabályozott piacokra kereskedésbe bevezették, vagy uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek vagy tagállami közigazgatási szerv számára. A második esetben az Unión kívül letelepedett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók csak abban az esetben tekinthetők az Unióban működőnek, ha ESG-minősítéseiket előfizetés vagy egyéb szerződéses kapcsolatok révén ugyanazon szervezetek számára bocsátják ki és terjesztik, mint az Unióban letelepedett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók.

(16)

E rendelet célja, hogy szabályozza az ESG-minősítések kibocsátását, terjesztését és adott esetben közzétételét, anélkül, hogy szabályozni kívánná azok használatát. Mivel e rendelet területi hatálya az „Unióban működő” fogalomhoz van kötve, az ESG-minősítés felhasználóinak olyan ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókkal kell együttműködniük, amelyek e rendelet szerint engedéllyel rendelkeznek vagy nyilvántartásba vannak véve. Mindazonáltal korlátozott esetekben az ESG-minősítések uniós felhasználójának kapcsolatba kell tudnia lépni az Unión kívül letelepedett és e rendelet alapján nem engedélyezett vagy elismert, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóval. Az ilyen esetekben szigorúan be kell tartani a különös feltételeket e rendelet követelményeinek kijátszása kockázatának elkerülése érdekében.

(17)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek körének megfelelő meghatározása érdekében az ESG-minősítés meghatározása olyan véleményekre vagy pontszámokra, vagy ezek kombinációjára kell korlátozódjon, amelyek egyszerre alapulnak egy bevett módszertanon és egy rangsorolási rendszeren, mint például a minősítési kategóriák. Így például egy tételnek a környezeti, szociális és emberi jogi, vagy irányítási tényezőkre, vagy a kockázatoknak való kitettségre vonatkozó, bevett módszertanon alapuló, pozitív vagy negatív kategóriába vagy skálába történő besorolását az e rendelet szerinti rangsorolási rendszernek kell tekinteni.

(18)

Ez a rendelet nem alkalmazandó a környezeti, társadalmi és emberi jogi, valamint irányítási tényezőkre vonatkozó olyan adatok közzétételére vagy terjesztésére, amelyek nem eredményezik ESG-minősítés kidolgozását. Ezenkívül e rendelet nem alkalmazandó az ESG-minősítés valamely elemét magukban foglaló termékekre vagy szolgáltatásokra, beleértve a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott befektetési kutatást is. Az európai zöldkötvények (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) előírtak szerinti külső felülvizsgálata és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekről, a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekről, valamint a fenntarthatóként forgalmazott kötvényekről, hitelekről és egyéb típusú hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokról szóló külső felülvizsgálatok és második fél általi vélemények szintén nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá, amennyiben az ilyen külső felülvizsgálatok és második fél általi vélemények nem tartalmaznak a külső felülvizsgáló vagy a második fél általi véleményt szolgáltató által kibocsátott ESG-minősítéseket. A külső felülvizsgálatok magukban foglalják a kibocsátást megelőző közzétételek felülvizsgálatát, például az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapokat vagy a fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre vonatkozó kereteket, valamint a kibocsátást követő közzétételeket, például az európai zöldkötvényre vonatkozó éves allokációs jelentéseket, az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentéseket, és a fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre vonatkozó jelentéseket. Ez a rendelet továbbá nem alkalmazandó a kizárólag az akkreditációs vagy tanúsítási eljárások céljából kidolgozott minősítésekre, mivel az ilyen minősítések nem beruházási elemzésekre, pénzügyi elemzésekre, beruházási döntéshozatalra vagy pénzügyi döntéshozatalra irányulnak. Végezetül ez a rendelet nem alkalmazandó az ESG-címkézési tevékenységekre, feltéve, hogy a szervezetek, pénzügyi eszközök vagy termékek számára nyújtott címkék nem foglalják magukban ESG-minősítés közzétételét.

(19)

Továbbá, e rendelet nem alkalmazható a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) tagjai által kibocsátott minősítésekre, ha az ilyen minősítéseket nem kereskedelmi célból teszik közzé vagy terjesztik. E hatálybeli korlátozás annak biztosítását célozza, hogy ez a rendelet ne gyakoroljon nem szándékolt hatást a KBER azon intézkedéseire, amelyek célja, hogy figyelembe vegyék az éghajlattal kapcsolatos vagy egyéb környezeti, társadalmi és irányítási megfontolásokat a KBER monetáris politikai fedezeti keretrendszerében, amikor a KBER megvalósítja az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célját, és e cél veszélyeztetése nélkül támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát.

