6.6 Az egyéb kockázatok értékelése

Az illetékes hatóságoknak az (EU) 2019/2034 irányelv 36. és 40. cikkével összhangban értékelniük kell a befektetési vállalkozás tőkéjét érintő azon egyéb kockázatok jelentőségét, amelyekre az 1. pillér szerinti szavatolótőke -követelmények nem terjednek ki. Ezen egyéb kockázatok értékelésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetési vál lalkozás tevékenységeinek jellegét és összetettségét, ami hatással van e kockázatok jelentőségére.

6.6.2 Az eredendő kockázatok értékelése

Az 1. pillér szerinti szavatolótőke - követelmények által nem fedezett eredendő kockázatok értékelése révén az illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a befektetési vállalkozás kockázatainak fő mozgatórugóit, és értékelniük kell e kockázatok befektetési vállalkozásra gyakorolt hatásának jelentőségét. Az ilyen kockázatok értékelését a következő fő lépésekre kell alapozni:

• a. előzetes értékelés;
• b. az 1. pillér szerinti szavatolótőke -követelmények hatálya alá nem tartozó befektetési vállalkozás számára kockázatot jelentő befektetési tevékenységek jellegének és nagyságrendjének értékelése;
• c. az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszerek és folyamatok értékelése.

Az illetékes hatóságoknak mind a jelenlegi, mind a jövőre nézve értékelniük kell az 1. pillér szerinti szavatolótőke -követelmények által nem fedezett kockázatokat.

Adott esetben az illetékes hatóságoknak az e fejezetben felsorol taktól eltérő kockázatok értékelését is el kell végezniük.

76 Előzetes értékelés

Az 1. pillér szerinti szavatolótőke -követelmények által nem fedezett kockázatok értékelése hatókörének meghatározásához az illetékes hatóságoknak először azonosítaniuk kell azoka t a kockázatforrásokat, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve.

Az illetékes hatóságoknak legalább a következőket kell figyelembe venniük:

• a. az üzleti modell és a kockázatvállalási hajlandóság;
• b. informatikai megoldások házon belüli fej lesztése vagy kiszervezése;
• c. támogatási funkciók, például megfelelés, jogi, adóügyi (kiszervezés esetén is);
• d. perek és peres eljárások költségei;
• e. összes működési veszteség, beleértve a belső és külső csalás költségeit;
• f. a nem kereskedési könyvi tevékenységek köre.

Az illetékes hatóságoknak el kell végezniük az előzetes elemzést, figyelembe véve a fentiek időbeli változását annak érdekében, hogy megalapozott képet alkossanak a befektetési vállalkozás egyéb kockázatainak fő okairól.

Nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő kamatlábkockázat

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő kamatlábkockázatot, amelynek a befektetési vállalkozás ki van téve.

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a kamatl ábak változásai hogyan gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a befektetési vállalkozás eszközeire, kötelezettségeire és mérlegen kívüli kitettségeire. A befektetési vállalkozás összetettségének és kamatlábkockázati profiljának jobb meghatározása érdekében az illetékes hatóságoknak meg kell érteniük a befektetési vállalkozás eszközeinek, kötelezettségeinek és mérlegen kívüli kitettségeinek főbb jellemzőit is.

Mennyiségi értékelésük során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetés nem keresked ési könyvi tevékenységekből eredő kamatlábkockázat mérésére szolgáló belső módszereinek eredményeit. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a megfelelő sokkforgatókönyveket, tekintettel a befektetési vállalkozás nem kereskedési kö nyvi tevékenységeiből eredő kamatlábkockázatnak való kitettség jellegére.

Az 1. pillér alá nem tartozó működési kockázatok

Az illetékes hatóságoknak az (EU) 2019/2033 rendelettel összhangban értékelniük kell a minimális szavatolótőke -követelmények által ne m fedezett működési kockázatokat. Ezek a kockázatok közvetlen működési veszteségekhez, valamint panaszokból és jogvitákból eredő közvetett veszteségekhez vezethetnek. A jelentős működési kockázatok a

77 kulcsfontosságú pozíciókban dolgozó személyzet hiányához is vezethetnek. Az értékelésnek nemcsak a működési veszteségeket kell figyelembe vennie, hanem a majdnem bekövetkezett baleseteket és a nyereséggel végződő működési kockázati eseményeket is.

