44. cikk 2

i.

ellenőrzik, hogy az intézmény eljárásai megfelelnek-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának i. alpontjában említett, az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett belső szabályokban meghatározott kritériumoknak;

ii.

ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontjában előírtaknak megfelelően dokumentálja-e és indokolja-e a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használt módszer módosításait;

iii.

ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett 20 munkanapos időszakban van-e lényeges eltérés egyfelől a közvetlen módszerrel, másfelől a lépcsős módszerrel számított stresszforgatókönyvi kockázati mérték között, és megvizsgálják a lényeges eltérések okait;

i.

ellenőrzik, hogy az intézmény eljárásai megfelelnek-e az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának i. alpontjában említett, az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett belső szabályokban meghatározott kritériumoknak;

ii.

ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának ii. alpontjában előírtaknak megfelelően dokumentálja-e és indokolja-e a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használt módszer módosításait;

iii.

ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett 20 munkanapos időszakban van-e lényeges eltérés egyfelől a közvetlen módszerrel, másfelől a lépcsős módszerrel számított stresszforgatókönyvi kockázati mérték között, és megvizsgálják a lényeges eltérések okait;

i.

ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően nem vesz-e figyelembe munkanaponként egynél több megfigyelést a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használt idősorokban, és hogy az idősorok csak tényleges piaci adatokat tartalmaznak-e;

ii.

ellenőrzik, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett, a munkanapok és a nem munkanapok azonosítására szolgáló kritériumokat alkalmazták-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkében említett 10 munkanapos hozam kiszámításához és a stresszidőszaknak az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, legfeljebb 20 munkanappal történő meghosszabbításához, továbbá ellenőrzik, hogy a 10 munkanapos hozam kiszámításához szükséges lépéseket, beleértve az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett D t' meghatározását, helyesen hajtották-e végre;

iii.

ellenőrzik, hogy az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 325be. cikkével összhangban korábban modellezhetőnek ítélt, nem modellezhető kockázati tényezők idősorai tartalmazzák-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően azokat a megfigyeléseket, amelyeket az intézmény az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyvek kalibrálásához használt;

i.

ellenőrzik, hogy az intézmények igazolni tudják-e azon nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák tekintetében rendelkezésre álló adatok szűkösségét, amelyek esetében az intézmény a tartalékmódszert alkalmazza;

ii.

ellenőrzik, hogy megfelelően azonosították-e azokat a kockázati tényezőket, amelyek esetében az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett módszert kell alkalmazni;

iii.

ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említett módszer alkalmazásakor az intézmény által az említett cikk (5) bekezdésében említett feltételeknek megfelelő kockázati tényező kiválasztására alkalmazott módszer olyan felfelé és lefelé irányuló sokkhatások meghatározásához vezet-e, amelyek alkalmazhatók azon kockázati tényezőkre, amelyek esetében a tartalékmódszert alkalmazzák;

i.

amennyiben az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett érték maximalizálásával és az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban érzékenységen alapuló árazási módszerek alkalmazásával határozza meg a stresszidőszakot, ellenőrzik az intézmény által annak bizonyítására végzett elemzés megalapozottságát, hogy az érzékenységen alapuló árazási módszerek által figyelmen kívül hagyott árváltozások nem módosítanák a stresszidőszakot;

ii.

amennyiben az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tág kockázatitényező-kategóriába tartozó nem modellezhető kockázati tényezők stresszidőszakát azon 12 hónapos megfigyelési időszak azonosításával határozzák meg, amely maximalizálja a PES RS, i részleges várható többletveszteség mértékét, ellenőrzik az intézmény által annak bizonyítására végzett elemzés megalapozottságát, hogy az azonosított stresszidőszak pénzügyi stresszidőszaknak minősül a nem modellezhető kockázati tényezők tekintetében;

iii.

ellenőrzik, hogy a stresszidőszak meghatározása céljából vizsgált 12 hónapos gördülő időszakok legalább 2007. január 1-jén kezdődnek-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint, és ellenőrzik, hogy a stresszidőszak korábbi frissítései megfeleltek-e az (1) bekezdés g) pontjában említett gyakoriságnak és kritériumoknak;

i.

értékelik az árazási problémák észlelésére, az árazási probléma által érintett pénzügyi eszközök és áruk azonosítására, az árazási probléma okainak azonosítására és ezen okok érzékenysége lényegességének meghatározására szolgáló eljárások és módszerek megbízhatóságát;

ii.

ellenőrzik, hogy a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvnek egy nem modellezhető kockázati tényezőre való alkalmazását követően az érzékenységen alapuló árazási módszereket csak az említett kockázati tényezővel rendelkező és árazási probléma által érintett pénzügyi eszközökre és árukra alkalmazzák-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

i.

ellenőrzik az intézmény által annak meghatározására alkalmazott módszer megfelelőségét, hogy egy nem modellezhető kockázati tényező vagy egy nem modellezhető sztenderd kategória változásából eredő maximális veszteség véges-e vagy sem;

ii.

amennyiben egy nem modellezhető kockázati tényezőhöz vagy egy nem modellezhető kategóriához rendelhető maximális veszteség véges, ellenőrzik, hogy az intézmény pontosan azonosítja-e ezt a maximális veszteséget;

iii.

amennyiben egy nem modellezhető kockázati tényező vagy egy nem modellezhető sztenderd kategória változásából eredő maximális veszteség nem véges, ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 14. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett szakértői módszer keretében alkalmazott eloszlási és statisztikai feltételezések objektív adatokon és megbízható teszteken alapulnak-e, és hogy a jövőbeli sokkra vonatkozó szélsőséges forgatókönyv kellően konzervatív-e;

iv.

ellenőrzik, hogy:

v)

ellenőrzik, hogy az intézmény által az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban a kizárólag az idioszinkratikus kockázatot tükröző kockázati tényezők azonosítására használt módszertan és statisztikai tesztek megalapozottak-e.