+II. MELLÉKLET LEÍRÁSOK
---+1. RÉSZ
---+2. Egyes instrumentumkategóriák esetében futamidő szerinti bontást kell megadni. Ez az alábbiakra …
---+3. A pénzügyi követelések megkülönböztethetők aszerint, hogy átruházhatók-e vagy nem. Egy követelés …
---+1. Az A. táblázat az instrumentumkategóriák részletes standard leírását tartalmazza, amelyet a …
---+2. RÉSZ
|
II. MELLÉKLET LEÍRÁSOK
II. MELLÉKLET LEÍRÁSOK
1. Áttekintés
| Megnevezés |
Szabályozás |
|
1. RÉSZ
|
1. RÉSZ
Az instrumentumkategóriák leírása
|
|
2. Egyes instrumentumkategóriák esetében futamidő szerinti bontást kell megadni. Ez az alábbiakra …
|
|
2.
|
Egyes instrumentumkategóriák esetében futamidő szerinti bontást kell megadni. Ez az alábbiakra vonatkozik:
|
a)
|
eredeti futamidő, vagyis a kibocsátáskori futamidő, ami a pénzügyi instrumentum azon rögzített élettartama, amely előtt nem váltható vissza, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, pl. bizonyos típusú betétek; vagy
|
|
b)
|
hátralévő futamidő, vagyis a pénzügyi instrumentum fennmaradó élettartama az adatszolgáltatási időszak végén, amely előtt nem váltható vissza, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, pl. bizonyos típusú betétek.
|
|
|
|
3. A pénzügyi követelések megkülönböztethetők aszerint, hogy átruházhatók-e vagy nem. Egy követelés …
|
|
3.
|
A pénzügyi követelések megkülönböztethetők aszerint, hogy átruházhatók-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható az egyik félről a másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott pénzügyi eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi instrumentummal lehet kereskedni, az átruházható instrumentumokat szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, azonban a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.
|
A. táblázat
Az instrumentumkategóriák leírása a biztosítók eszközei és forrásai körében
ESZKÖZÖK
|
Instrumentumkategória
|
Főbb jellemzők leírása
|
|
|
Forgalomban levő és fizetőeszközként használt euro- és külföldi bankjegyek és érmék állománya, amelyet a biztosítók a monetáris pénzügyi intézményeknél (MPI-k) történő betételhelyezésre használnak. Ez magában foglalhatja az egynapos betéteket, a lekötött betéteket, a felmondással visszaváltható betéteket, valamint a fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönvétel alapján fennálló követeléseket.
|
|
|
Az átruházható betétek olyan betétek, amelyek általánosan használt fizetési eszközök útján, például átutalással és beszedéssel, vagy adott esetben hitelkártyával vagy betéti kártyával, elektronikuspénz-műveletekkel, csekkel és más hasonló módon más gazdasági szereplők részére történő fizetés érdekében közvetlenül átruházhatók, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül. Nem sorolandók az átruházható betétek közé azok a betétek, amelyek csak készpénzfelvételre használhatók és/vagy azok a betétek, amelyekből csak ugyanazon tulajdonos másik számláján keresztül lehet pénzeszközöket felvenni vagy átutalni.
|
|
2.
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai, amelyek az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi instrumentumok, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek. Ezekkel ellenirányú ügylet is köthető a piacon, és tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azokat kibocsátó intézményben.
