III. cím – Egyes intézkedésekre vonatkozó részletek és körülmények

A 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerinti, a csoporton belüli finanszírozási megállapodások vagy ezek hiánya felülvizsgálatá ra , illetve kritikus funkciók vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó (csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött) szolgáltatási szerződések kidolgozásának előírására az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell a meglévő, csoporton belüli finanszírozási megállapodások vagy azok hiánya felülvizsgálatának előírását az intézmény számára , ha a meglévő, csoporton belüli finanszírozási megállapodások értékelése során a hatóság azt állapítja meg, hogy a segítségnyújtás vagy annak formája (vagy az ilyen jellegű megállapodás hiánya) jelentősen megnehezíti a szanálási hatóságok számára a szanálási célok szanálási eszközökkel történő elérését . A megállapodásoknak m eg kell felelniük különösen a te rvezett szanálási stratégiának, és figyelembe kell venniük azoknak a kötelezettségeknek a csoporton belüli felosztását, amelyek várhatóan hozzájárulnak a csoporton belüli veszteségek viseléséhez és az intézmények újrafeltőkésítés éhez, valamint a veszteségeknek az adott szanálási stratégia szerinti csoporton belüli eloszlását.
• (b) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell írásos szolgáltatási szerződés ek vagy átmeneti támogatási intézkedések kidolgozásának előírását az intézmény számára, va lamint más megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a csoporton belüli jogi személyek, köztük a nem szabályozott leányvállalatok, illetve harmadik felek által nyújtott funkciók vagy szolgáltatások foly tonosságát. Ez az intézkedés azokban az esetekben alkalmazható, ahol
• - nincs érvényben írásos szolgáltatási szerződés,
• - a szolgáltatási szerződés dokumentáltsága nem megfelelő szintű, vagy
• - nem biztosított, hogy a szanálási hatóság által indított szanálási intézkedés miatt a másik szerződő fél nem mondhatja fel a szolgáltatási szerződést.
• (c) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell ennek az eszköznek az alkalmazását, hogy lehetővé tegyék a lényeges jogi személyek számára, hogy szükség esetén függetlenül eljárva támogathassanak egy szanálási stratégiát, amely a csoport vagy az intézmény feldarabolását vagy szerkezetének átalakításá t irányozza elő, a (részleges) átruházásra irányuló eszköz alkalmazását is beleértve.
• (d) Az ezt az intézkedést alkalmazó szanálási hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a csoporton belüli finanszírozási megállapodások és szolgáltatási szerződések rövid időn belül hozzáférhetőek és érvényesíthetőek legyenek. Ha az érintett szanálási stratégia (részleges) átruházásra irányuló eszköz alkalmazását irányozza elő, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy a szerződések legyenek átruházhatóak a szanálási intézkedések alkalmazása során megjelölt szervezetekre, vagy ismerjék el a jogszabály erejénél fogva végbemenő átruházások jogi hatásait.

Az egyedi és összesített kitettségek felső határának a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti előírására az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) Amennyiben az a csoporthoz tartozó jogi személyek szétválasztását tartalmazó szanálási stratégia támogatásához szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell a csoporton belüli kitettségekre vonatkozó korlátok szigorítás ának előírását az intézmény számára, hogy mérsékeljék a belső pénzügyi kapcsolatok szorosságát a csoporthoz tartozó azon szervezetek (vagy részcsoportok) köz ött, amelyeket a szanálási stratégia értelmében külön kell szanálni, amennyiben a fennálló, csoporton belüli kitettség rontja az intézmény szanálhatóságát. Ugyanez érvényes az elkülönített , úgynevezett „ring - fenced” szervezetek esetében is, ha a jogszabál yi követelmények vagy felügyeleti döntés eredményeként bizonyos tevékenységeket ilyen típusú szervezetbe kell elkülöníteni, amennyiben ez szükséges annak biztosításához, hogy a szanálási eszközöket hitelesen és megvalósíthatóan lehessen alkalmazni az elkülönített szervezet vagy a csoporton belüli, fennmaradó részek esetében.
• (b) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását az intézmények számára, hogy korlátozzák az olyan az intézmény mérlegében konszolidálásra nem kerülő – így szanálási hatáskörök hatálya alá sem tartozó - különleges célú gazdasági egységekkel szembeni kitettséget , amelyek jelentős , le nem hívott kötelezettségvállalások, lényeges garanciák vagy szándék nyilatkozatok útján állnak kapcsolatban az intézménnyel.

