Proceedings

14. cikk

A döntőbizottság határoz arról, hogy a szóbeli meghallgatások előtt szükséges-e az írásos nyilatkozatok cseréje. Ebben az esetben a döntőbizottság elnöke határozza meg az írásos nyilatkozatok számát és a betartandó határidőket.

E határidőkről a hivatalvezető értesíti a feleket, akik a hivatalvezetőnek címezik írásos nyilatkozataikat; az utóbbi továbbítja a nyilatkozatokat az ellenérdekelt félnek és előkészíti az aktát a döntőbizottság számára.

A döntőbizottság elnöke kitűzi az első tárgyalás napját és helyét. Erről a hivatalvezető időben értesíti a feleket.

15. cikk

Ha a 14. cikk első bekezdésének hatálya alá tartozó ügyben az egyik fél a döntőbizottság elnöke által kitűzött határidő leteltéig nem nyújtja be írásos nyilatkozatát vagy nyilatkozatait, az elnök ennek ellenére kitűzi a tárgyalás napját és helyét.

Ha az egyik, szabályosan idézett, fél nem jelenik meg, a döntőbizottság a másik fél javára dönthet, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a másik fél beadványai jogilag vagy tényszerűen megalapozottak. Ha azonban a döntőbizottság azt ajánlatosnak tartja, további tárgyalást is elrendelhet.

16. cikk

Mindegyik felet egy vagy több tanácsadó képviselhet vagy segíthet. Mindkét fél a lehető legkorábban tájékoztatja a hivatalvezetőt ilyen jellegű szándékáról, majd a hivatalvezető erről tájékoztatja az ellenérdekű felet. Ha egy tanácsadó külön megállapodást vagy írásos nyilatkozatokat nyújt be, az helyettesíti a fenti tájékoztatást.

17. cikk

Ha a döntőbizottság azt hasznosnak ítéli, helyszíni szemlét tarthat; a felek részt vehetnek e szemlén.

18. cikk

A döntőbizottság határoz az eljárás lefolytatásának módjárólés időtartamáról. A döntőbizottság szabadon értékeli a bizonyítékokat.

19. cikk

A tárgyalást a döntőbizottság elnöke vezeti. Azt csak akkor lehet nyilvánosan tartani, ha a döntőbizottság elnöke a felek hozzájárulásával úgy dönt.

Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amelyet a döntőbizottság elnöke és a hivatalvezető aláír.

20. cikk

Ha a felek befejezték az érveik bemutatását, a tárgyalást lezártnak kell nyilvánítani.

Azonban a határozat meghozataláig a döntőbizottságnak jogában áll a tárgyalást újraindítani, amennyiben a véleményét döntően befolyásoló új bizonyíték kerül napvilágra, vagy ha alaposabb vizsgálat után tisztázni szeretne bizonyos pontokat.

21. cikk

A döntőbizottság tanácskozásai titkosak és titkosak maradnak. A döntőbizottság valamennyi határozatát többségi szavazattal hozza meg.

22. cikk

A döntőbizottsági határozatot írásba kell foglalni, és kelte az aláírás napjának kelte. A határozat megemlíti a választottbírók nevét, és azt nekik alá kell írniuk; tartalmaznia kell a határozat indokolását; az ügy döntőbizottság elé terjesztéséről szóló külön megállapodás azonban úgy is rendelkezhet, hogy bizonyos egyedi pontokat nem kell indokolni.

A döntőbizottság határozhat úgy, hogy a határozat a felek jelenlétében vagy arra szóló szabályos idézésüket követően nyilvános ülésen kerüljön kihirdetésre.

A határozatról haladéktalanul értesíteni kell a feleket.

23. cikk

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek és a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően a döntőbizottság ex aequo et bono (méltányosság alapján) határoz.

24. cikk

Ezt a rendeletet minden esetre alkalmazni kell, beleértve azokat is, amelyekben a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően a vitát egyetlen választottbíróhoz vagy egy öttagú döntőbizottsághoz nyújtották be.

Költségvetési és pénzügyi rendelkezések