|
+I. MELLÉKLET |
I. MELLÉKLETI. MELLÉKLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A környezeti állapotfelmérés a következő fő területekre terjed ki: 1. A szervezeti környezet meghatározása A szervezet meghatározza azokat a külső és belső tényezőket, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolják környezetvédelmi vezetési rendszere kívánt eredményeinek elérésére való képességét. Ezek a tényezők magukban foglalják a releváns környezeti feltételeket, úgymint az éghajlati körülményeket, a levegőminőséget, a vízminőséget, a természetes erőforrások rendelkezésre állását, a biodiverzitást. Magukban foglalhatják továbbá többek között az alábbi feltételeket is:
—
külső feltételek (például kulturális, társadalmi, jogi, szabályozási, pénzügyi, technológiai, gazdasági, természeti és versenykörülmények),
—
a szervezeti jellemzőkhöz kapcsolódó belső feltételek (a szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai, stratégiai irányítása, kultúrája és adottságai).
2. Az érdekelt felek azonosítása, igényeik és elvárásaik meghatározása A szervezet meghatározza a környezetvédelmi irányítási rendszer szempontjából lényeges érdekelt feleket, ezeknek az érdekelt feleknek az igényeit és elvárásait, valamint azt, hogy a szervezet ezen igények és elvárások közül melyeknek köteles, illetve melyeknek szándékozik megfelelni. Amennyiben a szervezet úgy dönt, hogy önként elfogadja az érdekelt felek adott igényeit vagy elvárásait, amelyekre nem vonatkoznak jogi előírások, illetve egyetért azokkal, akkor azok megfelelési kötelezettségeinek részévé válnak. 3. A hatályos környezetvédelmi jogi előírások megállapítása A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogi előírások nyilvántartásának elkészítésén kívül a szervezet azt is meghatározza, milyen igazoló dokumentumok támaszthatják alá a különböző jogi előírásoknak való megfelelését. 4. A jelentős környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényezők megállapítása, és ezek közül a jelentősek meghatározása A szervezet megállapítja az összes pozitív vagy negatív környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényezőt, lehetőség szerint számszerűsítve és minősítve, és valamennyi jelentősnek minősített tényezőről nyilvántartást készít. A szervezet meghatározza továbbá, hogy mely tényezők jelentősek a jelen melléklet 5. pontja szerint megállapított kritériumok alapján. A közvetlen és közvetett környezeti tényezők megállapítása során fontos, hogy a szervezetek figyelembe vegyék a fő üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti tényezőket. Egy szervezet telephelyének és létesítményeinek környezeti tényezőire korlátozódó leltár nem elegendő. A tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő közvetlen és közvetett környezeti tényezők megállapítása során a szervezet életciklus-szemléletet alkalmaz, figyelembe véve azokat az életciklus-szakaszokat, amelyeket képes ellenőrizni vagy befolyásolni. Ezek a szakaszok a szervezet tevékenységétől függően jellemzően magukban foglalják a nyersanyagbeszerzést, a vásárlást és beszerzést, a tervezést, gyártást, szállítást, felhasználást, az elhasználódást követő kezelést, valamint a végleges ártalmatlanítást. 4.1. Közvetlen környezeti tényezők A közvetlen környezeti tényezők a szervezet olyan tevékenységeire terjednek ki, amelyek felett a szervezet közvetlen vezetői ellenőrzést gyakorolnak. Valamennyi szervezetnek figyelembe kell vennie működésének közvetlen tényezőit. A közvetlen környezeti tényezők a teljesség igénye nélkül magukban foglalják a következőket:
(1)
a levegőbe történő kibocsátás;
(2)
vízbe történő kibocsátás (ideértve a felszín alatti vizekbe történő beszivárgást is),
(3)
szilárd és egyéb hulladékok, különösen pedig veszélyes hulladékok termelése, újrafeldolgozása, újrahasználata, szállítása és ártalmatlanítása;
(4)
földhasználat és a talaj szennyezése;
(5)
energia, természetes erőforrások (víz, állat- és növényfajok), valamint nyersanyagok felhasználása;
(6)
adalékanyagok, segédanyagok és félig feldolgozott termékek felhasználása;
(7)
helyi szempontok (zaj, rezgés, szag, por, látvány stb.); A környezeti tényezők meghatározása során az alábbiakat is figyelembe kell venni:
—
potenciális környezeti hatással bíró környezeti balesetek és egyéb vészhelyzetek (pl. vegyi balesetek), valamint potenciális környezeti hatást eredményező potenciális rendkívüli helyzetek kockázata,
—
közlekedési szempontok az árukra és szolgáltatásokra, valamint a vállalati ügyben utazó személyzetre vonatkozóan.