A 2014/59/EU irányelv 1 7. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerinti, a szanálási célok szempontjából fontos rendkívüli vagy rendszeres további adatszolgáltatási kötelezettségek előírására vonatkozó intézkedésre az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) A szanálási hatóságoknak akkor kell mérlegelniük adatszolgáltatási kötelezettségek előírását, ha megítélésük szerint ez lehetővé teszi számukra a szanálási stratégiában előirányzott szanálási eszközök eredményesebb alkalmazását, vagy egy eredményes szanálási terv kidolgozását.
• (b) A s zanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását az intézmények számára , hogy adják át azokat a szanálási stratégia végrehajtása szempontjából releváns minden jogi személyre vonatkozó, rendelkezésre álló információkat, amelyek a vezetésnek az intézmény helyzetéről történő tájékoztatására szolgálnak (vezetői információk ), beleértve a pénzügyi kimutatásokat és a tők ére és az alárendelt kötelezettségekre vonatko zó információkat, , különösen, ha az egy többablakosszanálási stratégia megvalósításához szükséges. A szanálási hatóságoknak ezen kívül mérlegelniük kell az intézmények számára annak előírását is, hogy kérésre képesek legyenek a jogi személyek vonatkozásában specifikus információkat megadni minden olyan szervezet tekintetében, amelynek fizetésképt elensége várhatóan kedvezőtlenül befolyásolja a pénzügyi stabilitást bármely joghatóság alatt.
• (c) Ha egy intézmény a csoporton belüli működési szolgáltatások bonyolult rendszerével rendelkezik, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmény biztosítsa a szanálási hatóság számára a rendszer szerkezetének pontos megismeréséhez szükséges információkat .
• (d) Ennek az intézkedésnek az alkalmazásakor a szanálási hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézmények képesek legyenek az előírt , naprakész információkat a szanálási stratégiában meghatározott időn belül át adni; továbbá az intézmény inform ációs rendszereinek biztosítaniuk kell a szanálási stratégia kidolgozásához és végrehajtásához, valamint a szanálás előtt és alatt végzett hitele s értékelésekhez, köztük a 36. és a 74. cikkben előírt értékelésekhez szükséges minden adatot. Az intézményeknek biztosítaniuk kell különösen azoknak az információknak a rendelkezésre állását, amelyeket a szanálási hatóságok az alábbiak azonosításához írna k elő:
• - a kritikus funkciók,
• - a szanálás során a veszteségeket legnagyobb valószínűséggel viselő hitelezők vagy hitelező -típusok;
• - azok a hitelezők, akik felé a kritikus funkciók vagy a szanálási stratégia végrehajtása szempontjából leginkább releváns kötelezettségek – mint például a kis- és középvállalkozások és természetes személyek betétbiztosító kártalanítási kötelezettsége alá tartozó, illetve ezen összeghatár alá nem tartozó betétei – fennállnak ( azaz egyedi ügyfelek szerinti nézet), és
• - a csoport kockáz atkezeléséhez nélkülözhetetlen pozíciók, szolgáltatások és funkciók, melyeket a kritikus funkciók f enntartásának biztosításához fenn kell tartani.

