9 Kockázatkezelési kultúra

A megbízható, gondos és konzisztens kockázatkezelési kultúrának kulcsszerepet kell játszania az intézmény hatékony kockázatkezelésében, és az intézményeket képessé kell tennie arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.

Az intézményeknek integrált és egész intézményre kiterjedő kockázatkezelési kultúrát kell kidolgoznia, amely az előttük álló kockázatok teljes körű megértésén és holisztikus vizsgálatán alapul, valamint azon, hogy hogyan kezelik e kockázatokat, figyelembe véve az intézmény kockázatvállalási hajlandóságát.

Az intézményeknek az intézmény tevékenységét, stratégiáját és kockázati profilját illető politikákon, kommunikáción és a munkatársak képzésén keresztül kell kidolgozniuk a kockázatkezelési kultúrát, és a kommunikációt és a munkatársak képzését ki kell igazítaniuk, hogy figyelembe vegyék a munkatársak kockázatvállalással és kockázatkezeléssel kapcsolatos felelősségét.

A munkatársaknak teljes mértékben tisztában kell lenniük azzal, hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatban milyen felelősség terheli őket. A kockázatkezelés nem kizárólag a kockázatkezelési szakemberek vagy a belsőkontroll - részlegek hatáskörébe tartozik. A vezető testület felügyelete alatt elsősorban az üzletágak felelnek a kockázatok napi szintű kezeléséért, összhangban az intézmény politikáival, eljárásaival és ellenőrzéseivel, és figyelembe véve az intézmény kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselési képességét.

Az erős kockázatkezelési kultúrának tartalmaznia kell többek között a következőket:

• a. Felülről kialakított hangnem: a vezető testület felelős az intézmény alapértékeinek és elvárásainak megállapításáért és kommunikációjáért. A tagok viselkedésének azt kell tükröznie, hogy osztják a közös értékeket. Az intézmények vezetősége – a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyeket is beleértve – hozzájárul az alapértékek és az elvárások munkatársak felé történő belső kommunikációjához. A munkatársaknak az alkalmazandó törvények és rendeletek szerint kell eljárniuk, és az intézményen belül vagy kívül tapasztalt jogsértést azonnal jelenteniük kell (pl. az illetékes hatóság felé egy visszaélés - bejelentési eljárás keretében). A vezető testületnek folyamatosan népszerűsítenie kell, nyomon kell követnie és értékelnie kell az intézmény kockázatkezelési kultúráját; figyelembe kell vennie a kockázatkezelési kultúrának az intézmény pénzügyi stabilitására, kockázati profiljára és megbízható irányítására gyakorolt hatását, és szükség esetén változtatásokat kell elvégeznie.
• b. Elszámoltathatóság: az érintett munkatársaknak minden szinten ismerniük és érteniük kell az intézmény alapértékeit, továbbá a szerepkörükhöz szükséges mértékben ismerniük és érteniük kell az intézmény kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselési képességét. Képesnek kell lenniük saját feladataik ellátására, és tisztában kell lenniük azzal, hogy az intézmény kockázatvállalási magatartásával kapcsolatos cselekedeteikért elszámoltathatók.
• c. Hatékony kommunikáció és kihívás: a megbízható kockázatkezelési kultúra a nyílt kommunikáció és a hatékony kihívás légkörét segíti elő, amelyben a döntéshozatali folyamatok ösztönzik a vélemények sokféleségét, lehetővé teszik az aktuális gyakorlatok vizsgálatát, a munkatársak körében a konstruktív kritikai hozzáállást bátorítják, és az egész szervezetre kiterjedő nyílt és konstruktív részvétel légkörét segítik elő.
• d. Ösztönzők: a megfelelő ösztönzők kiemelt szerepet játszanak abban, hogy a kockázatvállaló magatartást összhangba hozzák az intézmény kockázati profiljával és hosszú távú érdekeivel²⁷ .

²⁷ Lásd még a 2013/36/EU irányelv 74. cikkének (3) bekezdésében és 75. cikkének (2) bekezdésében meghatározott megbízható javadalmazási politikákról, valamint az 575/2013/EU rendelet 450. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalról szóló EBH - iránymutatást (EBA/GL/2015/22), amely itt érhető el: https://www.eba.europa.eu/regulation - and - policy/remuneration .