Az illetékes hatóságoknak az eredendő kockázat következő forrása it kell figyelembe venniük, és adott esetben az értékelést azokra a szempontokra kell összpontosítaniuk, amelyek a befektetési vállalkozás szempontjából a legjelentősebbnek tekinthetők:

• a. munkahelyi biztonság;
• b. fizikai eszközöket ért kár;
• c. belső csalás;
• d. külső csalás;
• e. IKT - kockázatok;
• f. üzletviteli kockázat;
• g. szabályozási, jogi és költségvetési kockázatok;
• h. modellkockázat az üzleti célokra használt modellekkel kapcsolatban;
• i. a kulcsfontosságú pozíciókban nem áll rendelkezésre elegendő (minőségi és mennyiségi) emberi é s technikai erőforrás;
• j. reputációs kockázat.

Valamennyi SREP-értékelés részeként az illetékes hatóságoknak képet kell alkotniuk az IKT - kockázat mértékéről és az IKT - műveletek üzleti stratégiával való összhangjáról. Az illetékes hatóságoknak értékelésükbe be le kell foglalniuk az IKT -kockázat valamennyi releváns szempontját, például a biztonsági kockázatot, az informatikai projektek kockázatát és az IKT -kezelési kockázatot¹⁹ , amennyiben erre ezen iránymutatások más részei még nem terjednek ki, továbbá tekintettel az EBH IKT - és biztonsági kockázatokról szóló iránymutatásaira és az ESMA felhőalapú szolgáltatókhoz történő kiszervezésről szóló iránymutatásaira²⁰ ;

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás befektetési és piaci tevé kenységeihez kapcsolódó magatartási kockázat mértékéről, amennyiben azt nem fedi le az 1. pillér szerinti szavatolótőke -követelmények. Magatartási kockázat: az ügyfeleknél, piacoknál vagy maga a vállalkozásnál a vállalkozás vagy személyzete nem megfelelő magatartása miatt felmerülő jelenlegi vagy várható kockázat. Ez a kockázat a szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegésből (ideértve a pénzügyi szolgáltatások nem megfelelő nyújtását is) eredhet, amennyiben negatív pénzügyi vagy reputációs hatásokkal járhat. Ez a hírnévkockázat viszont a piaci részesedések vagy a kulcsfontosságú ügyfelek csökkenéséhez, valamint az ügyfelek panaszainak növekedéséhez vezethet.

19 Az EBH iránymutatásai az IKT - és biztonsági kockázatok kezeléséről (EBA/GL/2019/04).

20 Az ESMA iránymutatása a felhőszolgáltatókhoz történő kiszervezésről (ESMA50 –164– 4285). 78

Az illetékes hatóságoknak adott esetben az eredendő magatartási kockázat következő forrásaira kell összpontosítaniuk:

• a. egy alap bezárása vagy felfüggesztése;
• b. a kötelességszegéssel kapcsolatos incidensek száma: MIS- értékesítés, piaci manipuláció;
• c. a felmerülő szabályozási szankciók.

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a törvények és rendeletek be nem tartásából eredő szabályozási, jogi és adóügyi kockázatokról. Ezek a kockázatok peres eljárásokhoz és szankciókhoz vezethetnek a befektetési vállalkozás számára. A korrekciós programok a törvényeknek és rendelkezéseknek való megfelelés mi att is jelentős költségekkel járhatnak.

Az illetékes hatóságoknak adott esetben az eredendő szabályozási, jogi és költségvetési kockázatok ezen forrásaira kell összpontosítaniuk:

• a. az alkalmazandó szabályozásnak való megfelelés megvalósításának költségei;
• b. pé nzbírságok vagy egyéb szankciók meg nem felelés esetén történő megfizetése;
• c. adó- újramegállapítás vagy késedelmes díjak, bírságok és büntetések megfizetése;
• d. a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályozási változások előrejelzése.

