(1) Annak értékelése során, hogy az intézmény megfelel-e az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdése e) pontjának a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyv meghatározásával kapcsolatos követelmények tekintetében, az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy az említett pontban említett belső szabályok megfelelnek-e az alábbi követelmények mindegyikének:
a)
a belső szabályok megfelelnek az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének;
b)
a belső szabályok előírják naprakész nyilvántartás készítését, amely minden egyes nem modellezhető kockázati tényező esetében:
i.
ismerteti a kockázati tényezőt;
ii.
meghatározza az 575/2013/EU rendelet 325bd. cikkével összhangban a kockázati tényezőhöz rendelt likviditási horizontot;
iii.
meghatározza, hogy az intézmény a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvet az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 2., 3., 5. és 6. cikkében említett közvetlen vagy lépcsős módszerrel számítja-e ki, vagy az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban szabályozói forgatókönyv szerint határozza-e meg;
iv.
amennyiben az intézmény a lépcsős módszert alkalmazza, feltünteti, hogy a lefelé és felfelé kalibrált sokkok meghatározása historikus, aszimmetrikus szigma vagy tartalékmódszerrel történik-e;
v.
azon kockázati tényezők esetében, amelyek vonatkozásában az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyvet alkalmaz, indokolja ezt a választást;
vi.
meghatározza, hogy a kockázati tényező valamely kategória része-e, és ha igen, melyiknek;
c)
a belső szabályok meghatározzák az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának i. alpontjában és 4. cikke a) pontjának i. alpontjában említett azon kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy mikor kell alkalmazni az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 2., 3., 5. és 6. cikkében említett közvetlen vagy lépcsős módszert bármely nem modellezhető kockázati tényező vagy nem modellezhető sztenderd kategória tekintetében;
d)
a belső szabályok az 575/2013/EU rendelet 325bk. cikkében említett stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámítása és az említett rendelet 325bb. cikkében említett várható többletveszteség-kockázati mérték kiszámítása tekintetében konzisztens módon határozzák meg a munkanapok és a nem munkanapok azonosítására szolgáló kritériumokat;
e)
a belső szabályok meghatározzák azon kockázati tényezők azonosítására szolgáló kritériumokat, amelyek tekintetében az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyv alkalmazásával határozza meg a stresszforgatókönyv kockázati mértéket;
f)
a belső szabályok előírják, hogy az intézménynek nyomon kell követnie az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében említett árazási problémákat, azok okait, valamint az említett cikk alapján hozott korrekciós intézkedéseket;
g)
a belső szabályok az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározzák a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyv meghatározásához használt stresszidőszak frissítésének gyakoriságát, valamint az ilyen stresszidőszak aktualizálását kiváltó egyéb lehetséges kritériumokat.
(2) Annak értékelése során, hogy az intézmény belső modelljét az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésében előírtak szerint a modell integritását megőrizve alkalmazzák-e a stresszforgatókönyvi kockázati mértéknek az említett rendelet 325bk. cikkében meghatározott kiszámítására vonatkozó követelmények tekintetében, az illetékes hatóságok:
a)
amennyiben az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett közvetlen módszert alkalmazza a nem modellezhető kockázati tényezőkkel kapcsolatban:
i.
ellenőrzik, hogy az intézmény eljárásai megfelelnek-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának i. alpontjában említett, az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett belső szabályokban meghatározott kritériumoknak;
ii.
ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontjában előírtaknak megfelelően dokumentálja-e és indokolja-e a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használt módszer módosításait;
iii.
ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett 20 munkanapos időszakban van-e lényeges eltérés egyfelől a közvetlen módszerrel, másfelől a lépcsős módszerrel számított stresszforgatókönyvi kockázati mérték között, és megvizsgálják a lényeges eltérések okait;
b)
amennyiben az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett közvetlen módszert alkalmazza a nem modellezhető sztenderd kategóriákkal kapcsolatban:
i.
ellenőrzik, hogy az intézmény eljárásai megfelelnek-e az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának i. alpontjában említett, az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett belső szabályokban meghatározott kritériumoknak;
ii.
ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának ii. alpontjában előírtaknak megfelelően dokumentálja-e és indokolja-e a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használt módszer módosításait;
iii.
ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett 20 munkanapos időszakban van-e lényeges eltérés egyfelől a közvetlen módszerrel, másfelől a lépcsős módszerrel számított stresszforgatókönyvi kockázati mérték között, és megvizsgálják a lényeges eltérések okait;
c)
a 10 munkanapos hozamidősoroknak az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkében említett meghatározásával kapcsolatban:
i.
ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően nem vesz-e figyelembe munkanaponként egynél több megfigyelést a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használt idősorokban, és hogy az idősorok csak tényleges piaci adatokat tartalmaznak-e;
ii.
ellenőrzik, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett, a munkanapok és a nem munkanapok azonosítására szolgáló kritériumokat alkalmazták-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkében említett 10 munkanapos hozam kiszámításához és a stresszidőszaknak az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, legfeljebb 20 munkanappal történő meghosszabbításához, továbbá ellenőrzik, hogy a 10 munkanapos hozam kiszámításához szükséges lépéseket, beleértve az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett Dt' meghatározását, helyesen hajtották-e végre;
iii.
ellenőrzik, hogy az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 325be. cikkével összhangban korábban modellezhetőnek ítélt, nem modellezhető kockázati tényezők idősorai tartalmazzák-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően azokat a megfigyeléseket, amelyeket az intézmény az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyvek kalibrálásához használt;
d)
az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében említett tartalékmódszer alkalmazásával kapcsolatban:
i.
ellenőrzik, hogy az intézmények igazolni tudják-e azon nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák tekintetében rendelkezésre álló adatok szűkösségét, amelyek esetében az intézmény a tartalékmódszert alkalmazza;
ii.
ellenőrzik, hogy megfelelően azonosították-e azokat a kockázati tényezőket, amelyek esetében az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett módszert kell alkalmazni;
iii.
ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említett módszer alkalmazásakor az intézmény által az említett cikk (5) bekezdésében említett feltételeknek megfelelő kockázati tényező kiválasztására alkalmazott módszer olyan felfelé és lefelé irányuló sokkhatások meghatározásához vezet-e, amelyek alkalmazhatók azon kockázati tényezőkre, amelyek esetében a tartalékmódszert alkalmazzák;
e)
előírják az intézmény számára, hogy azonosítsa azokat a nem modellezhető kockázati tényezőket vagy nem modellezhető sztenderd kategóriákat, amelyek esetében az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. és 18. cikkében említett nemlinearitási együttható értéke egyenlő az említett cikkek szerinti κmin vagy κmax értékével, és ellenőrzik, hogy a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyv megfelelő-e, vagy az 575/2013/EU rendelet 325bk. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az intézménynek az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyvet kell alkalmaznia;
f)
a stresszidőszaknak az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke szerinti meghatározásával kapcsolatban:
i.
amennyiben az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett érték maximalizálásával és az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban érzékenységen alapuló árazási módszerek alkalmazásával határozza meg a stresszidőszakot, ellenőrzik az intézmény által annak bizonyítására végzett elemzés megalapozottságát, hogy az érzékenységen alapuló árazási módszerek által figyelmen kívül hagyott árváltozások nem módosítanák a stresszidőszakot;
ii.
amennyiben az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tág kockázatitényező-kategóriába tartozó nem modellezhető kockázati tényezők stresszidőszakát azon 12 hónapos megfigyelési időszak azonosításával határozzák meg, amely maximalizálja a PESRS, i részleges várható többletveszteség mértékét, ellenőrzik az intézmény által annak bizonyítására végzett elemzés megalapozottságát, hogy az azonosított stresszidőszak pénzügyi stresszidőszaknak minősül a nem modellezhető kockázati tényezők tekintetében;
iii.
ellenőrzik, hogy a stresszidőszak meghatározása céljából vizsgált 12 hónapos gördülő időszakok legalább 2007. január 1-jén kezdődnek-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint, és ellenőrzik, hogy a stresszidőszak korábbi frissítései megfeleltek-e az (1) bekezdés g) pontjában említett gyakoriságnak és kritériumoknak;
g)
a veszteségek érzékenységen alapuló árképzési módszerekkel történő, az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti kiszámításával kapcsolatban:
i.
