I. MELLÉKLET A PÉNZFORGALMI STATISZTIKÁK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE

1. Az Európai Központi Bank (EKB) a pénzforgalmi statisztikákat a nemzeti szinten az egyes nemzeti központi bankok (NKB-k) által irányított, célzott harmonizált adatgyűjtés révén állítja össze. Az adatok összeállítása az alábbiakban ismertetett kilenc táblázat formájában történik, amelyek tartalmazzák a nemzeti adatokat minden egyes olyan tagállam vonatkozásában, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállam). Az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 9. táblázatot a pénzforgalmi szolgáltatóknak, a 7. és 8. táblázatot pedig fizetésirendszer-üzemeltetőknek kell szolgáltatniuk. A 4. és az 5. táblázatnak két változata van, ezek közül csak az egyiket kell jelenteni. A 4a. és az 5a. táblázatot minden olyan pénzforgalmi szolgáltatónak jelentenie kell, amely nem részesült eltérésben a 4. cikk alapján, míg a 4. cikk (2) és (3) bekezdése alapján eltérésben részesült adatszolgáltatóknak a 4b. és az 5b. táblázatban szereplő statisztikai információkat kell jelenteniük.

1. Az 1., 2., 3. és 7. táblázatban szereplő állományadatok időszak végi adatok, azaz a referenciaidőszak utolsó munkanapján fennálló pozíciók. Az elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott eszközökön tartott elektronikus pénz forgalomban lévő értékére vonatkozó mutatók euróban kerülnek összeállításra és valamennyi pénznemben denominált pénz tárolására szolgáló eszközre vonatkoznak.

2. A 4., 5., 6., 8. és 9. táblázatban szereplő forgalmi adatok az időszak során felhalmozott fizetési műveletekre vonatkoznak, azaz a referenciaidőszakra vonatkozó összesített adatok. A műveletek értékére vonatkozó mutatók euróban kerülnek összeállításra és valamennyi pénznemben denominált fizetési műveletre vonatkoznak.

1. Minden egyes euroövezeti tagállam esetében a pénzforgalmi szolgáltatók és a fizetésirendszer-üzemeltetők az adatszolgáltatók.

2. A pénzforgalmi szolgáltatók az adott területen bejegyzett és ott található intézmények, beleértve az adott területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait és az adott területen kívüli központi ügyintézési hellyel rendelkező intézmények fióktelepeit.

3. Statisztikai célokra a következő elveket kell alkalmazni a pénzforgalmi szolgáltatók országhatáron belüli konszolidációjára:

4. Statisztikai célokra a pénzforgalmi szolgáltatók országhatárokon átnyúló konszolidálása nem megengedett.

5. Ha egy fizetésirendszer-üzemeltető ugyanazon ország területén több fizetési rendszer üzemeltetéséért felelős, minden egyes fizetési rendszer tekintetében külön kell a statisztikákat jelenteni.

6. Az offshore pénzügyi központokban található intézményeket statisztikai célra azon területek rezidens szervezeteinek kell tekinteni, ahol e központok találhatók.

1. Ha egy „fizetési funkcióval rendelkező kártya (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat)” több funkcióval rendelkezik, azt minden egyes vonatkozó alkategóriában számba kell venni. Így előfordulhat, hogy a fizetési funkcióval rendelkező kártyák teljes száma kisebb, mint az alkategóriák összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében az alkategóriákat nem szabad összeadni.

2. A kártyaalapú fizetési eszközöket az egyes fizetési funkciókon (azaz betéti, terhelési és hitelfunkció) belül azon fizetésikártya-rendszer szerint kell bontani, amelynek keretében azokat kibocsátották. A több kártyamárkás kártyaalapú fizetési eszközöket minden egyes vonatkozó rendszerben számba kell venni. Így előfordulhat, hogy a kártyaalapú fizetési eszközök fizetési funkciónkénti teljes száma kisebb, mint e kártyák fizetésikártya-rendszerek szerinti összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében a fizetésikártya-rendszerenkénti kártyákat nem szabad összesíteni.

3. A „terhelési kártyát”„hitelkártyaként” kell jelenteni, ha a konkrét „terhelési” funkció nem azonosítható. Ugyanez a logika érvényesül a terhelési kártyával végrehajtott műveletek jelentése tekintetében.

4. Az „elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák” lehetnek „olyan kártyák, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni” vagy „olyan kártyák, amelyek hozzáférést biztosítanak az elektronikuspénz-számlákon tartott elektronikus pénzhez”. Ezért az elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák teljes száma a két alkategória összege.

5. A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák teljes száma a „kártyák teljes száma (a kártyához kapcsolódó funkciók számától függetlenül)” tételben külön szerepel. Ez a mutató nem feltétlenül a „készpénzfunkcióval rendelkező kártyák”, a „fizetési funkcióval rendelkező kártyák” és az „elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák” összege, mivel ezek a kategóriák nem feltétlenül zárják ki egymást.

6. A „kombinált betéti, készpénz- és elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya” mutató a pénzforgalmi intézmény által kibocsátott olyan kártyára utal, amely egyszerre rendelkezik készpénz, betéti és elektronikuspénz-funkcióval. Ezen túlmenően ezt az alábbi alkategóriák mindegyikében jelenteni kell:

7. A kombinált funkciókkal rendelkező kártyákat valamennyi vonatkozó alkategóriában jelenteni kell.

8. A kártyákat a kártyakibocsátó oldalán kell számításba venni, függetlenül a kártyabirtokos rezidensi státuszától vagy azon számla helyétől, amelyhez a kártya kapcsolódik.

9. Minden ország jelenti az országban rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák számát.

10. A forgalomban lévő kártyákat attól függetlenül számba kell venni, hogy azokat mikor bocsátották ki, illetve hogy azokat használják-e.

11. Számba kell venni a kártyarendszerek (azaz a három- vagy négyszereplős kártyarendszerek) által kibocsátott kártyákat.

12. A lejárt vagy bevont kártyákat nem kell számba venni.

13. A kereskedők által kibocsátott kártyákat – azaz a kiskereskedői kártyákat – nem kell számba venni, kivéve, ha azokat valamely pénzforgalmi szolgáltatóval együttműködésben adták ki, azaz társmárkásak.

1. Jelenteni kell minden fizikai terminált, amelynél a műveleteket a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók fogadják el, beleértve az adatszolgáltató országban található összes terminált és az adatszolgáltató országon kívüli terminálokat is.

