9. cikk Mérések és módszertanok

(1)   A tagállamok a mintavételi pontok számát és elhelyezkedését a II. melléklet A. részében meghatározott módszertan alkalmazásával állapítják meg.

Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a talajdeszkriptorok releváns térképeit, az első mintavétel pontjait és a korábbi LUCAS-talajfelmérések keretében begyűjtött, a mintavételi pontokhoz kapcsolódó releváns adatokat.

(2)   A mintavételi pontok számának és elhelyezkedésének meghatározását követően és a mintavételes adatfelvétel elvégzését megelőzően a tagállamok értesítik a Bizottságot minden, a helyszíni mintavétel és a talajelemzés tekintetében esetlegesen felmerülő támogatási szükségletről, valamint a mintavételes adatfelvétellel kapcsolatos bármely egyéb szükségletről.

A Bizottság – az érintett tagállamokkal koordinálva – felméri a támogatás iránti szükségleteket, és meghatározza annak megfelelő szintjét.

Abban az esetben, ha a Bizottság e bekezdés alapján támogatást nyújt, az érintett tagállam ennek megfelelően kiigazítja a mintavételes adatfelvételt. Az érintett tagállam és a Bizottság írásbeli megállapodásban határozza meg az ilyen támogatás gyakorlati vonatkozásait.

Abban az esetben, ha a Bizottság támogatást nyújt helyszíni mintavételhez, az érintett tagállam biztosítja, hogy a Bizottság képes legyen in-situ talajmintavételt végezni.

(3)   A tagállamok és – abban az esetben, ha a Bizottság a (2) bekezdés alapján, az említett bekezdés harmadik albekezdésében előírt írásbeli megállapodásnak megfelelően támogatást nyújt – a Bizottság az (1) bekezdésben említett mintavételi pontokon talajmintákat véve talajméréseket végeznek, valamint szükség szerint adatokat gyűjtenek, kezelnek és elemeznek a következők meghatározásához:

A tagállamok mentesülnek az alól, hogy talajmintát vegyenek a lefedett talajból és az olyan területekről, amelyek talajeltávolításon estek át.

A tagállamok kizárhatják a szikesedés kockázatának nem kitett területeket az elektromos vezetőképességnek az I. melléklet A. részében említett méréséből, és erről – magyarázatot adva – tájékoztatják a Bizottságot.

Az in-situ talajmintavételt a II. melléklet A. részének 2. pontjában meghatározott, a helyszíni mintavételes adatfelvételek módszertanára vonatkozó minimumkritériumoknak megfelelően kell elvégezni.

Az I. melléklet C. részében felsorolt, talajszennyeződésre vonatkozó deszkriptorok tekintetében a tagállamok a mintavételi pontokat az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban meghatározott mintavételi pontok összességének egy releváns részhalmazára korlátozhatják.

Az I. melléklet C. részében felsorolt, a talaj biológiai sokféleségének csökkenésére vonatkozó deszkriptor tekintetében a tagállamok az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban meghatározott mintavételi pontok összességének legalább 5 %-án méréseket végeznek.

(4)   Feltéve, hogy az adatokat ugyanazon monitoringciklusban gyűjtötték, amelynek során a mintavételes adatfelvételt végezték, és arra az a II. melléklet A. részének 2. pontjában és B. részében említett módszertanoknak megfelelően került sor, a tagállamok által az e cikk (3) bekezdése alapján elvégzendő talajmérések adott esetben állhatnak:

A 8. cikkben említett első talajmérések elvégzése tekintetében az e bekezdés első albekezdésében említett adatgyűjtési ciklus – abban a mértékben, amennyiben az említett adatok rendelkezésre állnak – 2024. december 16-án veszi kezdetét.

(5)   A tagállamok adatokat gyűjtenek, kezelnek és elemeznek az I. melléklet D. részében felsorolt talajfedettségi és talajeltávolítási mutatók értékeinek meghatározása érdekében.

(6)   A tagállamok a következőket alkalmazzák:

A tagállamok az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában felsoroltaktól eltérő módszertanokat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a II. melléklet B. részének negyedik oszlopában előírt validált átváltó függvények.

