AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2026/405 RENDELETE (2026. február 11.) a mosó- és tisztítószerekről, valamint a felületaktív anyagokról, valamint a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

A mosó- és tisztítószerek, valamint a mosó- és tisztítószerekben használt felületaktív anyagok forgalomba hozatalának és forgalmazásának feltételeit a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) harmonizálta. Az említett rendelet meghatározza a következőket: a felületaktív anyagok biológiai lebonthatóságára vonatkozó követelmények; a felületaktív anyagokra a biológiai lebonthatóság alapján vonatkozó korlátozások vagy tilalmak; a fogyasztói mosószerekben és automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerekben található foszfátok és más foszforvegyületek koncentrációjának korlátozása; a gyártók által a tagállamok illetékes hatóságai és az egészségügyi személyzet számára rendelkezésre bocsátandó információk; valamint a mosó- és tisztítószereknek többek között az illatanyagokban található allergének tekintetében történő címkézésére vonatkozó szabályok.

(2)

A 648/2004/EK rendelet Bizottság általi értékelése arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendelet nagymértékben elérte célkitűzéseit. Az említett értékelés ugyanakkor számos hiányosságot és további javításra szoruló területet is azonosított. Az elmúlt években a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozási keret jelentős mértékben megváltozott, ami párhuzamos szabályozást és koherenciahiányt eredményezett a mosó- és tisztítószerekre alkalmazandó szabályok, és különösen a mosó- és tisztítószerekkel kapcsolatos releváns tájékoztatási követelmények tekintetében. Ezért biztosítani kell a következetességet, és meg kell szüntetni a párhuzamos tájékoztatási követelményeket.

(3)

Bizonyos új piaci fejlemények – különösen a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek kifejlesztése, valamint a mosó- és tisztítószerek utántöltés útján történő értékesítése – részben vagy egészben kívül esnek a 648/2004/EK rendelet hatályán. Emellett egyre növekszik az interneten értékesítésre kínált termékek száma, és az ilyen online értékesítés sajátos jogérvényesítési problémákkal jár az olyan helyzetekben, amelyekben nincs az Unióban sem letelepedett gyártó, sem importőr. Másfelől a digitalizáció lehetőséget kínál az egyszerűsítésre, a terhek csökkentésére, valamint a biztonsággal és a használattal kapcsolatos információk felhasználhatóságának és érthetőségének fokozott javítására, amely lehetőség jelenleg nincs kihasználva. Ezért szükséges figyelembe venni az új termékeket és gyakorlatokat, és az Unió átfogó célkitűzéseivel összhangban fokozni kell a digitalizációra irányuló erőfeszítéseket, különösen a fenntarthatóság, valamint a zöld és a digitális átállás tekintetében. Emellett a 2019. december 11-i bizottsági közleményben foglalt európai zöld megállapodással, valamint a 2020. március 11-i bizottsági közleményben foglalt, a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel összhangban ösztönözni kell az utántöltés útján történő értékesítést mint az újrahasználatra és az utántöltésre vonatkozó célértékek eléréséhez szükséges konkrét hulladékmegelőzési intézkedést. Az Unió körforgásos gazdaságra való átállásának előmozdítása érdekében ösztönözni és támogatni kell a csomagolás újrahasználatát és utántöltését. A gazdasági szereplőknek továbbá törekedniük kell arra, hogy a mosó- és tisztítószereket más fenntartható értékesítési formákban is forgalmazzák a fogyasztók számára, így például – a fogyasztók biztonságának szavatolása mellett – olyan újrafeldolgozható csomagolásban, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy otthon utántöltsék a megfelelő csomagolást.

(4)

A vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályok – amelyek között nem szerepelt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) – célravezetőségi vizsgálata rávilágított a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozási keret összetettségére, és ezt az összetettséget az egymáshoz szorosan kapcsolódó termék- és ágazatspecifikus jogszabályok nagy számának tulajdonította. A célravezetőségi vizsgálat rámutatott arra, hogy a piacfelügyeleti hatóságok jogérvényesítési problémákról számoltak be a harmadik országokból online értékesítés útján az Unióba kerülő termékekkel kapcsolatban. Rámutatott arra is, hogy egyszerűsíteni lehetne a termékfelhasználók számára a címkéken nyújtott tájékoztatást, és megállapította, hogy jelenleg nem használják ki a termékinformációk közlésére szolgáló innovatív eszközök nyújtotta előnyöket. Ezért a jelenlegi szabályokat egyszerűsíteni szükséges a gazdasági szereplők terheinek csökkentése, az információk fogyasztók általi ismeretének javítása, valamint a piacfelügyelet megkönnyítése érdekében. A 648/2004/EK rendeletet ezért új rendelettel kell felváltani.

(5)

A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) az ágazati jogszabályok terén alkalmazandó közös elveket és referenciarendelkezéseket ír elő annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítson e jogszabályok felülvizsgálatához. A mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozó új jogi keretet a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani ezekhez a közös elvekhez és referenciarendelkezésekhez.

(6)

A jogbiztonság és a gazdasági szereplők számára nyújtandó egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a „mosó- és tisztítószer” meglévő fogalommeghatározását ki kell terjeszteni a szándékosan hozzáadott mikroorganizmusokat tartalmazó, újonnan kifejlesztett mosó- és tisztítószerekre is. E fogalommeghatározásnak ki kell terjednie azokra a termékekre is, amelyek mosószerrel vagy automata mosogatógépekhez való mosogatószerrel történő együttes használat esetén elősegítik a tisztítási folyamatot, csakúgy mint a textíliák illatát módosító termékekre is, mivel ezek a termékek – kiegészítő jelleggel – a tisztításhoz is hozzájárulnak. A felületekre való hivatkozások magukban foglalják a gyümölcsök és a zöldségek felületét is.

(7)

Mivel a felületaktív anyagok a mosó- és tisztítószerek fő összetevői, a biológiai lebonthatóságra vonatkozó meglévő követelményeket fenn kell tartani. Mivel a felületaktív anyagokat elsősorban vállalkozások közötti ügyletekben értékesítik a mosó- és tisztítószerek gyártásához való felhasználás céljából, nem kell ugyanazoknak a követelményeknek megfelelniük, mint a mosó- és tisztítószereknek. Ezért minimumszabályokat kell megállapítani a felületaktív anyagokra vonatkozóan, nevezetesen a címkén feltüntetett információkra vonatkozó szabályokat, valamint a gyártók azon kötelezettségét, hogy műszaki dokumentációt készítsenek. A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében a gyártót csak akkor lehet digitális termékútlevél létrehozására, valamint az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálás lehetővé tétele céljából az összetevőket ismertető adatlap rendelkezésre bocsátására kötelezni, ha a felületaktív anyagokat közvetlenül a fogyasztók vagy más végfelhasználók számára forgalmazzák. Emellett az utántöltés útján történő értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket a végfelhasználói felületaktív anyagokra is alkalmazni kell.