Ebbe az instrumentumkategóriába tartoznak:
|
—
|
az olyan értékpapír-állományok, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár,
|
|
—
|
azok a hitelek, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, azaz a kereskedelem tárgyát képező hitelek, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz árazása, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a hiteleket a 3. „Hitelek” instrumentumkategóriába kell sorolni (lásd még a „kereskedelem tárgyát képező hiteleket” ugyanebben a kategóriában),
|
|
—
|
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fennálló alárendelt adósság (lásd még a „hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőkét” a 3. „Hitelek” instrumentumkategóriában).
|
Az értékpapír-kölcsönzési műveletek alapján kölcsönbe adott vagy repomegállapodás alapján értékesített értékpapírok az eredeti tulajdonos mérlegében maradnak (és nem rögzítendők az ideiglenes megszerző mérlegében), amennyiben határozott kötelezettségvállalás történt a művelet visszafordítására, és nem csupán lehetőség van erre. Amennyiben az ideiglenes megszerző értékesíti a kapott értékpapírokat, ezt az értékesítést az értékpapírokkal végzett közvetlen tranzakciókként kell nyilvántartani, és az ideiglenes megszerző mérlegében az értékpapír-portfólió alatt negatív pozícióként kell rögzíteni.
|
|
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a kategória a biztosítók által a hitelfelvevőknek kölcsönadott pénzeszközökből és a biztosítók által megszerzett hitelekből áll, amelyeket nem átruházható dokumentumok igazolnak, vagy amelyet nem igazolnak dokumentumok.
Ez az alábbi tételeket tartalmazza:
|
—
|
nem átruházható értékpapírok állományai: hitelviszonyt megtestesítő, olyan értékpapírok állományai, amelyek nem átruházhatók, és amelyekkel másodlagos piacokon nem lehet kereskedni,
|
|
—
|
kereskedés tárgyát képező hitelek: a de facto átruházhatóvá vált hiteleket a „hitelek” kategóriába kell besorolni, amennyiben nincs bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre. Ellenkező esetben ezeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként (2. instrumentumkategória) kell besorolni,
|
|
—
|
hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke: a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok a kibocsátó intézménnyel szembeni járulékos követelést biztosítanak, amelyet csak az összes, magasabb státusú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni, ami a tulajdoni részesedések egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai célokra az alárendelt kölcsöntőkét az instrumentum jellegétől függően „hitelekként” vagy „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként” kell besorolni. Amennyiben a biztosító által tartott, valamennyi formában fennálló alárendelt kölcsönt statisztikai célokra egyetlen adatként azonosítják, azt a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kategóriába kell besorolni annak alapján, hogy az alárendelt kölcsön túlnyomó részben hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, nem pedig hitelek formájában áll fenn,
|
|
—
|
fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönvétel alapján fennálló követelések: az adatszolgáltatók által meghatározott áron, ugyanazon vagy hasonló értékpapírok rögzített áron, meghatározott jövőbeli időpontban történő újbóli értékesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalás mellett vásárolt értékpapírokért kifizetett készpénz ellentételezője, vagy készpénzfedezet mellett történő értékpapír-kölcsönvétel.
|
Ez a kategória nem tartalmazza a biztosítók által elhelyezett betétek formájában fennálló eszközöket (ezek az 1. kategóriába tartoznak).
|
|
3.1.
|
Viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák
|
|
A viszontbiztosítók által a viszontbiztosítási tranzakciókban átadóként eljáró biztosítók javára fedezetként elhelyezett betétek.
|
|
4.
|
Tulajdoni részesedések
|
|
Vállalatokban vagy kvázivállalatokban fennálló tulajdonjogot megtestesítő pénzügyi eszközök. Az ilyen pénzügyi eszközök általában feljogosítják a tulajdonosaikat, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből és eszközeiből felszámolás esetén.
Ez a kategória a tőzsdei és a tőzsdén nem jegyzett részvényeket, valamint egyéb tulajdoni részesedéseket foglalja magában.
Az értékpapír-kölcsönzési műveletek alapján kölcsönbe adott vagy repomegállapodás alapján értékesített, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokat a 2. „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kategóriának megfelelően kell kezelni.