2. Azon terminálokat, amelyeknél a műveleteket a pénzforgalmi szolgáltató külföldön található fióktelepei és/vagy leányvállalatai fogadják el, nem az anya pénzforgalmi szolgáltató jelenti, hanem maguk a fióktelepek és/vagy leányvállalatok.

3. Minden terminált egyenként kell számba venni, akkor is, ha több azonos típusú terminál van egy kereskedői helyszínen.

4. Ha egy ATM több funkcióval rendelkezik, azt minden egyes vonatkozó alkategóriában számba kell venni. Így előfordulhat, hogy az ATM-ek teljes száma kisebb, mint az alkategóriák összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében az alkategóriákat nem szabad összeadni.

5. A POS-terminálokat „EFTPOS-terminálokra”, és azon belül „érintéses műveleteket elfogadó” és „elektronikuspénz-kártyával végzett műveleteket elfogadó” terminálokra kell bontani. Ezeket az alkategóriákat nem szabad összeadni, mivel nem zárják ki egymást.

6. Ha egy elektronikus pénz kártyaterminál egynél több funkcióval rendelkezik, azt minden egyes vonatkozó alkategóriában számba kell venni. Így előfordulhat, hogy az elektronikus pénz kártyaterminálok teljes száma kisebb, mint az alkategóriák összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében az alkategóriákat nem szabad összeadni.

1. A fizetési műveleteket a nem MPI-k kezdeményezik bármely szerződő fél javára, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók kezdeményezik, amennyiben a szerződő fél nem MPI. Ez a következőket tartalmazza:

2. A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kezdeményezett és egy konkrét műveleti megbízással – azaz egy fizetési eszköz használatával – végrehajtott fizetési műveletek a „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek” tételben kerülnek számbavételre.

3. Az azonos néven vezetett – akár eltérő típusú – számlák közötti pénzátutalásokat az igénybe vett pénzforgalmi szolgáltatás szerint kell számba venni. Az eltérő típusú számlák közötti átutalások körébe tartoznak például az átváltoztatható betétről nem átváltoztatható betéti számlára történő átvezetések.

4. Halmozott fizetési műveletek esetében minden egyes fizetési műveletet számba kell venni.

5. A külföldi pénznemben denominált fizetési műveleteket számba kell venni. Az adatokat az EKB referencia-árfolyamán vagy az e műveletekhez használt árfolyamon kell euróra átváltani.

6. A távoli és a nem távoli műveletek külön jelentése feltüntetésre kerül, ahol szükséges.

7. A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kezdeményezett és konkrét műveleti megbízás nélkül – azaz az (EU) 2015/2366 irányelv I. mellékletében felsorolt valamely pénzforgalmi szolgáltatás igénybevétele nélkül – a nem MPI számláján egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott fizetési műveletek az „egyéb (az (EU) 2015/2366 irányelvben ( 2 ) nem szereplő) szolgáltatások” tételben szerepelnek.

8. A fizetési műveleteket az igénybe vett pénzforgalmi szolgáltatás és a műveletet feldolgozó modell szerinti bontásban kell megadni.

9. A küldött műveletek esetében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell számba venni, ahonnan a művelet ered.

10. A fogadott műveletek esetében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell számba venni, ahol a műveletet fogadják.

11. A határokon átnyúló kártyaalapú fizetési műveletek esetében a szerződő fél rezidensi státuszát és a POS helyét együtt kell jelenteni. A távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveletek esetében a küldött műveleteket a fogadó pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol az értékesítési hely található. A nem távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveletek esetében a küldött műveleteket a fogadó pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol a fizikai terminál található. A távolból kezdeményezett, fogadott fizetési műveleteket a küldő pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol az értékesítési hely található. A nem távolból kezdeményezett, fogadott fizetési műveleteket a küldő pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol a fizikai értékesítési hely található.

12. A küldött határokon átnyúló műveletek és a fogadott határokon átnyúló műveletek alkategória különbsége mutatja az adatszolgáltató országba beáramló, illetve onnan kiáramló nettó műveletforgalmat.

13. A pénzáramlás iránya a használt pénzforgalmi szolgáltatástól és a kezdeményezési csatornától függ:

14. A „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek (küldött) összesen” mutató a következő nyolc, egymást kölcsönösen kizáró alkategória összege: „átutalások (küldött)”, „beszedések (küldött), „rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel végzett kártyaalapú fizetési műveletek”, „kártyaalapú fizetési eszközökkel történő készpénzfelvétel”, „elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek (küldött)”, „csekkek (küldött)”, „készpénzátutalások (küldött)” és „egyéb pénzforgalmi szolgáltatások (küldött)”. A „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek (fogadott) összesen” mutató a következő hét, egymást kölcsönösen kizáró alkategória összege: „átutalások (fogadott)”, „beszedések (fogadott), „rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által elfogadott kártyaalapú fizetési műveletek”, „elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek (fogadott)”, „csekkek (fogadott)”, „készpénzátutalások (fogadott)” és „egyéb pénzforgalmi szolgáltatások (fogadott)”.

15. Minden művelet csak egy alkategóriába sorolható be, azaz vagy „papíralapú formában kezdeményezett”, vagy „elektronikusan kezdeményezett”, vagy „egyéb” lehet. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik az átutalások összértékére.

16. A megbízásos online átutalási szolgáltatók által kezdeményezett átutalásokat ezenkívül a „megbízásos online átutalási szolgáltató által kezdeményezett” alkategóriába is be kell sorolni. Ez az alkategória azonban nem járul hozzá a teljes számhoz vagy az átutalások összértékéhez.

17. Az „elektronikusan kezdeményezett” tételben jelentett átutalásokat tovább kell bontani „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriákra. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az elektronikusan kezdeményezett átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik az elektronikusan kezdeményezett átutalások összértékére.

18. Az „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” tételben jelentett átutalásokat tovább kell bontani „ATM vagy más pénzforgalmi szolgáltatói terminál”, „mobil fizetési megoldás” és „elektronikus bankoláson alapuló átutalások” tételekre. Az „ATM vagy más pénzforgalmi szolgáltatói terminál” csak a nem távolból kezdeményezett átutalásokat foglalja magában, míg a „mobil fizetési megoldás” és az „elektronikus bankoláson alapuló átutalások” csak a távolból kezdeményezett átutalásokat foglalja magában. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik az átutalások összértékére.