(20)

Amennyiben egy vállalkozás vagy pénzügyi intézmény információkat tesz közzé saját vagy értékláncának fenntarthatósági hatásairól, kockázatairól és lehetőségeiről, az ilyen információk nem tekinthetők az e rendelet szerinti ESG-minősítésnek.

(21)

Ez a rendelet nem alkalmazandó az egyéni megrendelés alapján kibocsátott és kizárólag a megrendelést adó személy számára megadott, nem nyilvános közzétételre vagy előfizetés útján vagy más módon történő terjesztésre szánt ESG-minősítésekre. Ez a rendelet nem alkalmazandó a szabályozott uniós pénzügyi vállalkozások által kibocsátott, kizárólag belső célokra, vagy házon belüli vagy csoporton belüli pénzügyi szolgáltatások és termékek nyújtására használt ESG-minősítésekre sem.

(22)

A belső piac működésének és a befektetővédelem szintjének további javítása érdekében fontos biztosítani a szabályozott uniós pénzügyi vállalkozások által kibocsátott és a pénzügyi termékeikbe vagy szolgáltatásaikba beépített ESG-minősítések megfelelő és következetes átláthatóságát, amennyiben ezeket a minősítéseket közzéteszik, és így azok harmadik felek számára láthatók. A befektetőknek megfelelő tájékoztatást kell kapniuk az ESG-minősítések alapjául szolgáló módszertanokról, amelyeket a marketingközleményekben közzé kell tenni. Ezért e rendeletnek ki kell egészítenie az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott, a marketingközleményekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettségeket is. Ugyanezt az információt kell megkövetelni minden olyan szabályozott uniós pénzügyi vállalkozástól is, amely harmadik fél számára marketingközleményei részeként az említett szabályozott pénzügyi vállalkozás által kibocsátott ESG-minősítést tesz közzé, kivéve, ha az az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozik. A befektetőknek a szabályozott uniós pénzügyi vállalkozás honlapján található közzétételekre mutató linken keresztül ugyanazokat az információkat kell megkapniuk, mint amelyeket az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóktól e rendelet III. mellékletének 1. pontja megkövetel, figyelembe véve a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által az (EU) 2019/2088 rendelet alapján már közzétett információk tartalmát. Más szabályozott uniós pénzügyi vállalkozásoknak ugyanazokat az információkat kell közzétenniük, figyelembe véve a pénzügyi termékek különböző típusait, jellemzőit és a közöttük fennálló különbségeket, valamint azt, hogy el kell kerülni az egyéb alkalmazandó szabályozási követelmények szerint már közzétett információkkal való átfedéseket. Általánosságban el kell kerülni az alkalmazandó közzétételi követelmények közötti átfedéseket. Ugyanezen célból ki kell zárni e rendelet hatálya alól azokat a szabályozott uniós pénzügyi vállalkozásokat, amelyek ESG-minősítéseket adnak ki, és azokat beépítik az általuk harmadik feleknek kínált pénzügyi termékekbe vagy szolgáltatásokba.

(23)

Az olyan nonprofit szervezetek, amelyek ESG-minősítéseket bocsátanak ki nem kereskedelmi célból, és e minősítéseket díjmentesen közzéteszik, nem tekinthetőek e rendelet hatálya alá tartozónak. Ugyanakkor törekedniük kell arra, hogy adott esetben integrálják az e rendeletben meghatározott átláthatósági követelményeket. Amennyiben a nonprofit szervezetek díjat számítanak fel a minősített tételek vagy a minősített tételek kibocsátói számára az adatszolgáltatásért vagy azért, hogy a platformjukon keresztül minősítést kapjanak, vagy ha díjat számítanak fel az ESG-minősítések felhasználói számára az ESG-minősítésekre vonatkozó információkhoz való hozzáférésért, akkor vonatkoznak rájuk e rendelet követelményei.