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. A tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik.
|
|
4.2.
|
Tőzsdén nem jegyzett részvények
|
|
A tőzsdén nem jegyzett részvények olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén.
|
|
4.3.
|
Egyéb tulajdoni részesedések
|
|
Az egyéb tulajdoni részesedések közé a tulajdoni részesedések mindazon formái tartoznak, amelyek nem tőzsdén jegyzett részvények és nem is tőzsdén nem jegyzett részvények.
|
|
5.
|
Befektetési jegyek/egységek
|
|
Ez a kategória az EKB-nek az MPI-k és a befektetési alapok statisztikai célú jegyzékében szereplő pénzpiaci alapok (PPA-k) és nem pénzpiaci befektetési alapok (vagyis a PPA-kon kívüli befektetési alapok) által kibocsátott jegyek vagy egységek állományait foglalja magában.
|
|
5.1.
|
PPA befektetési jegyek/egységek
|
|
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 2. cikkében meghatározott PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek/egységek állományai.
|
|
5.2.
|
Nem PPA befektetési jegyek/egységek
|
|
Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkében meghatározott PPA-któl különböző befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek/egységek állományai.
|
|
6.
|
Származtatott pénzügyi eszközök
|
|
A származtatott pénzügyi eszközök olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén mintegy magukkal a pénzügyi kockázatokkal lehet a pénzügyi piacokon kereskedni.
Ebbe a kategóriába tartoznak:
|
—
|
a határidős tőzsdei ügyletek,
|
|
—
|
a tőzsdén kívüli határidős ügyletek,
|
A származtatott pénzügyi eszközöket a mérlegben bruttó alapon, piaci értéken kell kimutatni. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a mérleg forrásoldalán kell nyilvántartani.
A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni.
Ez a kategória nem tartalmazza azokat a származtatott pénzügyi eszközöket, amelyeket a nemzeti szabályok értelmében nem kell a mérlegben kimutatni.
|
|
7.
|
Nem-életbiztosítási technikai tartalékok
|
|
A biztosítóknak a viszontbiztosítókkal szembeni, élet-viszontbiztosításon és nemélet-viszontbiztosításon alapuló pénzügyi követelései.
|
|
|
Tárgyi eszközök és immateriális eszközök a pénzügyi eszközök kivételével.
Ez a kategória a lakásokat, egyéb épületeket és építményeket, gépeket és gépi berendezéseket, értéktárgyakat, valamint a szellemi tulajdont képező termékeket, például számítógépes szoftvereket és adatbázisokat tartalmazza.
|
|
|
Ez a mérleg eszközoldalán levő maradék kategória, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Az NKB-k előírhatják az ezen kategóriába tartozó egyes alpozíciók jelentését. Az egyéb eszközök közé tartozhatnak:
|
—
|
az esedékes osztalékok,
|
|
—
|
az esedékes, felhalmozott bérleti díjak,
|
|
—
|
az esedékes viszontbiztosítási követelések,
|
|
—
|
a biztosító főtevékenységéhez nem kapcsolódó esedékes összegek.
|
|
FORRÁSOK
|
Instrumentumkategória
|
Főbb jellemzők leírása
|
|
10.
|
Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok
|
|
A biztosító által kibocsátott, a tulajdoni részesedéstől eltérő értékpapírok, amelyek általában átruházható instrumentumok, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.
|
|
|
Azon összegek, amelyekkel a biztosító a hitelezőknek tartozik, az átruházható értékpapírok kibocsátásából eredő összegek kivételével. Ez a kategória az alábbiakat foglalja magában:
|
—
|
hitelek: a biztosítóknak nyújtott hitelek, amelyeket vagy át nem ruházható okiratok támasztanak alá, vagy amelyek okirattal nem igazoltak,
|
|
—
|
készpénzfedezet melletti repoügyletek és repo típusú ügyletek: a biztosító által meghatározott áron, ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírok rögzített áron, meghatározott jövőbeli időpontban történő visszavásárlására vonatkozó határozott kötelezettségvállalás mellett értékesített értékpapírokért kapott készpénz ellentételezője. A biztosító által harmadik félre (az ideiglenes megszerzőre) átruházott értékpapírokért kapott összegeket ide kell sorolni, amennyiben határozott kötelezettségvállalás történt a művelet visszafordítására, és nem csupán lehetőség van erre. Ezt azt jelenti, hogy az ügylet alatt továbbra is a biztosító viseli az alapul szolgáló értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatokat és élvezi a hasznokat,
|
|
—
|
értékpapír-kölcsönzésért kapott készpénzfedezet: a készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzési ügylet formájában ideiglenesen harmadik félre átruházott értékpapírokért kapott összegek,
|
|
—
|
az arany fedezet ellenében történő ideiglenes átruházásával járó ügyletek keretében kapott készpénzfedezet.