Az egyes eszközök elidegenítésének a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének d) pontja sz erinti előírására az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) A szanálási hatóságoknak akkor kell mérlegelniük, hogy eszközök elidegenítését írják elő az intézmények számára a szanálást megelőzően, ha a szanálási stratégia szükségessé teszi ezeknek az eszköz öknek az értékesítését, és a szanálás során történő értékesítés jelentős, hátrányos hatással lenne a szanálási eszközök használatára vagy végrehajtására, vagy azt jelentősen megnehezítené. Ha ez az eszköz alkalmazásra kerül, az elidegenítendő eszközök nek a zoknak az eszközöknek kell lenniük, amelyeknek a szanálási stratégiában előírt időben történő elidegenítése várhatóan nyomott árakat, az érték megsemmisülését, valamint a pénzügyi piacok és más intézmények bizonytalanságának és sérülékenységének növekedését eredményezné, amennyiben ezek a hatások jelentős, hátrányos következményekkel járhatnak a pénzügyi rendszerekre nézve.
• (b) A szanálási hatóságoknak emellett akkor is mérlegelniük kell ennek az intézkedésnek az alkalmazását, ha az intézmény fennálló eszközstruktúrája várhatóan hátrányosan érinti a szanálási stratégia megvalósíthatóságát és hitelességét. Amennyiben a szanálási stratégia az eszközök értékesítésé ből teremt likviditást a kritikus funkciók f enntartásához, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell azon eszközök értékesítésének előírását az intézmények számára, amelyek várhatóan nehezen lesznek értékesíthetőek kedvezőtlen feltételek mellett vagy a szanálás időpontjában, hogy helyettük a várhatóan könnyebben értékesíthető , likvidebb eszközök arányát növeljék. Ezt az intézkedést azon eszközök esetében is mérlegelni kell, amelyek jelentősen rontják a 2014/59/EU irányelv 36. cikkében előírt értékelés megvalósíthatóságát. A szanálási hatóságoknak mérlegelniük annak a kockázatát is, hogy az eszközök vagy finanszírozás bennragad egy harmadik országban.
• (c) Ennek az intézkedésnek az alkalmazásakor a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy az értékesítés milyen hatással lesz az érintett eszközök piacára, figyelemmel a más intézmények számára előírt értékes ítésekre is.

Bizonyos jelenlegi vagy tervezett tevékenységek korlátozásának vagy beszüntetésének a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének e) pontja szerinti előírására az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását az intézmények számára, hogy korlátozzák a kereskedési vagy fedezeti műveletek értékesítésével, könyvelésével, finanszírozásával és kockázatkezelésével, illetve ezeknek a csoporton belüli elhelyezkedésével kapcsolatos, összetett gyakorlatokat, ha az ilyen gyakorlatok rontják a szanálási stratégia megvalósíthatóságát vagy hitelességét.
• (b) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását az intézmények számára, hogy korlátozzák a nem megfelelő szanálási szabályozással rendelkező h armadik országokban folytatott tevékenységeket, ha úgy ítélik meg, hogy amennyiben ezek az országok nem képesek fenntartani egy cég tevékenységének folytonosságát a területükön a szanálás során, az a későbbiekben ronthatja valamely szanálási hatóság képességét a kritikus funkciók foly tonos ságának fenntartására valamely tagállamban.
• (c) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy előírják -e az intézmények számára a más intézményeknek vagy a pénzügyi piacok más szereplőinek nyújtott szolgáltatások korlátozás át, ha az intézmény funkcióinak átfogó elemzése alapján a hatóság úgy értékeli, hogy a szolgáltatásokat a szanálás során nem lehet fenntartani, és azok megszűnése veszélybe sodorhatja az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevők stabilitását.
• (d) Amennyiben a jo gszabályi követelmények vagy felügyeleti döntés eredményeként bizonyos tevékenységeket egy különleges egységbe kell elkülöníteni, mely bizonyos más tevékenységeket nem végezhet, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell ennek az egységnek az eltiltását bizonyos további tevékenységek végzésé től , ha ez szükséges ahhoz, hogy a szanálási eszközök használata hiteles és megvalósítható legyen a csoport felbontását követően létrejött minden résznél.