4.2. Közvetett környezeti tényezők Közvetett környezeti tényező egy szervezet és harmadik fél kölcsönhatásának eredményeként alakulhat ki, amelyet a szervezet észszerű mértékben befolyásolhat. Többek között az alábbiak tartozhatnak ide:
(1)
a termékek és szolgáltatások életciklusával kapcsolatos kérdések, amelyeket a szervezet képes befolyásolni (nyersanyagbeszerzés, tervezés, vásárlás és beszerzés, gyártás, szállítás, felhasználás, az elhasználódást követő kezelés és végleges ártalmatlanítás);
(2)
beruházások, kölcsönök nyújtása és biztosítási szolgáltatások;
(3)
új piacok;
(4)
szolgáltatások választéka és összetétele (például közlekedési vagy vendéglátó-ipari szolgáltatások);
(5)
igazgatási és tervezési döntések;
(6)
a termékkínálat összetétele;
(7)
a kivitelező, alvállalkozók, szállítók és alszállítók környezeti teljesítménye és gyakorlata. A szervezetnek bizonyítania kell, hogy a beszerzési eljárásaival kapcsolatos jelentős környezeti tényezőket és hatásokat a vezetési rendszerben tekintetbe veszik. A szervezetnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a szállítók és a szervezet nevében eljárók teljesítsék a szervezet környezeti politikáját a szerződés alapján végzett tevékenységek teljesítése során. A szervezetnek mérlegelnie kell azt, hogy mekkora befolyást képes gyakorolni a közvetlen környezeti tényezőkre, valamint hogy milyen intézkedéseket hozhat a környezeti hatás csökkentése vagy a környezeti előny növelése érdekében. 5. A környezeti tényezők jelentőségének értékelése A szervezet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékeli a tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő környezeti tényezők jelentőségét, és alkalmazza ezeket annak megállapítása céljából, hogy mely környezeti tényezőknek van jelentős környezeti hatása az életciklus-szemléletet figyelembe véve. A szervezet által kidolgozott kritériumoknak figyelembe kell venniük a jogszabályi előírásokat, továbbá átfogónak, a független ellenőrzésre alkalmasnak, megismételhetőnek és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük. E kritériumok megállapítása során a szervezetnek az alábbiakat kell figyelembe vennie:
(1)
a környezet, így a biodiverzitás szempontjából okozott esetleges kár vagy előny;
(2)
a környezet állapota (a helyi, regionális vagy globális környezet sebezhetősége);
(3)
a tényező vagy hatás kiterjedése, előfordulásainak száma, gyakorisága és visszafordíthatósága;
(4)
a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megléte és követelményei;
(5)
az érdekelt felek, köztük a szervezet munkavállalói nézetei. A szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai függvényében egyéb lényeges elemek is figyelembe vehetők. A megállapított kritériumok alapján a szervezet értékeli környezeti tényezőinek és azok hatásainak a jelentőségét. Ennek során a szervezetnek többek között a következőket kell figyelembe vennie:
(1)
a szervezet jelenlegi adatai az anyag- és energiafelhasználásról, a hulladékokról és a kibocsátásokról, a környezeti kockázatok szempontjából;
(2)
a szervezet környezetvédelmi jogszabályok által szabályozott tevékenységei;
(3)
a szervezet beszerzési tevékenységei;
(4)
a szervezet termékeinek tervezése, fejlesztése, gyártása, forgalmazása, szervizelése, felhasználása, újrahasználata, újrafeldolgozása és hulladékként történő ártalmatlanítása;
(5)
a szervezet azon tevékenységei, amelyeknél a legjelentősebbek a környezetvédelmi költségek és a környezeti előnyök. Amikor a szervezet értékeli tevékenységei környezeti hatásainak jelentőségét, figyelembe kell vennie a szokásos üzemi feltételeket, az újraindítási és leállási feltételeket és az észszerűen előrelátható vészhelyzeteket. Számításba kell venni a múltbeli, jelenlegi és a tervezett tevékenységeket is. 6. Korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzések értékelése A szervezetnek figyelembe kell vennie a korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzéseket, amelyek befolyásolhatják a környezetvédelmi vezetési rendszer kívánt eredményeinek elérésére való képességét. 7. A kockázatok és lehetőségek meghatározása és dokumentálása. A szervezet meghatározza és dokumentálja a környezeti tényezőivel összefüggő kockázatokat és lehetőségeket, megfelelési kötelezettségeit, valamint egyéb, az 1–4. pontban megállapított kérdéseket és előírásokat. A szervezetnek azokra a kockázatokra és lehetőségekre kell összpontosítania, amelyek kezelése elősegítheti, hogy a környezetvédelmi vezetési rendszer elérhesse kitűzött céljait, megelőzheti a nem kívánatos hatásokat és a baleseteket, illetve hozzájárulhat a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javításához. 8. A jelenlegi folyamatok, gyakorlatok és eljárások vizsgálata. A szervezet megvizsgálja a jelenlegi folyamatokat, gyakorlatokat és eljárásokat, és meghatározza, hogy melyekre van szükség a környezetközpontú irányítás hosszú távú fenntartásának biztosításához. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|