|
|
|
11.1.
|
Viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák
|
|
Az átadó biztosítók által a viszontbiztosítóktól fedezetként kapott betétek.
|
|
12.
|
Tulajdoni részesedések
|
|
Lásd a 4. kategóriát.
|
|
|
Lásd a 4.1. kategóriát.
|
|
12.2.
|
Tőzsdén nem jegyezett részvények
|
|
Lásd a 4.2. kategóriát.
|
|
12.3.
|
Egyéb tulajdoni részesedések
|
|
Lásd a 4.3. kategóriát.
|
|
13.
|
Biztosítástechnikai tartalékok
|
|
A biztosító által a szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.
|
|
13.1.
|
Életbiztosítási technikai tartalékok
|
|
A biztosító által az életbiztosítási szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.
|
|
13.1.1
|
ebből befektetési egységhez kötött életbiztosítási technikai tartalékok
|
|
A biztosító által a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege. A szerződőnek a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés alapján fennálló jövőbeli követelései azon eszközcsoport teljesítményétől függenek, amelybe a szerződő pénzeszközeit befektették.
|
|
13.1.2
|
ebből nem befektetési egységhez kötött életbiztosítási technikai tartalékok
|
|
A biztosító által a nem befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege. A szerződőnek a nem befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés alapján fennálló jövőbeli követelései nem valamely meghatározott eszközcsoport teljesítményétől függnek.
|
|
13.1.3
|
ebből nyugdíjjogosultságok
|
|
A biztosító által a nyugdíjbiztosítási rendszerei jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege. Ez a kategória csak a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozik. A munkaviszonyhoz nem kapcsolódó egyéni nyugdíjprogramok nem tartoznak ebbe a kategóriába.
|
|
13.1.3.1
|
nyugdíjjogosultságok, amelyből befizetésekkel meghatározott rendszerek
|
|
A biztosító által a befizetésekkel meghatározott rendszerhez tartozó szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.
A befizetésekkel meghatározott rendszerben a kifizetett juttatások a nyugdíjrendszer által megszerzett eszközök teljesítményétől függnek. A befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszer esetében a kötelezettséget az alap eszközeinek folyó piaci értéke képezi.
|
|
13.1.3.2
|
nyugdíjjogosultságok, amelyből szolgáltatással meghatározott rendszerek
|
|
A biztosító által a szolgáltatással meghatározott rendszerhez tartozó szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.
A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben a rendszerben részt vevő munkavállalóknak ígért nyugdíjak szintjét egy előzetesen megállapított képlettel határozzák meg. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer kötelezettsége megegyezik az ígért nyugdíjak jelenértékével.
|
|
13.1.3.3
|
nyugdíjjogosultságok, amelyből hibrid rendszerek
|
|
A biztosító által a befizetésekkel meghatározott és a szolgáltatással meghatározott rendszerek elemeit ötvöző rendszereihez tartozó szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.
|
|
13.2.
|
Nem-életbiztosítási technikai tartalékok
|
|
A biztosító által a nem-életbiztosítási kötvénnyel rendelkező szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.
|
|
13.2.1
|
Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítás
|
|
Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítási kötelezettségek, amennyiben az alapul szolgáló üzleti tevékenységet nem az életbiztosításéhoz hasonló technikai alapon folytatják, a 13.2.3 üzletághoz tartozó kötelezettségek kivételével.
