(1) Annak értékelése során, hogy az intézmény belső modelljét az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésében előírtak szerint a modell integritását megőrizve alkalmazzák-e a részleges várható többletveszteség-mértékeknek az említett rendelet 325bc. cikkében meghatározott kiszámítása tekintetében, az illetékes hatóságok:
a)
ellenőrzik, hogy az intézmény által a várható többletveszteség-kockázati mérték becsléséhez használt becslőfüggvény konceptuálisan megbízható és elfogadható pontosságú-e;
b)
ellenőrzik, hogy a
és
részleges várható többletveszteség-mértékeknek az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelő kiszámításakor az intézmény azonosítja-e egy adott pozíció kockázati tényezőinek tényleges likviditási horizontjait, figyelembe véve a pozíció lejáratát az említett rendelet 325bd. cikkének (4) bekezdésével összhangban;
c)
ellenőrzik, hogy az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett belső szabályok részeként az intézmény megállapított-e olyan objektív kritériumokat, amelyek alkalmasak az említett rendelet 325bc. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett modellezhető kockázati tényezők részhalmazát alkotó kockázati tényezők kiválasztására;
d)
ellenőrzik, hogy a modellezhető kockázati tényezők az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kiválasztott részhalmazába nem tartozó kockázati tényezők a
és
kiszámítása során konstansak-e;
e)
ellenőrzik, hogy a
kiszámításához használt technikák azonosak-e a
kiszámításához használt technikákkal, eltekintve az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkének (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésének biztosításához szükséges eltérésektől;
f)
ellenőrzik, hogy a
kiszámítása során az intézmény egyenlően súlyozott adatokat használ-e a megfigyelési időszakban;
g)
a stresszidőszak meghatározásával kapcsolatban ellenőrzik, hogy a stresszidőszak meghatározása céljából vizsgált 12 hónapos gördülő időszak az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint legalább 2007. január 1-jén kezdődik-e, és hogy az intézmény belső szabályai meghatározzák-e a stresszidőszak aktualizálásának gyakoriságát a részleges várható többletveszteség-mértékek kiszámításához, valamint az aktualizálást kiváltó egyéb alkalmazandó kritériumokat.
Az e) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok áttekintő képet alkotnak a részleges várható többletveszteség-mértékeknek az intézmény által a közelmúltbeli 12 hónapos időszakra és a stresszidőszakra kalibrált kiszámítása során alkalmazott technikák közötti különbségekről, és ellenőrzik, hogy ezek a különbségek nem haladják-e meg az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek való megfeleléshez szükséges mértéket.
A g) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok – a korábbi aktualizálások alapján is – ellenőrzik, hogy a stresszidőszakot legalább negyedévente frissítik-e, és hogy az intézmény megfelelt-e a belső szabályaiban esetlegesen meghatározott valamennyi kritériumnak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az illetékes hatóságok:
a)
ellenőrzik, hogy az intézmény hogyan választja ki az általa használt becslőfüggvényt, és hogy milyen elemzés készült e döntés alátámasztására;
b)
ellenőrzik, hogy a várható többletveszteség becslőfüggvénye az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkében említett kockáztatott értékek becslőfüggvénye integráljának felel-e meg, amely a nulla és egy közötti farok-valószínűség és a vonatkozó konfidenciaszint különbségének, valamint az 1 mínusz a vonatkozó konfidenciaszint különbségnek a hányadosaként leírható függvényt jelenti, vagy egy konzervatívabb választásnak;
c)
összehasonlíthatják az intézmény által a kockáztatott értékek és a várható többletveszteség kiszámításához használt becslőfüggvényeket az 1. táblázatban szereplő becslőfüggvényekkel.
1. táblázat
A kockáztatott értékek becslésére szolgáló becslőfüggvények
A várható többletveszteség becslésére szolgáló becslőfüggvények
;
Ahol:
a becsléshez használt mintában szereplő i-edik legalacsonyabb érték, azaz valamely P/L-mintában a legsúlyosabb veszteség, tipikusan egy nagy negatív szám;
N a becsléshez használt
mintában szereplő értékek száma;
α a farok-valószínűség, azaz 1 mínusz a konfidenciaszint;
a független változók egészrésze;
és a várható többletveszteségre feltételezve, hogy , azaz egy minta bal farkára számolva;
és a várható többletveszteségre feltételezve, hogy , azaz a P/L-minta α-farkában több mint egy veszteség fordul elő;
.
d)
amennyiben a várható többletveszteség-kockázati mértékek kiszámítása Monte Carlo-szimulációkon alapul, ellenőrzik, hogy a szimulációk száma biztosítja-e a stabil eredményekhez vezető konvergenciát.
