|
+X. MELLÉKLET A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS HATÉKONYSÁGI POTENCIÁLJA |
X. MELLÉKLET A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS HATÉKONYSÁGI POTENCIÁLJA
X. MELLÉKLET A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS HATÉKONYSÁGI POTENCIÁLJA A 25. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékeléseinek a következőket kell tartalmazniuk, és a következőkre kell épülniük: I. rész A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS ÁTTEKINTÉSE 1. a fűtési és hűtési igény becsült hasznos energiaként ( 20 ) és ágazatonkénti végsőenergia-fogyasztásként GWh/év ( 21 )-ben kifejezve:
a)
háztartások;
b)
szolgáltatások;
c)
ágazati szereplők;
d)
bármely más, az összes nemzeti hasznos fűtési és hűtési igény több mint 5 %-át fogyasztó ágazat; 2. a fűtés és hűtés jelenlegi ellátási mennyiségének meghatározása, illetve az a) pont i. alpontja esetében meghatározása vagy becslése:
a)
technológia szerint, GWh/év ( 22 )-ben kifejezve, lehetőség szerint az 1. pontban említett ágazatokon belül, különbséget téve a fosszilis és a megújuló energia között:
i.
helyszíni ellátás lakó- és szolgáltatási területeken az alábbiak révén:
—
csak hőt termelő kazánok,
—
nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
—
hőszivattyúk,
—
egyéb helyszíni technológiák és források;
ii.
helyszíni ellátás lakó- és szolgáltatási területektől eltérő területeken az alábbiak révén:
—
csak hőt termelő kazánok,
—
nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
—
hőszivattyúk,
—
egyéb helyszíni technológiák és források;
iii.
helyszínen kívüli ellátás az alábbiak révén:
—
nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
—
hulladékhő,
—
egyéb helyszínen kívüli technológiák és források;
b)
a hulladékhő vagy hulladék hűtőenergia előállítására szolgáló létesítmények azonosítása és azok lehetséges fűtési vagy hűtési ellátási potenciálja GWh/év-ben kifejezve:
i.
a több mint 50 MW teljes bemenő hőteljesítményű hőenergia-termelő létesítmények, amelyek hulladékhőt képesek termelni, vagy utólagosan erre a célra átalakíthatók;
ii.
a több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények, amelyek a II. melléklet II. részében felsorolt technológiákat alkalmaznak;
iii.
hulladék-égetőművek;
iv.
az i. és ii. alpontban meghatározott létesítményektől eltérő, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű megújulóenergia-létesítmények, amelyek megújuló forrásokból származó energia felhasználásával állítanak elő fűtést vagy hűtést;
v.
olyan, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű ipari létesítmények, amelyek képesek hulladékhőt előállítani;
c)
a megújuló energiából és a hulladékhőből vagy hulladék hűtőenergiából származó energia részaránya a végsőenergia-fogyasztáson belül a távfűtési és -hűtési ( 23 ) ágazatban az elmúlt 5 évben, az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban; 3. összesített adatok a meglévő távfűtési és távhűtési hálózatokban használt kapcsolt energiatermelő egységekről öt kapacitástartományban, lefedve az alábbiakat:
a)
a primerenergia-felhasználás;
b)
általános hatékonyság;
c)
primerenergia-megtakarítás;
d)
szén-dioxid-kibocsátási tényezők; 4. összesített adatok a kapcsolt energiatermelő egységekből ellátott meglévő távfűtési és távhűtési hálózatokról öt kapacitástartományban, lefedve az alábbiakat:
a)
általános primerenergia-felhasználás;
b)
a kapcsolt energiatermelő egységek primerenergia-felhasználása;
c)
a kapcsolt energiatermelés aránya a távfűtés-vagy távhűtésellátásban;
d)
a távfűtési rendszerek veszteségei;
e)
a távhűtési rendszerek veszteségei;
f)
csatlakozási sűrűség;
g)
a rendszerek aránya a különböző üzemi hőmérsékletek csoportjai szerint. 5. Az ország teljes területét ábrázoló térkép, amely a bizalmas üzleti adatokat megőrizve megjelöli az alábbiakat:
a)
a fűtési és hűtési igény által érintett területek az 1. pont elemzése alapján, egységes kritériumok alkalmazásával a települési és a konurbációk energiaintenzívebb területeire való összpontosítás érdekében;
