|
+9. Eltérő rendelkezés hiányában az 575/2013/EU rendeletben , a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/59/EU … |
9. Eltérő rendelkezés hiányában az 575/2013/EU rendeletben , a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/59/EU …Eltérő rendelkezés hiányában az 575/2013/EU rendeletben3 , a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/59/EU irányelvben4 vagy az intézmények stressztesztelésére vonatkozó EBA-iránymutatásokban5 használt és meghatározott fogalmak ezekben az iránymutatásokban is az ott használt jelentéssel bírnak. Ezen túlmenően az iránymutatások alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: „pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság”: az (EU) 2024/1624 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 45. pontjában meghatározott felügyeleti hatóság, amely annak felügyeletéért felelős, hogy az intézmények megfelelnek-e az említett rendelet követelményeinek. „tőkepuffer-követelmények”: a 2013/36/EU irányelv VII. címének 4. fejezetében meghatározott szavatolótőke-követelmények; „konszolidáló intézmény”: olyan intézmény, amelynek az 575/2013/EU rendelet 1. része 2. címe 2. fejezetének megfelelően az összevont helyzete alapján kell teljesítenie a prudenciális követelményeket; „kiegyensúlyozó kapacitás”: az intézménynek az a képessége, amelynek révén képes likviditási többlet rövid, közép- és hosszú távon történő fenntartására vagy elérésére stresszhelyzet esetén; „finanszírozási kockázat”: annak a kockázata, hogy az intézmény közép- és hosszú távon nem fog stabil forrásellátottsággal rendelkezni, és ennek következtében felmerül az a jelenlegi vagy jövőbeli kockázat, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak a finanszírozási költségek elfogadhatatlan mértékű növekedése mellett lesz képes teljesíteni a pénzügyi kötelezettségeit – például a kifizetéseket és a biztosítéknyújtási kötelezettségeket – azok közép- és hosszú távon történő esedékességé válásakor; „devizahitelezés”: hitelfelvevőknek történő hitelnyújtás – tekintet nélkül a hitelkonstrukció jogi formájára (beleértve például a halasztott kifizetéseket vagy más hasonló pénzügyi megoldásokat is) –, amelyre a hitelfelvevő lakóhelye szerinti ország törvényes fizetőeszközétől eltérő pénznemben kerül sor; „devizahitelezési kockázat”: az intézmény eredményét és szavatolótőkéjét érintő, a fedezettel nem rendelkező hitelfelvevőknek nyújtott devizahitelezésből származó aktuális vagy jövőbeli kockázat; „a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása (ICAAP)”: az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 73. cikke szerint végrehajtott, a belső tőke azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárás; „a likviditás megfelelőségének belső értékelési eljárása (ILAAP)”: az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 86. cikke szerint végrehajtott, a likviditás azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárás; „intézményi kategória”: az intézmény rendszerszintű jelentőségét jelző mutató, amely az intézmény mérete és összetettsége, valamint tevékenységi köre alapján kerül meghatározásra; „napon belüli likviditás”: azok a pénzeszközök, amelyekhez az üzleti nap során hozzá lehet férni annak érdekében, hogy az intézmény valós időben teljesíthessen kifizetéseket; „napon belüli likviditási kockázat”: annak a jelenlegi vagy jövőbeli kockázata, hogy az intézmény nem fogja tudni eredményesen kezelni a napon belüli likviditási szükségleteit; „makroprudenciális követelmény” vagy „intézkedés”: egy illetékes vagy kijelölt hatóság által a makroprudenciális vagy rendszerszintű kockázat kezelése céljából előírt követelmény vagy intézkedés; „lényeges pénznem”: olyan pénznem, amelyben az intézmény lényeges mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli pozíciókkal rendelkezik; „pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat”: az EBA kockázatalapú felügyeleti megközelítésről szóló iránymutatásaiban6 meghatározott kockázat; „működési reziliencia”: egy intézmény arra vonatkozó képessége, hogy zavarok esetén is ellássa kritikus vagy fontos funkcióit; „teljes tőkekövetelmény (OCR)”: a teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR), a tőkepuffer-követelmények és a makroprudenciális követelmények összege, szavatolótőke-követelményként kifejezve; „teljes tőkeáttételimutató-követelmény (OLRR)”: a teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (TSLRR) és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelményének összege az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1a) bekezdésével összhangban; „átfogó SREP-értékelés”: egy intézmény általános életképességének naprakész, a SREP-elemek értékelésén alapuló értékelése; „összesített SREP-pontszám”: az intézmény életképességét veszélyeztető általános kockázat