(24)

Az ESG-minősítéseket nem kereskedelmi célból közzétevő és terjesztő természetes személyek, köztük tudományos szakemberek és újságírók nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(25)

A vállalatok ESG-profiljának értékeléséhez, valamint fenntartható befektetési és finanszírozási döntéshozatali folyamataik részeként többek között a hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók és viszontbiztosítók külső ESG-minősítésekre és külső ESG-adattermékekre támaszkodnak. A pénzügyi intézményeknek felelősséget kell vállalniuk a pénzügyi termékeikkel kapcsolatos zöldrefestési vádak tekintetében, ugyanakkor a szervezetekre vagy pénzügyi termékekre vonatkozó, védett vagy bevett módszertanon alapuló, többek között a kibocsátásokra vonatkozó adatkészleteket és az ESG-ellentmondásokra vonatkozó adatokat is tartalmazó ESG-információk kizárólagos terjesztése nem tartozik e rendelet hatálya alá. A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet felülvizsgálatát annak értékelése céljából, hogy az azonosított hatály elegendő-e a befektetők és a fogyasztók pénzügyi termékek és szolgáltatások fenntarthatósági teljesítményébe vetett bizalmának biztosításához. A Bizottság szükség esetén előirányozza az e rendelet hatálya alá tartozó ESG-adattermékek és ESG-adatterméket nyújtó szolgáltatók körének bővítését.

(26)

Fontos olyan szabályokat megállapítani, amelyek biztosítják, hogy az Unióban engedélyezett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által nyújtott ESG-minősítés megfelelő minőségű legyen, megfelelő követelmények hatálya alá tartozzon, amelyek elismerik a különböző üzleti modellek létezését, és biztosítsa a piac integritását. Az említett szabályok a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket felölelő átfogó ESG-minősítésekre, illetve azon minősítésekre vonatkoznának, amelyek csak egyetlen környezeti, társadalmi vagy irányítási tényezőt vagy egy ilyen tényező egyetlen alkomponensét értékelik. Külön környezeti (E), társadalmi (S) és irányítási (G) minősítéseket kell kiadni az E-, S- és G-tényezőket összesítő egyetlen ESG-minősítés helyett. Ha az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók úgy döntenek, hogy összesített minősítéseket adnak, közzé kell tenniük az egyes E, S és G kategóriákra jutó arányt és súlyt, és az említett információkat oly módon kell bemutatniuk, hogy minden említett kategória összehasonlítható legyen a többi kategóriával.

(27)

Tekintettel az Unión kívül letelepedett szolgáltatóktól származó ESG-minősítések használatára, valamint a piaci integritás, a befektetők védelme és e rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges olyan követelmények bevezetése, amelyek alapján az Unión kívül letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az Unióban kínálhatják szolgáltatásaikat. Az Unión kívül letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókhoz ezért három lehetséges rendszer javasolt: egyenértékűség, jóváhagyás és elismerés. Főszabályként a harmadik országbeli felügyeletnek és szabályozásnak egyenértékűnek kell lennie az ESG-minősítések uniós felügyeletével és szabályozásával. Ezért az Unión kívül letelepedett és egy harmadik országban ilyenként engedélyezett vagy nyilvántartásba vett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítés csak akkor kínálható az Unióban, ha a Bizottság pozitív határozatot hozott a harmadik országbeli rendszer egyenértékűségéről. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy egy Unión kívül letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítések uniós kínálatának esetleges hirtelen megszűnése kedvezőtlen hatást idézzen elő, rendelkezni kell bizonyos egyéb rendszerekről, azaz a jóváhagyásról és az elismerésről. A csoportstruktúrával rendelkező, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára lehetővé kell tenni a jóváhagyási rendszer alkalmazását az Unión kívül készített ESG-minősítések esetében. Ennek érdekében a csoportstruktúrán belül létre kell hozniuk egy engedélyezett, uniós, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót. Ennek az engedélyezett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a jóváhagyott ESG-minősítések kibocsátása és terjesztése legalább olyan szigorú követelményeknek feleljen meg, mint e rendelet követelményei. Emellett az Unióban letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak rendelkeznie kell az Unión kívül letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítések kibocsátásának és terjesztésének hatékony nyomon követéséhez szükséges szakértelemmel, és objektív oka kell legyen, hogy a jóváhagyott minősítéseket miért az Unión kívül letelepedett szolgáltató bocsátja ki. Az e rendeletnek való megfelelés bizonyítására vonatkozó követelményt nem minden egyes jóváhagyott ESG-minősítés esetében, hanem az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által alkalmazott átfogó módszertanok és eljárások tekintetében kell teljesíteni. A 2013/34/EU irányelvben meghatározott kritériumok szerint kisvállalkozásokként vagy kis csoportokként kategorizált, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban: ESG-minősítést nyújtó kis szolgáltatók) számára lehetővé kell tenni, hogy részesüljenek az elismerési rendszer előnyeiből. Amennyiben az Unión kívül letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató harmadik országbeli felügyelet alá tartozik, megfelelő együttműködési megállapodásokat kell kialakítani a harmadik ország érintett illetékes hatóságával való hatékony információcsere biztosítása érdekében.