A d) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok felülvizsgálják a szimulációk számának meghatározása érdekében elvégzett intézményi teszteket, valamint azokat a statisztikai teszteket, amelyek biztosítják, hogy a szimuláció létrehozásához használt szekvenciák véletlenszerűségi tulajdonságai megfelelőek legyenek. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a tesztek elégtelenek, alkalmazhatja a (4) bekezdésben említett értékelési módszert.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az illetékes hatóságok:
a)
előírják az intézmény számára, hogy 95 %-os konfidenciaszinten adja meg a Monte Carlo-szimulációk statisztikai hibáját, és ellenőrzik, hogy az ilyen statisztikai hiba mérésére alkalmazott módszer megbízható-e;
b)
előírják az intézmény számára, hogy a várható többletveszteség-kockázati mértékeket több különböző kiinduló állapotból („seed”) számítsa ki, az összes többi feltételezés változatlansága mellett;
c)
értékelik, hogy a b) pont szerinti számításból eredő, eltérő kiinduló állapotból számított várható többletveszteség-kockázati mértékek közötti különbségek összeegyeztethetők-e az a) pontban említett statisztikai hibával;
d)
amennyiben az illetékes hatóságok a c) pontban említett eredményeket összeegyeztethetetlennek ítélik, értékelik az összeegyeztethetetlenség kiváltó okát, és értékelik az annak biztosításához szükséges szimulációk számát, hogy a statisztikai hiba 5 % alatt maradjon.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az illetékes hatóságok:
a)
áttekintő képet alkotnak az intézmény által választott kockázati tényezőkről, és ellenőrzik, hogy:
i.
a kritériumok biztosítják-e, hogy a modellezhető kockázati tényezők választott típusai megfelelően lefedik-e a modellezhető kockázati tényezők azon teljes halmazát, amelynek az intézmény ki van téve;
ii.
a kritériumok olyanok-e, hogy idővel várhatóan túllépik az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett küszöbértéket;
iii.
az intézmény teszteli-e a modellezhető kockázati tényezők alternatív részhalmazait annak biztosítása érdekében, hogy választása ne becsülje alul a szavatolótőke-követelményeket;
iv.
az intézmény választása során előnyben részesíti-e azon kockázati tényezőket, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak stresszidőszaki adatok, azokkal a kockázati tényezőkkel szemben, amelyekre helyettesítő értékeket használhatók, és amennyiben nem, az illetékes hatóságok értékelik, hogy az intézmény miért nem alkalmazta ezt a kritériumot, és hogy egy eltérő kiválasztás javítaná-e a korlátozás nélküli és részleges várható többletveszteség-mérték minőségét;
b)
ellenőrzik, hogy amennyiben a pozíció lejárata 10 napnál rövidebb, az összes kockázati tényező tényleges likviditási horizontját 10 napban állapították-e meg, és hogy ez a pozíció nem befolyásolja-e a
kiszámítását, ha
:
c)
amennyiben a pozíció lejárata Mat nap, ahol
, ellenőrzik, hogy:
i.
az adott pozíció
likviditási horizonttal rendelkező valamennyi kockázati tényezőjét olyan tényleges likviditási horizontba sorolták, amely az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban megadott likviditási horizontok közül a legrövidebb olyan időhorizont, amely a Mat lejárattal egyenlő vagy annál nagyobb;
ii.
a pozíció nem érinti a
kiszámítását egyetlen olyan j-re sem, amely nagyobb, mint az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban megadott likviditási horizontok közül a legrövidebb olyan időhorizont, amely a Mat lejárat-tal egyenlő vagy annál nagyobb;
d)
ellenőrzik, hogy amennyiben a pozíció lejárata Mat nap, ahol
, az intézmény az adott pozíció valamennyi kockázati tényezőjét a kockázati tényezőkhöz rendelt SubCatLH likviditási horizontnak megfelelő tényleges likviditási horizonthoz rendelte-e;
e)
ellenőrzik, hogy a
kiszámítása során konstansak-e azon kockázati tényezők, amelyek tényleges likviditási horizontja alacsonyabb, mint a j indexhez tartozó likviditási horizont.
Az a) pont ii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok értékelik, hogy az intézmény az előző negyedévekben milyen mértékben haladta meg a küszöbértéket.
Az a) pont iii. alpontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok – amennyiben úgy ítélik meg, hogy az alternatív részhalmazok intézményi tesztelése nem elegendő – előírhatják az intézmény számára, hogy vizsgáljon meg alternatív részhalmazokat, és értékelje, hogy az alternatív lehetőségek lényeges különbségekhez vezetnek-e a szavatolótőke-követelmények tekintetében.