(8)

Az európai zöld megállapodás célul tűzte ki az emberi egészség és a környezet jobb védelmét egy olyan ambiciózus megközelítés részeként, amely az összes forrásból származó szennyezés kezelésére, valamint a toxikus anyagoktól mentes környezet felé való elmozdulásra irányul. E megközelítés részeként e rendeletnek ki kell egészítenie a meglévő jogalkotási eszközökben meghatározott szabályokat.

(9)

Mivel az Unió már most is az egyik legátfogóbb és legszigorúbb szabályozási kerettel rendelkezik a vegyi anyagokra vonatkozóan, amely keret világviszonylatban a legfejlettebb tudásbázison alapul, e rendelet nem érinti azon meglévő uniós jog alkalmazását, amelyek az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelmének e rendelet hatályán kívül eső vonatkozásaival kapcsolatosak. E rendeletet különösen az 1907/2006/EK, az 1272/2008/EK (6) és az 528/2012/EU (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül kell alkalmazni.

(10)

A felületaktív anyagok olyan tenzidek, amelyek segítenek lebontani a víz és az olajok vagy szennyeződések közötti határfelületet. Ezek jelentik a mosó- és tisztítószerekben használt egyik fő összetevőt. A felületaktív anyagok azonban kockázatot jelenthetnek a környezetre nézve, mivel a szennyvízrendszerekbe vagy közvetlenül a felszíni vizekbe kerülnek. A felületaktív anyagok környezetre gyakorolt káros hatásainak megelőzése érdekében szükséges olyan követelményeket megállapítani, amelyek biztosítják, hogy a felületaktív anyagok teljes mértékben biológiailag lebomlóak legyenek, függetlenül attól, hogy önmagukban – mosó- és tisztítószerekben való felhasználás céljából –, vagy pedig mosó- és tisztítószerek részeként hozzák-e őket forgalomba.

(11)

A mosó- és tisztítószerekben vannak olyan, a felületaktív anyagoktól eltérő anyagok, amelyek használat után a szennyvízben maradhatnak, és ha a szennyvíztisztító telepek kezelői nem távolítják el azokat költséges folyamatok révén, megmaradnak és felhalmozódnak a környezetben. Az innováció elősegítése, az emberi egészséget és a környezetet érintő potenciális kockázatok kezelése, valamint az (EU) 2024/3019 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott célkitűzések megvalósításának támogatása érdekében ambiciózus célértékeket kell meghatározni a mosó- és tisztítószerek egyéb összetevőinek biológiai lebonthatóságára vonatkozó kritériumok és az ezekhez kapcsolódó vizsgálati módszerek bevezetésére vonatkozóan, prioritásként kezelve a környezetre potenciálisan nagyobb hatást gyakorló összetevőket. A Bizottságnak biológiai lebonthatósági kritériumokat kell kidolgoznia az első szakaszban a mosó- és tisztítószerek kapszulázására használt, vízben oldódó polimer filmekre és az ilyen filmekben használt összes polimerre vonatkozóan, a második szakaszban pedig a mosó- és tisztítószerekben nagy koncentrációban használt, a termék legalább 10 %-át kitevő egyéb szerves anyagokra vonatkozóan. A termékek közötti, a folyékony vagy szilárd formától függetlenül alkalmazandó egyenlő bánásmód biztosítása és a hígítás elkerülése érdekében ezt a százalékos arányt az anyagok teljes tömege alapján kell kiszámítani, a különböző oldószereket is figyelembe véve, de a víztartalom figyelembevétele nélkül. A Bizottságnak megfelelő vizsgálati módszereket is meg kell határoznia annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítva legyen az egységes végrehajtás és a hatékony piacfelügyelet. Emellett a jogi egyértelműség és a kiszámíthatóság érdekében reális határidőket kell meghatározni a gyártók számára termékeik összetételének oly módon történő kiigazításához, hogy azok megfeleljenek a Bizottság által a filmekre vagy a filmekben található polimerekre, valamint a nagy koncentrációban használt szerves anyagokra vonatkozóan kidolgozandó biológiai lebonthatósági kritériumoknak. A szabályok rugalmasságának a kellően indokolt esetek tekintetében történő biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy eltéréseket vezessen be a biológiai lebonthatóságra vonatkozó követelményeket illetően annak biztosítása céljából, hogy e követelmények ne érintsék hátrányosan a mosó- és tisztítószerek hatékonyságát, elérhetőségét és megfizethetőségét. Végezetül, a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottságnak azt is értékelnie kell, hogy megvalósítható-e az alacsonyabb koncentrációban jelen lévő szerves anyagokra vonatkozó biológiai lebonthatósági kritériumok bevezetése vagy a küszöbérték csökkentése. A biológiai lebonthatóságra vonatkozó ezen átfogó és szakaszos megközelítés várhatóan biztosítani fogja a biológiailag lebomló termékek felé való folyamatos elmozdulást, reális időtávokon belül. Annak érdekében, hogy a gyártóknak elég idejük legyen a termékek összetételének kiigazítására, megfelelő átmeneti időszakokról kell gondoskodni, és jóval előre meg kell határozni a vonatkozó vizsgálati kritériumokat.

(12)

A foszfort szintén kulcsfontosságú összetevőként használják a mosó- és tisztítószerekben. A foszfor és vegyületei azonban károsítják az ökoszisztémákat és a vízi környezetet, mivel hozzájárulnak az eutrofizációhoz. E tekintetben várhatóan jelentős előrelépés fog történni a foszfornak a települési szennyvízből való, az (EU) 2024/3019 irányelv szerinti visszanyerése miatt. Mindazonáltal fontos, hogy ez a probléma továbbra is a forrásánál legyen kezelve, nevezetesen a legnagyobb mennyiségben használt mosó- és tisztítószertípusokban található foszfortartalom korlátozásával. Ennek megfelelően a környezet magas szintű védelmének további biztosítása és a mosó- és tisztítószerek eutrofizációhoz való hozzájárulásának csökkentése érdekében fenn kell tartani a fogyasztói mosószerek és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek foszfát- és foszforvegyület-tartalmára vonatkozó harmonizált határértékeket. Tekintettel az eutrofizáció jelentős potenciális következményeire, a Bizottságnak célszerű értékelnie az e határértékek további csökkentésének és más termékkategóriákra vonatkozó új határértékek bevezetésének a megvalósíthatóságát, továbbá adott esetben javaslatot elfogadnia e rendelet ilyen alapvető elemeinek módosítása céljából.