b)
a 2.b) pontban meghatározott meglévő fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távhőtovábbító létesítmények;
c)
a 2.b) pontban leírt típusú tervezett fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távfűtés és távhűtés azonosított új területei. 6. a fűtési és hűtési igények alakulásának előrejelzése a következő 30 évre, GWh-ban kifejezve, figyelembe véve mindenekelőtt a következő 10 évre vonatkozó előrejelzéseket, az igények változását az épületekben és az ipar különböző ágazataiban, valamint a keresletszabályozásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák, például az (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 24 ) szerinti hosszú távú épületfelújítási stratégiák hatását; II. rész CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK 7. a tagállam tervezett hozzájárulása az energiaunió öt dimenzióival kapcsolatos nemzeti célkitűzésekhez, célokhoz és hozzájárulásokhoz az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint, a fűtés és hűtés hatékonnyá tétele révén, különös tekintettel a rendelet 4. cikke b) pontjának 1–4. alpontjára és 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, meghatározva azokat az elemeket, amelyek kiegészítik az említett rendelet 3. cikke, valamint 7–12. cikke alapján benyújtott integrált nemzeti energia- és klímaterveket; 8. az (EU) 2018/1999 rendelet 3., 20. és 21. cikkével, valamint 27. cikkének a) pontjával összhangban benyújtott legfrissebb jelentésben ismertetett meglévő szakpolitikák és intézkedések általános áttekintése. III. rész A FŰTÉSI ÉS HŰTÉSI HATÉKONYSÁG GAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK ELEMZÉSE 9. A különböző fűtési és hűtési technológiákban rejlő gazdasági potenciálra ( 25 ) vonatkozó elemzést az ország egész területére kiterjedően, a 25. cikk (3) bekezdésében említett költség-haszon elemzés segítségével kell elvégezni, meghatározva hatékonyabb, illetve megújuló energián alapuló fűtési és hűtési technológiák alternatív forgatókönyveit, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló forrásokból származó energia között. A következő technológiákat kell figyelembe venni:
a)
ipari hulladékhő és hulladék hűtőenergia;
b)
hulladékégetés;
c)
nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés;
d)
a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez használtaktól eltérő megújuló energiaforrás, mint például a geotermikus energia, a termikus napenergia és a biomassza;
e)
hőszivattyúk;
f)
a meglévő távfűtési hálózatok hő- és hűtőenergia-veszteségének csökkentése;
g)
távfűtés és távhűtés; 10. a gazdasági potenciálra vonatkozó elemzésnek tartalmaznia kell a következő lépéseket és megfontolásokat:
a)
Megfontolások:
i.
a 25. cikk (3) bekezdése szerinti költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell egy gazdasági elemzést, amely társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőket ( 26 ) is figyelembe vesz, valamint egy, a projektek befektetők szempontjából történő értékelése céljából végzett pénzügyi elemzést; mind a gazdasági, mind a pénzügyi elemzésnek a nettó jelenértéket kell értékelési kritériumként figyelembe vennie;
ii.
az alapforgatókönyvnek kiindulópontként kell szolgálnia, és figyelembe kell vennie az átfogó értékelés ( 27 ) összeállításának idején meglévő szakpolitikákat, továbbá kapcsolódnia kell az e melléklet I. része és II. részének 6. pontja értelmében gyűjtött adatokhoz;
iii.
az alapforgatókönyv alternatív forgatókönyveinek figyelembe kell venniük az (EU) 2018/1999 rendelet energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit; az egyes forgatókönyveknek az alapforgatókönyvhöz képest az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:
—
a vizsgált technológiákban rejlő gazdasági potenciál a nettó jelenérték mint kritérium alkalmazásával,
—
az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése,
—
évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban,
—
a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben.