Az új vagy meglévő üzletágak, illetve az új vagy meglévő termékek fejlesztését vagy értékesítését kor látozó vagy megakadályozó, a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének f) pontja szerinti intézkedésekre az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell a korlátozás alkalmazását olyan termékek esetében, amelyek felépítésüknél fogva gátolják a szanálási eszközök használatát, vagy céljuk, hogy megkerüljék azok alkalmazását.
• (b) A hatóságoknak mérlegelniük kell a harmadik ország joga által szabályozott termékek, illetve az idegen ország területén található szervezetek – például harmadik országbeli fióktelep vagy különleges célú gazdasági egységek – által kibocsátott eszközök fejlesztésének vagy értékesítésének a korlátozását vagy megakadályozását, ha a harmadik ország joga nem teszi lehetővé a szanálási stratégiában előir ányzott szanálási hatáskörök gyakorlását, vagy nem teszi azokat ténylegesen érvényesíthetővé, vagy ha ezeknek a termékeknek az értékesítése várhatóan jelentősen hátrányosan érinti a szanálási hatáskörök gyakorlását vagy végrehajtását. Ilyen körülmények fen nállása esetén a hatóságoknak mérlegelniük kell az idegen joghatóságbeli befektetőknek történő értékesítés korlátozását is, amennyiben ezeknek a termékeknek az ilyen befektetők általi birtoklása potenciálisan a szanálási hatósággal szembeni jogi eljáráshoz vezethet.
• (c) A hatóságoknak mérlegelniük kell a termékek fejlesztésé re vagy értékesítésére vonatkozó korlátozás előírását az intézmények számára, ha e termékek összetettsége hátrányosan befolyásolja az intézmény kötelezettségeinek a szanálási hatóság által történ ő értékelését, vagy jelentősen gátolja a 2014/59/EU irányelv 36. cikke szerinti értékelést.