(13)

Az elmúlt években olyan új tisztítószereket fejlesztettek ki, amelyek hatóanyagként élő mikroorganizmusokat tartalmaznak. A mikroorganizmusoknak megvan a maguk biológiája és a környezetre adott reakciója. E mikroorganizmusok proliferációs képessége miatt egyértelmű különbség van a hagyományos és a mikrobiális mosó- és tisztítószerek között. Ezért az inherens veszélyek és a felmerülő kockázatok nem feltétlenül ugyanolyan jellegűek, mint a vegyi anyagok esetében, különösen azért, mert a mikroorganizmusok képesek különböző környezetekben túlélni és szaporodni, valamint különféle, potenciálisan toxikológiai jelentőségű metabolitokat és toxinokat előállítani.

(14)

Mivel a mikroorganizmusok nem tartoznak regisztrálási kötelezettség hatálya alá sem az 1907/2006/EK rendelet, sem bármely egyéb olyan uniós jog értelmében, amely előírja a gyártók számára annak igazolását, hogy a rendeltetésszerű felhasználás biztonságos, a mikroorganizmusokat csak abban az esetben szabad mosó- és tisztítószerekben alkalmazni, ha az adott mikroorganizmusokat egyértelműen azonosították, és ha adatokkal alátámasztva megállapításra került, hogy felhasználásuk biztonságos. Ezért harmonizált szabályokat kell megállapítani a mosó- és tisztítószerekben található mikroorganizmusok biztonságos használatára vonatkozóan. Az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének szavatolása, valamint az egyenlő versenyfeltételeknek a gazdasági szereplők számára való biztosítása érdekében a Bizottságnak módszertant kell meghatároznia a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek kockázatértékelésére vonatkozóan. Az ilyen módszertannak a lehető legátfogóbbnak kell lennie, és ki kell terjednie az összes ismert kockázatra, beleértve olyan konkrét termékkategóriákat is, mint például a szórófejes kiszerelésű, vagy az élelmiszerekkel érintkező felületeken használandó termékek.

(15)

A 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összhangban szükséges helyettesíteni, csökkenteni vagy finomítani az állatkísérleteket, az állatokon végzett kísérletek mielőbbi fokozatos megszüntetése céljából. Ezért általánosan tiltani kell azon mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok forgalomba hozatalát, amelyek fejlesztése során az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében állatkísérleteket végeztek, ugyanakkor továbbra is lehetővé kell tenni a múltbeli adatok felhasználását. A Bizottságnak adott esetben eltérésről kell rendelkeznie az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében, és minden ilyen, eltérést engedélyező határozatról tájékoztatnia kell a tagállamokat és a releváns gazdasági szereplőket.

(16)

A közérdek magas szintű védelme, valamint a belső piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell viselniük a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok e rendeletnek való megfelelőségéért. Adott esetben a gyártóknak és az importőröknek a fogyasztók egészségének és biztonságának, továbbá a környezet védelme érdekében el kell végezniük az általuk forgalmazott mosó- és tisztítószerekből, valamint felületaktív anyagokból vett minták vizsgálatát.

(17)

Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő és hatékony intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat forgalmazzanak az uniós piacon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Ennek megfelelően szükséges az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban betöltött szerepüknek megfelelően felosztani a kötelezettségeket.

(18)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, illetve az illetékes hatóságok ellenőrizni tudják, hogy a piacon forgalmazott mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok megfelelnek-e e rendeletnek, szükséges megfelelőségértékelési eljárásról rendelkezni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozóan különböző modulokat határoz meg, amelyek – az adott kockázattal és a szükséges biztonsági szinttel arányos módon – a legkevésbé szigorútól a legszigorúbbig terjednek. Az ágazatközi koherencia biztosítása és az eseti változatok létrejöttének elkerülése érdekében az említett határozat megállapítja az említett modulok közül kiválasztható megfelelőségértékelési eljárásokat.

(19)

Tekintettel arra, hogy a gyártók részletes ismeretekkel rendelkeznek a tervezési és gyártási eljárásról, helyzetükből adódóan ők tudják a leginkább biztosítani a mosó- és tisztítószerek, illetve a felületaktív anyagok e rendeletnek való megfelelését. Ezért a gyártóknak kizárólagos felelősséget kell vállalniuk a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárás elvégzéséért. A mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok megfelelőségértékeléséhez a 768/2008/EK határozat II. melléklete szerinti A. modult kell alkalmazni. A gyártóknak továbbá össze kell állítaniuk egy olyan műszaki dokumentációt, amely igazolja, hogy az adott mosó- vagy tisztítószer, illetve felületaktív anyag megfelel a vonatkozó szabályoknak és vizsgálati módszereknek.

(20)

Tekintettel arra, hogy a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok hosszú ideig eltarthatók lehetnek, valamint az 1272/2008/EK rendelet szerinti, a dokumentáció megőrzésére vonatkozó, a mosó- és tisztítószerek többségére alkalmazandó követelményekkel való összhang biztosítása érdekében a gyártóknak a műszaki dokumentáció, a digitális termékútlevél vagy a digitális címke tárgyát képező mosó- vagy tisztítószer, illetve felületaktív anyag forgalomba hozatalának időpontjától számított 10 évig meg kell őrizniük a műszaki dokumentációt, a digitális termékútlevelet és adott esetben a digitális címkét.

(21)

Annak érdekében, hogy a gyártók könnyebben eleget tudjanak tenni az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek, az Unióban letelepedett gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy meghatalmazott képviselőt jelöljenek ki, aki meghatározott feladatokat lát el a nevükben. Az ilyen kijelölés csak akkor lehet érvényes, ha azt a meghatalmazott képviselő írásban elfogadja. Ezen túlmenően a gyártó és a meghatalmazott képviselő közötti egyértelmű és arányos felelősségmegosztás biztosítása érdekében meg kell állapítani azon feladatok jegyzékét, amelyekkel a gyártóknak meg kell bízniuk a meghatalmazott képviselőt, valamint azon feladatok jegyzékét, amelyek nem átruházhatók. Emellett a piacfelügyeleti követelmények érvényesíthetőségének és hatékonyságának szavatolása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy csak a követelményeknek megfelelő mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat hozzanak forgalomba az uniós piacon, mindig kell lennie egy, az Unióban letelepedett olyan szervezetnek, amely felelős a piacfelügyeleti hatóságokkal való kapcsolattartásért és az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért. E célból az Unión kívül letelepedett gyártóknak ki kell nevezniük egy, az Unióban letelepedett meghatalmazott képviselőt az általuk távértékesítés útján – többek között online piactereken keresztül – az uniós piacon forgalomba hozott mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok tekintetében. E rendeletnek ezért meg kell állapítania azon további feladatok jegyzékét, amelyekkel az ilyen gyártóknak meg kell bízniuk meghatalmazott képviselőjüket. E jegyzéknek magában kell foglalnia azt a kötelezettséget, amely szerint mindent meg kell tenni az arról való meggyőződés érdekében, hogy a gyártó által benyújtott információk és dokumentáció alátámasztják az e rendeletnek való megfelelést. Ezt a kötelezettséget dokumentumalapú ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségként kell értelmezni, mivel a meghatalmazott képviselő nem kötelezhető arra, hogy részletes vizsgálatokat vagy teljes körű megfelelőségi elemzéseket végezzen. E kötelezettség biztosítaná az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét, miközben – az arányosság elvével összhangban – tiszteletben tartaná a meghatalmazott képviselők különleges szerepét és kapacitásait.