19. Az „elektronikus kereskedelmi fizetések” az „elektronikus bankoláson alapuló átutalások” egy alkategóriája.

20. A „P2P mobil fizetési megoldás” a „mobil fizetési megoldás” egy alkategóriája.

21. A fizetési művelet egyik vagy mindkét végén készpénzzel járó és átutalási pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő műveleteket is átutalásként kell számba venni.

22. Itt kell számba venni azokat az átutalásokat is, amelyek célja hitel-, betéti vagy terhelési kártyával végzett műveletek fennálló tartozásainak kiegyenlítése.

23. Az átutalásokba beletartoznak az egységes eurofizetési térség (SEPA) átutalások és a nem SEPA műveletek is. Az elektronikusan kezdeményezett átutalásokat minden egyes modell tekintetében külön kell jelenteni.

24. Az elektronikusan kezdeményezett átutalásokat tovább kell bontani távolból kezdeményezett és nem távolból kezdeményezett átutalásokra. E bontásokon belüli a műveleteket modellenként kell jelenteni, és minden egyes modell esetében tovább kell bontani hitelesítési csatorna szerint, vagyis „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” vagy „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriára. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az átutalási modellek szerinti átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

25. A „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” műveletek esetében jelenteni kell a nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokait (azaz „kis összeg”, „érintéses kis összeg”, „saját részre történő fizetés”, „megbízható kedvezményezettek”, „ismétlődő művelet”, „közlekedési viteldíjakhoz és parkolási díjakhoz használt felügyelet nélküli terminálok”, „biztonságos vállalati fizetési folyamatok és protokollok” és „műveletikockázat-elemzés”). Azokban az esetekben, amikor egynél több kivétel lehet alkalmazható, azt a kivételt kell jelenteni, amelyet alkalmaztak. Ezek az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére. A nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokait azonban nem fizetési modell szerinti bontásban, hanem csak távolból és nem távolból kezdeményezett átutalások szerinti bontásban kell jelenteni.

26. A műveletek számának átutalási modellek szerinti bontása egyenlő az elektronikusan kezdeményezett átutalások teljes számával. A műveleteket minden egyes – nemzeti és nemzetközi – modell (például SEPA átutalási modell vagy SEPA azonnali átutalási modell) esetében külön kell jelenteni. Ugyanez az elv vonatkozik az átutalások értékére.

27. A „fájlban/kötegelve kezdeményezett”, „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” és „egyéb” alkategóriákban számba kell venni az összes SEPA és nem SEPA műveletet.

28. A küldött belföldi műveletek, küldött határokon átnyúló műveletek, fogadott belföldi műveletek és fogadott határokon átnyúló műveletek alatt a SEPA és a nem SEPA műveleteket is számba kell venni.

29. Az átutalások között nem szerepelnek a banki formanyomtatvánnyal valamely számlára történő készpénzbefizetések.

30. Mind az egyszeri, mind a rendszeres beszedések ide tartoznak. A rendszeres beszedések esetében minden egyes fizetés külön műveletnek számít.

31. Itt kell számba venni azokat a beszedéseket, amelyek célja hitel-, betéti vagy terhelési kártyával végzett műveletekből eredő fennálló tartozások kiegyenlítése, mivel ezek a kártyabirtokos által a kártya kibocsátója részére teljesített külön fizetések.

32. A beszedéseket tovább kell bontani „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriára. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a beszedések teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a beszedések összértékére.

33. A „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriában számba kell venni az összes SEPA és nem SEPA műveletet.

34. A beszedési műveleteket tovább kell bontani az „elektronikus felhatalmazás útján megadott hozzájárulás” és a „más formában megadott hozzájárulás” alkategóriákra. Ezek az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást. Összegük megfelel a beszedések teljes számának. Ugyanez az elv vonatkozik a beszedések értékére.

35. A hozzájárulás megadásához használt egyes csatornákon belül a műveleteket minden egyes – nemzeti és nemzetközi – modell (például SEPA beszedési alapmodell vagy SEPA vállalkozások közötti beszedési modell) esetében külön kell jelenteni.

36. Az átutalások között nem szerepelnek a banki formanyomtatvánnyal valamely számláról történő készpénzkifizetések.

37. A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat) végzett vagy rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által elfogadott kártyaalapú fizetési műveleteket jelenteni kell, függetlenül azon fizetési márka helyétől, amely alatt a kártyaalapú fizetési műveletre sor került.

38. A küldött kártyaalapú fizetési műveleteket a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató jelenti, míg a fogadott kártyaalapú fizetési műveleteket az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató.

39. A „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek” körébe tartoznak a virtuális értékesítési pontokon – azaz interneten vagy telefonon keresztül – végzett kártyaalapú fizetési műveletek adatai is.

40. A kártyaalapú fizetési műveleteket tovább kell bontani: „elektronikusan kezdeményezett” és „nem elektronikusan kezdeményezett” alkategóriákra is. Mivel a kezdeményezési csatornák kölcsönösen kizárják egymást, a kártyaalapú fizetési műveletek teljes száma a kezdeményezési csatornák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a kártyaalapú fizetési műveletek összértékére.

41. Az „elektronikusan kezdeményezett” tételt tovább kell bontani „mobil fizetési megoldás”, „fizikai EFTPOS-ról kezdeményezett”, „ATM-nél kezdeményezett” és „egyéb” alkategóriákra. A „fizikai EFTPOS-ról kezdeményezett” és az „ATM-nél kezdeményezett” csak a nem távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveleteket foglalja magában, a „mobil fizetési megoldás” pedig csak a távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveleteket. Az „egyéb” bontás magában foglalhat távolból vagy nem távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveleteket. Ezek az alcsatornák kölcsönösen kizárják egymást. Ugyanez az elv vonatkozik az „elektronikusan kezdeményezett” kártyaalapú fizetési műveletek összértékére.