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az üzleti célokra használt modellekhez kapcsolódó kockázatokat, beleértve az értékelési/árazási modelleket, az algoritmikus kereskedési modelleket és más olyan modelleket, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a befektetési vállalkozás üzleti döntéseire és tevékenységeire.

Tekintettel a befektetési vállalkozás sajátosságaira, az 1. pillér szerinti szavatolótőke - követelmények által nem fedezett kockázatok értékelése során az illetékes hatóságok a fent említett kategóriákba nem tartozó egyéb kockázati forrásokat is figyelembe vehetnek.

Rendszerszintű kockázat

Mennyiségi és minőségi kritériumok alapján az illetékes hatóságoknak képet kell alkotniuk a befektetési vállalkozás rendszerszintű kockázatáról. Ezen értékelés alapján az illetékes hat óságoknak meg kell határozniuk, hogy a befektetési vállalkozás csődje okozhat - e jelentős zavarokat azon pénzügyi piacokon, ahol a befektetési vállalkozás működik.

Adott esetben a rendszerkockázat értékelése összevont módon is elvégezhető a hasonló üzleti m odellel és kockázati profillal rendelkező befektetési vállalkozások csoportja esetében. Az ilyen összesített értékelés elvégzésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük e befektetési vállalkozások egy meghatározott számának/részvényének

79 egyide jű csődje által a működésük helye szerinti pénzügyi piacokra gyakorolt lehetséges hatásokat. E célból az illetékes hatóságok egy vagy több forgatókönyvet mérlegelhetnek.

6.6.3 A kockázatkezelés és - ellenőrzések értékelése

A befektetési vállalkozás 1. pillér szer inti szavatolótőke -követelmények által nem fedezett kockázatokkal kapcsolatos kockázati profiljának átfogó megértése érdekében az illetékes hatóságoknak felül kell vizsgálniuk az irányítási és kockázatkezelési keretet, amely csökkenti az egyéb kockázati fo rrásokból eredő kockázatokat. E célból az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a következő elemeket, figyelembe véve a befektetési vállalkozás tevékenységeinek volumenét, jellegét és összetettségét:

• a. a befektetési vállalkozás stratégiája megfelelően tükr özi a befektetési vállalkozás e kockázatok iránti étvágyát, és összhangban van az általános kockázatvállalási hajlandósággal;
• b. a befektetési vállalkozás belső iránymutatásokkal és szabályzatokkal rendelkezik a megbízható kockázati kultúra biztosítása érdeké ben;
• c. a befektetési vállalkozás megfelelő kerettel rendelkezik a nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó kamatlábkockázat kezelésére, mérésére, nyomon követésére és ellenőrzésére;
• d. a befektetési vállalkozás megfelelő kerettel rendelkezik az informat ikai kockázatok kezelésére, mérésére, nyomon követésére és ellenőrzésére, elegendő (minőségi és mennyiségi) emberi és technikai erőforrással;
• e. a befektetési vállalkozás egyértelműen meghatározott szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a működési kockázat ellenőrzésére.

6.6.4 Az eredmények összesítése és a pontszám meghatározása

A fenti értékelést követően az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás egyéb kockázatairól. Ennek a nézetnek tükröződnie kell a megállapítások összefoglalójában, amelyet a 8. táblázatban meghatározott megfontolásokon alapuló kockázati pontszám kísér. Amennyiben bizonyos kockázati tényezők lényegessége alapján az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy azokat egyedileg értékelik és p ontozzák, az e táblázatban szereplő iránymutatást lehetőség szerint analógia útján kell alkalmazni.

Az illetékes hatóságoknak ezeket a tényezőket párhuzamosan és nem elszigetelten kell figyelembe venniük, és meg kell érteniük az 1. pillér szerinti szavatolótőke -követelmények által nem fedezett kockázatok mögött meghúzódó tényezőket.

gyakorol a • A szervezeti keretből befektetési hiányzik a felelősségi körök vállalkozásra. egyértelmű elosztása vagy a