(22)

A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek fel kell tüntetniük és naprakészen kell tartaniuk kapcsolattartási adataikat, így például – a postai és e-mail-címük mellett – a telefonszámukat vagy egyéb kommunikációs csatornán való elérhetőségüket.

(23)

A belső piac működésének védelme, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzés elérésének biztosítása céljából elő kell írni, hogy a harmadik országokból az uniós piacra – többek között távértékesítés útján – belépő mosó- és tisztítószereknek, valamint felületaktív anyagoknak is meg kell felelniük e rendeletnek. Különösen szükséges biztosítani, hogy a gyártók az említett termékek tekintetében lefolytassák a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Szabályokat kell megállapítani továbbá az importőrök számára annak biztosítása érdekében, hogy az általuk forgalomba hozott mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok megfeleljenek az említett követelményeknek. Az importőröknek és a meghatalmazott képviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a gyártók által összeállított dokumentáció ellenőrzés céljából az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére álljon. Elő kell írni továbbá az importőrök és adott esetben a meghatalmazott képviselők számára annak biztosítását, hogy a mosó- és tisztítószerekre, valamint végfelhasználói felületaktív anyagokra vonatkozóan digitális termékútlevél kerüljön létrehozásra.

(24)

Mivel az importőrök kulcsszerepet játszanak az importált mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok megfelelőségének az uniós piacon történő biztosításában, a mosó- vagy tisztítószer, illetve felületaktív anyag forgalomba hozatalakor az importőrnek a termék címkéjén fel kell tüntetnie a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint postai és e-mail-címét és telefonszámát.

(25)

Mivel a mosó- és tisztítószereket, valamint a felületaktív anyagokat a gyártó vagy az importőr általi forgalomba hozatal után a forgalmazók forgalmazzák a piacon, a forgalmazóknak kellő körültekintéssel kell eljárniuk az alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban. A forgalmazóknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok általuk történő kezelése ne befolyásolja hátrányosan az említettek e rendeletnek való megfelelését.

(26)

A forgalmazóknak, az importőröknek, valamint adott esetben a meghatalmazott képviselőknek – mivel közel állnak a piachoz és fontos szerepük van a termék megfelelőségének biztosításában – közre kell működniük a piacfelügyeleti feladatoknak az illetékes nemzeti hatóságok általi ellátásában, és készen kell állniuk az e feladatokban való aktív részvételre, továbbá az említett hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az adott mosó- vagy tisztítószerre, illetve felületaktív anyagra vonatkozó összes szükséges információt.

(27)

Azokat az importőröket és forgalmazókat, amelyek vagy saját nevük vagy védjegyük alatt hoznak forgalomba valamely mosó- vagy tisztítószert, illetve felületaktív anyagot, vagy úgy módosítanak valamely mosó- vagy tisztítószert, illetve felületaktív anyagot, hogy e módosítás befolyásolhatja az e rendeletnek való megfelelést, gyártóknak kell tekinteni, és ezért vállalniuk kell a gyártói kötelezettségeket. Hasonlóképpen, azon importőröknek és forgalmazóknak, akik nem végfelhasználóknak, hanem mosó- és tisztítószerek gyártóinak szánt felületaktív anyagot forgalmaznak végfelhasználók rendelkezésére, gyártói szerepbe kell helyezkedniük, és többek között digitális termékútlevelet kell létrehozniuk. Egyéb esetekben azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek csak csomagolják vagy újracsomagolják a más gazdasági szereplő által már forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószert, illetve felületaktív anyagot, képesnek kell lenniük igazolni az e rendeletnek való megfelelés változatlan fennállását azáltal, hogy feltüntetik azonosító adataikat a csomagoláson, és megőrzik az eredeti címkén feltüntetett információk másolatát. Csomagolási és újracsomagolási tevékenység alatt termékeknek a végfelhasználók számára egyedi csomagolásban való rendelkezésre bocsátása értendő, így e tevékenységek nem terjednek ki az utántöltés útján történő értékesítésre.

(28)

Mivel az ipari és közületi mosó- és tisztítószereket szakosodott személyzet használja a háztartási szférán kívül, e szerekre eltérő követelmények vonatkoznak, mint a fogyasztói mosó- és tisztítószerekre. A fogyasztók egészségét vagy a környezetet érintő kockázatok elkerülése és a piacfelügyeleti tevékenységek elősegítése érdekében az ipari és közületi mosó- és tisztítószereket egyértelműen ekként kell azonosítani a címkéjükön.

(29)

Tekintettel a mosó- és tisztítószerek, valamint a végfelhasználói felületaktív anyagok széles körű rendelkezésre állására, továbbá a véletlen mérgezés – különösen a gyermekek körében fennálló – magas kockázatára, az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében, az 1272/2008/EK rendelet alapján kijelölt, az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálást támogató tagállami szervek számára hozzáférést kell biztosítani a mosó- és tisztítószerek, valamint végfelhasználói felületaktív anyagok összetételére vonatkozó minőségi és mennyiségi információkhoz, még abban az esetben is, ha az említett rendelet ezt nem írja elő. Ezért az ilyen termékek forgalomba hozatala előtt a gyártónak és adott esetben az importőrének vagy meghatalmazott képviselőjének rendelkezésre kell bocsátania az olyan mosó- vagy tisztítószerre, illetve végfelhasználói felületaktív anyagra vonatkozó, az összetevőket ismertető adatlapot, amely nem minősül az emberi egészségre veszélyes keveréknek. Emellett azon forgalmazóknak, amelyek a termékeket más tagállamokban forgalmazzák, mint amelyekben a termékek már piaci forgalomban vannak, szintén rendelkezésre kell bocsátaniuk az összetevőket ismertető adatlapot. Az információközlés optimalizálása érdekében az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos, az 1272/2008/EK rendelettel már létrehozott rendszerre kell épülniük, mivel azt már számos gazdasági szereplő és toxikológiai központ jól ismeri. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az összetevőket ismertető adatlap rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítésével kapcsolatos technikai követelményeket.