42. A nem elektronikusan kezdeményezett és az elektronikusan kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveleteket tovább kell bontani távoli és nem távoli kezdeményezési csatornákra, ezeken belüli pedig az elektronikusan kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveletek esetében a kártyaalapú fizetési műveletek számát minden egyes – nemzeti és nemzetközi – fizetésikártya-rendszer (például VISA vagy MasterCard) esetében külön kell jelenteni. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

43. Az egyes fizetésikártya-rendszereken belül a műveleteket tovább kell bontani kártyafunkció (betéti, terhelési és hitel) szerint, valamint „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra. A „fizetésikártya-rendszer által feldolgozott” kártyaalapú fizetési műveletek teljes száma az egymást kölcsönösen kizáró különböző kártyafunkciók összege, és egyúttal az erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített és nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített ilyen műveletek összege is. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

44. A küldött műveletek számának egyes fizetésikártya-rendszerek szerinti bontása egyenlő a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal végzett, elektronikusan kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveletek teljes számával. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére és a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által elfogadott kártyaalapú fizetési műveletekre (kapott).

45. A „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” műveletek esetében jelenteni kell a nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokait (azaz „kis összeg”, „érintéses kis összeg”, „megbízható kedvezményezettek”, „ismétlődő művelet”, „közlekedési viteldíjakhoz és parkolási díjakhoz használt felügyelet nélküli terminálok”, „biztonságos vállalati fizetési folyamatok és protokollok”, „műveletikockázat-elemzés”, „kereskedő által kezdeményezett műveletek” és „egyéb”). Azokban az esetekben, amikor egynél több kivétel lehet alkalmazható, azt a kivételt kell jelenteni, amelyet alkalmaztak. A nem erős ügyfél-hitelesítés indokai kölcsönösen kizárják egymást. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére. A nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokait azonban nem fizetésikártya-rendszer szerinti bontásban, hanem ehelyett csak távolból és nem távolból kezdeményezett, kártyával való elektronikus fizetések szerinti bontásban kell jelenteni.

46. Nem tartoznak ide a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott, csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyaalapú fizetési eszközökkel végzett kártyaalapú fizetési műveletek.

47. Ebbe a kategóriába tartoznak a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel történő, a kártyakibocsátó által jelentett készpénzfelvételek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével).

48. A készpénzfelvételek számát minden egyes – nemzeti és nemzetközi – fizetésikártya-rendszer (például VISA vagy MasterCard) esetében külön kell jelenteni. Az egyes fizetésikártya-rendszereket tovább kell bontani kártyafunkciók (betéti, terhelési és hitel) szerint. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

49. Minden művelet csak egy alkategóriába sorolható be, azaz „olyan kártyával, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni” vagy „elektronikuspénz-számlákkal” lehet. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek összértékére.

50. Az „elektronikuspénz-számlákkal” alkategóriába sorolt minden műveletet emellett a „kártyával elért”, „mobil fizetési megoldás” és „egyéb” alkategória egyikébe is be kell sorolni. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az „elektronikuspénz-számlákkal”, az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek összértékére.

51. A „P2P mobil fizetési megoldás” a „mobil fizetési megoldás” egy alkategóriája.

52. Az elektronikus pénzzel történő fizetési műveleteket távoli és nem távoli kezdeményezési csatornák szerint, és az egyes kategóriákon belül „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra kell bontani. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

53. A „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” tétel alatt jelentett műveleteket tovább kell bontani a nem erős ügyfél-hitelesítés indokai szerint (azaz „kis összeg”, „érintéses kis összeg”, „megbízható kedvezményezett”, „ismétlődő művelet”, „közlekedési viteldíjakhoz és parkolási díjakhoz használt felügyelet nélküli terminál”, „biztonságos vállalati fizetési folyamatok vagy protokollok”, „saját részre történő fizetés”, „műveletikockázat-elemzés”, „kereskedő által kezdeményezett műveletek” és „egyéb”). Azokban az esetekben, amikor egynél több kivétel lehet alkalmazható, azt a kivételt kell jelenteni, amelyet alkalmaztak. Mivel a nem erős ügyfél-hitelesítés indokai kölcsönösen kizárják egymást, a „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” teljes száma ezen indokok összege. Ugyanez vonatkozik a műveletek értékére.

54. A küldött és a kapott csekkeket kell jelenteni. A küldött csekkeket a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, a kapott csekkeket pedig a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója jelenti.

55. Ide tartoznak a csekkel történő készpénzfelvételek.

56. A banki nyomtatvánnyal történő készpénzfelvételeket nem kell számba venni.

57. A kiadott, de elszámolásra be nem nyújtott csekkek nem tartoznak ide.

58. A küldött készpénzátutalásokat a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, a kapott készpénzátutalásokat pedig a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója jelenti.

59. A fizető fél vagy a kedvezményezett fizetési számlájához kapcsolódó műveletek nem tartoznak a készpénzátutalások körébe. Az ilyen műveleteket az adott felhasznált fizetési eszköz alatt kell jelenteni.

60. A küldött és az elfogadott műveleteket kell jelenteni.

61. Ide tartoznak az (EU) 2015/2366 irányelv I. mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatásokat használó azon műveletek, amelyek nem sorolhatók az e rendeletben felsorolt pénzforgalmi szolgáltatások egyikének körébe sem. Ez a bontás ezért magában foglalja a „pénztári készpénzfelvételeket” és a „pénztári készpénzbefizetéseket”. A „pénztári készpénzfelvételek” küldött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásokként, a „pénztári készpénzbefizetések” pedig fogadott egyéb pénzforgalmi szolgáltatásokként szerepelnek.

62. A megbízásos online átutalások útján kezdeményezett műveleteket a megbízásos online átutalási szolgáltatók jelentik, és azokat távoli és nem távoli kezdeményezési csatornák szerint, továbbá az egyes kategóriákon belül „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra kell bontani. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „megbízásos online átutalások” teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez vonatkozik a műveletek értékére.

63. Minden műveletet csak egy alkategóriában, vagyis az „átutalások” vagy az „egyéb” alkategóriában lehet számba venni. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „megbízásos online átutalások” teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek összértékére.

64. Ezek a műveletek nem tartoznak a „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek összesen” alá, mivel a művelethez használt adott fizetési eszköz alatt is szerepelnek.

65. Az „egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlajóváírások” és az „egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlaterhelések”, valamint az „egyebek” alkategóriákat tartalmazza. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az „egyéb (az (EU) 2015/2366 irányelvben nem szereplő) szolgáltatások” teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez vonatkozik a műveletek értékére.

66. Az „egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlajóváírások” és az „egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlaterhelések” alkategóriákba csak a külön műveleti megbízás nélkül és az ügyfél számláján egyszerű könyvelési bejegyzéssel, vagyis hagyományos pénzforgalmi szolgáltatás igénybevétele nélkül végrehajtott műveletek tartoznak.

