II. MELLÉKLET MONITOROZÁS

a)

ellenőrizniük kell, hogy az emberi egészségére jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló intézkedések a vízellátási lánc teljes egészében – a vízkivételi területtől a vízkezelésen és víztároláson keresztül a vízelosztásig – hatékonyak, és hogy az emberi fogyasztásra szánt víz a megfelelési ponton egészséges és tiszta;

b)

információt kell biztosítaniuk az emberi fogyasztás céljára szolgáltatott víz minőségéről, amelyek bizonyítják, hogy a 4. cikkben foglalt kötelezettségek és az 5. cikkel összhangban meghatározott parametrikus értékek teljesülnek;

c)

meg kell határozniuk az emberi egészségre jelentett kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb eszközeit.

a)

különálló pontokon vízminták vétele és vizsgálata;

b)

a folyamatos monitorozás során rögzített mérések.

a)

a berendezések működőképességével és karbantartási állapotával kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése;

b)

a vízkivételi területnek, valamint a vízkezelés, a víztárolás és a vízelosztás infrastruktúrájának az ellenőrzése a 8. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában szereplő monitorozási követelmények sérelme nélkül.

a)

Escherichia coli (E. coli), intesztinális enterococcusok, coliform baktériumok, telepszám 22 °C-on, szín, zavarosság, íz, szag, pH és vezetőképesség;

b)

a monitoring programban az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően, valamint adott esetben az ellátórendszernek a 9. cikkben és ezen melléklet C. részében foglaltak szerinti kockázatértékelése útján relevánsként meghatározott egyéb paraméterek.

a)

ammónium és nitrit, klóramin alkalmazása esetén;

b)

alumínium és vas, ha vízkezelő szerként használják.

a)

az e mellékletben szereplő paraméterek listája vagy meghatározott gyakoriságok nem elegendőek a 13. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítéséhez;

b)

a 13. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában további monitorozást kell végezni;

c)

az A. rész 1. pontjának a) alpontjában foglalt biztosítékokra van szükség;

d)

a 8. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban a mintavételi gyakoriság növelésére van szükség.

a)

a mintavétel helyszínét és gyakoriságát a paraméter eredete, valamint koncentrációjának változékonysága és hosszú távú alakulása szerint kell meghatározni a 6. cikkre figyelemmel;

b)

a minimális mintavételi gyakoriság valamely paraméter esetében történő csökkentése tekintetében egy legalább hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a parametrikus érték 60 %-a;

c)

a monitorozandó paraméterek listájából valamely paraméter törlése tekintetében egy legalább hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a parametrikus érték 30 %-a;

d)

a monitorozandó paraméterek listájából valamely paraméter törlése tekintetében a döntés a kockázatértékelés eredményén alapul, amely figyelembe veszi az emberi fogyasztásra szánt víz forrásai monitorozásának eredményét, valamint megerősíti, hogy az emberi egészség védelmet élvez – az 1. cikkben foglaltak szerint – az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott minden káros hatástól;

e)

valamely paraméter esetében a mintavételi gyakoriság csökkentése, vagy a monitorozandó paraméterek listájából valamely paraméter törlése tekintetében a kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, amely várhatóan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná.

a)

bizonyos kémiai paraméterek – különösen a réz, az ólom és a nikkel – esetében a megfelelőség vizsgálata céljából vett mintákat a fogyasztói csapból kell venni a víz előzetes kifolyatása nélkül. Egy liter véletlenszerű napközbeni mintát kell venni. Ehelyett a tagállamok – amennyiben az jobban tükrözi tagállami helyzetüket, így például a fogyasztók átlagos heti bevitelét – a csővezetékrendszerben meghatározott ideig stagnáló vízből történő mintavétel módszerét („pangóvíz-módszer”) is alkalmazhatják, feltéve, hogy a vízellátási körzet szintjén ez nem eredményez kevesebb nem megfelelő eredményt, mint a napközbeni véletlenszerű mintavétel;

b)

a mikrobiológiai paraméterek megfelelőségének értékelésére a megfelelési ponton a mintavételt és a minta kezelését az EN ISO 19458 szabvány „b)” mintavételi céljával összhangban kell végezni.