(7)   A tagállamok biztosítják, hogy a (3) bekezdés alapján a tagállamok által elvégzendő talajméréseket végző laboratóriumok vagy a laboratóriumok által szerződtetett felek az EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy más, azzal egyenértékű, uniós vagy nemzetközi szinten elfogadott szabványoknak megfelelő, minőségirányítási rendszerre vonatkozó gyakorlatokat alkalmazzanak, és hozzáférjenek megfelelően képzett, megfelelő képzésben részesült személyzethez, valamint a talajmérések elvégzéséhez szükséges infrastruktúrához, berendezésekhez és termékekhez.

A minőségirányítási rendszerre vonatkozó gyakorlatoknak való megfelelés értékelésekor a tagállamok elegendőnek tekinthetik, hogy a talajdeszkriptorok értékeinek meghatározására szolgáló, a II. melléklet B. részében foglalt módszertanok bármelyikére vonatkozóan egy akkreditációval rendelkezzenek.

A tagállamok biztosítják, hogy a (3) bekezdés alapján a tagállamok által elvégzendő talajméréseket végző laboratóriumok vagy a laboratóriumok által szerződtetett felek a következők révén igazolják a releváns mérendő értékek elemzésével kapcsolatos kompetenciáikat:

Amennyiben a Bizottság a (3) és a (4) bekezdéssel összhangban talajméréseket végez, ezt a bekezdést alkalmazni kell a Bizottságra.

(8)   A tagállamok és – abban az esetben, ha a Bizottság a (2) bekezdés alapján támogatást nyújt – a Bizottság biztosítják, hogy az első talajmérések elvégzésére 2030. december 17-ig sor kerüljön.

(9)   A tagállamok biztosítják, hogy – egy mintavételi kampány keretében hatévente, vagy a releváns hatéves időszakban egy folyamatos mintavételi program részeként – új talajméréseket végezzenek.

(10)   E cikk (9) bekezdésétől eltérve, a tagállamok – a második és az azt követő mintavételi kampányok előtt – dönthetnek úgy, hogy területük egy részén vagy egészén nem végeznek új talajméréseket valamely talajdeszkriptorra vonatkozóan, ha – az e cikk, valamint a 6., a 7. és a 8. cikk szerint korábban gyűjtött adatok alapján, továbbá a földrajzi és időbeli lefedettség tekintetében statisztikailag szignifikáns mennyiségű helyszíni adattal alátámasztott tudományos bizonyítékok, többek között prediktív talajmodellek felhasználása alapján – észszerű és indokolt feltételezni, hogy az ilyen talajdeszkriptor értéke – a mérési bizonytalanságot is figyelembe véve – a legutóbbi monitoringciklus óta nem változott jelentősen. A tagállamok minden ilyen döntésükről indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.

Az első albekezdésben meghatározott eltérés nem alkalmazandó az ugyanazon deszkriptorra vonatkozóan – két egymást követő mintavételi kampány során – végzett talajmérések tekintetében.

(11)   Minden egyes monitoringciklus tekintetében a tagállamok legalább két monitoringcikluson át tárolják a talajminták egy reprezentatív sorozatát az e célt szolgáló talajarchívumokban. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem tárolnak a legkülső régióikból származó talajmintákat.

Amennyiben a tagállamok a talajmintákat az e célt szolgáló talajarchívumaikban tárolják, meghatározzák az ilyen talajmintákhoz való hozzáférésnek és azok felhasználásának a feltételeit.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy talajmintáik egy reprezentatív sorozatát átszállítják a Bizottság e célt szolgáló talajarchívumába, az említett átszállításról a Bizottság gondoskodik. A tagállamok és a Bizottság meghatározzák az említett talajminták szállításának gyakorlati vonatkozásait, valamint az azokhoz való hozzáférés és a felhasználásuk feltételeit. A Bizottság továbbítja a tagállamoknak a releváns paraméterek további ellenőrzéséből vagy az újonnan megjelenő paraméterek jövőbeli elemzéséből származó eredményeket. A Bizottság a talajmintákat az archiválási protokolljának megfelelően tárolja.

(12)   A tagállamok biztosítják, hogy a talajfedettségi és talajeltávolítási mutatók értékeit legalább háromévente aktualizálják a rendelkezésre álló információk alapján.

(13)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet B. részének módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy az ott említett referencia-módszertanokat hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez, különösen amikor a talajdeszkriptorok értékei meghatározhatók a 6. cikk (4) bekezdésében említett, talajra vonatkozó távérzékelési termékekkel.