(28)

A letelepedés fogalma kiterjed minden olyan valós és tényleges tevékenységre, amelyet állandó megállapodások útján végeznek. Annak meghatározásakor, hogy egy Unión kívüli székhelyű szervezet rendelkezik-e fiókteleppel valamely tagállamban, figyelembe kell venni az említett megállapodások állandóságának mértékét, a tevékenységek Unión belüli tényleges gyakorlását, valamint a gazdasági tevékenységek és a nyújtott szolgáltatások sajátos jellegét.

(29)

Az Unió az ESG-minősítések egyik fő piaca. Emellett az egyik első olyan joghatóság, amely az ESG-minősítések átláthatóságát és integritását szabályozza. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó szabályok konvergenciájának előmozdítása érdekében a Bizottságnak továbbra is együtt kell működnie a nemzetközi partnerekkel.

(30)

A belső piacba vetett magas szintű befektetői és fogyasztói bizalom biztosítása érdekében az Unióban ESG-minősítéseket nyújtó, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók engedélyezését elő kell írni. Meg kell tehát állapítani az ilyen engedélyezés harmonizált feltételeit, valamint az engedély megadására, elutasítására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárást. Az engedéllyel rendelkező, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az ESMA-t az eredeti engedélyezés feltételeinek minden lényeges változásáról. A lényeges változások közé tartozik az Unión belüli fióktelep megnyitása vagy bezárása. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára a nagyobb egyértelműség biztosítása érdekében az ESMA-nak az erre vonatkozó iránymutatások kibocsátásával meg kell határoznia, hogy mi minősül lényeges változásnak.

(31)

A befektetők és az ESG-minősítések más felhasználóinak magas szintű tájékoztatása érdekében az ESG-minősítésekre, valamint az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott, egységes európai hozzáférési ponton elérhetővé kell tenni.

(32)

Az ESG-minősítések minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak szigorú, szisztematikus, független és igazolható, valamint folyamatosan és átlátható módon alkalmazott minősítési módszertanokat kell használniuk. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy foglalkozzanak a kettős lényegesség elvének mindkét aspektusával. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak folyamatosan és legalább évente felül kell vizsgálniuk az ESG-minősítések módszertanait, figyelembe véve az E-, S- vagy G-tényezőket érintő uniós és nemzetközi fejleményeket. Fontos azonban, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az említett elvek szerint önállóan határozzák meg a saját módszertanaikat.

(33)

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk az ESG-minősítési tevékenységeik során és az egyes ESG-minősítési termékeikben alkalmazott módszertanokat, modelleket és fontos minősítési feltételezéseket. Tekintettel az ESG-minősítések befektetők általi felhasználására, a minősítési termékeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a minősítés a kettős lényegesség elvének mely dimenziójával foglalkozik, nevezetesen a minősített tétel vagy a minősített tétel kibocsátójának lényeges pénzügyi kockázatával, valamint a minősített tétel vagy a minősített tétel kibocsátójának környezetre és a társadalomra általánosságban gyakorolt lényeges hatásával egyaránt, vagy ezek közül csak az egyikkel. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak továbbá egyértelműen tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy a minősítés egyéb dimenziókkal is foglalkozik-e. Ugyanezen okból az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak részletesebb információt kell adniuk az ESG-minősítések felhasználói számára a módszertanokról, a modellekről és a fő minősítési feltételezésekről. Ezen információnak saját átvilágítás végzését kell lehetővé tennie az ESG-minősítések felhasználói számára annak felmérésekor, hogy támaszkodjanak-e az adott ESG-minősítésekre. A módszertanokra, a modellekre és a fő minősítési feltételezésekre vonatkozó információ közzététele azonban nem tárhat fel érzékeny üzleti adatokat, illetve nem akadályozhatja az innovációt. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk azt is, hogy az E-, S- vagy G-tényezőket külön vagy összesítve vették-e figyelembe, továbbá az egyes releváns tényezők minősítését és az egyes említett tényezők összesített minősítésen belüli súlyozását. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk a számukra rendelkezésre álló információk korlátait és az alkalmazott módszertan korlátait, például amikor a kettős lényegesség elvének két dimenziója közül csak egyet értékelnek, vagy ha az ESG-minősítést relatív vagy abszolút értékben fejezik ki. A minősített tétel vagy a minősített tétel kibocsátója érdekelt feleivel való bármely lehetséges együttműködésre vonatkozó tájékoztatást is nyilvánosságra kell hozniuk.

