Preamble: 1

(1)

A Közösségnek komoly aggodalmat okoz a hajókon a lerakódásgátló rendszerekben használt szerves ónvegyületek, különösen a tributiltin-(TBT-)bevonatok környezetkárosító hatása.

(2)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) égisze alatt, a Közösség tagállamainak részvételével rendezett diplomáciai konferencia (AFS-konferencia) 2001. október 5-én elfogadta a hajókon alkalmazott káros lerakódásgátló rendszerek tilalmáról, illetve korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményt (AFS-egyezmény).

(3)

Az AFS-egyezmény egy keretegyezmény, amely pontosan meghatározott eljárások keretében, illetve a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozatban megfogalmazott elővigyázatossági alapelv teljes körű figyelembevételével lehetővé teszi a hajókon alkalmazott veszélyes lerakódásgátló rendszerek betiltását.

(4)

Az AFS-egyezmény a jelenlegi szakaszban csak a szerves ónvegyületek hajókon történő alkalmazását tiltja.

(5)

Az AFS-egyezmény konkrét alkalmazási határidőket tartalmaz: 2003. január 1-jétől tilos a szerves ónvegyületek hajókon történő alkalmazása, 2008. január 1-ig el kell távolítani a hajókról a szerves ónvegyületeket.

(6)

Az AFS-egyezmény csak 12 hónappal azután lép hatályba, hogy a világon nyilvántartott összes tonnatartalom legalább 25 %-át képviselő legalább 25 ország megerősítette azt.

(7)

A tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül meg kell erősíteniük az AFS-egyezményt.

(8)

A tagállamokat a lehető legkedvezőbb helyzetbe kell hozni ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül megerősíthessék az AFS-egyezményt. Meg kell szüntetni minden olyan akadályt, amely a megerősítés útjában áll.

(9)

Tudatában annak, hogy a 2003. január 1-jéig hátralévő idő esetleg nem elegendő ahhoz, hogy az AFS-egyezmény hatályba lépjen a kitűzött napon, valamint attól az óhajtól vezérelve, hogy 2003. január 1-jétől valóban ne alkalmazzanak több szerves ónvegyületet a hajókon, az AFS-konferencia 1. számú állásfoglalásában azt kérte, hogy az IMO tagállamai tegyenek meg mindent az AFS-egyezmény sürgősséggel történő végrehajtására való felkészülésért, és fölszólította az érintett iparágakat, hogy addig az időpontig szüntessék be a szerves ónvegyületek forgalmazását, értékesítését és alkalmazását.

(10)

Az AFS-konferencia közvetlen folyományaként a Bizottság elfogadta az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a műszaki fejlődéshez kilencedik alkalommal történő hozzáigazításáról (szerves ónvegyületek) ( 4 ) szóló, 2002. július 9-i 2002/62/EK irányelvet annak érdekében, hogy 2003. január 1-jétől betiltsák a szerves ónvegyületeknek hajók lerakódásgátló rendszerei számára való forgalmazását, illetve azok tekintetében történő alkalmazását minden hajón, függetlenül a hajó hosszától.

(11)

Az AFS-konferencia 1. sz. állásfoglalásának figyelembevételével további lépések szükségesek a szerves ónvegyületekre vonatkozó intézkedések végrehajtásához abból a célból, hogy az AFS-egyezményben meghatározott határidőkig megvalósuljon a TBT-bevonatoknak a Közösségben és a környező tengereken használt hajókon való alkalmazásának általános tilalma.

(12)

Ahhoz, hogy az egész Közösségben egy időben és egységes módon lehessen közvetlenül és rövid időn belül pontosan meghatározott követelményeket előírni a hajótulajdonosok és a tagállamok számára, a legmegfelelőbb jogi eszköz a rendelet. E rendelet, amelynek egyetlen célja a szerves ónvegyületek betiltása, nem kerülhet átfedésbe az AFS-egyezménnyel.

(13)

E rendelet nem befolyásolhatja az egyes veszélyes anyagok és készítmények (szerves ónvegyületek) forgalmazása és felhasználása tekintetében a 76/769/EGK irányelvben ( 5 ) megállapított korlátozásokat.

(14)

Közösségi szinten nem engedhető meg semmiféle bizonytalanság az aktív TBT-bevonatok teljes betiltásával kapcsolatban; a világ hajózási iparában, amelynek ütemeznie kell a hajók karbantartását, időben és világosan tudatosítani kell, hogy 2008. január 1-jétől a hajótesten aktív TBT-bevonattal ellátott hajókat nem engedik be a Közösség kikötőibe.