A 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének g) pontja szerinti, az intézmény jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatások előír ására, melyek célja, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén, az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) Mérlegelni kell az intézkedés alkalmazását, ha a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy az intézmény vagy csoport jogi és működési struktúrája túl összetett vagy a belső kapcsolatok túl szorosak ahhoz, hogy szanálás esetén fenn tudja tartani a kritikus funkciók elérhetőségét vagy hogy a csoport fel darabolását vagy meghatározott eszközök és kötelezettségek felszámolását vagy átruházását előíró szanálási stratégia értelmében feldarabolhat ó legyen.
• (b) Ha az valamely többablakos szanálási stratégia eredményes végrehajtásához, valamint meghatározott alcsoportok vagy szervezetek leválaszthatóságának biztosítása érdekében szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását a csoport számára, hogy a jogi személyek szerveződése a regionális tömböket vagy a fő üzletágak at kövesse, különösen, ha a kritikus funkc iók meghatározott üzletágakhoz köthet ő k, miközben más üzl etágak nem foglalnak magukban kritikus funkciókat. Ennek különösen érvényesnek kell lennie a központosított fedezeti és kockázatkezelési, kereskedési és likviditáskezelési, biztosítékkezelési, likvi ditáskezelési és egyéb kulcsfontosságú treasury és pénzügyi funkciókra, kivéve, ha ezek a funkciók külső felekkel folytatott piaci ügyletekkel helyettesíthetők. A szanálási hatóságoknak a szanálási stratégiával összhangban meg kell akadályozniuk a szerveze tek közötti túlzott mértékű kereszt könyvelési és fedezeti gyakorlatokat, és biztosítaniuk kell, hogy a külön szanálandó szervezetek kellően önálló könyveléssel és kockázatkezeléssel rendelkezzenek. A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell hatékony irányítási, ellenőrzés és vezetési rendszerek létrehozásának előírását az intézmények számára minden alcsoportnál és szervezetnél.
• (c) Amennyiben a jogszabályi előírások vagy a felügyeleti döntések bizonyos tevékenységek s trukturális szintű szétválasztását írják elő , a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell további tevékenységek leválasztásának előírását, ha a z szükséges annak biztosításához, hogy a szanálási eszközöket hitelesen és megvalósíthatóan lehessen alkalmazni a csoportnak a szétválasztást követően létrejövő minden része esetében.
• (d) A szanálási hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kritikus funkciók folytonossága szempontjából releváns leányvállalatok az EU-ban vagy olyan harmadik ország területén helyezkedjenek el, amely nem gátolja a szanálást.
• (e) Ha a szan álási stratégia az intézmény vagy csoport feldarabolását vagy a tulajdonviszonyok értékesítés vagy átruházás útján történő megváltoztatását írja elő, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását az intézmény számára, hogy a kritikus funkcióka t és az azok folytatásához szükséges infrastruktúrához vagy központilag szervezett szolgáltatásokhoz való hozzáférést úgy szervezze meg, hogy az elősegítse a kritikus funkciók f enntartását. Ha az valamely szanálási stratégia hitelességéhez és megvalósíthatóságához szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását az intézmények számára, hogy működési struktúrájuk átalakításával csökkentsék vagy kiküszöböljék az egyes alcsoportok lényeges szervezeteinek vagy fő üzletága inaka más alcsoport által biztosított, kulcsfontosságú infrastruktúrától, informatikától, munkatársaktól vagy más kritikus , központilag szervezett szolgáltatásoktól történő függőségét . Ide kell érteni a vezetői információs rendszereket is. Biztosítani kell, hogy kellő irányítási és ellenőrzési rendszerek legyenek érvényben, és rendelkezésre álljanak a szükséges pénzügyi források ahhoz, hogy belső és külső szolgáltatók továbbra is nyújthassák a szolgáltatásaikat.
• (f) Amennyiben az a kritikus központilag szervezett szolgáltatásokn ak a szanálást követően történő nyújtásához szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények ezeket a szolgáltatásokat külön operatív leányvállalatokhoz helyezzék át. Ennek az intézkedésnek az alkalmazásakor a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy ezek az operatív leányvállalatok
• - a tevékenységüket ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtására korlátozzák, és megfelelő korlátozásokat alkalmazzanak a kockázatokra és a tevékenységekre,
• - rendelkezze nek elegendő tőkével, ami a megfelelő ideig fedezi a működési költségeiket,
• - tegyenek eleget az érintett funkciók kiszervezésére vonatkozó követelményeknek, és
• - szolgáltatásaikat olyan, csoporton belüli szolgáltatási szerződések keretében nyújtsák, melyek szanálás esetén is stabilak.

E szerződések kikötéseinek, az ilyen leányvállalatok irányítására vonatkozó rendszereknek és a tulajdonosi szerkezetüknek megfelelőnek kell lennie a szolgáltatások szanálást követő folytonosságának biztosításához.