(30)

A címkék fontos felhasználási és biztonsági információkat közölnek a felhasználókkal, így például azt, hogy bőr- vagy légzőszervi szenzibilizálók – mint például allergén illatanyagok, tartósítószerek vagy enzimek – vannak jelen egy adott mosó- vagy tisztítószerben, illetve felületaktív anyagban. Azáltal, hogy a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkéjén feltüntetik ezen anyagok jelenlétét, az allergiás vagy allergiás hajlamokkal rendelkező felhasználók megalapozott döntéseket tudnak hozni, és így csökkennek a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok használatával kapcsolatos lehetséges reakciók. Ezért a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozóan címkézési követelményeket szükséges megállapítani.

(31)

Mivel a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkézése több uniós jogi aktus hatálya alá is tartozhat, a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkéin szereplő információkat észszerűsíteni kell annak érdekében, hogy amennyiben az adott mosó- vagy tisztítószer, illetve felületaktív anyag címkéjén különböző uniós jogi aktusokból adódóan hasonló információkat kell feltüntetni, ezeket az információkat csak egyszer, a szigorúbb szabályok szerint kelljen megadni. Ez az észszerűsítés egyrészt javítaná a címkék végfelhasználók általi olvashatóságát és érthetőségét, másrészt csökkentené a gyártók adminisztratív terheit.

(32)

Az illatanyagok jellegzetes – általában kellemes – illatú szerves vegyületek, amelyeket széles körben használnak mosó- és tisztítószerekben, de számos más termékben, így például illatszerekben és más illatosított kozmetikai termékekben is. Az ezen anyagokkal való érintkezés allergiás reakciót válthat ki, különösen a szenzibilizált személyek esetében, még akkor is, ha alacsony koncentrációban vannak jelen. Ezért fontos tájékoztatást nyújtani az egyes allergének mosó- és tisztítószerekben való jelenlétéről annak érdekében, hogy a szenzibilizált személyek elkerülhessék az olyan anyaggal való érintkezést, amelyre allergiásak. Ezért egyedi címkézési követelményeket kell megállapítani, amelyek csak abban az esetben lennének alkalmazandók, ha a szóban forgó allergén illatanyagot az 1272/2008/EK rendelet értelmében nem kell a címkén feltüntetni. Ez nem csupán megelőzné, hogy a gazdasági szereplőkre szükségtelen adminisztratív terhek háruljanak, hanem azt is biztosítaná, hogy a fogyasztók vagy egyéb végfelhasználók egyértelmű módon kapják meg ezeket az információkat, ami biztosítaná az emberi egészség magas szintű védelmét a szenzibilizált személyek esetében.

(33)

Bizonyos anyagok, például a tartósítószerek esetében további címkézési követelményekre van szükség az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében. A tartósítószerekre vonatkozó címkézési követelményeknek ezért nemcsak a gyártó által a mosó- vagy tisztítószerhez szándékosan hozzáadott tartósítószerekre kell vonatkozniuk, hanem azokra is, amelyek az azokat alkotó keverékekből származnak, és amelyeket gyakran „átvitt tartósítószernek” neveznek.

(34)

A fogyasztói mosószerek, az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek és a felületekhez használandó fogyasztói tisztítószerek címkéjén fel kell tüntetni az arra vonatkozó információkat, hogy a fogyasztóknak milyen mennyiségű mosó- vagy tisztítószert kell használniuk a tisztítási tevékenységek során – nevezetesen az adagolásra vonatkozó információkat –, hogy ezáltal megelőzhető legyen a mosó- és tisztítószerek esetleges túlzott mértékű használata, és ennek révén csökkenjen a környezetbe kerülő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok teljes mennyisége.

(35)

A digitális címkézés javíthatja a címkén feltüntetendő információk közlését, egyrészt azzal, hogy segít elkerülni a túl sok információt tartalmazó fizikai címkéket, másrészt pedig azzal, hogy a felhasználók a szöveg olvasásához különféle, kizárólag a digitális formátumok esetében adott lehetőségeket is igénybe vehetnek, így például növelhetik a szöveg betűméretét, automatikus keresést végezhetnek, továbbá hangos felolvasást vagy más nyelvekre történő fordítást vehetnek igénybe. A digitális címkézés ezért javíthatja a címkék olvashatóságát, megkönnyítheti azok használatát és érthetőbbé teheti azokat a fogyasztók – többek között a kiszolgáltatott és a látássérült fogyasztók – számára. A digitális címkézésnek köszönhetően a gazdasági szereplők képesek lehetnek hatékonyabban teljesíteni a rájuk háruló címkézési kötelezettségeket, mivel a digitális címkézés megkönnyíti a címkén feltüntetendő információk frissítését, csökkenti a címkézési költségeket, és lehetővé teszi a felhasználók célzottabb tájékoztatását. Ezért bizonyos, a felhasználók magas szintű védelmét biztosító feltételek mellett lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy a mosó- és tisztítószerek tekintetében a címkén feltüntetendő bizonyos információkat kizárólag a digitális címkén keresztül adjanak meg.

(36)

A gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében, és mivel a digitális címke kiegészíti a fizikai címkét, a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy használnak-e digitális címkéket, vagy pedig kizárólag fizikai címkén adják meg az összes információt. Helyénvaló, hogy a gyártók és az importőrök maguk dönthessék el, hogy alkalmaznak-e digitális címkét, mivel ők felelősek a címkén feltüntetett pontos információk biztosításáért.

(37)

A digitális címkézés új kihívásokat is teremthet a lakosság digitális készségekkel nem, vagy csak csekély mértékben felvértezett, kiszolgáltatott csoportjai körében, és ezáltal tovább mélyítheti a digitális szakadékot. Ezért a kizárólag digitális címkén rendelkezésre bocsátandó információk körének meghatározásakor figyelembe kell venni a digitális felkészültség jelenlegi szintjét és a mosó- és tisztítószerek felhasználóinak sajátos helyzetét, valamint azt, hogy milyen mértékben áll rendelkezésre az információkhoz való korlátlan hozzáférés lehetővé tételéhez szükséges, vezeték nélküli és egyéb technológiai infrastruktúra. Emellett az egészség és a környezet védelmével kapcsolatos valamennyi címkézési információt, valamint a mosó- és tisztítószerekre vonatkozó minimális használati utasítást továbbra is a fizikai címkén kell feltüntetni annak érdekében, hogy minden fogyasztó és egyéb végfelhasználó megalapozott döntést hozhasson a mosó- vagy tisztítószer megvásárlása előtt, és garantálva legyen annak biztonságos kezelése.