értékelik az árazási problémák észlelésére, az árazási probléma által érintett pénzügyi eszközök és áruk azonosítására, az árazási probléma okainak azonosítására és ezen okok érzékenysége lényegességének meghatározására szolgáló eljárások és módszerek megbízhatóságát;
ii.
ellenőrzik, hogy a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvnek egy nem modellezhető kockázati tényezőre való alkalmazását követően az érzékenységen alapuló árazási módszereket csak az említett kockázati tényezővel rendelkező és árazási probléma által érintett pénzügyi eszközökre és árukra alkalmazzák-e az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban;
h)
szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyvnek az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkében említett meghatározásával kapcsolatban:
i.
ellenőrzik az intézmény által annak meghatározására alkalmazott módszer megfelelőségét, hogy egy nem modellezhető kockázati tényező vagy egy nem modellezhető sztenderd kategória változásából eredő maximális veszteség véges-e vagy sem;
ii.
amennyiben egy nem modellezhető kockázati tényezőhöz vagy egy nem modellezhető kategóriához rendelhető maximális veszteség véges, ellenőrzik, hogy az intézmény pontosan azonosítja-e ezt a maximális veszteséget;
iii.
amennyiben egy nem modellezhető kockázati tényező vagy egy nem modellezhető sztenderd kategória változásából eredő maximális veszteség nem véges, ellenőrzik, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 14. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett szakértői módszer keretében alkalmazott eloszlási és statisztikai feltételezések objektív adatokon és megbízható teszteken alapulnak-e, és hogy a jövőbeli sokkra vonatkozó szélsőséges forgatókönyv kellően konzervatív-e;
iv.
ellenőrzik, hogy:
1.
az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvántartásban szereplő információk összhangban vannak-e az említett bekezdés e) pontjában említett kritériumokkal;
2.
megfelelőek-e az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvántartásban meghatározott azon kockázati tényezők azonosítására szolgáló kritériumok, amelyek esetében a stresszforgatókönyvi kockázati mértéket szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyv meghatározásával nyerik;
v)
ellenőrzik, hogy az intézmény által az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban a kizárólag az idioszinkratikus kockázatot tükröző kockázati tényezők azonosítására használt módszertan és statisztikai tesztek megalapozottak-e.
Az a) pont ii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a benyújtott indokolás megfelel-e az a) pont i. alpontjában említett kritériumoknak, és hogy a kapcsolódó változásokat nem az indokolja, hogy az egyik módszer a másiknál alacsonyabb stresszforgatókönyvi kockázati mértékhez vezet.
A b) pont ii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a benyújtott indokolás megfelel-e a b) pont i. alpontjában említett kritériumoknak, és hogy azt nem az indokolja, hogy az egyik módszer a másiknál alacsonyabb stresszforgatókönyvi kockázati mértékhez vezet.
A g) pont ii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban a kockázatmérési modellben használt árazási módszerek alkalmazásával számítja-e ki az említett kockázati tényezővel rendelkező, de árazási probléma által nem érintett egyéb pénzügyi instrumentumokhoz és árukhoz kapcsolódó veszteségeket.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontja és b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában az illetékes hatóságok összehasonlíthatják azon kockázati tényezők vagy sztenderd kategóriák stresszforgatókönyvi kockázati mértékét, amelyek esetében változás következett be a módszerben, és értékelhetik, hogy a változások szisztematikusan alacsonyabb stresszforgatókönyvi kockázati mértékhez vezetnek-e.
(4) A (2) bekezdés c) pontja i. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfigyelési idősorok egy mintáján ellenőrizhetik, hogy amennyiben az idősorokban szereplő megfigyelések a következő munkanapokon állandóak, a kockázati tényezőre vonatkozó tényleges piaci adatok változatlanok-e. A mintavétel során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük azokat az idősorokat, amelyeket nagy mennyiségű adat jellemez, a következő munkanapok során mért változás nélkül.
(5) A (2) bekezdés c) pontja iii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok a kockázati tényezők egy mintáján összehasonlíthatják a kockázati tényezőkre vonatkozó, az intézmény által a kockázati tényező várható veszteségének kiszámításához a kockázati tényező modellezhetősége esetén használt megfigyeléseket a kockázati tényezőkre vonatkozó azon megfigyelésekkel, amelyeket az intézmény a stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításához használ.
(6) A (2) bekezdés d) pontjának ii. alpontja alkalmazásában az illetékes hatóságok azon kockázati tényezők egy mintáján, amelyek esetében az intézmény az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett módszereket alkalmazza, ellenőrizhetik, hogy ezek a kockázati tényezők megfelelnek-e az említett módszertan alkalmazására vonatkozó feltételeknek.