• (g) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell óvintézkedések előírását az intézmények számára, melyek célja, hogy szanálás esetén az intézmény megfeleljen bármely pénzpiac i infrastruktúra (FMI) sajátos követelményeinek, amelyben részt vesz, beleértve a klíring, fizetési és elszámolási szolgáltatásokhoz való hozzáférést minden alcsoport és alcsoport lényeges szervezete számára a szanálás alatt, amennyiben alkalmazható, ezt biztosítani kell a kritikus funkciókat átvevő személy vonatkozásában is. Amennyiben szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények tegyenek ésszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy ennek megfelelően újratárgyalják a pénzpiaci infrastruktúrákkal fennálló szerződéseiket, a pénzpiaci infrastruktúra szakmailag megalapozott kockázatkezelését és biztonságos, rendezett működését védő biztosítékok fenn tartása mellett.
• (h) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények küszöböljék ki az intézmény, a csoport vagy bármely alcsoport kritikus függését a nem uniós tagállamok joghatósága alá tartozó, a csoporthoz tartozó szervezetek szanálása esetén a felmondást megengedő szerződések alapján nyújtott szolgáltatásoktól. A függést akkor kell kritikusnak tekinteni, ha az érinti az intézmény valamel y kritikus funkcióját.
• (i) Ha valamely egyablakos szanálási stratégia a kritikus funkciókkal nem rendelkező üzletágak felszámolását írja elő, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmény a fennálló struktúrán belül vagy azon kí vül gondoskodjon ezeknek az üzletágaknak a leválaszthatóságáról, ideértve egyes tevékenységek értékesíthetőségét is, amennyiben azok értékesítését a szanálási stratégia előírja. Ha a leválaszthatósághoz szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények a harmadik országokban alakítsák át a szervezeti struktúrájukat úgy, hogy fióktelep eiket alakítsák át leányvállalattokk á, vagy ezeknél a fióktelepeknél belsőleg különítsék el az összes vagy bizonyos funkciókat és üzletágakat, előkészítve ezzel az érintett funkciók leválasztását, és megkönnyítve egy különálló szervezethez történő áthelyezésüket.
• (j) Ha az valamely egyablakos szanálási stratégia eredményes megvalósításához szükséges, a leányvállalatoknak a csoport vezető vállalata általi finanszírozását megfelelően hátra kell sorolni, úgy, hogy az ne essen beszámítás hatálya alá és/vagy ne idézze elő a veszteségek megfelelő rendelkezések értelmében történő átvitelét a csoporthoz tartozó más vállalatoktól ahhoz a jogi személyhez, amelyre vonatkozóan a szanálási eszközök alkalmazásra kerülnek, olyan módon, hogy a csoport érintett, operatív szervezetei életképesek maradjanak. A finanszírozás szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a csoport vagy annak kritikus funkciókat ellátó ré sze a leírási és átalakítási hatáskörök hatálya alá eső instrumentumok jelentős részének leírását, illetve átalakítását követően se kerüljön feldarabolásra. Amennyiben a szanálási stratégia a tőke és likviditás csoporton belüli újraelosztásán alapul, a tő két és a likviditást olyan országokban kell elhelyezni, amelyek helyi szabályozási korlátai az újraelosztást lehetővé teszik.
• (k) Amennyiben az a kritikus funkciók más funkcióktól történő szétválaszthatóságának biztosításához szükséges, a szanálási hatóságoknak az alábbi 14. pont b) alpontja szerinti körülmények fennállása esetén mérlegelniük kell egy holding társaság létrehozásának előírását, mely nem lát el kritikus funkciókat. Megfelelően figyelembe kell venni a 14. pont c) alpontjában foglalt szempontokat i s.
• (l) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények tegyenek ésszerű óvintézkedéseket a kulcsfontosságú munkatársak rendelkezésre állásának, megtartásának vagy helyettesítésének biztosítására, amennyiben ez az előnyben részes ített szanálási stratégia végrehajtásához szükséges, tekintettel az intézmény vezető testületének és a felső vezetésének a 2014/59/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésének c) pontja értelmében történő leváltására is .
• (m) A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annakelőírását, hogy az intézmények biztosítsák a vezetői információs rendszerek folytonosságát. A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmény információs rendszerei és adatai rendelkezésre állása biztosítsa, hogy a szanálási hatóság hozzájuthasson a szanálási stratégia végrehajtásához és a szanálás előtt és alatt lefolytatandó értékelések elvégzéséhez szükséges adatokhoz. A szanálási hatóságoknak különösen mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények biztosít sák a leírási és átalakítási hatáskörök eredményes gyakorlásának lehetőségét a szanáláskor azzal, hogy lehetővé teszik a kötelezettségek azonosítását, a kifizetések felfüggesztését és a leírások és átalakítások technikai megvalósítását.
• (n) A szanálási hatóság oknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az intézmények csökkentsék a kereskedési könyvük összetettségét és méretét, ha a származékos ügyleteket és egyéb pénzügyi szerződéseket tartalmazó, nagyméretű portfoliók ra, vagy a kereskedési könyvben található termékek és portfoliók, illetve a köztük lévő kapcsolatrendszer átláthatatlanságára és hozzáférhetetlen struktúrájára, illetve mérésének és értékelésének összetettségére vagy volatilitására tekintettel az a szanálási eszközök, különösen a hitelezői feltők ésítési eszköz alkalmazásához szükséges.