(38)

A végfelhasználók részére utántöltés útján értékesített mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok esetében lehetővé kell tenni, hogy az információk szélesebb körét nyújtsák kizárólag digitális formában, hogy ezáltal teljes mértékben ki lehessen aknázni nemcsak a digitalizáció által kínált előnyöket, hanem azokat a jelentős környezeti előnyöket is, amelyeket az utántöltés útján történő értékesítés a csomagolás és a kapcsolódó csomagolási hulladék csökkentése tekintetében eredményez. Mindazonáltal az allergiás reakciók kockázatának elkerülése érdekében a végfelhasználóknak fizikai formában kell tájékoztatást kapniuk legalább az egyszerűsített adagolási utasításokról a fogyasztói mosószerek tekintetében, valamint az allergén illatanyagokról és a tartósítószerekről.

(39)

A mosó- és tisztítószereket forgalmazó gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a fogyasztók és egyéb végfelhasználók védelme érdekében általános követelményeket kell megállapítani a digitális címkézésre vonatkozóan. A gazdasági szereplőknek például biztosítaniuk kell a digitális címkékhez való ingyenes és könnyű hozzáférést, valamint azt, hogy az e rendeletben előírt kötelező címkézési információk elkülönüljenek az egyéb információktól.

(40)

Tekintettel a digitális készségek jelenlegi fejlettségére, a gazdasági szereplőknek alternatív módon is biztosítaniuk kell a címkén feltüntetett információkat azon fogyasztók és egyéb végfelhasználók számára, akik nem férnek hozzá a digitális címkéhez. Ezt a kötelezettséget biztonsági intézkedésként kell előírni a címkén feltüntetendő információk rendelkezésre állásának hiányából eredő esetleges kockázatok csökkentése érdekében, különös tekintettel az utántöltött mosó- és tisztítószerekre, valamint végfelhasználói felületaktív anyagokra, amelyek esetében tágabb azon információk köre, amelyek kizárólag a digitális címkén is megadhatók.

(41)

Mivel a mosó- és tisztítószerek, valamint a végfelhasználói felületaktív anyagok használata és az e szerekkel járó kockázatok függetlenek attól, hogy milyen formátumban forgalmazzák őket, az e termékeket utántöltés útján forgalmazó gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy e termékek megfeleljenek ugyanazon követelményeknek, mint amelyek az egyedi csomagolású mosó- és tisztítószerekre vonatkoznak. Emellett az utántöltött mosó- és tisztítószerek értékesítésekor a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani az előírt címkézési információkat, és biztonsági minimumkövetelményeket kell megállapítani az utántöltő állomásokra vonatkozóan. Ennek megfelelően az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltétek biztosítása érdekében e rendeletnek kifejezetten ki kell terjednie a mosó- és tisztítószerek utántöltés útján történő értékesítésére.

(42)

Annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a technológiai fejlődéssel és az új értékesítési módokkal, ugyanakkor biztosítani lehessen a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és a hatékony piacfelügyeleti tevékenységeket, távértékesítés esetén – beleértve az online piactereken keresztül való távértékesítést is – fel kell tüntetni a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozó címkézési információkat.

(43)

A mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosításával egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető a piacfelügyelet. Egy hatékony nyomonkövetési rendszer révén a piacfelügyeleti hatóságok könnyebben nyomon követhetik az előírásoknak meg nem felelő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok értékesítéséért felelős gazdasági szereplőket.

(44)

A gyártóknak létre kell hozniuk egy olyan digitális termékútlevelet, amely tájékoztatást nyújt a mosó- és tisztítószerek, valamint a végfelhasználói felületaktív anyagok e rendeletnek való megfeleléséről. Bár ez a rendelet az EU-megfelelőségi nyilatkozatból kiindulva határozza meg a digitális termékútlevél minimális tartalmát, a jövőben fontolóra lehetne venni további információk, mint például a műszaki dokumentáció feltüntetését is. A mosó- és tisztítószerek, valamint a végfelhasználói felületaktív anyagok piacfelügyeleti hatóságok általi ellenőrzésének megkönnyítése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ellátási lánc szereplői, a fogyasztók és más végfelhasználók, valamint az egyéb releváns érdekelt felek, így például a civil társadalmi szervezetek és a kutatók hozzáférjenek a szükséges, például az összetevőkre vonatkozó információkhoz, a digitális termékútlevélben szereplő információkat digitálisan, közvetlenül hozzáférhető és felhasználóbarát módon, adathordozón keresztül kell biztosítani. Az adathordozónak a vásárlás előtt jól láthatónak kell lennie a végfelhasználó számára, beleértve azt az esetet is, amikor a mosó- vagy tisztítószert, illetve végfelhasználói felületaktív anyagot online hirdetés útján forgalmazzák. A piacfelügyeleti hatóságoknak, a vámhatóságoknak, a gazdasági szereplőknek, valamint a fogyasztóknak és más végfelhasználóknak ezért a saját hozzáférési jogaik alapján azonnali hozzáféréssel kell rendelkezniük a számukra releváns információkhoz az adathordozón keresztül.

(45)

Annak elkerülése érdekében, hogy a vállalatokra olyan költségek háruljanak, amelyek aránytalanok a tágabb értelemben vett előnyökhöz képest, a digitális termékútlevélnek kifejezetten a mosó- vagy tisztítószerek, illetve végfelhasználói felületaktív anyagok konkrét modelljére kell vonatkoznia. A mosó- és tisztítószereket, valamint végfelhasználói felületaktív anyagokat ugyanahhoz a modellhez tartozónak kell tekinteni mindaddig, amíg a formulát vagy az előállítást illetően az egyes mosó- és tisztítószerek, valamint végfelhasználói felületaktív anyagok között nincs olyan változás, amely a termékcímkék módosításához vezetne.

(46)

Annak elkerülése érdekében, hogy az összes érintett szereplő – beleértve a gyártókat, a piacfelügyeleti hatóságokat és a vámhatóságokat is – párhuzamos digitalizációs beruházásokat eszközöljön, amennyiben valamely egyéb uniós jog digitális termékútlevelet ír elő a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozóan, egyetlen digitális termékútlevélnek kell rendelkezésre állnia, amelynek egyaránt tartalmaznia kell az e rendelet, illetve az említett másik uniós jog által előírt információkat. Ezen túlmenően az e rendelet szerint létrehozott digitális termékútlevélnek teljes mértékben interoperábilisnak kell lennie a más uniós jog által előírt bármely digitális termékútlevéllel.