1. A fizetési műveleteket a nem MPI-k kezdeményezik bármely szerződő fél javára, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók kezdeményezik, amennyiben a szerződő fél nem MPI. Ez a következőket tartalmazza:

2. A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kezdeményezett és egy konkrét műveleti megbízással – azaz egy fizetési eszköz használatával – végrehajtott fizetési műveletek a „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek” tételben kerülnek számbavételre.

3. Az azonos néven vezetett – akár eltérő típusú – számlák közötti pénzátutalásokat az igénybe vett pénzforgalmi szolgáltatás szerint kell számba venni. Az eltérő típusú számlák közötti átutalások körébe tartoznak például az átváltoztatható betétről nem átváltoztatható betéti számlára történő átvezetések.

4. Halmozott fizetési műveletek esetében minden egyes fizetési műveletet számba kell venni.

5. A külföldi pénznemben denominált fizetési műveleteket számba kell venni. Az adatokat az EKB referencia-árfolyamán vagy az e műveletekhez használt árfolyamon kell euróra átváltani.

6. A távoli és a nem távoli műveletek külön jelentése feltüntetésre kerül, ahol szükséges.

7. A fizetési műveleteket az igénybe vett pénzforgalmi szolgáltatás szerint kell jelenteni.

8. A küldött műveletek esetében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell számba venni, ahonnan a művelet ered.

9. A fogadott műveletek esetében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell számba venni, ahol a műveletet fogadják.

10. A határokon átnyúló kártyaalapú fizetési műveletek esetében a szerződő fél rezidensi státuszát és a POS helyét együtt kell jelenteni. A távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveletek esetében a küldött műveleteket a fogadó pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol az értékesítési hely található. A nem távolból kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveletek esetében a küldött műveleteket a fogadó pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol a fizikai terminál található. A távolból kezdeményezett, fogadott fizetési műveleteket a küldő pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol az értékesítési hely található. A nem távolból kezdeményezett, fogadott fizetési műveleteket a küldő pénzforgalmi szolgáltató országa, valamint azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol a fizikai értékesítési hely található.

11. A küldött határokon átnyúló műveletek és a fogadott határokon átnyúló műveletek alkategória különbsége mutatja az adatszolgáltató országba beáramló, illetve onnan kiáramló nettó műveletforgalmat.

12. A pénzáramlás iránya a használt pénzforgalmi szolgáltatástól és a kezdeményezési csatornától függ:

13. Minden művelet csak egy alkategóriába sorolható be, azaz vagy „papíralapú formában kezdeményezett” vagy „elektronikusan kezdeményezett” lehet. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik az átutalások összértékére.

14. A megbízásos online átutalási szolgáltatók által kezdeményezett átutalásokat ezenkívül a „megbízásos online átutalási szolgáltató által kezdeményezett” alkategóriába is be kell sorolni. Ez az alkategória azonban nem járul hozzá a teljes számhoz vagy az átutalások összértékéhez.

15. A fizetési művelet egyik vagy mindkét végén készpénzzel járó és átutalási pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő műveleteket is átutalásként kell számba venni.

16. Itt kell számba venni azokat az átutalásokat is, amelyek célja hitel- vagy terhelési funkcióval rendelkező kártyával végzett műveletek fennálló tartozásainak kiegyenlítése.

17. Az átutalásokba beletartoznak az egységes eurofizetési térség (SEPA) átutalások és a nem SEPA műveletek is.

18. Az elektronikusan kezdeményezett átutalásokat tovább kell bontani távoli és nem távoli kezdeményezési csatorna szerint, valamint az egyes kategóriákon belül „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

19. A „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” tétel alatt jelentett átutalásokat tovább kell bontani a nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokai szerint (azaz „kis összeg”, „érintéses kis összeg”, „saját részre történő fizetés”, „megbízható kedvezményezettek”, „ismétlődő művelet”, „közlekedési viteldíjakhoz és parkolási díjakhoz használt felügyelet nélküli terminálok”, „biztonságos vállalati fizetési folyamatok és protokollok” és „műveletikockázat-elemzés”). Azokban az esetekben, amikor egynél több kivétel lehet alkalmazható, azt a kivételt kell jelenteni, amelyet alkalmaztak. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

20. A küldött belföldi műveletek, küldött határokon átnyúló műveletek és fogadott határokon átnyúló műveletek alatt a SEPA és a nem SEPA műveleteket is számba kell venni.

21. Az átutalások között nem szerepelnek a banki formanyomtatvánnyal valamely számlára történő készpénzbefizetések.

22. Mind az egyszeri, mind a rendszeres beszedések ide tartoznak. A rendszeres beszedések esetében minden egyes fizetés külön műveletnek számít.

23. Itt kell számba venni azokat a beszedéseket, amelyek célja hitel-, betéti vagy terhelési kártyával végzett műveletekből eredő fennálló tartozások kiegyenlítése, mivel ezek a kártyabirtokos által a kártya kibocsátója részére teljesített külön fizetések.

24. A beszedések között kell számba venni az összes SEPA-beszedést és a nem SEPA beszedéseket is.

25. A beszedési műveleteket tovább kell bontani az „elektronikus felhatalmazás útján megadott hozzájárulás” és a „más formában megadott hozzájárulás” alkategóriákra. Ezek az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást. Összegük megfelel a beszedések teljes számának. Ugyanez az elv vonatkozik a beszedések értékére.

26. Az átutalások között nem szerepelnek a banki formanyomtatvánnyal valamely számláról történő készpénzkifizetések.

27. A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat) végzett vagy rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által elfogadott kártyaalapú fizetési műveleteket jelenteni kell, függetlenül azon fizetési márka helyétől, amely alatt a fizetési műveletre sor került.

28. A küldött kártyaalapú fizetési műveleteket a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató jelenti, míg a fogadott kártyaalapú fizetési műveleteket az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató.

29. A „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek” körébe tartoznak a virtuális értékesítési pontokon – azaz interneten vagy telefonon keresztül – végzett kártyaalapú fizetési műveletek adatai.

30. A kártyaalapú fizetési eszközökkel végzett kártyaalapú fizetési műveleteket fel kell bontani: „elektronikusan kezdeményezett” és „nem elektronikusan kezdeményezett” alkategóriákra is. Mivel a kezdeményezési csatornák kölcsönösen kizárják egymást, a kártyaalapú fizetési műveletek teljes száma a kezdeményezési csatornák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek összértékére.