(15)

Harmadik országok, különösen, ha nem részesülnek a nemzetek fölötti szabályozás hasznából, jogtechnikai nehézségekbe ütközhetnek, ha nemzeti joguk által az e rendelet szerinti tilalom hatálybalépésétől érvényesíteni kívánják a TBT-bevonatoknak a hajóikon történő alkalmazására vonatkozó tilalmat. Az e rendeletben előírt, a TBT-bevonatok alkalmazására vonatkozó tilalmat ezért fel kell függeszteni a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók tekintetében egy átmeneti időszakra, amely 2003. július 1-jén kezdődik és az AFS-egyezmény hatálybalépéséig tart.

(16)

Azon lobogó szerinti államoknak, amelyek betiltották a TBT-bevonatoknak a hajóikon történő alkalmazását, gazdasági érdeke fűződik az AFS-egyezmény lehető legrövidebb időn belül történő hatálybalépéséhez, azért hogy az egész világon azonos versenyfeltételek alakuljanak ki. E rendeletnek, amely a tagállamok lobogója alatt hajózó összes hajó számára a lehető legrövidebb időn belül megtiltja a TBT-bevonatok használatát, ösztönzést kell nyújtani a lobogó szerinti államok számára az AFS-egyezmény megerősítéséhez.

(17)

Az e rendeletben használt fogalommeghatározásoknak és előírt követelményeknek a lehető legnagyobb mértékben az AFS-egyezményen kell alapulniuk.

(18)

Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazása a tengeri platformokra is kiterjedjen, a rendelet hatálya alá kell vonni a tagállamok joghatósága alatt üzemelő hajókat is. A rendelet nem vonatkozik hadihajókra és más állami tulajdonú hajókra, mivel ezekről megfelelően rendelkezik az AFS-egyezmény.

(19)

Az aktív TBT-bevonatok 2003. július 1-jétől való betiltása minden olyan hajón, amely jogosult valamely tagállam lobogója alatt hajózni, és amelynek lerakódásgátló rendszerét ezen időpont után alakítják ki, változtatják meg vagy cserélik ki, ösztönzést jelent a hajózási ipar számára, hogy megvalósítsa az AFS-konferencia 1. számú állásfoglalását.

(20)

Célszerű ugyanazt a szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert bevezetni, amit az AFS-egyezmény is előír. E rendelet értelmében a hajóút természetétől függetlenül szemlézni kell minden 400 bruttó regisztertonnás vagy annál nagyobb hajót, míg a 24 méteres vagy annál hosszabb, de 400 bruttó regisztertonnánál kisebb hajóknál elegendő, ha a fedélzeten tartanak egy nyilatkozatot, arról hogy e rendeletnek vagy az AFS-egyezmény előírásainak megfelelnek. A Közösségnek joga van arra, hogy a későbbiekben szükség esetén harmonizált rendszert vezessen be e hajók szemlézésre.

(21)

A 24 méternél rövidebb hajók számára, amelyek többnyire kedvtelési célú hajók vagy halászhajók, nem szükséges külön szemlézési vagy nyilatkozati rendszert előírni, mivel ezekről megfelelően rendelkezik a 76/769/EGK irányelv.

(22)

Az e rendelettel összhangban kiadott bizonyítványokat és dokumentumokat, valamint az AFS-egyezmény felei által kiadott AFS-bizonyítványokat és AFS-nyilatkozatokat el kell ismerni.

(23)

Ha az AFS-egyezmény nem lép hatályba 2007. január 1-jéig, a Bizottságnak engedélyezni kell, hogy egyrészt megfelelő intézkedéseket fogadjon el annak biztosítására, hogy a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók igazolhassák e rendelet betartását, másrészt olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek által ellenőrizheti az itt előírt rendelkezések végrehajtását.

(24)

A TBT-bevonatok hajókon való használatára vonatkozó tilalom betartását és az AFS-egyezmény előírásainak végrehajtását azzal a rendszerrel lehet a legjobban ellenőrizni, amelyet a Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról (kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés) ( 6 ) szóló, 1995. június 19-i 95/21/EK tanácsi irányelv állapít meg, ezen irányelvet a megfelelő időben módosítani kell. Tekintettel az említett irányelv hatályára, az átmeneti időszak alatt ezzel egyenértékű rendelkezéseket kell alkalmazni a tagállamok lobogója alatt hajózó hajókra is.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(26)

Abból a célból, hogy értékeljék e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását, a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és szükség esetén javaslatot tesz e rendelet megfelelő módosítására.

(27)

E rendeletnek a hatálybalépését követően a lehető legrövidebb időn belül biztosítania kell a szerves ónvegyületek hajókon való alkalmazásának hatékony tilalmát,