(47)

Különösen, az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) is követelményeket és műszaki előírásokat állapít meg a digitális termékútlevélre vonatkozóan, előírja a digitális termékútlevelekkel kapcsolatos információk tárolására szolgáló digitális termékútlevél-nyilvántartásnak (a továbbiakban: a nyilvántartás) a Bizottság általi létrehozását, valamint rendelkezik e nyilvántartásnak az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszerrel való összekapcsolásáról. Az említett rendelet hatálya középtávon a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra is kiterjedhet, e termékek esetében is előírva a digitális termékútlevél rendelkezésre állását.

(48)

Az e rendelet alapján létrehozott, a mosó- és tisztítószerekre, valamint a végfelhasználói felületaktív anyagokra vonatkozó digitális termékútlevélnek ezért ugyanazoknak a követelményeknek és technikai elemeknek kell megfelelnie, mint amelyeket az (EU) 2024/1781 rendelet határoz meg, beleértve a végponttól végpontig történő kommunikáció és adatcsere technikai, szemantikai és szervezési szempontjait is.

(49)

Alapvető fontosságú világossá tenni a gyártók és a felhasználók számára, hogy valamely mosó- vagy tisztítószerre, illetve végfelhasználói felületaktív anyagra vonatkozó digitális termékútlevél létrehozásával a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és e megfelelésért a gyártó teljes felelősséget vállal.

(50)

Szükséges egyértelművé tenni, hogy amennyiben a tájékoztatást csak digitálisan nyújtják, az ilyen információkat egyetlen adathordozón keresztül, de külön kell rendelkezésre bocsátani, és azoknak egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lenniük az egyéb információktól. Ez megkönnyítené a piacfelügyeleti hatóságok munkáját, valamint egyértelművé tenné a fogyasztók vagy egyéb végfelhasználók számára a digitális formátumban rendelkezésükre álló különböző információkat.

(51)

Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) VII. fejezete alkalmazandó a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra. Az ezen ellenőrzésekért felelős hatóságoknak – amelyek szinte minden tagállamban a vámhatóságok – az ellenőrzéseket a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 46. és 47. cikkében, a rendelethez kapcsolódó végrehajtási jogi aktusokban és a vonatkozó iránymutatásokban említett kockázatelemzés alapján kell elvégezniük. Ez a rendelet ezért semmilyen módon nem módosíthatja az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét, sem pedig az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok szervezetét és tevékenységeik végzésének módját.

(52)

Az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezete által létrehozott ellenőrzési kereten túlmenően a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy automatikusan ellenőrizzék az e rendelet hatálya alá tartozó importált mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra vonatkozó digitális termékútlevél meglétét annak érdekében, hogy megerősítsék az Unió külső határain végzett ellenőrzéseket, valamint megakadályozzák az előírásoknak meg nem felelő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok uniós piacra való belépését.

(53)

Amikor harmadik országokból származó mosó- és tisztítószerek, valamint végfelhasználói felületaktív anyagok szabad forgalomba bocsátás céljából vámeljárás alá kerülnek, a gazdasági szereplőnek a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátania az említett mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra vonatkozó digitális termékútlevélre való hivatkozást. Az ilyen hivatkozásnak meg kell felelnie a nyilvántartás által a gazdasági szereplővel közölt egyedi nyilvántartási azonosítónak. A vámhatóságoknak ellenőrizniük kell legalább azt, hogy a mosó- vagy tisztítószert, illetve végfelhasználói felületaktív anyagot illetően számukra szolgáltatott vagy rendelkezésre bocsátott egyedi nyilvántartási azonosító és vonatkozó vámtarifaszám megfelel-e a nyilvántartásban tárolt adatoknak. Ez lehetővé tenné a vámhatóságok számára annak ellenőrzését, hogy létezik-e digitális termékútlevél az importált mosó- vagy tisztítószerre, illetve felületaktív anyagra vonatkozóan. Az automatikus ellenőrzés elvégzéséhez a nyilvántartás és az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti kapcsolatot kell használni.

(54)

A digitális termékútlevélben szereplő adatok célja annak lehetővé tétele, hogy a vámhatóságok megerősítsék és megkönnyítsék a kockázatkezelést, valamint hogy célzottabbá tegyék a határokon történő ellenőrzéseket. Ezért a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni a digitális termékútlevélben és a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő adatok lekérését és felhasználását feladataiknak az uniós joggal összhangban történő elvégzéséhez, ideértve a 952/2013/EU rendelettel összhangban lévő kockázatkezelést is.

(55)

Az uniós piacra belépő mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra vonatkozó digitálistermékútlevél-hivatkozásnak a vámhatóságok általi automatikus ellenőrzése nem helyettesítheti vagy módosíthatja a piacfelügyeleti hatóságok felelősségi körét, hanem kiegészíti az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének általános keretét. A piacfelügyeleti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban ellenőrizniük kell a digitális termékútlevélben szereplő adatokat, ellenőrizniük kell a piacon lévő termékeket, és amennyiben az Unió külső határain történő ellenőrzésre kijelölt hatóságok felfüggesztik a szabad forgalomba bocsátást, meg kell állapítaniuk a termékek megfelelőségét és azok súlyos kockázatait, az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezete szerint.

(56)

A piacfelügyelet alapvető eszköz az uniós jog megfelelő és egységes alkalmazásának biztosítására. Az (EU) 2019/1020 rendelet meghatározza az uniós harmonizációs jog hatálya alá tartozó termékek piacfelügyeletének keretét. A tagállamoknak ezért az említett rendelettel összhangban meg kell szervezniük és el kell végezniük a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok piacfelügyeletét.

(57)

A 648/2004/EK rendelet rendelkezik egy védintézkedési eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja egy olyan intézkedés megalapozottságát, amelyet valamely tagállam az általa kockázatosnak ítélt mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok tekintetében hozott. Az átláthatóság javítása érdekében javítani szükséges a korábbi védintézkedési eljáráson abból a célból, hogy az hatékonyabbá váljon, és hasznosuljon a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelem. A korábbi rendszert olyan eljárással kell felváltani, amelynek keretében az érdekelt felek tájékoztatást kapnak az olyan mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az egészségre vagy a környezetre nézve. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a releváns gazdasági szereplőkkel együttműködve már korai szakaszban fel tudjanak lépni az ilyen mosó- és tisztítószerekkel, valamint felületaktív anyagokkal kapcsolatban. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazásával meg kell állapítania, hogy indokoltak-e a kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok tekintetében hozott ideiglenes intézkedések. Ez az egyedi védintézkedési eljárás a piacfelügyeleti hatóságok által az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban végzett rutinellenőrzések sérelme nélkül alkalmazandó.