számszerű mutatója az átfogó SREP-értékelés alapján; „az 1. pillér szerinti szavatolótőke-követelmények” vagy „P1R”: az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik és hetedik részében, valamint a 2017/2402/EU rendelet 2. fejezetében az intézmény számára előírt szavatolótőke-követelmények; „a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás” vagy „P2G”: az intézmény által a teljes tőkekövetelményt meghaladóan tartandó szavatolótőke szintje és minősége, az ezen iránymutatásokban foglalt kritériumokkal összhangban meghatározottak szerint; „a túlzott tőkeáttétel kockázatára vonatkozó 2. pillér szerinti iránymutatás” vagy „P2G-LR”: az intézmény által a teljes tőkeáttételimutató-követelményt meghaladóan tartandó szavatolótőke szintje és minősége, az ezen iránymutatásokban foglalt kritériumokkal összhangban meghatározottak szerint; „a 2. pillér szerinti követelmény” vagy „P2R”: a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének
„a túlzott tőkeáttétel kockázatára vonatkozó 2. pillér szerinti követelmény” vagy „P2R-LR”: a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmények; „hírnévkockázat”: az intézmény jövedelmét, szavatolótőkéjét vagy likviditását érintő aktuális vagy jövőbeli kockázat, amely az intézmény hírnevében keletkező kárból ered; „kockázatvállalási hajlandóság”: az az összesített kockázatszint és -típus, amelyet az intézmény a stratégiai célkitűzéseinek elérése érdekében, a kockázatviselési képességének keretein belül, az üzleti modelljével összhangban hajlandó vállalni; „kockázati pontszám”: az egyedi tőke-, likviditási és finanszírozási kockázat felügyeleti értékelését összegző szám, amely annak valószínűségét jelzi, hogy valamely kockázat jelentős prudenciális hatást gyakorol az intézményre (pl. potenciális veszteség), a kockázatkezelés és a kontrollmechanizmusok figyelembevételével, de annak figyelembevétele előtt, hogy az intézmény képes-e a rendelkezésére álló tőke- vagy likviditási források révén csökkenteni a kockázatot; „tőkekockázatok”: olyan elkülönült kockázatok, amelyek megvalósulásuk esetén a következő 12 hónapban jelentős prudenciális hatást gyakorolnak az intézmény szavatolótőkéjére. Ide tartoznak többek között a 2013/36/EU irányelv 79–87. cikkének hatálya alá tartozó kockázatok is; „likviditási és finanszírozási kockázatok”: olyan különálló kockázatok, amelyek megvalósulásuk esetén különböző időtávokon jelentős prudenciális hatást gyakorolnak az intézmény likviditására; „SREP-elem”: a következők valamelyike: üzletimodell-elemzés, a belső irányítás és az intézményi szintű kockázatkezelési kontrollmechanizmusok értékelése, a tőkekockázatok értékelése, a SREP-tőkeértékelés, illetve a SREP likviditási és finanszírozási értékelés; „felügyeleti referenciaértékek”: az 575/2013/EU rendelet hatálya alá nem tartozó kockázatok vagy kockázati elemek fedezéséhez szükséges szavatolótőke becslésére szolgáló, az illetékes hatóság által kidolgozott kockázatspecifikus mennyiségi eszközök vagy módszertanok; „túlélési időszak”: az időszak, amely alatt az intézmény stresszhelyzetben is folytatni tudja a működését, és továbbra is eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek; „teljes kockázati kitettségérték (TREA)”: az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték; „teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR)”: az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a)–
„fedezettel nem rendelkező hitelfelvevők”: olyan, természetes vagy pénzügyi fedezettel nem rendelkező lakossági és kkv-hitelfelvevők, amelyek ki vannak téve a hitel pénzneme és a fedezeti pénznem közötti devizaeltérésnek; a természetes fedezetek körébe tartoznak különösen azok az esetek, amikor a hitelfelvevők külföldi pénznemben kapnak jövedelmet (például átutalások/exportbevételek), míg a pénzügyi fedezet rendszerint az feltételezi, hogy szerződés áll fenn egy pénzügyi intézménnyel; „életképességi pontszám”: egy SREP-elem felügyeleti értékelésének számszerű összegzése, amely jelzi az értékelt SREP-elemből eredő, az intézmény életképességét érintő kockázatot. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj). 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 173., 2014.6.12., 190. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/59/oj). 5 Az EBA iránymutatásai az intézmények stressztesztelésére vonatkozóan (EBA/GL/2018/04) 6 Az EBH iránymutatásai a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos felügyelet kockázatalapú megközelítésének jellemzőiről, valamint a kockázatalapú felügyelet során szükséges lépésekről, az (EU) 2015/849 irányelv 48. cikkének (10) bekezdése alapján (az ESAs 2016 72 közös iránymutatás módosítása) („a kockázatalapú felügyeletre vonatkozó iránymutatások”) (EBA/GL/2021/16). 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|