Egy tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU- szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat létrehozásának egy anyavállalat számára történő a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének h) pontja szerinti előírására az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) A szanálási hatóságoknak akkor kell mérlegelniük ennek az intézkedésnek az alkalmazását, ha úgy ítélik meg, hogy egy nem uniós szabályozás alá tartozó bank uniós részének szanálása az Unió joghatósága alá tartozó anyavállalat hiánya miatt nem megvalósítható vagy hiteles. A szanálási hatóságoknak különösen akkor kell mérlegelniük egy uniós közbenső pénzügyi holding társaság létrehozásának előírását, ha ezen a szinten van szükség hitelviszonyt megt estesítő instrumentumok kibocsátására a veszteség viseléséhez és a az újrafeltőkésítéshez várhatóan hozzájáruló kötelezettségek kellő összegének és megfelelő elosztásának biztosításához, a veszteségek operatív leányvállalatok szintjén történő viselésének e lősegít éséhez, és azon kötelezettségek helyettesíthetőségének biztosításához, amelyek a csoport uniós részén belül várhatóan hozzájárulnak a veszteség viseléséhez és az újrafeltőkésítéshez.
• (b) Alkalmazható továbbá ez az intézkedés, ha a megvalósíthatósághoz vagy a hitelességhez a szanálási eszközöket nem az operatív szervezetek, hanem a holding társaság szintjén szükséges alkalmazni, különösen a hitelezői feltőkésítés alóli potenciális kizárásokra való tekintettel. A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell ennek az intézkedéseknek a pénzügyi holding társaság operatív tevékenységeire vonatkozó korlátozásokkal együtt történő alkalmazását, amennyiben az ezen a szinten végzett operatív tevékenység jelentősen gátolja a szanálási stratégia végrehajtásának megvalósíthatóságát vagy hitelességét. A szanálási hatóságoknak különösen mérlegelniük kell a megfelelő korlátozások alkalmazását annak érdekében, hogy ne tegyék lehetővé a pénzügyi holding vállalkozás számára olyan kritikus funkciók vagy szolgáltatások végzését a csoporthoz tartozó többi szervezet részére, amelyektől az ez utóbbiak által végzett kritikus szolgáltatások függenek. Szükség esetén a holding anyavállalat mérlegében csak a veszteségek viseléséhez és az újrafeltőkésítéshez várhatóan hozzájáruló tőkeelemek nek és kötelezettségeknek kell maradniuk.
• (c) Amennyiben az Unión belül jelentős, kritikus funkciókat ellátó fióktelepi tevékenység megy végbe, melynek folytatása az adott, harmadik országbeli szervezet szanálási tervében nem kellően biztosít ott, vagy melynek következtében fennáll a fertőzési hatás jelentős kockázata, amelyet a harmadik országbeli szervezet szanálási terve nem tükröz kellő mértékben, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy előírják egy leányvállalat létrehozását, vagy az említettek figyelembe vételét az a) pont értelmében előírt pénzügyi holding társaságnál.

A 2014/59/EU irányelv 45. cikkében említett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy kölcsönök kibocsátásának anyavállalatok vagy az 1. cikk c) vagy d) pontjában említett vállalat számára történő, a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének i) pontja szerinti előírására az alábbi részletes szabályok érvényesek :

