4 A vezető testület elnökének szerepe

Az elnök ösztönzi és elősegíti a nyílt és kritikus vitát, és biztosítja, hogy az eltérő véleményeket a döntéshozatali eljárás keretében kifejezésre lehessen juttatni és meg lehessen vitatni.

Általános elvként a vezető testület elnökének olyan személynek kell lennie, aki nem végrehajtásért felelős tag. Amennyiben az elnök irányítási feladatokat is elláthat, az intézménynek olyan intézkedéseket kell bevezetnie, amelyekkel enyhítheti az intézmény fékeire és ellensúlyaira gyakorolt káros hatást (pl. vezető igazgatósági tag vagy rangidős független igazgatósági tag kinevezésével vagy ha a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületen belül nagyobb a nem végrehajtásért felelős tagok aránya). Különösen a 2013/36/EU irányelv 88. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban valamely intézményben a felügyeleti feladatot ellátó vezető testület elnöke nem töltheti be egyidejűleg ugyanazon intézményen belül a vezérigazgatói funkciót, kivéve, ha ezt az intézmény megindokolja, és az illetékes hatóságok engedélyezték.

Az elnök állapítja meg az ülések napirendjét, és biztosítja, hogy a stratégiai kérdések megvitatása elsőbbséget élvezzen. Az elnök biztosítja, hogy a vezető testület döntéseit szilárd és megalapozott módon hozza meg, és hogy a dokumentumok és információk az ülés előtt kellő idővel már rendelkezésre álljanak.

A vezető testület elnöke hozzájárul a vezető testület tagjai közötti egyértelmű feladatmegosztáshoz, valamint a közöttük fennálló hatékony információáramláshoz, hogy ezáltal lehetővé tegye a felügyeleti feladatot ellátó vezető testület tagjai számára, hogy konstruktívan hozzájáruljanak a vitákhoz, és szavazataikat megalapozottan és megfelelő információ birtokában adják le.

A 2013/36/EU irányelv 109. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a 2013/36/EU irányelv 76. cikkének (3) bekezdésével, 88. cikkének (2) bekezdésével és 95. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, valamennyi – az egyéni, szubkonszolidált és konszolidált szintet figyelembe véve – jelentősnek minősülő intézmény köteles kockázatkezelési, jelölő -¹² és javadalmazási¹³ bizottságot létrehozni, amely tanácsot ad a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületnek, és előkészíti annak döntéseit. A nem jelentős intézmények – beleértve azokat is, melyek részei egy olyan intézmény prudenciális szubkonszolidációjának vagy konszolidációjának, amely jelentősnek számít – nem kötelesek ilyen bizottságokat felállítani.

¹² Lásd még az ESMA és az EBH közös iránymutatását: „A 2013/36/EU irányelv és a 2014/65/EU irányelv szerinti vezető testületi tagok és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékelése”.

¹³ A javadalmazási bizottság tekintetében kérjük, olvassa el a helytálló javadalmazási gyakorlatokról szóló EBH - iránymutatást.