(7) A (2) bekezdés d) pontjának iii. alpontja alkalmazásában az illetékes hatóságok azon kockázati tényezők egy mintáján, amelyek esetében az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említett módszer került alkalmazásra, ellenőrizhetik, hogy a kiválasztott kockázati tényezők megfelelnek-e az említett cikk (5) bekezdésében említett feltételeknek.
Annak ellenőrzése során, hogy a két kockázati tényező az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban ugyanolyan jellegű-e, és hogy ezek a kockázati tényezők nem különböznek-e az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (5) bekezdésének c) pontjával összhangban a volatilitás alulbecsléséhez vezető jellemzők tekintetében, az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a kockázati tényezők azonos fő jellemzőkkel rendelkeznek-e, és hogy a kiválasztott kockázati tényező tartalmaz-e névvel kapcsolatos egyedi kockázatot, ha a nem modellezhető kockázati tényező tartalmaz ilyet.
(8) A (2) bekezdés d) pontjának iii. alpontja alkalmazásában az illetékes hatóságok azon kockázati tényezők egy mintáján, amelyek esetében az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említett módszer került alkalmazásra:
a)
előírhatják az intézmény számára, hogy az általa kiválasztott kockázati tényezők helyett az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (5) bekezdésében említett feltételeknek megfelelő alternatív kockázati tényezőket teszteljen;
b)
összehasonlíthatják az intézmény által kiválasztott kockázati tényezők felhasználásával kapott szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvet és az a) pontban említett alternatív kockázati tényezők alkalmazásával kapott szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvet;
c)
értékelhetik, hogy az intézmény által kiválasztott kockázati tényezők a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyv szisztematikus alulbecsléséhez vezetnek-e;
(9) A (2) bekezdés d) pontjának iii. alpontja alkalmazásában az illetékes hatóságok azon kockázati tényezők egy mintáján, amelyek esetében az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említett módszer került alkalmazásra, és amelyek esetében az egy éven belüli megfigyelési adatok száma meghaladja a 12-t:
a)
előírhatják az intézmény számára, hogy az említett egyéves időszakra vonatkozóan becsülje meg e kockázati tényezők volatilitását;
b)
előírhatják az intézmény számára, hogy az említett egyéves időszakra és az a) pontban említett kockázati tényezőkre vonatkozóan becsülje meg az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiválasztott kockázati tényezők volatilitását;
c)
értékelhetik, hogy az intézmény által kiválasztott kockázati tényezőknek a b) pontban említett becslésből eredő volatilitása szisztematikusan alacsonyabb-e, mint az intézmény kockázatmérési modelljében szereplő kockázati tényezőknek az a) pontban említett becslésből eredő volatilitása.
(10) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok a kockázati tényezők és a sztenderd kategóriák egy mintáján:
a)
értékelhetik, hogy a nemlinearitási együttható értéke azért egyenlő-e κmin vagy κmax értékével, mert a κ kiszámításához az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. és 18. cikkének megfelelően használt
kifejezés számlálójában vagy nevezőjében rendkívül magas vagy rendkívül alacsony értékek szerepelnek;
b)
előírhatják az intézmény számára, hogy ábrázolja a kockázati tényezőknek a szélsőséges jövőbeli sokkforgatókönyv szomszédságában bekövetkező változásaiból eredő veszteséget, és értékelhetik, hogy a veszteségfüggvény profilja különösen konkáv vagy konvex-e az adott szomszédságban.
Az ilyen értékelés elvégzése során az illetékes hatóságok lényegességükre tekintettel választják ki a nem modellezhető kockázati tényezőket és sztenderd kategóriákat.
(11) A (2) bekezdés f) pontja i. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok adott esetben, és amennyiben a lényeges, nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák változásainak megfelelő veszteségek erősen nemlineárisak:
a)
előírhatják az intézmény számára, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett érték maximalizálásával határozza meg a stresszidőszakot az ugyanazon tág kockázatitényező-kategóriába tartozó nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák egy halmaza tekintetében és az intézmény által a kockázatmérési modellben az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban alkalmazott árazási módszerek alkalmazásával;
b)
előírhatják az intézmény számára, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett érték maximalizálásával határozza meg a stresszidőszakot az e bekezdés a) pontjában említett halmazra vonatkozóan és az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban érzékenységen alapuló árazási módszerek alkalmazásával;
c)
értékelhetik, hogy az a) és b) pont szerint meghatározott stresszidőszakok lényegesen eltérnek-e egymástól.