(34)

A minőség megfelelő szintjének biztosítása érdekében ajánlott, hogy az ESG-minősítések minden egyes tényező esetében figyelembe vegyék az uniós célkitűzéseket és a nemzetközi előírásokat. Ezért az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy az ESG- minősítés figyelembe veszi-e egyebek között a releváns nemzetközi megállapodások céljait és célkitűzéseit, például az E-tényezőre vonatkozóan az Unió által 2016. október 5-én jóváhagyott (11), az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodásban (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) meghatározott célokat és célkitűzéseket, az S-tényezőre vonatkozóan a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a szervezkedési és kollektív tárgyalási jogról szóló alapvető egyezményeinek való megfelelést, valamint a G-tényező tekintetében az adókijátszásra és adókikerülésre vonatkozó nemzetközi előírásokkal való összehangolást.

(35)

Az (EU) 2019/2088 rendelet, az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) és az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) mérföldkőnek számító jogalkotási kezdeményezéseket jelentenek az ESG-követelmények elérhetőségének, minőségének és következetességének a pénzügyi piaci szereplők teljes értékláncában történő javítása érdekében, ami hozzájárul az ESG-minősítések minőségének javításához.

(36)

Ez a rendelet nem avatkozhat be az ESG-minősítések módszertanaiba vagy az ESG-minősítések tartalmába. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók módszertanainak sokfélesége biztosítja, hogy az ESG-minősítések felhasználóinak általános elvárásai teljesüljenek, és elősegíti a versenyt a piacon.

(37)

Míg az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató minősítési módszertanában releváns tényezőként vagy fő teljesítménymutatóként alkalmazhatja az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott taxonómiához való igazodást, az e rendelet hatálya alá tartozó ESG-minősítések nem tekinthetők az (EU) 2020/852 rendeletnek vagy bármely más előírásnak való megfelelést vagy az azokkal való összehangolást jelző vagy igazoló ESG-címkéknek.

(38)

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a független, pártatlan, szisztematikus és megfelelő minőségű ESG-minősítések nyújtását. Fontos olyan szervezeti követelmények bevezetése, amelyek biztosítják a potenciális összeférhetetlenségek megelőzését és mérséklését. Függetlenségük biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak kerülniük kell az összeférhetetlenségi helyzeteket, elkerülhetetlen esetben pedig megfelelően kezelniük kell azokat. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak időben kell jelezniük az összeférhetetlenségeket. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nyilvántartást kell vezetniük továbbá a függetlenségüket, valamint a minősítésben részt vevő alkalmazottak és egyéb személyek függetlenségét fenyegető összes jelentős veszélyről és az e veszélyek mérséklését célzó biztosítékokról. Emellett az esetleges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nem szabad megengedni, hogy ugyanazon szervezet több más tevékenységet, köztük a tanácsadási szolgáltatásokat, hitelminősítéseket, referenciamutatókat, befektetési tevékenységeket, könyvvizsgálati tevékenységet, hitelintézeti vagy biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységeket kínáljon. Végezetül, az esetleges összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, megszüntetése vagy kezelése és közzététele, valamint az ESG-minősítés és a felülvizsgálati folyamat minőségének, integritásának és alaposságának mindenkori biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak megfelelő belső politikákat és eljárásokat kell kialakítaniuk a minősítésben részt vevő alkalmazottakra és egyéb személyekre vonatkozóan. E politikák és eljárások részét kell képeznie különösen egy belső kontrollmechanizmusnak és egy felügyeleti funkciónak.