31. Az elektronikusan kezdeményezett kártyaalapú fizetési műveleteket további kell bontani távoli és nem távoli kezdeményezési csatorna szerint, és ezeken belül a kártyaalapú fizetési műveletek számát kártyafunkció (vagyis betéti, terhelési és hitel), valamint „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerint kell jelenteni. Az „elektronikusan kezdeményezett” kártyaalapú fizetési műveletek teljes száma az egymást kölcsönösen kizáró különböző kártyafunkciók összege, és egyúttal az erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített és nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített ilyen műveletek összege is. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

32. A „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” műveletek esetében jelenteni kell a nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokait (azaz „kis összeg”, „érintéses kis összeg”, „megbízható kedvezményezettek”, „ismétlődő művelet”, „közlekedési viteldíjakhoz és parkolási díjakhoz használt felügyelet nélküli terminálok”, „biztonságos vállalati fizetési folyamatok és protokollok”, „műveletikockázat-elemzés”, „kereskedő által kezdeményezett műveletek” és „egyéb”). Azokban az esetekben, amikor egynél több kivétel lehet alkalmazható, azt a kivételt kell jelenteni, amelyet alkalmaztak. Mivel a nem erős ügyfél-hitelesítés indokai kölcsönösen kizárják egymást, a „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” teljes száma ezen indokok összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

33. Nem tartoznak ide a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott, csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyaalapú fizetési eszközökkel végzett kártyaalapú fizetési műveletek.

34. Ebbe a kategóriába tartoznak a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel történő, a kártyakibocsátó által jelentett készpénzfelvételek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével).

35. A készpénzfelvételek számát minden egyes kártyafunkció (azaz betéti, terhelési és hitel) esetén jelenteni kell. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

36. Az elektronikus pénzzel történő fizetési műveleteket távoli és nem távoli kezdeményezési csatorna szerint, és ezeken belül „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra kell bontani. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

37. A „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” tétel alatt jelentett műveleteket tovább kell bontani a nem erős ügyfél-hitelesítés használatának indokai szerint (azaz „kis összeg”, „érintéses kis összeg”, „megbízható kedvezményezett”, „ismétlődő művelet”, „közlekedési viteldíjakhoz és parkolási díjakhoz használt felügyelet nélküli terminál”, „biztonságos vállalati fizetési folyamatok vagy protokollok”, „saját részre történő fizetés”, „műveletikockázat-elemzés”, „kereskedő által kezdeményezett műveletek” és „egyéb”). Azokban az esetekben, amikor egynél több kivétel lehet alkalmazható, azt a kivételt kell jelenteni, amelyet alkalmaztak. Mivel a nem erős ügyfél-hitelesítés indokai kölcsönösen kizárják egymást, a „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” teljes száma ezen indokok összege. Ugyanez vonatkozik a műveletek értékére.

38. A küldött készpénzátutalásokat a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója jelenti.

39. A fizető fél vagy a kedvezményezett fizetési számlájához kapcsolódó műveletek nem tartoznak a készpénzátutalások körébe. Az ilyen műveleteket az adott felhasznált fizetési eszköz alatt kell jelenteni.

40. A megbízásos online átutalások útján kezdeményezett műveleteket távoli és nem távoli kezdeményezési csatornák szerint, továbbá az egyes kategóriákon belül „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra kell bontani. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „megbízásos online átutalások” teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez vonatkozik a műveletek értékére.

41. Minden műveletet csak egy alkategóriában, vagyis az „átutalások” vagy az „egyéb” alkategóriában lehet számba venni. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „megbízásos online átutalások” teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek összértékére.

42. Ezek a műveletek nem tartoznak a „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek összesen” alá, mivel a művelethez használt adott fizetési eszköz alatt is szerepelnek.

1. A 2.3.1. rész 1–66. pontja alkalmazandó az 5a. táblázatban jelentett csalárd műveletekre. Nem tartoznak ide azonban a fogadott csalárd fizetési műveletek, az elfogadott kártyaalapú fizetési műveletek kivételével.

2. A pénzforgalmi szolgáltatónak a csalás – ügyfél panasza révén vagy más módon történő – észlelésének időpontjától kezdve minden csalárd fizetési műveletet jelentenie kell, függetlenül attól, hogy a csalárd fizetési művelethez kapcsolódó ügy az adatszolgáltatás időpontjáig lezárult-e.

3. A 2.3.1. részben kifejtett bontásokon kívül a „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” tételt jelenteni kell a csalárd átutalások, csalárd beszedések, rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat) történő csalárd kártyaalapú fizetési műveletek, a kártyaalapú fizetési eszközökkel történő csalárd készpénzfelvételek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével), valamint a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott elektronikus pénzzel végzett csalárd elektronikuspénz-műveletek esetében.

4. A „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” tételt tovább kell bontani „az adatszolgáltató pénzforgalmi szolgáltató”, „az adatszolgáltató pénzforgalmi szolgáltatójának PIV-je” és az „egyebek” alkategóriákra. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” teljes értéke ezen alkategóriák összege.

5. A „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” tételt annak a pénzforgalmi szolgáltatónak kell jelentenie, amelyik a csalárd fizetési műveletet jelenti, és azt csak a csalárd fizetési műveletek értékére vonatkozóan kell jelenteni. A tételt továbbá csak küldött műveletek esetében kell jelenteni.

6. A „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” összege nem egyenlő a csalárd műveletek összértékével.

7. Az elektronikusan kezdeményezett csalárd átutalásokat tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, „csaló által módosított fizetési megbízás”, „a fizető fél csaló által manipulálása a fizetési megbízás kibocsátása érdekében”).

8. A csalás eredetét az egyes átutalási modellek szerint kell jelenteni, továbbá e kategórián belül „erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés úján hitelesített” alkategóriákra kell bontani.

9. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért az átutalási modellek szerinti bontású csalárd átutalások teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

10. A csalárd beszedéseket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „nem engedélyezett fizetési művelet” és „fizető fél manipulálása”).

11. A csalás eredetét minden egyes beszedési modell esetében jelenteni kell, és a modellen belül tovább kell bontani „elektronikus felhatalmazás útján megadott hozzájárulás” és „más formában megadott hozzájárulás” alkategóriákra.

12. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a beszedési modellek szerinti bontású csalárd beszedések teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

13. A csalárd kártyaalapú fizetési műveleteket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „csaló által módosított fizetési megbízás”, „fizető fél manipulálása kártyával való fizetés teljesítése érdekében” és „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, tovább bontva „elveszített vagy ellopott kártya”, „meg nem kapott kártya”, „hamisított kártya, „fizető fél csalárd módon járt el”, „kártyaadatok ellopása” és „egyebek” szerint).

14. A csalás eredetét minden egyes fizetésikártya-rendszer esetében „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerinti bontásban kell jelenteni.

15. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a fizetésikártya-rendszerenkénti csalárd kártyaalapú fizetési műveletek teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

16. A csalárd készpénzfelvételeket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „fizető fél manipulálása készpénzfelvétel végzése érdekében” és „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, tovább bontva „elveszített vagy ellopott kártya”, „meg nem kapott kártya”, „hamisított kártya” és „egyebek” szerint). Az egyes fizetésikártya-rendszerek tekintetében jelentett csalások eredetei kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a fizetésikártya-rendszerek szerinti csalárd készpénzfelvételek teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

17. Az elektronikus pénzzel történő csalárd fizetési műveleteket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „csaló által módosított fizetési megbízás”, „fizető fél manipulálása elektronikus pénzzel történő fizetés teljesítése érdekében” és „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, tovább bontva „elveszített vagy ellopott elektronikuspénz-kártya”, „meg nem kapott elektronikuspénz-kártya”, „hamisított elektronikuspénz-kártya”, „kártyaadatok ellopása” és „nem engedélyezett elektronikuspénz-számlaművelet” szerint).

18. A csalás eredetét távolból és nem távolból kezdeményezett, elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek szerint, és az egyes kategóriákon belül „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerint kell jelenteni.

19. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért az elektronikus pénzzel történő csalárd fizetési műveletek teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

1. A 2.3.2. rész 1–42. pontja alkalmazandó az 5b. táblázatban jelentett csalárd műveletekre.

2. A pénzforgalmi szolgáltatónak a csalás – például ügyfél panasza révén vagy más módon történő – észlelésének időpontjától kezdve minden csalárd fizetési műveletet jelentenie kell, függetlenül attól, hogy a csalárd fizetési művelethez kapcsolódó ügy az adatszolgáltatás időpontjáig lezárásra került-e.

3. A 2.3.2. részben kifejtett bontásokon kívül a „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” tételt jelenteni kell a csalárd átutalások, csalárd beszedések, rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat) történő csalárd kártyaalapú fizetési műveletek, a kártyaalapú fizetési eszközökkel történő csalárd készpénzfelvételek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével), valamint a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott elektronikus pénzzel végzett csalárd elektronikuspénz-műveletek esetében.

4. A „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” tételt tovább kell bontani „az adatszolgáltató pénzforgalmi szolgáltató”, „az adatszolgáltató pénzforgalmi szolgáltatójának PIV-je” és az „egyebek” alkategóriákra. Mivel az alkategóriák kölcsönösen kizárják egymást, a „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” teljes értéke ezen alkategóriák összege.

5. A „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” tételt annak a pénzforgalmi szolgáltatónak kell jelentenie, amelyik a csalárd fizetési műveletet jelenti, és azt csak a csalárd műveletek értékére vonatkozóan kell jelenteni. A tételt továbbá csak küldött műveletek esetében kell jelenteni.

6. A „kötelezettségviselőt csalás miatt érő veszteség” összege nem egyenlő a csalárd műveletek összértékével.

7. A „csalárd átutalásokat” tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, „csaló által módosított fizetési megbízás”, „a fizető fél csaló által manipulálása a fizetési megbízás kibocsátása érdekében”).

8. A csalás eredetét „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerinti bontásban kell jelenteni.

9. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a csalárd átutalások teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

10. A csalárd beszedéseket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „nem engedélyezett fizetési művelet” és „fizető fél manipulálása”).

11. A csalás eredetét tovább kell bontani „elektronikus felhatalmazás útján megadott hozzájárulás” és „más formában megadott hozzájárulás” alkategóriákra.

12. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a csalárd beszedések teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

13. A csalárd kártyaalapú fizetési műveleteket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „csaló által módosított fizetési megbízás”, „fizető fél manipulálása kártyaalapú fizetési művelet teljesítése érdekében” és „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, tovább bontva „elveszített vagy ellopott kártya”, „meg nem kapott kártya”, „hamisított kártya, „fizető fél csalárd módon járt el”, „kártyaadatok ellopása” és „egyebek” szerint).

14. A csalás eredetét „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerinti bontásban kell jelenteni.

15. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a csalárd kártyaalapú fizetési műveletek teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

16. A csalárd készpénzfelvételeket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „fizető fél manipulálása készpénzfelvétel végzése érdekében” és „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, tovább bontva „elveszített vagy ellopott kártya”, „meg nem kapott kártya”, „hamisított kártya” és „egyebek” szerint).

17. A csalás eredetét „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerinti bontásban kell jelenteni.

18. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért a csalárd készpénzfelvételek teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

19. Az elektronikus pénzzel történő csalárd fizetési műveleteket tovább kell bontani a csalás eredete szerint (vagyis „csaló által módosított fizetési megbízás”, „fizető fél manipulálása elektronikus pénzzel történő fizetés teljesítése érdekében” és „csaló által kibocsátott fizetési megbízás”, tovább bontva „elveszített vagy ellopott elektronikuspénz-kártya”, „meg nem kapott elektronikuspénz-kártya”, „hamisított elektronikuspénz-kártya”, „kártyaadatok ellopása” és „nem engedélyezett elektronikuspénz-számlaművelet” szerint).

20. A csalás eredetét „erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” és „nem erős ügyfél-hitelesítés útján hitelesített” alkategóriák szerinti bontásban kell jelenteni.

21. A csalás eredetei minden egyes bontás esetében kölcsönösen kizárják egymást. Ezért az elektronikus pénzzel történő csalárd fizetési műveletek teljes száma megegyezik a csalás különböző eredeteinek összegével. Ugyanez az elv vonatkozik a műveletek értékére.

1. Ebben a táblázatban valamennyi mutató fizikai (nem virtuális) terminálon végrehajtott készpénz- vagy készpénzmentes műveletekre vonatkozik.

2. A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók adatot szolgáltatnak az általuk a termináloknál elfogadott valamennyi fizetési műveletről.