• (a) Az előnyben részesített szanálási stratégiától függően a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírásátegy megfelelő szintű intézmény részére, hogy kellő összegű, a veszteségek viseléséhez és az újrafeltőkésítéshez várhatóan hozzájáruló kötelezettséget bocsásson ki, tekintetbe véve a szanálási stratégiában szereplő, a veszteségek viseléséhez és az újrafeltőkésítéshez várhatóan hozzájáruló, kellő összegű kötelezettségekkel nem rendelkező egyes szervezetek, valamint az adott csoporthoz tartozó további ilyen szervezetek potenciális veszteségeit. Amennyiben a szanálási stratégia a veszteségek viseléséhez és az újrafeltőkésítéshez várhatóan hozzájáruló kötelezettségek felcserélhetőségére támaszkodik, a szanálási hatóságoknak figyelembe kell venniük a helyi szabályozási korlátokat és a fennálló, csoportszintű támogatási megállapodásokat is.
• (b) Egy egyablakos szanálási stratégia esetében a veszteségek viseléséhez hozzájáruló kötelezettségeknek elegendőnek kell lenniük a csoportot érő összes v eszteség viseléséhez, valamint ahhoz, hogy a szanálási stratégiával összhangban biztosítsák a csoport kritikus funkciókat ellátó részeinek sértetlenségét és működőképességét. Amennyiben a leányvállalatok szintjén nem áll fenn kellő összegű, a veszteségek viseléséhez és az újrafeltőkésítéshez várhatóan hozzájáruló kötelezettség, és ha az az adott, egy ablakos szanálásistratégia végrehajtásához szükséges, a szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell annak előírását, hogy az anyavállalat vagy holding vállalat nyújtson alárendelt formában finanszírozást a leányvállalatok számára, megkönnyítve a leányvállalat veszteségeinek felfelé áramoltatását, és így megakadályozva a leányvállalat szanálásának megindulását. A leányvállalat anyavállalattal szembeni követelésének, illetve az anyavállalat leányvállalattal szembeni követelésének beszámítását ki kell zárni.
• (c) Egy többablakos szanálási stratégia esetében a veszteségek viseléséhez hozzájáruló kötelezettségeknek minden beavatkozási ponton elegendőnek kell lenniük a z adott beavatkozási ponthoz tartozó szanálási egységet ér ő veszteségek viseléséhez.

Annak a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének j) pontja szerinti előírására, hogy az intézmények tegyenek egyéb lépéseket a szavatolótőkére és a leírható, illetve a 45. cikk értelmében átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés érdekében, illetve ezen belül különösen annak érdekében, hogy megkíséreljék újratárgyalni az általuk kibocsátott, leírható, illetve átalakítható kötelezettségek követelményeinek megfelelő, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat vagy járulékos tőkeinstrumentumokat annak biztosítása é rdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása vagy átalakítása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni, az alábbi részletes szabályok érvényesek :

A szanálási hatóságoknak fel kell mérniük, hogy mekkora kockázatot jelent egyes kötelezettségek kizárása a veszteségek viseléséhez vagy az újrafeltőkésítéshez való hozzájárulásból, figyelembe véve a szanálási stratégiát és többek között i . a futamidőt; ii . az alárendeltségi sorrendet; iii. a tulajdonosok kategóriáit és az átruházhatóságot; iv. azt a kockázatot, hogy szanálás esetén a kötelezettségek mentesülnek a veszteségek viselése alól; és

• v. az egyéb jogi akadályokat, mint például a szanálási eszközök el nem ismerése a harmadik ország jogában, vagy a beszámítási jogok fennállása, mindegyiknél az adott kötelezettségre vagy instrumentumra vonatkozó ország irányadó joga szerint.

Amennyiben egy intézmény vegyes tevékenységű holding társaság leán yvállalata, annak a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésének k) pontja szerint történő előírására, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az intézmény ellenőrzésére, az alábbi részletes szabályok érvényesek :

A szanálási hatóságoknak akkor kell mérlegelniük egy különálló pénzügyi holding társaság megalapításának előírását a vegyes tevékenységű holding társaság számára, ha az jelentősen növeli a banki vagy befektetési célú tevékenységek önállóan történő szanálásának megvalósíthatóságát és hitelességét, figyelembe véve a pénzügyi szektor különböző szegmensei és a tágabb gazdasági környezet közötti fertőzési hatás kockázatát. A szanálási hatóságoknak mérlegelniük kell a szanálási stratégia megvalósíthatóságára és hitelességére vonatkozó, a 14. bekezdésben írt előnyöket.