(39)

Az összeférhetetlenség kockázatának kezelése érdekében egyes tevékenységeket külön jogalanyokon keresztül kell kínálni. E tevékenységek némelyike azonban ugyanazon jogi személy által is kínálható, amennyiben az ESG-minősítést nyújtó érintett szolgáltató elégséges intézkedésekkel és eljárásokkal rendelkezik egyrészt annak biztosítására, hogy minden egyes tevékenységet önállóan gyakorol, másrészt az ESG-minősítési tevékenységein belüli döntéshozatal során felmerülő összeférhetetlenség potenciális kockázatának elkerülésére. Ilyen eltérés nem lehetséges a hitelminősítési tevékenységek, valamint a könyvvizsgálati és tanácsadási tevékenységek esetében. A tanácsadási tevékenységek közé tartozik a fenntarthatósági stratégiák és a fenntarthatósági kockázatok vagy hatások kezelésére szolgáló stratégiák kidolgozása. A referenciamutatók nyújtására irányuló tevékenység tekintetében az ESMA-nak értékelnie kell, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által javasolt intézkedések megfelelőek és elégségesek-e az összeférhetetlenség potenciális kockázata tekintetében. Az említett értékelésnek figyelembe kell vennie, hogy a referenciamutató-kezelő olyan referenciamutatókat kínál-e, amelyek fenntarthatósági célkitűzéseket követnek, különösen az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) összhangban.

(40)

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy alkalmazottaik és a minősítésben részt vevő más személyek nem vesznek részt semmilyen minősített tétel ESG-minősítésének meghatározásában, és más módon sem befolyásolják azt, ha az e személyek és a minősített tétel vagy a minősített tétel kibocsátója között pénzügyi, személyes, üzleti, foglalkoztatási vagy egyéb kapcsolatokból eredően fennáll az önellenőrzés, az önérdek, az érdekérvényesítés, vagy az ismertség bizonyítéka, amelyek miatt egy objektív, észszerű és tájékozott harmadik fél – figyelembe véve az alkalmazott biztosítékokat – arra a következtetésre jutna, hogy e személyek függetlensége sérül. Amennyiben azon időszak alatt, amikor az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók alkalmazottai és a minősítésben részt vevő más személyek részt vesznek az értékelési tevékenységekben, a minősített tétel vagy a minősített tétel kibocsátója összeolvad egy másik szervezettel, vagy megszerez egy másik szervezetet, ezeknek a személyeknek azonosítaniuk és értékelniük kell minden olyan aktuális vagy közelmúltbeli érdekeltséget vagy kapcsolatot, amely a rendelkezésre álló biztosítékok figyelembevételével veszélyeztetheti e személyek függetlenségét és azon képességét, hogy az egyesülés vagy felvásárlás tényleges időpontját követően is részt vegyenek az értékelési tevékenységekben.

(41)

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésének egyértelműbbé tétele és a beléjük vetett bizalom erősítése érdekében meg kell állapítani az Unióban ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók folyamatos felügyeletének követelményeit. Tekintettel a hitelminősítő intézetek és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tevékenységei közötti jelentős hasonlóságokra, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó szabályozási keret központi szempontjainak az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) értelmében a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályozási kerettel való szoros összehangolására, valamint e rendelet harmonizált alkalmazásának és az egységes felügyeletnek a biztosítása érdekében tanácsosnak tekinthető – figyelembe véve az 1060/2009/EK rendelet értelmében hozott döntést, amely szerint a felügyeletet az ESMA-ra bízzák –, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyeletét az ESMA-ra bízzák. A tény, hogy e rendelet az ESMA-ra bízza a felügyeletet, nem teremt precedenst, és azt nem szabad akként értelmezni, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazat felügyeleti feladatainak meghatározására vonatkozó gyakorlatot vagy politikát hoz létre.

(42)

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban való felhasználásuk mellett az ESG-minősítéseket a beszerzési és az ellátási lánc összefüggésében is használják. Ezért az ESMA-nak az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyelete során figyelembe kell vennie a pénzügyi szolgáltatási ágazatbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók és a nem pénzügyi szolgáltatási ágazatbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók közötti különbséget.