3. A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók adatot szolgáltatnak a pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal az olyan termináloknál végzett valamennyi fizetési műveletről, amelyeknél a műveleteket nem rezidens pénzforgalmi szolgáltatók fogadják el.

4. Az anya pénzforgalmi szolgáltató nem jelenti az azon termináloknál végzett fizetési műveleteket, amelyeknél a műveleteket a külföldi fióktelepei vagy leányvállalatai fogadják el.

5. A terminál típusa szerinti műveleteket a pénzforgalmi szolgáltató rezidensi státusza szerint három alkategóriára kell bontani. Az alábbi a) és b) pont szerinti kategóriákat az elfogadó oldalon, a c) pont szerinti kategóriát a kibocsátó oldalon kell számításba venni:

6. Az 5. pontban említett a), b), és c) kategória alkategóriáit nem szabad összeadni.

7. Ebben a táblázatban a földrajzi bontás alapjául a terminál helye szolgál.

8. Az „elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákkal” tétel magában foglalja mind az olyan kártyákkal végzett műveleteket, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni, mind pedig az elektronikuspénz-számlán tárolt elektronikus pénzhez hozzáférést biztosító kártyákkal végzett műveleteket.

9. A „készpénzelőlegek POS-terminálokon” esetében, amennyiben nem lehetséges a POS-terminálokon történő készpénzelőlegekre vonatkozó adatok megkülönböztetése, ezeket „POS-műveletként” kell jelenteni.

10. A „pénztári készpénzbefizetés” magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltató éjjel-nappali bedobótrezorában a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlán történő jóváírás céljából elhelyezett készpénzt is. Ezek a műveletek nem jelentenek szűkebb értelemben vett fizetést, mivel csak készpénzről számlapénzre történő átváltást valósítanak meg.

11. A „pénztári készpénzfelvétel” műveletek nem jelentenek szűkebb értelemben vett fizetést, mivel csak számlapénzről készpénzre történő átváltást valósítanak meg.

1. Ez a táblázat a fizetési rendszer résztvevőinek számára, típusára és gazdasági ágazatára vonatkozik (földrajzi helyüktől függetlenül), és azt a fizetésirendszer-üzemeltető jelenti.

2. A „résztvevők száma” mutató a „közvetlen résztvevők” és a „közvetett résztvevők” egymást kölcsönösen kizáró két alkategória összege.

3. A „közvetlen résztvevők” mutató a „hitelintézetek”, „központi bank” és „egyéb közvetlen résztvevők” egymást kölcsönösen kizáró három alkategória összege.

4. Az „egyéb közvetlen résztvevők” mutató a „kormányzat”, az „elszámolási és kiegyenlítési szervezetek”, az „egyéb pénzügyi intézmények” és az „egyebek” egymást kölcsönösen kizáró négy kategóriája összege.

1. Ez a táblázat a fizetési rendszeren keresztül feldolgozott fizetési műveletekre vonatkozik, nagy értékű fizetési rendszerek és kis értékű fizetési rendszerek szerinti bontásban, és azt a fizetésirendszer-üzemeltető jelenti.

2. A pénzforgalmi szolgáltató saját számlás fizetési műveleteit e táblázat megfelelő mutatói alatt kell jelenteni.

3. Az olyan fizetési rendszerek esetében, amelyekben egy másik fizetési rendszer – például egy kapcsolódó fizetési rendszer – egyenlíti ki a pozícióit, a következő elvek érvényesülnek:

4. Minden egyes fizetési műveletet csak egyszer szabad számba venni a küldő résztvevő oldalán, azaz a fizető fél számlájának terhelését és a kedvezményezett számlájának jóváírását nem kell külön számba venni. Lásd a pénzáramlás irányáról szóló szakaszt a fenti 2.3. részben.

5. Többes átutalások – például halmozott fizetések – esetében minden egyes fizetést számba kell venni.

6. Nettósítási rendszerek esetében a fizetési műveletek bruttó számát és értékét kell jelenteni, nem pedig a nettósítás utáni eredményeket.

7. A fizetési rendszerek a küldő és a fogadó résztvevő rezidensi státusza szerint különböztetik meg és jelentik a belföldi és a határokon átnyúló műveleteket. A „belföldi művelet” vagy „határokon átnyúló művelet” besorolás a részt vevő felek földrajzi helyére utal.

8. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell számba venni, ahonnan a művelet ered.

9. Az ATM-en kezdeményezett műveleteket az adott használt pénzforgalmi szolgáltatás bontásában kell jelenteni.

10. A „kártyaalapú fizetési eszközök” mutató magában foglalja a fizetési rendszerben feldolgozott összes fizetési műveletet, tekintet nélkül a kártyaalapú fizetési eszköz kibocsátásának vagy használatának helyére.

11. A törölt fizetési műveleteket nem kell számba venni. A későbbiekben visszautasított műveleteket számba kell venni.

1. A 2.3.1. rész 1–66. pontja alkalmazandó a 9. táblázatban jelentett műveletekre, a 11. pont kivételével. A 9. táblázathoz a távolból kezdeményezett határokon átnyúló kártyaalapú fizetési műveleteket azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol az értékesítési hely található, a nem távolból kezdeményezett határokon átnyúló kártyaalapú fizetési műveleteket pedig azon ország azonosítása érdekében kell jelenteni, ahol a fizikai terminál található.

2. A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyaalapú fizetési eszközökkel (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat) végzett kártyaalapú fizetési műveleteket jelenteni kell, függetlenül azon fizetési márka helyétől, amely alatt a fizetési műveletre sor került.

3. A küldött kártyaalapú fizetési műveleteket a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató jelenti.

4. A kártyaalapú fizetési műveletek körébe tartoznak a virtuális értékesítési pontokon – azaz interneten vagy telefonon keresztül – végzett kártyaalapú fizetési műveletek adatai is.

5. A kártyaalapú fizetési eszközökkel végzett kártyaalapú fizetési műveleteket fel kell bontani: az „elektronikusan kezdeményezett” alkategóriára, amelyet tovább kell bontani távolból kezdeményezett és nem távolból kezdeményezett alkategóriákra. Ezek az alcsatornák kölcsönösen kizárják egymást.

6. Az „elektronikusan kezdeményezett” műveletek esetében a kereskedői kategória kódot mind a távoli, mind a nem távoli műveletek tekintetében jelenteni kell, amennyiben az az adatszolgáltató rendelkezésére áll.