|
|
13.2.2
|
Jövedelemvédelmi biztosítás
|
|
Jövedelemvédelmi biztosítási kötelezettségek, amennyiben az alapul szolgáló üzleti tevékenységet nem az életbiztosításéhoz hasonló technikai alapon folytatják, a 13.2.3 üzletághoz tartozó kötelezettségek kivételével.
|
|
13.2.3
|
Munkavállalóknak nyújtott kártérítésre vonatkozó biztosítás
|
|
A munkahelyi balesetekhez és foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó egészségbiztosítási kötelezettségek, amennyiben az alapul szolgáló üzleti tevékenységet nem az életbiztosításéhoz hasonló technikai alapon folytatják.
|
|
13.2.4
|
Gépjármű-felelősségbiztosítás
|
|
A szárazföldi gépjárművek használatából eredő valamennyi felelősséget (beleértve a fuvarozó felelősségét is) fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.5
|
Egyéb gépjármű-biztosítás
|
|
A szárazföldi gépjárművek (a sínpályához kötött járműveket is beleértve) minden károsodását vagy veszteségét fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.6
|
Tengeri, légi és szállítmánybiztosítás
|
|
A tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt hajók és légi járművek minden károsodását vagy veszteségét, valamint – tekintet nélkül a szállítás módjára – a szállítmány vagy poggyászok minden károsodását vagy veszteségét fedező biztosítási kötelezettségek. A légi járművek, valamint a hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való használatából származó felelősséget (beleértve a fuvarozó felelősségét is) fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.7
|
Tűzre és egyéb vagyoni károkra vonatkozó biztosítás
|
|
A 13.2.5 és a 13.2.6 üzletág körébe tartozók kivételével a vagyontárgyakban bekövetkezett minden olyan kárt vagy veszteséget fedező biztosítási kötelezettségek, amelyet tűz, robbanás, elemi kár (beleértve a vihar, jégeső vagy fagy által okozottakat), atomenergia, földcsuszamlás és talajsüllyedés, valamint bármilyen más esemény, például lopás okozott.
|
|
13.2.8
|
Általános felelősségbiztosítás
|
|
A 13.2.4 és a 13.2.6 üzletág körébe tartozóktól eltérő minden egyéb felelősséget fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.9
|
Hitel- és kezességbiztosítás
|
|
A fizetésképtelenséget, exporthitelt, részletfizetési hitelt, jelzáloghitelt, mezőgazdasági hitelt, valamint közvetlen és közvetett kezességet és garanciát fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.10
|
Jogvédelmi biztosítás
|
|
Jogi költségeket és perköltségeket fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
|
Az utazás közben bajba került, otthonuktól vagy szokásos tartózkodási helyüktől távol lévő személyeknek történő segítségnyújtást fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.12
|
Különböző pénzügyi veszteségek
|
|
A foglalkoztatással összefüggő kockázatokat, a jövedelem elégtelenségét, a rossz időjárást, a nyereségkiesést, a folyó általános többletköltségeket, az előre nem látható üzleti többletköltségeket, a piaci érték veszteségét, a bérleti díj- vagy bevételkiesést, a fentieken kívüli egyéb közvetett üzleti veszteségeket, az egyéb (nem üzleti) pénzügyi veszteségeket, valamint a 13.2.1–13.2.11 üzletág körébe nem tartozó bármely egyéb nem-életbiztosítási kockázatot fedező biztosítási kötelezettségek.
|
|
13.2.13
|
Viszontbiztosítás
|
|
Viszontbiztosítási kötelezettségek.
|
|
14.
|
Származtatott pénzügyi eszközök
|
|
Lásd a 6. kategóriát.