(43)

Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti feladatainak hatékony ellátásához szükséges minden információt bekérhessen. Ezért lehetővé kell tenni számára ilyen információk kérését az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóktól, az ESG-minősítési tevékenységekben részt vevő személyektől, a minősített tételektől és a minősített tételek kibocsátóitól, azon harmadik felektől, amelyekhez az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, illetve az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókhoz vagy ESG-minősítési tevékenységekhez egyébként szorosan és lényegesen kapcsolódó személyektől, és az elismerési rendszer értelmében kijelölt jogi képviselőktől.

(44)

Az ESMA számára lehetővé kell tenni felügyeleti feladatainak ellátását és különösen az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók kötelezését jogsértések megszüntetésére, teljes és helyes információk szolgáltatására, illetve arra, hogy a kivizsgálásoknak vagy helyszíni ellenőrzéseknek alávessék magukat. Ahhoz, hogy az ESMA elláthassa az említett felügyeleti feladatokat, lehetővé kell tenni számára pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabását.

(45)

Tekintettel az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat engedélyező és felügyelő uniós hatóságként betöltött szerepére, az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia és benyújtania a Bizottság számára. Az ESMA-nak pontosítania kell az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók engedélyezéséhez szükséges információkat. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az említett szabályozástechnikai standardoknak az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(46)

ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók engedélyezésekor és felügyeletekor az ESMA számára lehetővé kell tenni felügyeleti díj felszámítását a felügyelt szervezetek tekintetében. E díjaknak arányosnak és megfelelőnek kell lenniük az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók méretéhez és a felügyeletük mértékéhez képest.

(47)

E rendelet további technikai elemeinek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó eljárás részletes szabályaira vonatkozóan, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, a határidőkre vonatkozó rendelkezések, a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásához és végrehajtásához kapcsolódó elévülési időkre vonatkozó részletes szabályokat, másrészt a díjtípusokra, a díjfizetési kötelezettséggel járó ügyekre, a díjösszegekre és az említett díjak megfizetési módjára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (16) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

Több intézkedés bevezetése szükséges az ESG-minősítést nyújtó kis szolgáltatók támogatásához, hogy azok e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően folytathassák tevékenységüket vagy beléphessenek a piacra. Ennek fényében ideiglenes rendszert kell bevezetni az ESG-minősítést nyújtó kis szolgáltatók piacra lépésének megkönnyítése és az Unióban már e rendelet hatálybalépése előtt működő, meglévő, ESG-minősítést nyújtó kis szolgáltatók fejlesztésének támogatása érdekében. Az említett ideiglenes rendszerben a ESG-minősítést nyújtó kis szolgáltatóknak az Unióban való működésre vonatkozó engedély megszerzésének szükségessége nélkül nyilvántartásba kell vetetniük magukat az ESMA-nál, és rájuk csak e rendeletnek a szervezeti és átláthatósági követelményekre vonatkozó rendelkezései vonatkozhatnak. Az ESMA-t fel kell hatalmazni arra, hogy tájékoztatást kérjen, általános vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezzen, valamint igazgatási intézkedéseket fogadjon el. Az ESMA-nak biztosítania kell e rendelet kijátszása kockázatának elkerülését, különösen azáltal, hogy megakadályozza a 2013/34/EU irányelvben meghatározott kritériumok szerinti közepes vagy nagy csoportokon belüli kisvállalkozásokat abban, hogy részesüljenek az ideiglenes rendszer előnyeiből. Amint az ideiglenes rendszer megszűnik, az ESG-minősítést nyújtó kis szolgáltatóknak az Unióban való működésre vonatkozó engedélyt kell kérniük, továbbá arányos irányítási követelmények előnyeiben, valamint az érintett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató éves nettó árbevételével arányos felügyeleti díjak előnyeiben kell részesülniük.

(49)

Amennyiben egy tétel, egy tétel kibocsátója vagy egy befektető legalább két, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatótól kér ESG-minősítést, mérlegelheti legalább egy olyan ESG-minősítést nyújtó szolgáltató kijelölését, amelynek ESG-minősítési tevékenységre vonatkozó piaci részesedése az Unióban nem haladja meg a 10 %-ot.

(50)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az ESG-minősítések okozta hiányosságok és sebezhetőségek kezelésére szolgáló következetes és hatékony rendszer kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(51)

E rendelet az EUMSZ 101. és 102. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó.

(52)

Az Európai Központi Bank 2023. október 4-én kiadta saját kezdeményezésű véleményét,