A nem modellezhető kockázati tényezőknek vagy a nem modellezhető sztenderd kategóriáknak az első albekezdés a) pontjában említett halmazát lényegességük és a veszteség értékváltozásokhoz viszonyított nemlineáris profilja alapján kell kiválasztani. A nemlineáris veszteségprofillal rendelkező nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák azonosításához az illetékes hatóságok alapul vehetik az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. vagy 18. cikkének megfelelően kiszámított κ nemlinearitási együttható értékét.
(12) A (2) bekezdés f) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok:
a)
előírhatják az intézmény számára, hogy az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett érték maximalizálásával határozza meg a stresszidőszakot az ugyanazon tág kockázatitényező-kategóriába tartozó nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák egy halmaza tekintetében és a kockázatmérési modellben az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban alkalmazott árazási módszerek alkalmazásával;
b)
értékelhetik, hogy az a) pont szerint meghatározott stresszidőszak jelentősen eltér-e az intézmény által az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett módszertan alkalmazásával azonosított stresszidőszaktól.
(13) A (2) bekezdés g) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok az intézmény által esetlegesen tapasztalt árazási problémák egy mintája alapján ellenőrizhetik, hogy az intézmény követte-e a (2) bekezdés g) pontjának i. alpontjában említett eljárásokat és módszereket, és ennek alapján értékelhetik ezen eljárások és módszerek megbízhatóságát.
(14) A (2) bekezdés h) pontja iii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok a nem modellezhető kockázati tényezők vagy nem modellezhető sztenderd kategóriák egy mintáján:
a)
előírhatják az intézmény számára, hogy az illetékes hatóság által előírt vastag farkú statisztikai eloszlásból állítson elő hozamidősort, és a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvet az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. és 6. cikkében említett lépcsős módszer és az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében említett historikus módszer kombinációjával számítsa ki;
b)
ellenőrizhetik az intézmény szakértői módszerének konzervatív jellegét azáltal, hogy összehasonlítja az e módszerből eredő szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyvet az a) pont szerint kiszámított szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyvvel.
(15) Az első albekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóságok előírhatják az intézmény számára, hogy egy másik hasonló kockázati tényező idősorait használja ahelyett, hogy az idősorokat konzervatív eloszlásból hozná létre. A (2) bekezdés h) pontja iv. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok a nem modellezhető kockázati tényezők vagy a nem modellezhető sztenderd kategóriák egy mintáján és egy adott vonatkozási időpontban ellenőrizhetik, hogy:
a)
azok a kockázati tényezők vagy sztenderd kategóriák, amelyek esetében a stresszforgatókönyvi kockázati mértéket az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban egy szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyv alkalmazásával határozzák meg, megfelelnek-e az intézmény által az említett módszer alkalmazásához meghatározott kritériumoknak;
b)
azok a kockázati tényezők vagy sztenderd kategóriák, amelyek esetében a stresszforgatókönyvi kockázati mértéket nem az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban egy szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó szabályozói forgatókönyv alkalmazásával határozzák meg, nem felelnek-e meg az intézmény által az említett módszer alkalmazásához meghatározott kritériumoknak;
(16) A (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában az illetékes hatóságok a nem modellezhető kockázati tényezők egy mintáján:
a)
a kockázati tényezőknek az e rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett nyilvántartásában szereplő leírása és a jelölésükhöz használt bemeneti adatoknak a felülvizsgálata révén ellenőrizhetik, hogy a kockázati tényezők jellegüknél fogva az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikke (3) bekezdésének a) pontjában és 16. cikke (4) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően kizárólag idioszinkratikus kockázatot tükröznek-e;
b)
hipotézisvizsgálatot végezhetnek a mintában szereplő kockázati tényezők közötti korrelációs együtthatók jelentőségének értékelése céljából, és összehasonlítják az említett hipotézisvizsgálat eredményét az intézmény által az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikke (3) bekezdésének d) pontjában és 16. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett statisztikai próbák elvégzése során kapott eredményekkel.