(58)

A 648/2004/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazandó követelményeknek megfelelő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok bizonyos esetekben mégis kockázatot jelentenek az egészségre vagy a környezetre nézve. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a piacfelügyeleti hatóságok intézkedéseket hozzanak az egészségre vagy a környezetre nézve kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerekkel, valamint felületaktív anyagokkal szemben, még akkor is, ha a termék megfelel a jogi követelményeknek. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazásával meg kell állapítania, hogy indokoltak-e az olyan, megfelelő mosó- és tisztítószerek, illetve felületaktív anyagok tekintetében hozott ideiglenes intézkedések, amelyekről egy tagállam megállapította, hogy kockázatot jelentenek a személyek egészségére és biztonságára vagy a környezetre nézve.

(59)

A műszaki és tudományos fejlődésnek vagy az új tudományos eredményeknek, valamint a digitális felkészültség szintjének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy: módosítsa e rendelet mellékleteit azoknak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében; kiegészítse a digitális címkézésre vonatkozó általános követelményeket; módosítsa azon címkézési információk körét, amelyek kizárólag digitális formátumban is megadhatók; módosítsa az allergén illatanyagokra vonatkozó határértéket, amennyiben az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) egyedi kockázatalapú koncentrációs határértékeket állapít meg az allergén illatanyagokra vonatkozóan, illetve új allergén illatanyagokra vonatkozó hatérértéket vezessen be; valamint módosítsa a meglévő biológiai lebonthatósági követelményeket a mosó- és tisztítószerekben – többek között a mosó- és tisztítószer-kapszulákban – található felületaktív anyagoktól eltérő anyagokra és keverékekre vonatkozó biológiai lebonthatósági követelmények bevezetése céljából, amennyiben ezt új tudományos eredmények szükségessé teszik, illetve kellően indokolt esetekben eltérést engedélyezzen. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a digitális termékútlevélben feltüntetendő konkrét információkat, valamint a nyilvántartásban feltüntetendő információkat. Ezenkívül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a vámhatóságok mosó- és tisztítószerekkel, felületaktív anyagokkal, valamint az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatos munkájának megkönnyítése érdekében, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa e rendelet azon mellékletét, amely magában foglalja a vonatkozó vámtarifaszámoknak a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (16) I. melléklete szerinti jegyzékét, továbbá a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok termékleírását. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (17) megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni különösen a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok digitális termékútlevelére vonatkozó részletes műszaki követelmények megállapítása céljából. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(61)

Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint figyelembe kell venni a tudományos tényeken alapuló új fejleményeket, a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A Bizottságnak értékelnie kell többek között azt, hogy e rendelet eléri-e a célkitűzéseit, figyelembe véve a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat is. Ami a foszfort illeti, a jelentésben értékelni kell a foszforra vonatkozó határértékek további csökkentésének megvalósíthatóságát azzal a céllal, hogy a jövőben lehetőség szerint fokozatosan megszűnjön annak használata. A legkárosabb anyagok tekintetében a Bizottságnak – az egyéb vonatkozó uniós jog alapján elért eredmények figyelembevételével – értékelnie kell annak szükségességét, hogy e rendelet kiegészüljön az említett anyagoknak a mosó- és tisztítószerekben, valamint felületaktív anyagokban való jelenlétére vonatkozó rendelkezésekkel, mégpedig a fogyasztási cikkekben előforduló legkárosabb anyagokra vonatkozó általános kockázatkezelési megközelítéssel kapcsolatos, az európai zöld megállapodásban meghatározott célok teljesülésének biztosítása, valamint adott esetben az ilyen anyagok használatának esetleges fokozatos megszüntetése céljából. Emellett a biocid hatóanyagok tekintetében a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e szigorúbb szabályok bevezetésére az 528/2012/EU rendelettel létrehozott jóváhagyási rendszer kijátszásának elkerülése érdekében. Az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, az innováció előmozdítása és a versenyképesség fokozása érdekében a Bizottságnak értékelnie kell a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerekre vonatkozó biztonsági követelményeket. A teljes mértékben körforgásos gazdaságra való átállás lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak a mosó- és tisztítószerek tekintetében értékelnie kell a megújuló nyersanyagokra és az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek bevezetésének lehetőségét.

(62)

Ez a rendelet bevezeti annak lehetőségét, hogy a címkén kötelezően feltüntetendő információk egy részét bizonyos helyzetekben kizárólag a digitális címkén tüntessék fel, továbbá előírja a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok digitális termékútlevelének létrehozását. Ezért elegendő időt kell biztosítani a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni az e rendeletből fakadó kötelezettségeiknek, a tagállamok számára ahhoz, hogy létre tudják hozni az e rendelet alkalmazásához szükséges közigazgatási infrastruktúrát, és a Bizottság számára ahhoz, hogy elő tudja készíteni a digitális termékútlevél műszaki követelményeinek alkalmazását. Következésképpen e rendelet alkalmazását egy olyan időpontra kell halasztani, amikorra ezek az előkészületek észszerűen befejezhetők.

(63)

A jogbiztonság garantálása és a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy értékesítsék az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján már az értékesítési láncban vagy már raktáron lévő készleteket. Ezért olyan átmeneti intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik az említett időpont előtt a 648/2004/EK rendelettel összhangban forgalomba hozott mosó- és tisztítószereknek, valamint felületaktív anyagoknak a forgalmazását, anélkül, hogy ezeknek a termékeknek meg kellene felelniük e rendeletnek. A forgalmazók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy forgalmazzák az ilyen mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat, nevezetesen az olyan készleteket, amelyek már e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt bekerültek az értékesítési láncba.

(64)

A jogbiztonság fokozott biztosítása és a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében fontos, hogy a gazdasági szereplők e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően korlátozott ideig értékesíthessék azon készleteket, amelyek még nem kerültek be az értékesítési láncba. E célból olyan átmeneti intézkedéseket is meg kell hozni, amelyek lehetővé teszik az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján az értékesítési láncba még be nem került mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok forgalomba hozatalát, anélkül, hogy ezeknek a termékeknek meg kellene felelniük e rendeletnek, feltéve, hogy megfelelnek a 648/2004/EK rendeletnek. A gyártók és importőrök számára ezért lehetővé kell tenni, hogy e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után is forgalomba hozzanak ilyen mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat, nevezetesen olyan készleteket, amelyek még nem kerültek be az értékesítési láncba. Tekintettel ezen átmeneti időszak céljára, ezt a lehetőséget szigorúan az említett időpontot követő egy évre kell korlátozni, továbbá helyénvaló, hogy ezen egyéves időszak után ne lehessen ilyen készleteket forgalmazni.

(65)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a belső piac működésének amellett történő szavatolását, hogy a forgalomban lévő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok eleget tegyenek az egészség és a környezet magas szintű védelméhez szükséges követelményeknek – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,