|
|
|
Ez a mérleg forrásoldalán levő maradéktétel, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt források”. Az NKB-k előírhatják az ezen kategóriába tartozó egyes alpozíciók jelentését. Az egyéb források közé tartozhatnak:
|
—
|
nem a biztosító főtevékenységéhez kapcsolódó fizetendő összegek, vagyis a beszállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási járulékok stb.,
|
|
—
|
harmadik felekkel szembeni kötelezettségeket, vagyis nyugdíjakat, osztalékokat stb. képviselő céltartalékok,
|
|
—
|
készpénzfedezet nélküli értékpapír-kölcsönzésből eredő nettó pozíciók,
|
|
—
|
értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő nettó összegek.
|
|
|
|
1. Az A. táblázat az instrumentumkategóriák részletes standard leírását tartalmazza, amelyet a …
|
|
1.
|
Az A. táblázat az instrumentumkategóriák részletes standard leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti kategóriáikba. Sem a táblázatban szereplő egyes pénzügyi instrumentumok felsorolása, sem megfelelő leírásaik nem tekintendők kimerítőnek. A leírások az 549/2013/EU rendelettel kialakított számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 2010) hivatkoznak.
|
|
|
2. RÉSZ
|
2. RÉSZ
Az értékpapíronkénti attribútumok leírása
B. táblázat
Az értékpapíronkénti attribútumok leírása
|
Mező
|
Leírás
|
|
Értékpapír-azonosító kód
|
Valamely értékpapírt egyedi módon azonosító kód, az NKB utasításainak megfelelően (például NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL).
|
|
Egységek száma vagy aggregált nominális összeg
|
Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregált nominális összeg, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek, a felhalmozott kamatok nélkül.
|
|
Ár
|
Egy értékpapír egységenkénti piaci ára, illetve az aggregált nominális összeg százaléka, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamat jelentését is kérhetik.
|
|
Jegyzés alapja
|
Azt mutatja, hogy az értékpapírt százalékként vagy egységekben jegyzik.
|
|
Teljes összeg
|
Értékpapír teljes piaci értéke. Amennyiben az értékpapírokkal egységben kereskednek, ez az összeg megegyezik az értékpapírok száma és egységenkénti ára szorzatával. Amennyiben az értékpapírokkal egységek helyett összegben kereskednek, ez az összeg megegyezik az aggregált nominális összeg és a százalékban kifejezett ár szorzatával.
Az NKB-knak a felhalmozott kamat jelentését főszabály szerint e pozíció alatt, vagy külön kell előírniuk. Az NKB-k ugyanakkor mérlegelési jogkörükben a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó adatokat is kérhetnek.
|
|
Pénzügyi tranzakciók
|
Egy értékpapír vétele mínusz eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátása mínusz visszavásárlásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege, ügyleti értéken, euróban nyilvántartva.
|
|
Vásárolt értékpapírok
|
Egy értékpapír vételének összege ügyleti értéken nyilvántartva.
|
|
Értékesített értékpapírok
|
Egy értékpapír eladásának összege ügyleti értéken nyilvántartva.
|
|
Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme
|
Az értékpapír árának és/vagy fennmaradó összegének kifejezésére használt pénznem ISO- vagy azzal egyenértékű kódja.
|
|
Egyéb volumenváltozások névértéken
|
A tartott értékpapír volumenének egyéb változásai, névértéken a névleges pénznemben/egységben vagy euróban.
|
|
Egyéb volumenváltozások piaci értéken
|
A tartott értékpapír volumenének egyéb változásai, piaci értéken, euróban.
|
|
Portfólió-befektetés vagy közvetlen befektetés
|
A befektetés funkciója a fizetésimérleg-statisztikákban (1) használt besorolása szerint.
|
|
Kibocsátó országa
|
A kibocsátó rezidens országa. A befektetési jegyek/egységek esetében a kibocsátó országa arra a helyre utal, ahol a befektetési alap rezidens, nem arra, ahol az alapkezelő.
|
|
,
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 20.12.2014 00:00:00 -Doknr: CELEX:32014R1374
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|