Melléklet: az intézmények által figyelembe vehető lehetséges átviteli csatornák felsorolása

Az intézményeknek figyelembe kell venniük a fenntarthatóbb és alacsony szén - dioxid - kibocsátású gazdaság felé való átállásból eredő átállási kockázatokat. Ezek közé tartozhatnak a szakpolitikai és a jogi kockázatok (például új szén - dioxid - árazási mechanizmusok, vagy szigorúbb környezetvédelmi szabályozások), a technológiai kockázatok (például a magas kibocsátású eszközök elavulása), valamint a piaci kockázatok (például a fogyasztói preferenciák vagy a keresleti minták változásai).

Mikroökonómiai csatornák:

• • A vállalatok a növekvő környezeti költségek (pl. a zöldebb technológiákra, ellátási láncokra és termelési folyamatokra való átállás költségei, a növekvő energiaköltségek, a kibocsátások növekvő adóztatása, a nyersanyagárak ingadozása, az erőforrások szűkössége miatti felárak) miatt és/vagy a fogyasztói preferenciák és a verseny dinamikájának változásai miatt már nem nyereségesek vagy túlzottan eladósodtak, vagy fennáll a kockázata annak, hogy ilyen helyzetbe kerülnek.
• • Az eszközök értékcsökkentek vagy jelentősen értékvesztetté váltak, vagy fennáll a kockázata annak, hogy ilyenné válnak, mivel már nem felelnek meg a jelenlegi szabványoknak vagy a fogyasztói preferenciáknak.
• • A vállalatok jogilag felelősségre vonhatók az átálláshoz való alkalmazkodás részleges elmulasztása miatt.
• • A háztartások az átállással kapcsolatos költségeket viselik (pl. az ingatlanokon a szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott módosítások költségeit, vagy az eladásból származó tőkeveszteséget, megnövekedett adóterheket, magasabb energiaárakat, alapvető áruk és szolgáltatások megnövekedett költségeit), ami jelentősen befolyásolja a pénzügyi helyzetüket és a hitelek iránti igényüket.

Makrogazdasági csatornák:

• • Alapvető változás az energiaszerkezetben, az energiaárak szintjében és az energiafelhasználás mintáiban – az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések, a szennyezés visszafogása, az erőforrások szűkössége stb. miatt – , ami az egész gazdaságra hatást gyakorol;
• • Az árak jelentős változásai, különösen az energiaigényes vagy környezetkárosító termékek esetében;
• • A termelékenység változásai;
• • Munkanélküliséget eredményező munkaerőpiaci súrlódások, valamint a szakképzett munkaerő hiánya miatt nyomás alatt álló ágazatok;
• • A fogyasztói és a piaci preferenciák változásai;
• • A nemzetközi kereskedelemre, az államháztartási bevételekre, a költségvetési mozgástérre, a kamatlábakra és az átváltási árfolyamokra gyakorolt egyéb hatások.

Az intézményeknek figyelembe kell venniük a szélsőséges éghajlati vagy időjárási események (például hőhullámok, árvizek, vízforrások szennyeződése) növekvő gyakoriságából és súlyosságából eredő akut kockázatokat, valamint az éghajlati és az időjárási minták hosszú távú változásaiból (például az átlaghőmérséklet emelkedéséből, a tengerszint emelkedéséből, a beporzás mérséklődéséből) eredő krónikus kockázatokat.

Mikroökonómiai csatornák:

• • A vállalatok nyereségességét befolyásolják az üzleti életben vagy az értékláncban a rendkívül kedvezőtlen környezeti feltételek miatt bekövetkező súlyos zavarok, a munkakörülmények miatti fokozatos romlás, vagy a növekvő költségek (pl. alkalmazkodási költségek, a kulcsfontosságú ráfordítások ára);
• • A háztartások jövedelmét befolyásolják a környezeti zavarok, a gazdasági tevékenységek fokozatos romlása, vagy az egészségre gyakorolt hatás;
• • A vállalati eszközök vagy a háztartási ingatlanok súlyosan károsodtak a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, vagy fokozatosan romlanak (például az agyag zsugurodása és duzzadása);
• • A vállalatok és a háztartások magasabb karbantartási és alkalmazkodási költségeket, vagy akár újjáépítési költségeket is viselnek.

Makrogazdasági csatornák:

• • A rendkívül kedvezőtlen időjárás, a szennyezési események, a vízhiány, valamint a globális felmelegedés és az ökoszisztéma romlása által okozott egyéb hatások továbbgyűrűző hatásai egy adott földrajzi terület teljes gazdaságára;
• • A kínálati sokkok miatti jelentős árváltozások, amelyek inflációs nyomást eredményeznek;
• • A munkaerő csökkent termelékenysége és az egészségügyi hatások;
• • Az ellátási lánc zavarai és az erőforrások szűkössége;
• • Migrációk és kitelepítések.