A technikai, pénzügyi okokból vagy a nemzeti szabályok miatt nem megvalósítható forgatókönyveket a költség-haszon elemzés korai szakaszában ki lehet zárni, ha ez körültekintő, pontos és jól dokumentált megfontolások alapján indokolt. Az értékelésnek és a döntéshozatalnak figyelembe kell vennie a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.
b)
Költségek és hasznok Az a) pontban említett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbi hasznokat és költségeket kell magukban foglalniuk:
i.
költségek:
—
a létesítmények és felszerelések állóeszköz-beruházási költségei,
—
a kapcsolódó energiahálózatok állóeszköz-beruházási költségei,
—
változó és rögzített műveleti költségek,
—
energiaköltségek,
—
környezeti, egészségügyi és biztonsági költségek, a lehetséges mértékben,
—
munkaerőpiaci költségek, energiabiztonság és versenyképesség, a lehetséges mértékben.
ii.
hasznok:
—
kibocsátás értéke a felhasználó számára (fűtés, hűtés és villamos energia);
—
külső hasznok, például a környezeti, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos, továbbá egészségügyi és biztonsági hasznok, a lehetséges mértékben;
—
munkaerőpiaci hatások, energiabiztonság és versenyképesség, a lehetséges mértékben.
c)
Az alapforgatókönyv szempontjából releváns forgatókönyvek: Az alapforgatókönyvvel kapcsolatos összes releváns forgatókönyvet figyelembe kell venni, beleértve a hatékony egyedi fűtés és hűtés szerepét. a költség-haszon elemzés vagy egy projekt értékelésére vagy pedig projektcsoportra terjed ki egy tágabb helyi, regionális vagy nemzeti értékelés keretében annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az alapforgatókönyvhöz képest leginkább költséghatékony és legkedvezőbb fűtési vagy hűtési megoldást egy adott földrajzi terület számára a fűtés tervezése céljából.
d)
Határok és integrált megközelítés:
i.
a földrajzi határnak egy megfelelő, jól meghatározott földrajzi területet kell lefednie;
ii.
a költség-haszon elemzésben figyelembe kell venni a rendszeren és a földrajzi határon belüli valamennyi rendelkezésre álló centralizált vagy decentralizált kínálati erőforrást, beleértve az e melléklet III. részének 9. pontja szerinti technológiákat, valamint a fűtési és hűtési igények tendenciáit és jellemzőit.
e)
Feltételezések:
i.
a tagállamoknak a költség-haszon elemzések céljára feltételezéseket kell benyújtaniuk, amelyek a főbb input és output tényezők áraira és a diszkontrátára vonatkoznak;
ii.
a gazdasági elemzésben a nettó jelenérték kiszámításához használt diszkontrátát európai vagy nemzeti iránymutatások alapján kell kiválasztani;
iii.
a tagállamoknak nemzeti, európai vagy nemzetközi energiaár-alakulási előrejelzéseket kell használniuk, ezeket adott esetben nemzeti, regionális vagy helyi összefüggésbe helyezve;
iv.
a gazdasági elemzésben alkalmazott áraknak tükrözniük kell a társadalmi-gazdasági költségeket és hasznokat. A külső költségeket – például a környezeti és egészségügyi hatásokat – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni, nevezetesen ha létezik vonatkozó piaci ár, vagy ha már szerepel az európai vagy nemzeti szabályozásban.
f)
Érzékenységi elemzés: egy projekt vagy projektcsoport költségeinek és hasznainak értékeléséhez érzékenységi elemzést is végezni kell, és annak olyan változó tényezőkön kell alapulnia, amelyek jelentős hatással vannak a számítások eredményére, mint például a különböző energiaárak, a keresleti szintek, a diszkontráták és egyéb tényezők. IV. rész POTENCIÁLIS ÚJ STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK 11. a 9. és 10. ponttal összhangban azonosított gazdasági potenciál kiaknázására irányuló új jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai intézkedések ( 28 ) áttekintése, az alábbiakra vonatkozó előrejelzésekkel együtt:
a)
az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;
b)
évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban;
c)
a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés arányára gyakorolt hatás;
d)
a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben és a fűtési és hűtési ágazatban;
e)
összefüggések a nemzeti pénzügyi programozással és a költségmegtakarításokkal az állami költségvetés és a piaci résztvevők számára;
f)
az esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|